110 PASTELL-FESTÉS PASTORALE
PENATES PENDULUM 145 diából Görögországba vándorlóit, egy volt a' szép Hippodamla (1
c.) kérői közt, 's az országgal együtt elnyerte a' menyasszonyt. A' félsziget róla neveztetett Peloponnesusnak. Fiai közt legesmereteseb
bek Atreus és Thvestes; halála után isteni tiszteletet nyert; az
olympiai berekben templom épittetett számára. L—ú.
P K N A T E s , a' Rómaiaknak részint házi , részint közönséges istenei. Mint házi istenek , hasonlók voltak a' Larokhoz (1. e.), kik
kel gyakran felcseréltettek. De nem csak mindenik háznak , hanem mindenik városnak is tulajdoníttattak Penatesek 's ezek neveztettek közönségeseknek. Ezek közt leghíresebbek voltak Rómában a' római birodalom védő istenei, kiket Vestával 's ennek szüntelen égő tüzé
vel együtt Aeneas hozott Olaszországba. Varró és Macrobius sze
rint fából vagy kőből csinált apró képecskék voltak nyársakkal, mellyek előtt áldoztak a' táborba indult vezérekés a'consulok,
prae-torok 's dictaprae-torok , midőn hivatalokat letették. L—ú.
P E N D U L U M . így neveztetik valami fonal vagy drót - szálra , vagy pálczára .'s a' t. ollyképpen alkalmaztatott sulj'os test, hogy azon mozdulhatatlan pont körül, mellyen függ, szabadon mozoghas
son. Hogy a' pendulum nyugodva álljon, ezen pontnak a' pendu
lum súlypontjával ugyan-azon tető (verticalis) lineában kell állania.
Ha pedig azt oldalvást elhajlott helyezetbe tesszük, ugy hogy a' súlypont nem áll többé a'felfüggesztés pontjával ugyan-azon tető lineában és magára hagyjuk, legkisebb taszítás nélkül is körmozgást tesz, a'tető pont felé. Éhez eljutván, olly sebességgel b í r , mel-lyet valamelly test akkor nyert volna, ha ez azon helyről, mellyből a' pendulum megindult, a' pendulum által csinált körívnek legalsó pontja alatt huzatható vizerányos linéára szabadon esett volna le.
Ez okból a' pendulumra nézve a' tetőlinea másik oldalán is szük
ségképpen olly magasan kell felmennie körmozgásában , mint a' men
nyire elébb leesett. Ha annyira felemelkedett, ugy a' pendulum azon áílapotban van , inellybcn elébb volt , mivel ismét oldalvást hajlott helyezetbe hozatott 's most már a' másik oldalra kell hajlania , kö
vetkezésképpen , e' mozgását ide \s tova folytatván, most egyik, majd másik oldalra szünetlenül mozog. Ezen mozgást a' pendulum lebegésének (vibratio) mondjuk. Ha az emelcsőn lévő súlyt, p. o.
óngolyóbist, egyetlenegy nehéz pontnak, a' fonalat vagy drőtszálat pedig, mellyen ez a' nehéz test f üg, csupa lineának képzeljük, akkor ez egyes vagy mathematicuui pendulum; a' valóságos pendu-lumot pedig fonallal, dróttal vagy rúddal és súllyal öszvetetl, vagy physicum pendulumnak hívjuk. A' peudulumróli tökéletes tudomány mathesis és rajzolatok nélkül nem tétethetik megfoghatóvá ; a' hon
nan csak következőket jegyezzük meg rólla: A' fen előadott mód szerént mozgásba indított pendulum a' verticalis linea két oldala fe
lé való körmozgásától soha se szűnne meg, ha két környülállástól nyugvásra nem kénszerittetnék. Ezek a'fonalnak elkerülhetetlen
dör-zsölődése és a' levegő ellenállása , mell)' két környülállást soha sem lehet egészen eltávoztatni; hanem gondosabb készítés, főképpen a' súly lencseformája, késélre függesztés 's más az ujabb órások előtt esmere-tes segédeszközök által igen kevesittethetik. A' pendulum lebegésé
nek idejeit határozza: 1) az elongatio vagy kihajlás szegletének nagy
sága , az az, azon szeglet, mellyet a' pendulum súlyának a' verti
calis lineátóli eltávozása formál. 2) A' pendulum hosszától, 3) a' súlynak siettető erejétől függ. Ha mind ezen környülállások és két pen
dulum egyenlők, ugyanazon időben egyenlőül mozognak. De ha az emlitelt környülállások kö/ül csak egy külömbözik is, a' két pen
dulum mozgása is külömböző idejű. Többi egyenlőségek mellett a' rövidebb pendulum sebesebben mozog, mint a' hosszú. E' szerént egy másiknál négyszerte hosszabb pendulum kétszer lassabban
mo-146 EENDULUM PÉNN
eog, vagy a' ne'gyszerte rövidebb pendulum két mozgást teszen az alatt, még a' hosszabb csak egyet teszen. Így a' pendulum hosszát a' mozgás ideje szerént kiki tetszése szerént határozhatja meg. Fi
gyelemre méltó, hogy a'pendulum a' földnek nem minden helyén mo
zog egyformán ugyanazon időben. 'S ide tartozik a' fellycbb emlí
tett harmadik környülálíás, meilytől a' mozgás ideje függ. A' súly
erő, vag5' a' mi ugyan az, a' földnek húzóereje t. i. nem hat be minde
nütt egyenlőül a' pendulumra, a' honnan a' földnek bizonyos pont
jain lassabban mozog , mint másokon. Ennek oka a' középponttól távozó erőben (vis centrifuga) és a' súlynak azáltal okozott kisebbe-désében van. Ez annyival észrevehetőbb, mennél közelebb fekszik valamelly hely az egyenlitohez (aequator) ; ellenben a' (öldsarkok felé mindég kisebbedik az. (L. FÖLD). — Ha a' föld tökéletes golyóbis volna, ugy a' déllineáknak tökéletes ellipsiseknek kellene lenniek, és akkor egyszerre lehetne következést húzni a' pcrczes (secunden) pendulum hosszából a' grádusok hosszára, külömböző szélességeken, de a' valóságos mérések megmutatták, hogy a' déllineákban némelly rendetlenségek vannak, honnan helyesen lehet következtetni, hogy a' földnek átaljában nincsen egészen rendes formája, hanem olly test, melly itt ott inkább vagy kevésbé eltávozik a' golyóbis formától. E' szerént a' pendulum mozgásától tulajdonképpen csak a' súly nagysá
gára és nem a' föld alkotására lehet következést húzni. A' fonalak dörzsölődésén és levegő ellenállásán kívül, még más okok is vannak, m e l l e k a' pendulum járásának egyenetlenségét okozzák. Ezek a' meleg és hideg közti változás. Mivel melegben minden test tágul, ugy a' pendulum is. A' rud nagyobb melegben láthatólag hosszab-bnl és hidegben rövidül, ezért a' pendulum nyáron lassabban j á r , mint télen és a' közönséges pendulumos órák télen naponként fél miuutummal sietnek , ha fűtetlen szobákban állanak , sőt még a' fű
tött szobákban éjszakai kihűléskor is vehetni észre a' pendulum egye
netlen járását. A' rostélyformájú pendulumok , mellyek párhuzomos egymással öszveköttetésben álló kulümbféle érczekből készített ru
dakból állanak, leginkább ellent-állanak a' rendetlen járásnak, 's ez okból legkedveltebbek. Mind ezen kürnj ülállásokra szoros figyelem
mel kell lenni, ha a' pendulumról pontos vizsgálatokat akarunk ten
ni. A' pendulum hatalmas eszköz az órák járásának egyenlősítésében.
Huygens, ki Galileinek pendulumróli tanításait bővítette, használ
ta ezt legelőször az emiitett czélra , 's lett ezáltal a' pendulumos órák feltalálója (1656). (Vö. ÓRA). L. Kastner math. theoriáját a' peftdulumokrlíl Anfangsgründe der hijliern Mechanik (Götting. 1793).
A' pendulumuak használását a' föld alkotása meghatározására igen világosan adja elő Bode Anleit. sur Kenntn. der Krdkugel (Berlin 1803. Órai tekintetben Vö. Berthoudnak alapos „Exsai sur V hor-logerie-jét" (Paris 1763). Legújabb tökéletesítéséről Biot tauit Sur le longueur du pendule á gecondes" cziinűmunk. az ő Traile d'
astrono-mie physirjue-jének 3 köt. Cs—a.
P É N E L O P É , Ulj'ssesnek felesége, ki mint a''férjeránti hűség
nek 's háziságnak tükre, igen magasztaltatik. Ikariusnakés Pariboea nimfának leánya 's Telemachusnak annya volt. Midőn Trója eUog-laltatása után eltévelyedett férje holtnak tartatott , Homeros szerént 108 kérői voltak; de Pénelopé, ki éppen olly okos és jó erkölcsű volt, mint "szép, üres reménységgel tudta azokat visszatartani, 3 észt. dolgozván egy nagy szöveten és sohase lévén azzal készen, mi
vel éjjel mindég felbontotta azt, pedig a' szövetnek elkészítése volt a' választás határ-napja. Végre Ulysses (1. e.}, megmentette hű fe
leségét a' kérők alkalinatlankodásitól, fiával együtt haza jővén.
P E Í I N (William) szül. Londonban Oct. 14 1644 fia azon hason nevű angol adni i rá Inak , ki vitézi bátorságáért és hazája iránti
buz-PENiN 147 galináért, még az Angliát háborgató pártosoknál is nagy tekintet
ben állott. P. nagy nyilvános p á l y á r a készítve, az oxfordi egyete
met látogatá - meg , 's nemzecsége hirkoszoruzta nevének 's roppant értékének egyetlen örökösét tekinté a' sokat igérő ifjúban. Ájtatos rajoskodáshoz, 's egy csendes és vágytalan élethez vonszódásának
szüntetése végett, atyja Parisba küldé , hogy ott a' fényes udvar és buja főváros zavarában a' nagy világhoz izelednék. Valóban dara
big engedett is az uj behatásoknak, de ugy hogy mindig nemes er
kölcs, 's szeplőtelen viselet bélyegezné. De hónába visszatérte után, egész erővel ébredé ismét fel ájtatos lelkesülése, melly a' quaker Loe Tamás egyházi beszéde á l t a l , é.'étének már első ifjúságában meghatározó irányt a d o t t , 's azon hiedelemben, hogy őt már g)T er-mek korában rendkívüli isteni ibielet szállá m e g , kiapadhatlan táp
lálékot talált. Titkos sötét é r z e t e k k e l , 's homályos ábrázolatokkal telve, Irrlandlia utazék az ifjú, 's egy quaker községnél szállott be , oktatásaikat 's alkotmányukat közelebbről esmérni vágyván. E' község könnyen megnyeré ő t , 's annak tagjaival egykor fogságba is vitetek. 22 évében vala, midőn 1666 minden világi keresetekről lemondván, a' F o x György (1. e.) felekezetével legszorosabban egye
sült. Semmi sem vonhatá többé ettől e l ; még.atyja haragja s e m , ki végre házából kitas/.itá, 's kitagadással fenyegeté. Minden üldözé
s e k , ilju társainak gúnyai, 's a' pornép szidalmai ellen csak fedd-hetlen életét állitá. Illy nagy állhatatosság végre atyja keménysé
gén is győzött. Sőt Uja nézeteit maga is elfogadván, annak szenve
dett méltatlanságait gazdagon megjutalmazni i p a r k o d o t t . E' közben William a' Quiikevck közt különös tekintetet 's határtalan bizodal
mat szerzett. Már j ó k o r , mint lelkes tanitó, lépett fel k ö z t ü k , 's megesmérek, hágj" egy illy szellemű és jeles mivelcségü férj fi , azt ^ mit Fox és mások kezdenek , foganattal f o l y t a t n i , 's a' kis üldözött nyájat tovább terjeszteni fogja. Mert noha külömben a' világi tu-dősságra Igen keveset tártának , még is kellé azt egy olly emberben becsülniük, ki azt a' világgal, jelesen a! t u d ó s o k k a l , p a p o k k a l , 's világi bírákkal mindenütt összeütköző meggyőződésük védelmére hasz
nálni akarta. Ha bár rajoskodástól maga sem egészen szabad , még is mérséklő a' F o x nagy részben felette búsongó á b r á n d o z á s i t , 's azok szigorúságát lágyitá. E' felett keresztényi türelem szellemével bírt , 's azt a' (junkerek közt megalapítani törekedett. Általányo-san az elválasztó - oktatásokra nem sokat t a r t o t t ; csak a' keresztényi életben helyhczé az élő kereszténységet, 's minden tudást sokkal ke-resebbre becsült a" cselekvésnél. Ez alaptételekkel, inellyeket elra
gadó ékes szóllással t a n í t o t t , a' községnek belső v i l á g r ó l , 's Kris-tusnak bennünk felelevenítéséről oktató alap ötleteit összetudd egyeztetni. Atyja helybenhagyd huzgó törekvéseit, 's tömérdek vagyont hagyott rá. Halála előtt a' kedves fiút, 's annak ke
gyes rzélzniail a' király oltalmába ajánld. A' király 's a' vél
hető korona örökös valóban sok becsületet is m u t a t á n a k hoz
z á , de többszöri tümlürzbc vcitetését még sem a k a d á l y o z h a t á k , mert az angol parlament szükségesnek t a r t á hathatósan dolgozni egy olly vallási felekezet lábra kapása és kiterjedése e l l e n , melly minden kormányi viszonyokkal megbasonlani látszék. De töm-lörze csendében is azon gondolkodott P. hogy községében az egyne
hány keresztény templomot helyreállicsa. Több i r a t a i t , mellyek a' quaker felekezettől kerültek legjobbikáihoz t a r t o z n a k , fogságában készité. Midőn kiszabadult, uj községeket alapított, 's épü.etes ira
tokat oszfogatott, mellyek tisztábban és világosabban valának felté
ve, mint azok, mellyeket F o x 's társai közlének. Az udvarnál be
folyásánál fogva a' községnek némelly kedvezéseket is szerzett. II Károly és II Jakab ollv kegvesek valának hozza, hogy végre az
10 *
148 PENN
eskütói felmentést is megi^eré, minthogy az esküvés a' Quakerek vallásos alaptételeikkel ellenkezik. Még sem nyerhete szabad vallás gyakorlatot, sőt iratai által még. az angol egyházat is íellázitá. Ó t. i. a' három egység és elégtétel tudoiriányat maga választotta ál
láspontból inkább szónokilag, mint alaposan támadá meg , 's ez ál
tal magának kemény fogságot, feleinek hosszú üldöztetést okozott, melly mellett némclly kegyetlenségek is történtek. Minden prote
stáns felekezetek titkos papismussal vádolák, mit még a' közönséges türelemről tartott tanításában is fel akartak lelni. P. mindazáltal dolgához erősen bizott, 's nem szűnt meg jól tenni. Tanácsához , vi-gasztalásához , segicségéhez mindenki folyamodott, háza a' segély keresőktől soha ki nem ürült, 's mindenek szükségét kielégitni vá
gyó legnagyobb készsége, 's olly értéke mellett, melly fejdelmi jó
tétekre is elégnek látszék, utoljára meggyőződék, hogy munkás részvételének határt szabni kénytelen. Azonban folyvást hihetlen sokat tett; számtalanok köszönék neki gyámolitásukat 's megtartá
sukat. Még nagyobb lón hatásköre 1681-től, midőn a' kormánytól, egy atyjáról rá maradt nagy adóssági kereset fejében, a' Delaware mellett Ejszakamerikában, egy nagy darab földet teljes birtoki jus
sal , (de a' korona felsősége alatt) saját kérésére kapott. P. a' még eddig jobbára puszta tartományba Európából gyarmatokat küldött , ezeket minden szükségesekkel gazdagon ellátá , 's keresztényi alkot
mány által polgáritag is boldogitni kívánta. A' buzgó emberbaráté' mellett kereskedői vállalatokat nem teve fő czélul. Talán arra szán
dékozott, hogy a' Quákereknek , kik közül már Amerikába többen elvándorlának , egy menedékhelyet alapítson , ha talán gyűlölet és üldözés által Angliából egészen kiszorittatnának. De azért éppen nem volt szándéka , hogy birtoka, melly róla P e n n s i 1 v a n i a (1.
e.) nevet kapott, csupán Quakerek lakja legyen , sőt tallás külön-ség nélkül mindeneket felszólított, kik a' földet szorgalmasan
mi-•velni, 's magokat rendszabásai alá vetni akarnák. Itt kellett volna a' türelem szellemének, mellynek ő maga hódolt, mindenfelé nyi
latkozni, 's egy minden nemzetből és vallásfelekezetből álló atyafi-népnek összegyűlni , melly az egész kereszténység tüköré és példája lenne , 's mellyhez az egész nagy keresztény község , mint erős köz
ponthoz ragaszkodnék. Az uj főváros neve Philadelphia azon test
véri szeretetre mutatott, melly e' kis keresztény ország minden la-kójit , 's reménye szerint egykor valamennyi községek nagy szöve
tségét betöltendő , 's a' földön egy boldog időkort alapítandó vala.
A' számos telepedők , 's a' legkülönneműbb emberek , kik Pennsilva-niába vándoriának , csak hamar egy erkölcsös néppé szaporodtak ; imagokra a' Quakerekre is elhatott a' nagyobb szabadsági szellem;
sok önkényüségben és ájtatos különködésben alább hagytak, 's bár még a' többi lakosoktól különböztek is, a' polgári viszonyokkal an
nyira, mint Európában , nem cllenkezének. Philadelphia, melly egy kis helj'ségből hamar nevezetes várossá emelkedék , a' P. elvei leg-kécségtelenebb valósultának tetszett. 1682 P. maga az uj gyarmat
ba utazott, \s az alkotmányt rendbe szedte. Alaptételül rendelé , hogy minden, ki egy mindenható Istent esmér, 's magát arra köte
lezi , hogy törvényes felsó'ség alatt igazságosan és csendesen él , 's vallástteli gondolkozás miatt mást nem keserít , ez ország polgára lehessen. Innen visszatért Angliába, hol a' Quákereknek vallásbeli szabadságot szerezni törekedett, 's idejét kö/rége \s Pennsilvaniája gondja közt osztá meg. Végre 11 Jakab szabad vallás-gyakorlást engede köz
ségének , de a' Quakerek mint minden nem Conformisták szabadsága és bátorsága, még is csak 111 Wilmos alatt, a' közönséges türelem parancs által állapíttatott meg. Később vizsgálat, alá vonatott P.
inert az elűzött II Jakab királytól egy levelet találatiak nála,
melly-PENN melly-PENNS1LVANIA 149 ben az őt előbbi jótéteire emlékezteté, 's azok visszonozására inté.
Minthogy a' nélkül is sok elleuségi v a l á n a k , annál nagyobb v é s z é i ben forga , hogy az uj uralkodás ellen árulónak ne nyilatkoztassák.
De P. rémülés nélkül vedé magát a' törvény e l ő t t ; nyilván megesnie -l é , mennyire szerette az e-lűzött k i r á -l y t , de az uj k i r á -l y i ház e-l-len semmi nemű titkos merészletekben részt nem vett. Nem lehcte vét
kesnek találni , de még is hosszas kedvetlenségekbe keverték , mel-lyek kikerülése végett 1699 még egyszer Amerikába u t a z o t t , hol tervének kivitelén a' mind inkább virágzó ország javára több évekig . munkálkodott. Innen végre haza fordulván, londoni házában meg
vonva é l t , kevés emberrel t á r s a l k o d o t t , 's csaknem házi dolgaival, kegyes szemléletekkel,'s néhány quaker iromány rendbeszedésével fog-, lalatoskodott. Ezután második feleséget vett, 's akkor a' nyilvános é-letben ujabban fellépett. A' quaker község kiterjesztése végett H o l landiába 's Németországba is u t a z o t t , Pfalzbau prédikált is, holniár előtte a' Quaker Anies Vilmos t a n í t o t t ; de i t t , bár Erzsébet pfalzi grófné kedvezett is neki , munkája foganat nélkül voltí Egész agg koráig megmaradt czélja iránti buzgó lelkesedése, 's bánat nélkül pillanthatott vissza érdemteljes életére, mellyet Maj. 30 171S végzett.
Legújabb életirását T h . Clarkson (Meinoir) of l/te priváté und publie
ele. Lond. 1812 2 rész) adá. J.
P K N S A U S M I I S . így nevezik azon neveletleuségeket 's éretlen-ségeket, mellyeket hajdan a' régibb tanulok az ifjabbakon, 's ujon érkeztteken (kiknek guny-neve p e n n a l e , utóbb r ó k a volt) elkö
vettek. Esteknek első évben szolgálniuk , 's a' felett minden mocskot tűrniük kellett. 1661 és 1663 Németországon b i r o d a l m i , és orszá
gos törvényekkel iparkotláuak e' kicsapongást zabolázni, még is so
káig fenmaradáuak annak nyomai. Azt tartják a' Pennalismus lege
lőször az olasz egyetemeknél támadt.
P K N N A K T (Thomas), 14 Juu. 1726 szül. Downingban, a' flint-shirei grófságban, megholt 16 Dec. 1 7 9 8 . Oxfordban t a n u l t , ben 's külföldön nagy utazásokat t e t t , a' természet-históriában tudományos nyomozódásokkal foglalatoskodott, főképpen a' zoológiában (állat
tud.), mellyet némelly esmeretlen állatok felfedezésével és leírásával bővített ; hasonló fáradságot fordított a' h i s t ó r i á r a , 's hazájának alkotmányára és j u s a i r a , mellynek természet-históriai és topogra-phiea esnieretét utazási által szaporította. Scotország is általa téte
tett esmeretesebbé. Mint békebiró , nagy hírt szerzett magának igaz
ságosságával 's több irományiban vitatta és védte a' szegények ju-sait. Legjelesebb munkái Indián zoology ( 1 7 C 9 , néni. Forstertől) ; Brilifh zoology (4 köt. németül Murrtól) ; Arelic zoology (2 köt.
néni. Hoftinanntól) ; Synopsis of quadrupeds ; Hislory of quádrupedg (2 köt.); Genera of birds ; Tour in Wales; Tour in Scotland and
voyage lo ihe Hebridei ele. h—ú.
P K N N s i L v A. N i A, az éjszakamerikai egyesületnek szabad sta
tusa , 2086 nsz.uif. 1,320,000 lak. Ezeknek í része német e r e d e t ű , Schivabeuból , Elsaszbúl, Frankenből, Vestfalenből 's a' rajnai tar- s tományokból; más harmad-részét Angolok teszik, kik közt a' na
gyobb tekintetüeknek legszámosabb része Quakerekbol áll. A' harma
dik harmad-részt Svédek, Németalföldiek 's főképpen Irlandiak formál
ják. Vannak még 30000-eu felyül szabad ba/nák, Irokesek és Dela-warok. PennsilVaniának határai : éjsz. Ujyork 's az E r i é tava , d é l . Delawaxe, Maryland és Virginia, kel. Ujyork és Ujjersey 's nyűg."
Ohio és Virginia. AV. Peun, kiről neveztetik, a' britanniai statuson követelt adóságának fejében kapta azt 's 1681-ben 2 0 0 0 újlakot kül
dött oda, többnyire Quákereket, kik az áugol papságtól nyomattak 's 1682 reábirta a' hőnyi l a k o s o k a t , hogy azt a' t a r t o m á n y t , mel
lyet kivan, pénzért átengedjek neki. Tclyes goudolkozás-és vallási.
15<) PENNSILVAN1A P E N S 1 0 N N A I R
szabadságot vitt be, melly olly számos lakókat édesgetett o d a , hogy a' népesség hirtelen megnőtt. Sok folyói közt legesmeretesebbek : a' Delaware a' Srhuylkillel ; a' Susquehannah a' J u n i a t á r a l 's Alleg-h a n y v a l ; és a' MonongaAlleg-hela, melly utóbbiak Pennsilvauiának Pitts-burg nevű városánál öszvefolyván , Obio nevet kapnak. Osztályi ezek : 1) a' hegytájék, mellyet a' k é k , végetlen és alleghany bérezek kü-lömbféle erányban hasitnak ; 2) a' bérczektől keletre és 3) nyugotra eső tájékok , melly két utolsóban a' föld igen terméken}'. A' tarto
mánynak csaknem harmadát hegyek fedik, mellyek sehol se érik el a' hólineát 's csaknem mindenütt erdőkkel fedetnek. Ezen hegyek közt a' levegő tiszta és egyenlő , a' tél hideg. A' tartománynak ezen hegyektől kel. eső részében az időjárás hirtelen változó 's a' hideg
nek és hévségnek gradusi igen m a g a s a k , de csak rövid ideig tartók.
A' hévség és hideg változási az esztendőnek minden szakaszában olly hirtelenek , hogy nem ritkaság ugyanazon nap menydörgést és havat t a p a s z t a l n i ; innen a' sárga hideg és más betegségek igen gj'akoriak.
A' bérezek nyűg. oldalán a' levegő sem olly hév , sem olly hideg , 's az időnek változási nem olly gyakoriak és hirtelen egymást felvál
t ó k ; a' levegő általánosan szelídebb. Pennsilvania minden nemű bar
mát nevel és mindenféle gabonát, kerti v e t e m é n y t , l e n t , k e n d e r t , f á t , v a s a t , ezüstöt (1826 o l t a ) , kőszenet, m á r v á n y t , meszet, 's kevés rezet és ónat ad. A' vas , mellyet ez a' tartomány bőséggel a d , különösen j ó , könnyen folyó és rendkívül n y ú l ó ; kevésbé á r t annak a' rozsda és hóviz , mint az e u r ó p a i n a k , a' honnan többre is becsiiltetik ennél a' hajóépítőktől. Az érezek olly könnyen 's olly porhanyó kő közt lekúsznék, hogy kevés kölcséggel kihozathatnak.
A' Németek főfoglalatossága földmivelés, mellyet azok szorgalom
m a l és takarékosan ű z n é k ; német a l k o t m á n n y o k a t , szokásaikat és életmódjokat megtartják 's m a r a d é k a i k r a átplántálják. Örömest
egy-•üve-tartanak, főképpen ugyanazon valláson lévők; nem igen társa-ságosak , de szolgálni készek 's utazók eráfit vendégszeretők, kikkel becsülettel bánnak. A' lélek mivelcségét 's a' nevelést elmellőzik ; nem tudnak mindnyájan németül olvasni, kevesen irni és számolni.
— A' kézi mesterségek és kereskedés mindég inkább e m e l k e d n e k ; kiváltképpen gyapjú és vászon miveket, p a p i r o s t , üveget , porczel-l á n t , iféporczel-lporczeporczel-lporczel-lánt készitnek. A' pennsiporczel-lvaniai kereskedési portékák közt legjelesebb a' búza (legjobb egész Ejszakamerikában) és búza
liszt. Ezeken kivül kivitetnek : lenmag (melly igen betses), dongafa, marha- és disznóhús, sok rudvas, öntött vasmívek , kőszén , só és puskapor. Kereskedése Chináig, Péterváráig 's a' földközi tengerre kiterjed, mellyet nem csak t u l a j d o n , hanem a' többi statusok és nyűg. India termesztményeivel űz. Fő helye a' kereskedésnek Phila
delphia (1. e.). A' nagy ohiocsatorna öszveköti az Ohiot Pittsburgnál a' Cheasapeaköböilel Georgetownnál. A' többi helyek közt szorgalmatos mesteremberek v a n n a k : Germaittownban , Lancasterben , Ephratában vagy Dunkerstownban, a' Dunkereknek (egy Separatista-közönségnek) honyában és Bethlehemben, az éjszakamerikai szabad statusokban egye
sült morvái atyafiak főhelyében. A' pennsilvaniai törvénjadó hatalom a' közönséges gyűlés kezében van , melly a' tanácsból és népképvi
sült morvái atyafiak főhelyében. A' pennsilvaniai törvénjadó hatalom a' közönséges gyűlés kezében van , melly a' tanácsból és népképvi