PÁRISI JÁTÉKSZÍNEK

adatnak, 'g mi miatt az etőadás közönségesen éjfél utánig tarf, t'u-kélyre , gazdagságra és szépségre minden hasonlót felül múlnak, az egy londoni nagy olasz operát az utolsó években kivéve. Mindazáltal a' párisi nagy opera balletei a' játékszini táncz legmagasb tökélye mustrájául tekintetnek, 's akármennyi nagy hangmivészek volnának Európa többi színein, azok rendszerént mind itt nyerek képződésü­

ket ; s ha más színeken egyes jeles tánczpsok és tánczosnék találtat­

nak is, oliy egészet, mint a' párisi nagy opera hallétje, sehol sem láthatni. — A' szép operaház Richelieu utszában Berry herczeg meg­

gyilkoltatása után (l.e.) Eeb. 13.1820 bezáratott 's lerontatott. Míg egy ideigleni operaház épült, azalatt az előadások Favart utszában egy nem igen nagy játékszínben történtek. — Az e' szín évkönyveiben elhire-sedett ének- és tánczmüvészek közül említendők: Guimard, St. Hu-berty , Arnauld, Arinand, Branchu, Mad. Gardel asszonyok, — és Lais, Lainez, Vestris," Gardel, Milon és Duport urak. 1823 az opera első mivészei : Nourrit, Derivis , Dabadie, Bonel, Prevöst urak, 's Grassari, Dabadie, Sainville asszonyok ; tánczban pedig:

Bigottini, Hulin , Auatole , Albert, Marinette, Fanny Bias , ELie ^T Noblet asszonyok , 's Paul, Albert, Noblet, Milon, Montjoie , Ca-pelle , Coulon , Gosselin urak valának. Helyek á r a : erkély 10 fr. ; első és második hajlék (Loge) 7 fr. 10 s. ; földszint (parterre) 4 fr.

2 ) T h é á t r e f r a n g a i s (másként P r e m i e r T h é á t r e f r a n c a is.) Richelieu utszában a' palais royal-Ial összeragasztva.

E' szin eredete 1518 észt. esik, midőn az a' Hotel Bourgogne-ban állittatott fel. Moliére szövetkezett vele 1650. — 1689 a' Fossés St. Gerniain utszába, 1770 a' Tuilleriákba, 1782 az Odeonba , 's midőn ez 1799 leégett, a' mostani épületbe vitetett, mellyet Louis építőmester épített. A' ház belől circust formál, a' folyosót 26 dó-riai oszlop tartja, 's ezek a' parterre körül egy szakadatlan fél kör­

ben mennek. Ezek közt vannak a' hajlékok. E' játékszín 1787 — 89 épült, 's 1822 Percier és Fontaine igazgatása alatt belsejében na­

gyon megváltoztatott. Az oszlopok nag3'obb részét , melly a' színre láthatást akadályozá, öntött vas - rudak válták fel, 's a' hely elosz­

tása által is belsője mind szépségben, mind alkalmasságban sokat nyert. Az épület mellett köröskörül egy fedett tornácz van , melly-ben mindenféle könyv- és apróárosok találtatnak. — E' szin lajstro­

ma kizárólag a' franczia drámai mesterművek remekeiből áll, mind a' szomorú, mind a' magasb vígjátékra nézve. Szinte e' két fő osz­

tályra szakadnak a' színjátszók is, és ritkán mer valamelly fiatal ész mind a' kettőben egyszerre próbát tenni. Itt lehet hát Corneiíle, Racine, Voltaire, Crébillou, Moliére mesteriniveiket, ínég pedig ugy előadva látni , mint azt a' hagyomány a' francz. Szin sajátságos charaktere szerint kívánja. — A' írancz. szomorújáték előadásán az idegen, kivált a' német, megbotránkozik, 's szoknia kell előbb, mig annak valódi jelességeit megismeri ; de annyival inkább vonzandja a' magasabb vígjáték , ugy, mint az e' színen honos. Itt a' legna­

gyobb valódiság , a' legfinomabb pallérozoccsággal, 's egyszerűséggel párosul. Ezek a' múlt és jelen időknek legcsalókább természeti ábrá-zolatjai , ha a' költő azoknak vonásit csak valamennyire helyesen

felfogta is , mert e' szin mivészei játéka alatt minden kép nemesedni,

*s a' mivészi képzés magasabb characterét felvenni látszik. A' ré­

giebbek közül néhányat emiitünk , kiknek neve mai napiglan is mint remekeké , fenmaradt : Báron , Brizard , Lekain, Clairval, Mólé, La-rive , Fleury, Aufresne, Dufresne , Graudmenil, Grandval, Monvel, St-Phal, Preville , St. Prix , Vanhove urak; Lecouvreur , Gauszin, Dumesnil, Clairon , Devienne , Contat, Raucojirt asszonyok. Ujabb-időben a' szomorú osztály jelesen Lafont ur , 's Duchesnois és Para-dol asszonyok, — a' tréfás pedig Damas ,. Faure, Granville,

Miohc-PÁRISI J Á T É K S Z Í N E K 9'í lot, Baptiste , Michot és Armand u r a k , nem különben Mars (egyik legnagyobb fr. szinjátszóné), Bourgoing, L e v e r d , Herve}', Dupuis , és Mante asszonyok keze közt volt.

3 ) A ' tréfás fra'ncz.'Opera, m e l l n e k C o m é d i e l y r i q u e , ' s köz életben a z utszától, hol v a n , í h é á t r e F e y d e a u i s a ' neve, egyik legkecsesb párisi játékszín. Ha bár néhány kitűnő mivészek , kik e' század elején észtehetségök virágában valának, (Ellevion, Mar­

t i n , Gavaudan, Mad. St-Aubiu, Mad. Gavaudan, 's m á s o k ) , most egy részben visszahuzák is m a g o k a t : még is elég ingere m a r a d t , az estéknek itt vigan tölthetésére. Az itt honnos darabok Németor­

szágon is ugy megtetszettek, hogy a' német tréfás operák lajstroma csaknem egyedül azon darabok fordításaiból állanak, mellyek e' szín számára Írattak , és szereztettek. Ide tartoznak : Joconde , La folie , Aschenbrüdel, Kin Haus ist zu cerkaufen , L' opera comiqne , Adolf und Clara, Rothkáppchen ; 's előbb G r é t r y szerzeményei , mint '/.emire und Azor , 'sa,t. Legjelesebb muzsika szerzők , kik e' szin számára dolgoztak : Nicolo , M é h u l , Berton , G r é t r y , D a l a y r a c , Monsigny , Boyeldieu, Blaiigini, Solié , Dezedes és mások. A' leg-kedvelttebb darabok' költőji :' Etienne és Hoffmann, Bouilly , Nan-teuil , Sedaine , Duval, D u p a t y , Seribe 's a' t. Legkedvesebb elő­

adó mivészek itt : Martin , maga nemében első énekes , 's az elmés, inasok szerepében utolérhetetlen; Chenard, J u l i é t , Ponchard, H u e t , Darancourt, Castel u r a k , ugy Boulanger , Ponchard , P a u l , Prad-h e r , Itigaud 's más asszonyok.

4) O d é o n , vagy s e c o n d T h é á t r e f r a n g a i s , St. Ger-main külvárosban, a' Luxemburg mellett. Ez 1791 Peyre és Wail-ly rajzaik szerént é p ü l t : akkor T h é á t r e frangais volt a' neve, mivel az első színjátszó társaság , melly e' czimet viseli , itt adá darabjait.

Mart. 20 1709 leégett; újra felépiték , 's most más társaság költöze b e l é , niellj'nek az elsővel verseny pályára lépni kellete. E t t ő l fogva

T h é á t r e d e V O d é o n nevet kapott. 1818 ugyan csak Mart. 2 0 ismét hamuvá l e t t , de már Oet. 2 1819 megint felnyiták. Mind kül­

ső építése, mind belső készülete gazdag, és jó izlésü; a' mellett különösen alkalmas. Az itt előkerülő darabok ugyan azok , mellye-ket a' premier Théátre fran<;ais adni s z o k o t t , 's egymással mind a' ketten vetélkedaek. A' régibb francz. remek irók munkájit minde­

nik adhatja ; de az élő költőkre nézve mindeniknek különös lajstro­

ma van. E' szin' legjelesebb gyámola Mad. Georges ; 's valóban e' mivészné mint Medea, Semiramis , Phaedra , Merope , Agrippine , Salome (a' Machabeusokban Soumettől) .bámulatot érdemel. Dicsé­

retesen említendők'még a' szomorú szerepekben J o a n n y , Lafargue ,

•és Dávid , a' vígakban Faure 's az iffjabb George. Ha bár e' játék­

szint a' fő szin' buzdítására , 's a' végre, hogy mivészei elbizocesá-gának ellensúly gyanánt szolgáljon , 's a' drámai költőknek tágasabb

mezőt nyisson, hasznosnak tartják is; még is csak nehezen, 's csají az uralkodás tetemes segedelmei mellet állhat fenn.

5) Az olasz o p e r a . E' szin a' párisi legelső t á r s a s á g o k , 's a' nagy világ'gyűlő helye. Belső készülete szinte o l h ' a l k a l m a s , mint jó izlésü. A' hangászkart maga nemében legtökélyesbnek tartják,..

Az uralkodás ug37 pártolja e' s z i n t , mint a' helyes ének oskoláját,, és az igazgatás mindenkor teljes számú s jó színész társaság t a r t á ­ sára ügyel. Utóbbi időkben itt jeleskedtek : Mad. F o d o r , G a l l i , Pasta, és Cinti, kik a' közönséget énekökkel, 's játékaikkal egyaránt hájolák. Legkitűnőbb mivészek e' színpadon Dongelli , G a r c i a , Gra-ciani, Pellegrini, Levasseur , Bordogui, Zuchelli. — Ez öt színház után a' három kisebb köznépi színpad j ő .

6 ) T h é á t r e d u v a u d e v i l l e , Chartres utszában.

7) G j ' i m i a s e d r a m a t i q u e — és

02 PÁRISI JÁTÉKSZÍNE ív

8) T h é á t r e d e s v a r i é t é s, mind a' két utolsó a' boulevar-don , vagy bástyákon. E' színeken különösen a' Francziák kimerít­

hetetlen vigsága , elménczsége, 's minden csekélységből nevetség- és tréfa üzése egész fényében mutatkozik. Az itt divatozó számtalan apró darabok rajzát néhány merész vonássál elvégezhetni : nincs itt bebonyolódott csíny , pompás színfalak ; nem hízelkednek itt az ér­

zéseknek , nem figyelnek szívre , érzeinényre , képzelődésre ; minden csak az elménczségért van irva , \s azért látszik teremtve lenni, hogy ai»nemzetnek azon vele született tapintását, melly szerint minden nevecsegest azonnal észrevesz, még inkább élesítse; a' gunvkorbács örökös mozgásban van i t t , de inkább kaczajvágyból, mint roszaság-ból. Az apró dalok, mellyek mint valódi népdalok minden utszában hangzanak , különös éles nemzeti bélyegnek , és azt mutatják, hogy a' hangnyelv nem csak érzéseket, de elmés ötleteket is tolmácsolhat.

Gyorsan 's röviden kisérik itt a' hangok a' szót; egy illy Vaudeville-dalocska a' beszélgetést félbe sem szakasztja , csak annak eleveuségét emeli. Gyakran igen mulattató , ezen magasabb népdalokban olly tárgyakat személyesítve látni , mellyeket különben a' képzelődés ne­

hezen alkothatna. Ritkán esik valami nevezetes a' nagyobb szí­

neken , mi itt azonnal tréfára nem változtatnék. Gyakran Harleki-nek is mulattatnak itt. E' három szin közül darabig a' Gymnase leg­

több nézővel dicsekedett, ugy hogy bevétele az' első franczia szinét is haladná. A' Vaudeville jelenleg csökkenőben van. A' Variétés legjclesb 's magok szerepeiben felülmulhatlan mivészei Potier, Bru-net , Lepeintre. A' Vaudeville Philippe, a' Gymnase Perlet, Gon-thier, Leontine Fay mivészekkel büszke. Számos költők dolgoznak e' három szin részére ; köztük Seribe egvik legkedvelttebb 's legter­

mékenyebb.

9) T h é á t r e de la P o r t é St. M a r t i n . 10) T h é á t r e d e l a g a i e t é .

11) A m b i g u c o m i q u e ; mind a' bástyán. Mindnyájukon főkép Melodráma, Némajáték, 's Ballet adatik. A' két végső' leg­

inkább az alsó rendű néphez van szabva. Az első feladásit illen­

dőséggel viszi; itt gyakran legszebb színfalakat, pompás menetele­

ket, fényes némajátékokat, jól rendelt Ballettekct 's a' t. láthatni.

Lovag- haramia- lélek- és tündérregék lakoznak i t t ; mennél borzasz­

tóbbak , annál kedvesebbek. Sok fiatal elme nyer itt mivelődést , 's később a' nagyobb sziliekhez megy által. — E' szint 1781 Louis épí­

tőmester 75 nap alatt állította fel; mi, ha az ember e' szép , sőt pompás épületet látja, alig hihető. Ez építkezés czélja csak az volt hogy a' régi színház leégvén, a' nagy operának hely szereztessék.

12) Az 1S21 Nov. 10 megnyitott P a n o r a m a d r a m a t i q u e színben csak olly darabokat vala szabad adni , mellyekben két játszó és beszélő személynél több elő nem jő. E' kis nyájas színházat szor­

galmasan látogaták.

13) A' Franconi 1817 megnyitotta C i r q n e O l y m p i q u e né­

ző helyen, lovak játszák a' főszerepeket. Belső készületének szép­

sége bámulást érdemel. A' lovaglói mesterségek, mellyekben a' Fran­

coni nemzetség nagyapától unokáig olly kitünöleg ügyes, a' kihirde­

tett nézőjátékot mindenkor megelőzik. Ez aztán egy történeti vagy képzeleti feladás kiviteléből, — lovas meneteleket, csoportozatokat, tánezokat, hadi fordulatokat ábrázoló némajátékokból áll; 's iriíud ezek nagy fényűzéssel, 's ritka mesterséggel adatnak. Machbeth , Blaubart, Cain, Atala, a' dühös Roland, egy a' spanyol Guerillák által megtámadott Convoy, teszik az illy egyes némajátékokat, mel-lyekeit a' nézni szerető Párisi , 'B a' kíváncsi idegen nem győz eleget nézni.

PARK. 93 14) Nézőjáték még L a s o i r é e d e M r . C o m t e , ' s

általányo-sau a' l ' a n o r á m á k (Théátre de magié.) Ezekben Iélekvarázsla-t o k , kísérIélekvarázsla-teIélekvarázsla-tek, physicai m u Iélekvarázsla-t a Iélekvarázsla-t v á n y o k , hasbői;- beszélők 's a' Iélekvarázsla-t. Iélekvarázsla-ta­

lál tálnak.

P a r k . kőfallal vagy karózattal olly czélból bekerített t é r f ö l d , hogy abban valamit tartani lehessen , p. o. háborúban a' tábori pod-gvászt, légy vejeket 's ekkor p a t t a n t y ú s - parknak neveztetik. A' berezegek, palotái körül parknak nagy lakival b e ü l t e t e t t , egymást felváltó sétáló - helyekkel 's erdőkkel <liszlő , bekerített és vadtartás­

ra használt darab föld neveztetik. Már a' régi R ó m a i a k t a r t o t t a k villáikban (majorjaikban) Hlyen parkokat, hogy vadászati gyönyörű­

ségekkel annál zavaratlauab.bul élhessenek. Midőn még csak nyula­

kat t a r t o t t a k , kicsinyek voltak a' parkok 's nevek l e p o r a r i a , ii37 u-luskcrt volt, midőn pedig nagyobb vadakat is kezdtek befogni, a' park köre is tágult. Leghíresebb volt Pompejus és Hortensius park­

ja. Cjabb időkben az Angolok parkjaik igen híresek. E g y nevet-ien iró helyesen szoil : Az országi ás alkotmánya adott első okot 's al-«

kalmalosságot az angol parkok l é t e l é r e , még pedig a z á l t a l , hogy nyilvános tiirvény ereje szerént semmiféle, vad sem szenvedtetik meg szabadon , mivel a' szomszéd kárt szenvedhetne , a' kinek hát kedve volna vadat t a r t a n i , bezárnia kell a z t ; a' gazdag birtokosok erde-jeknek egy részét tehát illyenre fordították , 's benne t a r t o t t á k va­

daikat. Mivel ezen kertek talusi lakásaikhoz közel c s i n á l t a t t a k , és az Angolok nagy gazdagságával jó izlés párosodik , innen a' vadas kert vagy p a r k alkalmatosságot szolgáltatott nékik, azokban külömb-féle rendelkezéseket tenni. „Azután az ujabb kertészség Angolország-ból egész Európára elhatván, következett, hogy igen g y a k r a n a ' p a r k és mezei keitek, mulató erdők, mulató helyek, angol k e r t e k , egy je-lcntésüeknek l e t e t t e k , és a' park név alatt ollyan nagy darab föld é r t e t e t t , melly szélesebb terjedésű használatra együgyű mesterség által szöpittetett. A' park vagy emberi kéz által ü l t e t t e t e t t , vagy erdő volt elébb, 's mesterség által tétetett azzá. M e g k í v á n t a t i k , hogy a' fák szép rendel álljanak , mellyet a' vad természetben híjá­

ban keresünk ; a' füves térségek a' hozá t a r t o z ó k k a l n a g y s á g o k r a , formájukra és elosztatasokra nézve kellemetes visszásságban álljanak, egymással; továbbá, hogy a' benne lévő egyes fák szép növéstíek , ékesek és a' legegyenesebb állásúak legyenek ; hogy semmi gyerme­

kes munka se serese a' s z e m e t , minden vad, buján növő cserje kiir-tassék odáig, hol a' sűrű erdőztetés, fák öszveborulása, vagy csa­

lóka határvég szükséges. Köicséges ékesités nem kívántatik. Tem­

plomok, chinai h i d a k , 's más illyes idegen t á r g y a k ellenkező tekin­

tetet adnak a' parknak. Ha valahol hid k e l l ; csinos , de együgyű ízléssel készüljön; a' kunyhó, erdő - ügyelő lakása czéljához legyen alkalmaztatva. Ékességül megengedhető volna szép kapu', a' bemenetel­

n é l , a' mellyuek a1 lő épület gazdagságával, ékességével és építés módjával egyezni kellene. Így áll a' dolog a' párkon keresztül vivő kocsi-Útra nézve is. Lehet keskenyebb, szélesebb, a' főépülethez képest, mellyhcz viszen a z , t. i. az út. Tekergős l e h e t , de soha se elég ok nélkül. A' bemenetel és kocsi - út mellett kétfelől, mint a' legkedveltebb sétáló -helyeknél i s , mindent kell k e r ü l n i , a' mi a' szemet korlátolhatná. Karózatok egyes esetekben ugyan kedves te­

kintetet adnak a' p a r k n a k , de ellene vannak alkottatása rendszabá-sinak. Ha természetes folyó hasítja a ' p á r k o t , vagy valami igazi omla­

dék van bennne, lehet e' szerencsés esetet használni ; ellenben a' mestersé­

gesek kellemetlen befolyást okoznak. Szarvasok és dám vadak a' par­

kok legközönségesebb l a k o s i , mellyek azt igen diszesitik ; de a'szar­

vas marha cs juhok szépek is , hasznosak is. L's. — «,

S4 PÁRKÁK PARK MUNGO

P Á R K Á K (gör. Möres), megkérleihetetlen testvér-leányok , kik­

nek foglalatossága az emberek életének fonalát fonni. Neveikről és számokról Homerus nem szoll. Á' Klotho név (fonóleány) • eleinte hihetőleg egészen közönséges volt. De midőn számok iMromra sza­

porodott, és a' költés mestersége nekik is uj nevet adott, Klotho különös név lett, Atropos és Lachesis mellett, de a' nélkül, hogy valamellyik közölök különös foglalatosságot jelentene. Ez a' másik két nevezetben nem is foglaltatik ; mert Atropos változhatatlan sorsot, Lachesis történetet jelent; következőleg, mind a' három a' sorsot jelenti külömböző oldalról. Homerusnál és Hesiodusnál ugy jelen­

nek meg , mint a' sorsnak és egyes történeteknek istennéi , halálos befolyás nélkül. A' lantosoknál a' történetek széles körében általá­

nosan lépnek fel, és mindenütt jelen vannak, a' hol csak valami osztani való van (a partiendo, a' gör. Meigsw). Legszorosabb ér­

telemben halált hozó sors-istennék ; halálnak , közönséges és véghe­

tetlen sorsnak istennéi. Mint halál istennéi a' pokolhoz tartoznak 'sErebusnak és az éjnek leányai. Mint sors istennéi Zeusnak szol­

gálói, ki nemzette őket Themissel. — Az első származtatás bizonyo­

san későbbi. Mint Zeusnak leányai, részt vesznek a' sors meghatá­

rozásában és Jupitertől elküldetnek parancsolatjainak végre hajtásá­

ra. Az embernek jövendő sorsát egy szálczérnában fonják, tudják hát a' jövendőt és megjövendölik azt; éneklik a' halandók sorsát, midőn egyszersmind orsójokat megindítják, niellyeket azután nem lehet visszaforditni. Mindeniknek bizonyos foglalatossága is megha­

tároztatok. Egyik irt, másik beszélt, harmadik a' fonal - szálat nyújtotta, vagy Atropos múlt, Lachesis jövendő, Klotho jelen idő volt; ennél fogva az élet kezdetét, folytát vagy közepét és végét jelentik. Lachesis orsót, Klotho rokkát és Atropos fonalat elvágó

ollót tartva festeiik. Cs—a.

P A R K (Mungo) seot seborvos, Afrikai utazásairól esmeretes.

Éppen indiai útjából tért vissza , midőn az African association név­

vel Afrika belsejének kinyomozására 176S egyesült londoni társaság a' kölcségéu Afrikába utazott Houghton major haláláról tudósítást vett. — P. ajánlotta magát hasonló utazásra, melly elfogadtatván, 1795 Maj. 22, a' Gambián lévő pisaniai sáfárságba elindult, hol néhány hónapokig útjához készült, és a' Mandiugo nyelvet tanulta.

Kelettől nyugotig megjárta Mulli, Kondu, Kadschaga, Kasson , Ka-arta és Ludumár királ3'ságokat, melly utolsóban, hol az előtte uta­

zott Iloughtont megölték, 1796 Mart. ő is a'Maurok királyának Alinak fogságába esett, hol a' durva bánás és élete nyilvános vesze­

delme azon merész elhatározásra ösztönözték Parkot , hogy onnan elillancson, és a' vad'szárazon befelé szaladjon, utazásának czéljá-hoz- képest. Merész feltétele olly szerencsésen sült e l , hog.v szö­

kése 3-ik hetében 1796 Jul. 20 útja főczélját, a' Nigert megláthat­

ta , mellynek folyását mind addig követte , inig meggyőzhetlen aka­

dályok miatt, visszatérnie nem kellett. Útját a' Niger folyásá­

tól nyugotnak vette, Sept. Kamiliába (a' mandingi királyságban) érkezett, hol betegsége és szükséges bátorságban léte miatt 7 hóna­

pot töltött. — Egy rabszolgákkal kereskedő , kivel megegyezett, on­

nan az Angol szerződés szerént Gambiába vitte 171)7 Jun. 10, hon­

nan azelőtt 18 hónappal indult ki. 15 Jun. Antiguán keresztül Lon­

donba indult, hova 25 Dec. 2 esztendei és 7 hónapi utazása után megérkezett. Szoros igazság szeretettel, és igen kedves ízléssel irott utazása megjelent Londonban 1798 angol nyelven. Németül (szük­

ségtelen jegyzékekkel) Hainb. 1799 (See und Landreisen 12 Th.) Berlin 1799; Erfurt 1807. P. 1805 kezdetével Afrikába újra elin­

dult; utolsó tudósításai 1811 Sansandingból, a' Niger mellől jöttek, honnan a' haoussai királyságba utazott. Itt a' Királyt

megajándé-PÁRKÁNY PARLAMENT 05 kőzni elmulasztván, megsértette , ki őtet egy folyó keskeny utján ,

mellyen a' Niger torkolatja keresése végett evezett, fegyveresek ál­

tal megtámadtatta. A' feketék kövezése, nyilazásai által üldöztet­

vén, midőn már embereit egyetlen-egyen kivül mind elvesztené, az úszásban kereste menedékét, de elfulladt. Ezen későbbi utazásáról való jelentése, mint élete leírása 1815 jelent meg (angolból Bütt-ner fjord. Kondersh. 1821). Fija , ki róla tudósítást akart szerezni,

Aquambában holt meg 3Í Oct. 1821. t>—a.

P Á R K Á N Y , érseki inváros a' Duna bal partján, Esztergomnak frányában, 159 ház, 's 1076 lak. Mint jeles erőség, hajdan több izben ostromoltatott. 1683 a' Törökök ige-u megverettek mellette 's 8000 embert vesztettek el. Régen Kakádnak hivták , hanem ez a' neve , ltákóczy zendülésének elnyomatása után megszűnt. L—ú.

P i n i i M E N T , Francziaország 's néhány más tartományok leg­

főbb törvényszékeinek neve. A' parlamentek a' királyok hajdani ud­

vari törvényszékeiből és országgyűlésekből származtak , mellyek, főképpen ha szokott időn kivül tartattak , parlamentnek neveztettek.

Ezekben a' bárók, magok mellé vévén a' papokat, mágnásokat és kanczellárt, törvényes ügyeket is döntöttek el. Hanem a' íranczia királyok későbben azon panaszokra és ügyekre nézve, inellyek, örö­

kös tartományaik lakositól az udvarhoz íeljebb-vitetlek, törvénytudó tanácsokat nevezett ki 's a' feudális fejedelmek , a' normandiai , gui-ennei, burgundi, bretagnei, minta' ehampagnei, toulousei , proven-cei 's más fejedelmesitett grófok is, ugyanazt tették. ''Ezen lérjfiak először tulajdonképpen nem bírák, hanem csak tudósítók, jelentők voltak, 's mindég követték a' királyt és udvart. De a' mit Angol­

országnak királya, János, a' magna chartában 1215 megígérni kéu-telenittetett, hogy t. i. állandó 's egy helyben maradandó tör­

vényszéket állit lel, lassanként minden tartományban ielébredő szükség volt. IV (Szép) Eilep, íranczia király 1294 állandó törvényszéket állított íel Parisban, a' királynak közvetetlen tar­

tományihoz tartozó provinciák számára , mellyek négy lő tiszcség-re osztattak el. 1305 ez a' tiszcség-rendelés kiszélesittetett. Eleinte ez

*' törvényszék észt. csak kétszer (u. m. húsvétkor és minden szen­

tek napján) tárta ülést, melly hetekig, sőt hónapokig nyúlt; de midőn loglalatosági sokasodtak, 1422 olta ülési állandók lettek.

A' királyi örökös tartományok vazalljai kaptak ugyan ülést és sza­

vat a' parlamentben', a' mi későbben Francziaország pairjeire is át­

ment , mindazáltal a' tulajdonképpen vett foglalatosságok a' tudós tanácsokra bízattak. A' párisi parlamentnek a' zendülés előtt 5 ka­

marája 'volt; u. m. a' Grand' chambre 10 elölülőjével, 25 világi 's 12 papi tanácsossal; a' des enquétes 3 kamarája, mindenik 2 elöl­

ülővel 's 23 tanácsossal; és a' chambre des requétes, 2 elölülővel és 14 tanácsossal. A' criminalis tárgyak a' Chambre de la

Tournelle-"ben vétettek fel, melly ben minden kamarából lévő tagok dolgoztak sor szerént. A' parlamenthez tartoztak a' többek közt a' királyi ügy­

védők, 's 500-nál több prókátor. A' feudális fejedelemségeknek már a' koronával lett egyesittetések előtt voltak részint hasonló alkot­

mányaik; a' toulousei grófságnak t. i. parlamentje, Normandiának nagy feudális törvényszéke (Scaccarium , vagy echiquier) Rouenben.

Koronával lett egj esittetések után a' többiek számára is alkottattak parlamentek, Toulouseban, Grenobleban Dauphiué , Bourdeauxban Guienne , Dijpnban Burgund, Besan<;onban Franche Comté , Aixban Provence , Pauban Bearn , Rennesben Bretagne , Meczben a' meczi, touli és verduui 3 püspökség, Douayban Flandern és Nancyban Lo-thariugia számára. A' királyi végzetek kihirdettetésének formája , melly abban állott, hogy azok a' parlamentekhez küldettek, a'jegy­

ei könyvekbe beiktattattak 's azután küldettek ki álfralok az alsóbb

96 PARLAMENT PARMA

törvényhatóságokhoz, az emiitett törvényszékeknek tulajdon politi­

kai befolyást adott. Azt vitatták, hogy nekik van jusok a' király­

nak előterjesztést benyújtani a' rendelések ellen és hogy nekik kel­

nak előterjesztést benyújtani a' rendelések ellen és hogy nekik kel­

In document ESMERETEK TARA (Pldal 96-103)