birt. Mind Venusnak emiitett képe, mind más tudósítások azt lát
szanak bizonyilaiA, hogy Venus itt hajdani phoeniciai - syriai módon tiszteketett. (L. Lenz ,,Die Götlin von l'aphos aus altén Kilduer-heníí , G'otha 1808, és ,,Der Tempel der Güttin zu l'aphos'1 , I).
Müntertől, kép. Kopenh. 1824). — üjpaphos mint kereskedő város és tengeri kikötő volt híres ; földindulások miatt sokat szenvedett 's Augustus alatt csaknem öszveomlott. Itt hirdette Pál apostol Scrgi-us római tisztartónak az evangyéliomot. Helyén most Baffo nevű városocska áll. L — ú.
P A P I N (Dienes) a' 17 század közepe táján szül. Bloisban
HuV-• gens tanítványa , Kálvinista lévén , a' nantesi edictum eltoroltetését követett vallásbeli üldözés miatt, elhagyta Francziaországot inarbur-gi professor lett, hol meg is halt 1710. Több hasznos marhinákat talált fel , mellyek a' ,,Noipelles de la republique des leltrcs par Bayle"-be,n (1685 — 87) vaunak leírva. Legfontosabbak azok közt egy machina a' viss felszivatására, 's a' digestor vagy róla papini (vagy papiniani) edénynek neveztetett fazék. E' henger formájú, réz, czinezett edény , melly fedele által, széle körül bepépeztetvén , erős vas srófnál fogva igen szorosan bezáródhatik ,ugy , hogy a' vizet benne nagy mértékig felforralni lehet, a' nélkül, hogy a' gőz kire
pülhetne belőle. Az ezen machinában forró vizben olly testek , mel-I3 ek a' közönséges forrást nem is érzik , mint csontok, elefánt-cson
tok 's a' t. kevés minutum alatt kocsonyává vagy péppé főnek ösz-ve., 's azáltal erős leves is készül. Ezen hasznos machinák az ujabb időben tökéletesittettek. (Vö. GŐZKŐZJÍS). Azután P. az ő „fíecueil de diverses piöjes toucltant guelgues nouvelles mac/iinescl -ében (Kassel 1695) már a' leipzigi „Actis Erudit.il -ben 1688 és 1690 közölt ideá
ját fejtette ki, inelly szerént a' bélyegek emelkedését és esését hideg vizzel eszközölni lehet, a' min alapul a' gőzmachina.
PAPINIAXUS (Aemilius) idejebéli legnagyobb törvénytudó, K. u-140 észt. Antoninus Pius alatt; Beneventbó'I Olaszországban vagy S_v-riából veszi származását. A' görög és római litteraturát kedvelte, mint a' philosophiát és törvényt. Széles tudománya és rettenthetetlen igazság - szeretete csak hamar nagy tekintetet és hatalmas befoljást szereztek neki, az elsőbb státus hivatalokat viselte 's végre praefe-ctus praetorio lett. Severus császár halálakor fijait, Caracallát és CJétáí , neki ajánlotta. P. mindent elkövetett, hogy a' két testvér közt az egyességet fentarthassa. De előterjesztései Caracallának olly súlyosak lettek, hogy" őtet hivatalából kitenné, bár külsőképpen-mint barátjával 's meghittjével bánt is. Midőn Caracalla testvérét megölette, Papinianust kénszeritette , hogy e' cselekedetét igazolná, de azt a* feleletet kapta tőle : sokkal könyebb testvér - gyilkosságot elkövetni, mint azt menteni, és második gyilkosság lenne , az ártat
lannak emlékezetét igy bemocskolni. — Caracalla belső bosszúságát eltitkolta: de midőn későbben, hihető a' gyalázatos Caracalla inger
léséből , a' praetorianusok Papinianus' fejét kívánták , dühöknek en
gedett és kivégeztette őtet K. u. 212 észt. — P. több munkát írt ésr sok jeles tanítványokat formált. Törvényes tekintete olly nagy lett, hogy III Valentinianus olly esetekben, midőn valami dolog megíté
lésében a' birák véleménye külömböző volna, P. mondana végső Íté
letet egyedül. Ottó Everardus róla minden jelest, a' ini a' pan-dektákban foglaltatik és életét is leirta. (Bremen 1743).
P A P I R O S , plánta-materiákból vékony levél formákra készített massza , mellyet kiváltképen írásra és nyomtatásra használunk. Leg
régibb esineretes neme, az egyiptomi papiros, egyiptomi papiros plántából (cyperus papyrus) készült. Ez a' füvek közé tartozik, szára elváló levelekkel van körülvéve , tetején virágos ernyeje van.
Plinius szerint a' Nilus vizénél f és Syrakusánál álló vizek körül nő..
PAPIROS üi A' hazánk érkezett tudósítások szerint, a' papiros-plánta száráról »-bőrt, vagy hártyát vékony szeletenként lehúzták, Nílus vizével meg
nedvesített táblára teritették, és ragadós tulajdonságú forró Nilus-vizzel leöntötték. Egy Hlyen hártyára másikat borítottak, öszve-nyomták, nap melegénél megszárasztották. A' feltalálás ideje bi
zonytalan. Későbbi időkben a' llőmaiak nagy szorgalmat fordítottak , papirosaik készítésére ; voltak enyvezőik (Glutinatores), kalapácso
saik (Malleatores) 's a' t. és több nemű papirost készítettek. Leg
több papiros Alexandriában készült, melly város ezáltal nagyon meggazdagodott. Az 5 száz. a' nagy vámok miatt nagyon megdrá
gult. A' 8 száz- a' pa.mutpapirostól szoríttatott ki. Olaszországban még is a' 11 századig megmaradt. A' Mexicoiak is hasonló módon készítették papirosaikat a' Spanyolok hódításai előtt. Az Agavé le
veleiből minden nedvességet kinyomtak, ugy hogy csak annak szá
raz szálai maradnának meg ; ezen száraz szöveteket eg5'másra rakták, bizonyos föld nenűí sárral bevonták, melly az egésznek erősséget és elastieítást adott. Az egyptomi papiroson kívül volt még más pa
piros is, t. L mellyet a' fának hársos héjából készítettek; de e' me-revénysége és töredékenysége miatt nem volt olly közönséges. Ezen kívül írtak a' 11 és 12 századokban hártyákra (membranakra). ha.
Arabok 704 a' pámutpapirost Uuchariában esmérték meg , 's azután magok is kezdték készíteni és e' mesterséget a' 11 száz. Spanyolor
szágba bevitték. Itt, hol már a' vízi malmokat esmérték, állottak fel az első papiros malmok, mellyek későbben (1300) Olasz-, Fran-czia- és Németországokba is átmentek és már pamut rongy-darabok
ból kezdték a' papiros-készítést űz.nn Ezen pamutból készült, papi
rosok , charta serica , collonea , gosypina , xylina, damascena és l'ar-tamena graeca nevek alatt voltak esmcretesek. A' vászon - papirostól kisebb iiszvelartósága és nagyobb töredékenysége által kiilömbözik.
De a' 12 száz. több spanyol papiros-maradvány tekintete szerént Ítél
vén , agy látszik , hogy már akkor próbálták a' pamutot vászon rongyokkal keverni, a' mi későbben a' vászon-papiros készítése fel
találására utat nyitott. Tulajdonképeni vászon-papiros 1318 észt.
előtt nehezen volt, de ezen esztendőről a'kaufbeuerni korház levéltá
ra vászon-papirosra irt oklevelet mutathat , mint magában a' város levéltárában is több 1324, 1326, 1331 cszt-ről szőlló régi oklevél van , melly re nézve e' papiros-nemnek első készítése hihetőleg Né
metországban történt. Spanyol- és Olaszországok levél- és könyv
táraiban 1367 előtt vászonpapiroson semmi irományt se találhatni.
A' találmány nem Chinából származik , mert a' Chinaiak papiroso
kat még most is töretlen kenderből, bambusz- vagy eperta-héjból ké
szítik. A' vászon papiros erőségéért , és használhatóságáért legjobb
nak tartatik. A' papiros készítők első gondja a' rongy kiválasztása, mert csak vászonból lesz jó papiros. Minden pamut-, gyapjú-, se
lyem-félét külön kell szedni, mellyek csak alsóbb rendű papiros ké
szítésre használtathatnak pótlékul. A' vászon-rongyokat a' papiros ké
szítő másodszor is külön-válogatja, finomsága, jósága, szine szerént, és portól, fácskáktól, homoktól, föld-részektől, kirázás, porzás, mosás és más erre szolgáló készületek által kitisztítja. Az igy ki
tisztított rongy-darabok szét daraboltatnak, vagy valamelly machina által, melly rongy-vágó machinának neveztetik, széttépetik, és vagy edényben széttöretik, vagy a' Ilollánderben (1. alább) megőröltetik.
Az edény , zuzó-malom, kalapács-malom, több fa- vagjr kü-tekenőkből áll , mellyeknek feneke vas pléhekkel van kirakva; ezekben a' ron
gyok folyvást folyó tiszta vízbe áztattatnak 's zúzó kölyök által nagy darabokra szétzuzatnak. A' tisztátalan víz az alól lévő rosta lyukain lefoly. Néhány óra múlva a' rongyok félig meddig kifoszlottak, mellyek azután bizonyos uégyszegű ráma által rakásra szedetnek ,
82 PAl'lRÖS
ezen állapotjokban több hétig állanak 's önkényes felmelegedések által forrásba jőnek , a' mi a' lászonnak festő materiáját megemészti, és eczetsavannyá változtatja. Az- iIlyes tökélletesebbitett matéria is
mét leginkább HoUaiulerbe vagy edénybe is, finomító tekenőkbe ra-katik, és tökélletes matériává zuzatik. — Ezen Hollandéi-, hollandi találmány, nemzeti nyelven Roerback nevet visel 's nehéz tölgyfa henger, mellyet a' fogkorek szaporán hajt; vizerányosan (vizszine-sen) fekszik és körös-körül mintegy 30 érczpántokkal van kirakva hosszában, melly a' félig elkészült materiát az alatta lévő rovát-kos réz pléhen tökéletességig zúzza. A' niachina bezárt kádban van, hogy a' sebes forgás által semmi el ne szóródjék. A' bele folyó viz kö
telességét végezvén, alólról ismét kiíoly. A' hollandi malmokon mind a' két rendbeli matéria ezzel őröltetik szét, miáltal az idő harmad
része, nagy hely, mellyet a' nag}' tekenő foglal el, megkíméltetik és a'készítmény tisztább lesz. Némellykor még a' tökélletes matériát is munkába veszik nagy habtekenőkben. Most fa puttonba teszik és vizzel elegyítik 's keverik és a' puttonban lévő réz kemencze állal melegittetik , 's keverés állal egyforma állapotban tartatik Ebből a' pépből a' merő legény, erre rendelt edényével, annyit merit ki, mennyit a' készítendő papiros minemüségéhez képpest egjT ivre ele
gendőnek t a r t , a' vizet leereszti és a' pépet rázás \s a' t. által egy
formán önti formára. Esi a' kiirnyKiálláshoz képest széles vagy kes-kenyebb fa rámába csinált drót rostély, mellv valamivel nagyobb a' készítendő ívnél, mellyre e."v másik ü,res, éppen az árkus 'nagysá
gával egyező ráma nyomati'k a-' merítés alatt. Merítés után a- le
gény a' rámát leveszi, és a' formát egy rézsútos deszkán segédjéhez taszítja, ki az ivet egy kóczos lapra borítja k i , az üres formát visz-szanyujtja , és folytatja a' papirost és korzót egymásra halmozni.
Az illyen rakásokból a' vizet kinyomják. Az iv a' kócztól külön sze
detik , és még egjszer maga a' papiros sajtó alá véletik, 's a' íinom papiros több ízben is, mert ebiven áll jósága. — Ezt követi a' szárítás, legjobb nádszálakan, levegő-hu/.ás nélkül; szárítás után enyvezés jő.
Több ívnek tinisós enyves léhe mártásából áll az'enyvezés, nielly le
vet réz tálban tartanak. Az enyvezett papírod újra megszárít!ntik, az öszveragadt ivek külön rakatnak, a' hibásak kiszedetnek ; 's a' kész jó konezokba (iro papiros 24, nyomtató 25 ivjével) rakatik.
Ezt egy>nagy széles sajtóba öszvenyoniják , megsimítják, öszvecsi-nálják, 20 konczonkent (rizmánként), mellvek ismét megnyo-matnak és 10 rizmánként — bálokba tsinálva— áruba bocsátják. Didót 1801 kitalálta, miképpen kelljen papirost akármelly tetszős, hosszú, szé
les és erős tormában készíteni, a' nélkül, hogy egyenként kellene ivenként meritgetni ; ezt a' találmányt egv Angol tökél létesítette , 's most Bei-lmbe bevitetett. Egy illyen papiros - fábrikát , melly actiákra állott fel , Corty József igazgat. író-, rajzoló -, ezukor-pa-piros olly masszákból készül, mellyeknek források nem 'ment rotha-dásig. Ez a' papiros tömött, kemény és rugó erejű. Nyomtatni, réz
zel metszeni, 's kártyának való papiros rothadt pépből készül. Tar
ka papiros vagy szines rongyokból , vagy festett masszából készül, vag\' szárítás után festetik , 's nyomatik ; ide tartoznak a' török (hi
hetőképpen német találmány) márványos papiros , és több e'félék. A' fejér papiros nagyságánál fogva király-papirosra , nielly legnagyobb, median-papirosra , közönséges, és gavallér-papirosra, inelly legkis-sehb , és levélírásra van határozva, osztatik. Külömböző rendelteté
sénél fogva osztják a* papirost, irrí-, nyomtató-, vastag, és itató-pa-pirosra. A' nyomtató-papiros enyvezetlen, nagyon megrothadt pa
piros. Az itató enyvezetlen szürke. Az iró-papiros ismét kóta-pa-piros (melly vastag), továbbá finom , alább és legalábbvaló irópapi-ros; hozá tartozik a' cancelluria- és concept-papiros, nielly az iró
PAPIROS P A P I R O S P E N Z 63 papirosok alábbvaló neme. Az aranyos és ezüstös papiros egyik ol
dalán érez levélkékkel borittatik. A' maroquin-papiros veres bőr szi
nti. Kőpapiros föld vagy vas keverékkel készült éghetetlcn papiros.
A' Grand Coloinbier d' Annonay földabrosznak való papiros nevét az amionayi (az árdéchei dep.) fabrikától kapta. Vclinpapiros , SZÍVÓS, egyforma masszából készül, külömben svájezi , angol és franczia pa
pirosnak is mondatik ; a' közönséges papirostól abban küiömbüzik , hogy egészen sima , és nem drótrostélyos formában készíttetik, mellyre nézve semmi karikák nincsenek benne, és a' finom iró-papi-roshoz vagy a' szüzek pergamentjéhez (francz. velinhez) hasonló.
Némellyek ennek feltalálását Didót franczia könyvnyomtatónak tu
lajdonítják ( 1 7 5 2 ) ; mások a' levegő-hajó feltalálójának Mongolfier-nek (1785). A' rongyokon kívül még sok plánta-matériák is alltttl-matosok papiros-készítésre. D r . Schiill'er regensburgi superintendens 1765 észt. tett próbáinál fogva meg esmertette , hogy papirosok a' nyárfa gyapaljábúl, darázs - fészkekből, gyalu-lorgácsokból , fa da
rabokból, m o h b ó l , tüskéből, n á d - s z á r b ó l , és diófa-levelekből is készíttethetnek. Sengcr annak zöld riyátkáhiriárt, confervát, Losch-ge gyapjas rongvii csert ajánl pakoló papirosnak. A' d u n a i a k ' bambuszt , eperfa-kérget , selymet , a' Japaniak papirosfahéjat., Mo-rus pap\ riferát, használnak a n n a k , mellyet riskása-enyvel készíte
nek. A' vékony rostos asbest égheletlen papirost ad. Sok ideig F r a n c i a o r s z á g és Genua adtak jó papirost az Európaiaknak ; későbben Hol
land kérhette azt kezére, természetes akadályai (rongya és jó vize nem lévén) mellett is és mái napig is megtartja elsőségét, kivévén az an
gol vclint, méíty rajzolásra az övéinél jobb. A' németországi papi
ros általánosan alábbvaló a' külső országiaknál. A' papier machéból, öszvezuzott papiros masszából, készítenek némelly szép iziésü apró
ságokat i s , mint szeienezékot, almáriomocskákat, 's a' t. A' keres
kedők a' váltó-leveleket is papirosnak mondják.
P A i> r ;t os p K v 7, , ha egy darab papirosnak hasonló é r t é k , ha
sonló folyamat , 's hasonló erő adatik, mint miüyen a' vert pénznek van , ugy ebből papirospéuz lesz. De ez csak ugy eshetik , ha a' pa
piroson egy felirat arról biztosit, hogy tulajdonosának a' rajta ki
tett sommá mindenütt érez , vagy vert pénzzel vonogatás nélkül ki
fizettetik, vagy a' papiros a' kongó pénzzel egyenlő értékben elfo-gadtatik. De az iliy biztositásnak olly h a t a l o m t ó l , vagy felsőségtől kell eredni , melly teljes bizodalommal bir , 's adott szavának sért-hetlenul, minden pillanatban, és hijány nélkül betöltésére mind aka
ratja , mind módja van. Más papirosokban is lehet hasonló biztosí
tás , millyenek a" kötelező, v á l t ó , záloglevelek, bankrészvények, 's t. ef. de ezeknek nincs pénz-charakterök , az az : ezek nem közönsé
ges csere-eszközök, értéköket nem m i n g y á r t , nem minden perezben kaphatják-meg, nincsenek közlorgásra, 's kereskedésre rendelve; ér
tékké tételük meghatározott i d ő t ő l , gyakran olly környülállásoktól liiirír, mell vek elköltésüket megszorítják, vagy megnehezítik. — Azon hatóságok, mellvek a' fenebbi feltételek mellett papiros-pénzt ad-hatuak-ki , lehelnek 1) m a g á n y o s s z e m é l y e k (privát papier-geld), kik naponként vagy hetenként sokat íizetnek-ki ; de sokat is vesznek-be, mint p. o. a' gyárbirtokosok , kik egyszersmind élénk kereskedést űznek. Ezek munkásaikat, 's mind a z o k a t , kik velők a' városban , vagy a' környékben kereskedésben állanak , saját hite
lökre papirospénzzel fizethetik-ki, ha iróboltjokhan olly rendszabás van, hogy az illy papirospénzt mindenki tüstént kongó pénzre vált
hassa , vagy a' tulajdonosnak árukért fi a' t. vissza adhassa. Mennyi
re már a' kiadónak hitele 's kereskedése kiterjed , annyira papiros
pénze is forgásban marad, sót némelly könnyebbségek okáért még a' kongó pénznél is fölebb becsültetik ; neki pedig azon haszna van
mel-4
64 1'APlltOSPKNX lette, hogy mennyi papirospénzt kiadott, annyival kevesebb, 's ál
táljában csak annyi kész pénzt kell tartania, mennyi az itt ott kí
vántatható felváltásra elégséges. 2) T á r s a s á g o k , mellyek bel-és külföldön kiterjesztett kereskedbel-ést űznek , p. o. a' Bankok (Bank-noták 1. e.) Ezek a' papirospénz hitele alapfeltélelei mellett annak még nagyobb kiterjedést adhatnak, \s mennél tökéletcsb és közönsé-gesb hitelök van , annál nevezetesb sommákban adhatják azt ki. Mi
vel pedig a' papirospénz hordozhatóbb , 's vele nagy fizetések hama
rább és könuyebben mennek, azért a' banknoták 's t. ef. közönsége
sen sokáig forganak , mig felváltás végett beadatnak , 's a' társaság
nak hasonló és arányos nyereséget hajtanak , mint az egyes einber-jiek. 3) Az O r s z á g , v. K o r m á n y . Az eddig mondottak a' kor
mány papirospénzére is alkalmazhatók, de sokkal nagyobb idomzat-ban. A' kormány hitele közönségesebb, jövedelmei tetemesebbek; a' a' kormány parancsolhatja pénztárainak , hogy papirosait kész pénz;
helyett fogadják, és sokkal több módok állanak hatalmában a'papi
rospénznek élénk forgásban tartására , ugy hogy sokszor még váltás
bért is (agio) fizetnek tőle. — Minthogy a' papirospénz , szerét te
kintve semmit sem ér, 's becsét csak az általa ábrázolt niassától ve
szi, igy soha sem érhet többet, mint a' mennyit ezen ábrázolt más
sá mennyisége tesz. Ha tehát akarnok tudni, mit ér egy papiros tal
lér , papiros rubel, egy font sterlingnota ? azt kell kitudni, mennyit nyom ezüstben vagy aranyban egy igazi vert tallér, rubel, vagy ft.
sterling, 's e' nehézségből minden pillantatban mennyit lehet kapni a' kérdéses papirosért-^ — Valamint mára' papírospéuz hasznai a'ki
adó hitelén alapulnak, ezzel nőnek vagy csökkennek, de egyszersmind azon környüiményen is, hogy a' papirospénzért mindig épen annyi kész pénz váltathassék-be , menuyi a' papirosán névszeriut áll ; ugy annak kárai is e' feltételek be nem töltésétől függenek ; 's valóban ezek igen nagyok lehetnek , 's magok után a' legszomorúbb következése
ket húzhatják. Ha p. o. a' kormány, papirospeuzet névszerinti érté
kén alól esni engedi, akkor legelőbb azok vesztenek, kik azt teljes értékökben kapták , 's többé ugy el nem költhetik ; illyenkor közön
ségesen a' papirospénz becse mindenik kézben lejebb száll. Még na
gyobb a' zavar, h a , mint a' magára hagyott papirosnál mindenkor megesik, annak becse ingadoz, majd emelkedik, majd esik. Illyen
kor a' nemzet értéke mintegy a' történetre 's szerencsejátékra hagya-tik , 's ki ma egy sommá papirospénzt kapott, egy éjszaka, tette nélkül, sok kamattal gazdagabb vag3r szegényebb lehet, a' szerint, mint a' környülmények a' papirospénz hitelét emelték vagy szállítot
ták. Vagyonáról többé senki sem bizonyos, az hirtelen felére vagy kevesehbre is apadhat ; 's minden nyereség csak mások kárával lehet
séges , e' kárt pedig egy kormány sem pótolhatja-ki, mert mennyi
ségét igazán kitanulni soha sem lehet. Milly bizonytalan illy eset
ben minden vállalat, minden számolás, 's mennyire visszahat ez a/, ország minden egyes lakosára? magából foly. Legtöbb esetben az ingó papirospénz okozta veszteség vagy nyereség egymáson ugy ke
resztül kosul gázol, hogy azt többé emberi okosság kifürkészni nem képes, sőt maga az uralkodás sem tudja kiszámolni, mennyit nyert vagy vesztett annak kiadásával? P. o. első évben forgásba tett 100 milliót; az első áltvevők szinte azon értékben adják-ki , mellyben kapták ; talán a' második , harmadik , 's a' t. is , de a' tizedik már ? petet veszt, a' tizenegyedik ismét megnyeri, mert a' folyamat ez alatt nőtt. Most tegyük fel, hogy illy utakon a' papirospénz, mi
előtt az ország kincstárába vissza térne, 5 petet vesztett. Minthogy a' kormány ezt névszerinti értékében elfogadni köteles , de többé ab
ban , néhány fizetéseket talán kivéve, ki nem adhatja, igy már 5 j>ct. vesztett, 's azok, kikre azt mint egész értéküeket tolja, (a'
PAPIROSPÉNZ PAPOK 05 fizetettek) a' veszteséget szinte viselni kénytelenek. A' portéka v.
eleségszállitók , és egyezkedők, kik a' papirospéuz hecsére figyelem-niel lehetnek, semmit sem vesztenek mellette , hanem portékájik árát a' papirospénz folyamatjához szabják. Ha igy huzamosabb ideig a' papirospéuz értéke lolyvást csökken, akkor a'veszteség ugy eloszlik, hogy többé egyesek kárát meghatározni lehetetlen. Csak annyi bi
zonyos, hogy a' közönség azon egész mennyiséget, mellyel a' papi
rospénz becse leszállott, elvesztette; 's hogy ez illy formán az egye
sek megfosztása ; de mit több esetekben magok azok sem vesznek ész
re, kik szenvedik; 's ez az oka, hogy a' népek olly békével tű
rik. — E' szerint a' papirospénz káros következései fontosabbaknak tetszenek, mint hasznai ; de még sem lehet tagadni, hogy ez a' kor
mánynak vajódi hasznot tesz azzal, hogy más czelokra nevezetes kész pénz sommákat kap. Csak szükség és háború idején, hol a'papiros
pénz mindenkor esik, nem lehet azt nyereséggel használni, mert ek
kor a' kormánynak nincsenek hatalmában az ennek fentartására ve
zető eszközök , sőt maga az ellenség is, ha az országban van, miu-den kész pénznek kezére keritéséhez alkalmat nyerhet. A' példák , mellyek szerint az uralkodások , hasonló kétes időpontokban még is papirospéuzzel akarának magokon segíteni , az illy munkálatoknak szomorú kimenetelét bizonyítják. — Emlékezzünk Francziaország assiguataira. — Schlötzer szerint a' Mongolok találák-iel a' papiros
pénzt a' 13 száz. Klaprot pedig azt állítja, hogy először Chiiiában jöttek szokásba Kr. u. 807 's ettől 1455-ig külön formájú
pénzczú-dulák (máskép röpülő pénzek) forgottak. J.
P A P O K születés vagy választás által a' vallás fentartására 's gondviselésére hívott személyek, kik az istenit képezve ábrázolják, 's az isteni tiszteletet igazgatják. Minden, mi nagy és méltóságos, mi tiszteletet 's engedelmességet parancsol, mi az istenihez a' nép soka
ságánál közelebb áll, a' papság ideájában egyesült Krisztus előtti időkben a' pogányoknál ; mert az ó világban minden háznép atyja király 's pap volt egyszersmind háznépe közt , 's midőn a' háznépek
ságánál közelebb áll, a' papság ideájában egyesült Krisztus előtti időkben a' pogányoknál ; mert az ó világban minden háznép atyja király 's pap volt egyszersmind háznépe közt , 's midőn a' háznépek