PARMA PARMENT1ER

a' császárné főherczegné halála után Panna a' luccai herczegre száll, akkor Lucca a' toscanai nagyherczegé lesz, ki ezért Csehországban fekvő, észt. 175,000 tall. behozó jószágait a' főherczegné fiának , a' rerchstadti herczegnek , engedte. A' spanyol 'udvar próbatétele , hogy Maria Louise főherczegnét még most reábirja arra, hogy Par-Kiát a' hetruriai királynénak kész pénz fizetésért átengedje , sikeret-ien volt. A' berezegné Pannán határtalanul uralkodik. A' status dolgai a' statustanács és két osztály (belső dolgok és közjövedeleni osztályi) által, mellyek közül mindeniknek egy elölülője van , kor­

mányoztatnak. 1829 csász. 's kir. ezeredes és titkos cabinét titok-nokja báró Werklein neveztetett statustitoknokká. Jövedelme a' sta­

tusnak 1^ for. vagy 3i mii. Frank. A' herczegué lakhelye Parma , nyáron Colorno mulató kastély. Parmának eg5' vitézrendje van, a' Constatitin - rend, mellyet a' Comnenek famíliájából való császárok alkottak 1190. Egy ennék utolsó maradéki közül a' rend nagy mes­

terségét 1699 a' parmai herczegnek engedte által. A' rend 4 osz­

tályból áll. A' nápolyi király w vitaija , hogy a' rendnek nagymes­

tere, mivel Parhia 1731 famíliájára szállott volt. L. GeschicJtle der hombardei , Hassetől (Dresden 1827) és Carta tipograf. dei ducali di Varrna, l'iac. e Guast. trigonometrice felvéve 1821, rajz.'s metsz,

a' csász. kir. vezérkartól (Mailand 1829, 9 lev.). L—ú.

P A R M E G I A N O (II), vagy P A R M E G I A N I N O , 1. M A zz oi. A.

P - A R M E N I D E S , görög bölcs Eleából, ki barátjának 's taní­

tójának Xenophanesnek theoriáját bővebben kifejtette , honnan min­

denek előtt az eleatica oskolához számíttatik. A' 79 Olynip. körül

•élt, 's a' 80 Olymp. táján, vagy K. e. 460 Athénébe ment-, hol — mint mondják — Socrates iffju korában látta. A' hajdan kor nem csak mint elmélkedőt, hanem mint Eleának bölcs törvényadóját is , igen tiszteié. Ar. okosság esmereteit a' tapasztaláséival éles ellen­

állásba tette. A' tiszta lét, mellynek megfogásából indult ki , csak okosság által esmértetik meg, van egy, változhatatlan és örök, ma­

gát határozó valóság, melij' a' közt is betölti ; ellenben változás és mozgás csak tünemény. Így fejtvén ki a' lét tudományát, az érzéki tünetekről is állított egy rendszert, mellyet elkerülhetetlennek tartott.

'Itt a' meleget és világost, vagy a' tüzet, 's a' hideget és homályost, vagy a' földet, egymással ellenkező elveknek tévé. A' természetről

•irt bölcselkedő költeményének töredékeit találhatni Stephanusnál ; Fülleborn fordításával (Züllichau 1795) , és Braudis Vofimientation.

eleatic. P.Al. (Altona 1813).

P A R M E J I T I E R (Anteine Augustin) Francziaországnak lő or­

vosa és á' nemzeti instkutumnak tagja. Montdidierben szül. 1737, mint szegény patikás legény, kevés esmerettel jött Parisba, hol nagy iesze szabad utat nyitott neki, 's híres gyógyszeráros és agronomus lett. Az 1769 közönséges éhség alkalmával az academia jutalmat tett fel annak, a' ki a' kenyeret kipotló növényekről legjobb érte­

kezést készít. Ezt a' jutalmat Parmentier nyerte meg, a' mennyiben a' krumplit ajánlotta és mind azon bal Ítéleteket, mellyek két esz­

tendő óta annak ültetését gátolták, megezáfolta. XVI Lajos 54 hold homok földet adott neki 's midőn várakozása ellen krumplija virá­

gozni kezdett, a' királynak bokrétát kötött abból, ki azt magára fűzte. Bizonyos volt a' krumpli győzedelme Francziaországban, de midőn P. a' revolutio alatt municipalis tisztnek volt kijelelve , egy a' választók közül ellene szegezte magát. .,,Nem fog mást ennünk adni, ugy monda, hanem csak krumplit; ő ugyan is az, ki az feltalálta."

Fábrikák és szántás-vetés sokat köszönhetnek az 6 vizsgálódásainak, mellyeket sok becses munkában leirt. A' száraz föld elzárta alatt Napóleon parancsolatjából aszú szöllö bor készítésével, mellyet nagy

PARNASSUS' PARNY Dtí tökéletesedésre vitt, foglalatoskodott. A' tábori korházak , mellyek-Jiek a' hét esztendei háborúhan, midőn öt izben elfogattatott, legna­

gyobb áldozatokkai szolgált, jó alkotmányt kaptak tőle. Emberisé­

géért, és nagy esinéreteiért közönségesen tiszteltetve megholt 1 7 Dec.

1813. Ci. —«.

P A R N A S S U S , most L i a k u r a , hegy Görögországnak Phocis (most Itumeli) nevű t a r t o m á n y á b a n , mellynek tövében feküdt Delphi (1. e.) városa, a' kastali forrással, mellynek kristály vizében a' pap-nénak 's mindennek, ki ezt megkérdezte, megmosni kellett magát.

A' hegy Apollónak 's a' múzsáknak volt szenteltetve. Nevét most Parnassustól, Neptunusnak egy fiától, majd Dcukaliounak hajójá­

tól (Larnace) , mellyben az itt kötött ki a' nagy özönvíz alkalmával, a' honnan a' hegy eleinte Larnassusnak neveztetik, hozzák le. 2 csúcsa van, mellyek közül a' déli Hyampea , az éjsz. nyűg. Tithorea nevet viselt. Legmagasabb teteje Lykoreusnak neveztetett. Itt

in-népeitek a' megrészegedett Bacchantesek orgiáikat. L—ú.

P A R N E L L , (Thomas) k ö l t ő , szül. Dublinban 1 6 7 9 ; theolo-giára szánta magát, 's 1705 chogheri esperest lett. Ezentúl Angliát gyakorta látogatá, hol társalkodó tulajdonságai által gyönyörű na­

pokat töltött. Elsőbb az akkor hatalmas whigekkel szövetkezett, 's ezek legtudósbjai , mint Addison, Congrere, 's Steele barátjai le­

vének; de Anna királyné uralkodásának vége ( e l é , midőn a' törik győztek, (nyilván Swift izgatására) elhagyja P. régi b a r á t i t , 's P o p é , G a y , Arbuthnot, és m á s o k k a l , kik az ellenpárt mellett buz-gának, szoros összeköttetésbe lépett. Swift ajánlatára King érsek egyházi adományra 's a' jövedelmes finglaszi parochiára segité. Jlázi boldogságát azonban nője halála 1717 megsemmisité. Soha sem fe-lejtheté-el e' veszteséget; mértékietlen boritalban kerese vigasztalást, de elégületlenség 's nyugtalanság egész h a l á l á i g , 1 7 1 7 — ü l d ö z é . P.

kötve é s kötetlen i r t , a'többek közt H o m e r u s é l e t é t Popé lliása előtt, melly azonban ex utóbbi által sok javasitást nyert , — 's a'

„Zoilui történeteit", mellynek Theobald és Dennis elleni gúnynak kellene lenni; dolgozott a' „Spect/itor" és „Guardia?i"-hoz, is. Mind e' munkák tudósságot, 's képzelődést bizonyitnak. Most csak mint költő becsültetik. Verseinek javát , halála után Popé adá k i , 's ezt többször újra nyomtatták. Ezek ugyan nem tartoznak az angol poe-sis legtökélyesbjei, de igen is a' legkedvesebbjei közé. Többnyire sze­

rencsés fordítások, vagy utánazások. 1757 h á t r a hagyott munkájá­

nak még egy kötete jelent-meg, de ez hírének többet á r t o t t , mint használt.

P A R x Y , (Chevalier Evarist de) költő , kit francz. TibuIIusnak neveztek. Szül. 1742 Bourbon szigetén, 1753 Francziaországba j ö t t , Parisban, és Renne3ben t a n u l t , darab ideig vallásos rajoskodó v o l t , 's trappista (1. e.) akart lenni, de végre hadi szolgálatba állott. Egy fia­

tal (csak Eleonóra név alatt esmeretes) leány iránti szerelme alagyás költővé tette. Gondolatok kegye 's gyöngédsége, — érzelmek m é l y igazsága, — majd vig , majd buja, majd rajoskodó képzelő tehetség gazdagsága, és végre olly verselés, mellynek összehangzása, lágysá-ga, és könnyűsége a' fület elbájolta, valának alagyáinak sajácságai, 's ezek által a' franczia remek költők közt rangot érdemlett. Alá-gyáin kivül tőle vannak: „La guerre det Dieux" , ,,Le portefeuille told", és „Lei Roiecroix". Az első költemény, melly a'keresztyén vallási titkokat és mondákat a' nevecségesség fegyverével legyőzni akarná, a' Voltaire „l'ucelle «" Orleani" versezete utánazásának látszik, de nem sült-el , bár néhány elmés l e l e m é n y , szép ábrázo­

latok , 's nagy számú szerencsés versek benne nem tagadhatók is. A' másodikban „Let deguiiement de Venui^fí mint kecses mesében olly rajwlat tünik-ki, mellyben alagyáinak elevensége ismét fellelheti);.

100 PARÓDIA PARONOMAS1A

A' directorium, munkáinak hiúsága miatt az institutumből kizárá, de 1808 abba felvétetett 's a' császár által megerősíttetett. Megh.

Dec. 7. 1814.

P A R Ó D I A , (SZÓ szerint mellékének). E' névvel a' Görögök enyelgő ve^sezeteket, sőt olly eg)'es részeket is bélyegzének, mellyekhez komoly költemények egész helyei vagy egyes kifejezései kölcsönüz-tettek, vagy utánaztattak. Atheuaeus hagyott fenn egy illy költe­

ményt Matronról , 's feltalálónak Hipponaxot, Aristoteles pedig a' thasosi Hegemont teszi. Aristophaues tele van illy paródiákkal. Mi a' paródia alatt olly munkát értünk , melly által egy komoly költői miv, tárgyának elváltoztatasaval más ön álló komoly vagy tréfás versezetre fordittatik. Az utósó eset közönségesb ; innen paródia egy-jelentésű a' T r a v e s t á I á s s a 1 (vö. e.) szűk értelemben, melly valamelly komoly versezetnek megfelelő tréfásra változtatását teszi.

Még szűkebb értelemben, 's a' travestálástól megkülönböztetve, a' paródiának csak ott van helye, hol (mint a' „békaegérharczban") csak a' fő észfogatok és figurák változnak , de a' mellék észfogatok 's az egész bánás-mód formája megtartatik. Itt a' fenségesnek for­

mája tréfára használtatik, hogy egy harmadik tárgy nevecséges sziube állittassék. Ez a' tárgy aljassága és a' nemes, felemelt hang köztti ellenkezés által h a t , 's vele a' csekélyebb dolog kölcsönö­

zött tekintetet nyer, a' nevecségessé tett tárgy pedig méltóságában megmarad. Nem is szükség, hogy a' paródia valamelly kész komoly inivet szolgailag utánazzou, hanem minden választott tárgyra a' ko­

moly versezet hangját 's szellemét tréfásan alkalmazhatja. Sőt ma­

gasabb értelemben a' vígjáték is általányosan a' szomorúnak paró­

diája. A'paródia , ha játszi elmével és szeszéllyel készült, kelleme­

sen mulattat, ,'s egyszersmind a' fenségesnek bizonyos kicsapongásit és nagyításait korlátozhatja. A' Francziáknál legnagyobb kedvesség­

ben áll.

P A R Ó K A , a' spanyol Peluca (szőr főkötő) névtől. Idegen hajat viselni már a' régieknél szokás vala. így Xenophon tagadhatlanul emliti, hogy Astiages (az 50 Olynip. körül) parókát hordott, melly tömött és hajjal rakva vala. Később a' római császárok viselének parókát. Commodus parókája, mint Lampridius bizonyítja , jó il-latu szerekkel kenve, 's aranyporral hintve volt. Ezen tul a' paró­

káknak semmi nyoma egész a' 16 századig, midőn János szász her-czeg 1518 Falkenstein Arnold tisztartójához azt irá, „er solle ein hübscli gemachtes Haar in Nürnberg bestellen , doc/i in Geheim, alsó dass niclit bemerkt iverde, dass es uns solle , und je dermassen, dass es grausz und geel sei , und alsó zugericht , dass man es be-quem auf ein Haupt setzen könneS' Utóbb Francziaország . lőn a' parókák valódi hazájok , honnan Európa legtöbb országaiba elárad­

tak. Már III Henrik (1575—89), mivel egy nyalka betegség miatt megko"paszult, akkoriban szokásban volt sapkáját idegen hajjal ra-katá-meg. XIII Lajos alatt (1610—43 i a' paróka közönséges szokássá vált. Azok is hordák , kiknek rá szükségök nem volt. Formájok a' sz'áz fürtű Allonga-parókától fogva, egész az egyszerű tekeres-pa-rókáig változott; mi felől Nicolai tanit ,,Über den Gebrauch der falschen Haare" czimű munkájában. Az ujabb kor, e' természet­

elleni diszt kiküszöbölte, 's kinek rá szüksége van, legalább a' ter­

mészetet lehetőségig utánazni törekszik.

P A R O L E , 1. Hadi jel.

P A R O N O M A S I A , olly beszédbeli figura, melly által külön ábrázolatok egyformán hangzó szavak által jelöltetnek, hogy a' külöuség annál inkább szembetűnjék, p. o. amaz esmeretes vers : Azt mondák, Biharban főispány Teleky nem lehet, mivel ott nincsenek teleki 's a' t.

PÁROS PARR 101 P Á R O S , törökül B a r a , a' görög, Archipelagusnak (1. e.) szigete,

a* Cykladák csoportjában. 4| nsz. mf. nagy \s 2 0 0 0 görög lak. van.

A' régi világbau gazdag és hatalmas volt, termékeny mezein számos szarvas marha legelt 's két kikötője volt. Xerxes meggyozetese után P á r o s , melly ezen hadban nem vett ugyan r é s z t , mint e l é b b , midőn a' Persákkal- egyesült, miudazáltal kétértelmüleg viselte magát , Themistoklestől elfoglaltatott 's Athenae hatalma alá hajtatott. Nagy-Sándor halála után Ptoleniaeus egyiptomi király alá jött ; de majd

isméi uraivá lettek az Atlienaeiek 's meg is maradtak b i r t o k á b a n Mithridatesig; azután a' sziget római íelsőség alá j u t o t t . Páros hí­

res volt márványáért, melly minden más nemű márványnál tovább t'llcntáll az időjárás befolyásának ; különösen szép a' Marpessa he­

gyében lévő bányákban. (L. MÁRVÁNVKRÓNIKA). A' fő hely Parichia , csak falu, hihetőleg a' régi Páros omladékain áll. A' várkastély és szűz Mária temploma, régi épületek maradványiból építtették. A' sziget belseje hegyes és telyes a' régi világnak jeles omladékival.

Fő termései : p a m u t , kevés gabona és bor. Legjobb horgony-hely a' hadi hajókra nézve Naussa ; innen e' volt az orosz hajósereg főál­

láspontja a' török háborúban, a' tseszinei ütközet után. P á r o s n á l fekszik Aiitiparos 500 lak. Phidias és Praxiteles születésének h e l y e , egy kőszikla-sziget , hires 250 öl. mély b a r l a n g j á r ó l , melly a' leg­

különösebb esepegőkő formákkal telyes és az a l a b á s t r o m n a k itt l á t ­

ható kristályosodásáról nevezetes. L—ií.

P A R O X I S M U S , OSTROM a' félbenhag5⁷ó hideglelés (szak-láz) szakoiikint viszszatérő megtámadása (L. L Á Z ) . A' t a r t ó s , de engedő láznál ezen megtámadás kesercdetnek (exacerbatio) neveztetik , melly keserédes azonban szinte bizonyos szakokat t a r t h a t . —_;' — «.

P A R R (Sámuel) D., falusi p a p , hires mint oskolamester, és nyelvtudós., különösen pedig classicus latán sirversei á l t a l , p. o.

Gibbonra; szül. Jan. 15 1747. Klódéi buzgó törik valának , ő pedig hasonló buzgó whig. Ex árta polgári szerencséjének. Az oskolában iffjusága barátival,- kik közt Sír Will. Jones és D. Beimet említen­

d ő k , mindig vetélkedett. Midőn 14 éves vala , atyja seborvos és gyógyszeres, maga mesterségében követőjének s z á n t a ; de P.-foly­

vást ugy tanulta a' classicusokat , hogy atyja Cambridgében 1765 philologiát tanulni engedné. 1767 egy oskolánál altanitó lőn , e' hivatalát azonban 1771 l e t e t t e ; egy nevelő intézetet á l l í t o t t , de adósságok miatt ezzel is felhagyott, 1 7 7 7 ismét tanitó l e t t , 's számos jeles embereket nevelt, millyenek a' többek közt a' hires philolog, Maltby és Itich. Brinsley Sheridan. 1781 Cambridgében törvények doctora l e t t , hol dialecticája, törvén}' és remek írók es-merete,'s latán ékes szóllása által köz csodálkozást gerjesztett. K r r e Londonban a' Pál templománál kanonoki helyet n y e r t ; 1786 H a t -tonban (Warwichshire grófs.) papságot vállalt, 's házánál iffjakat nevelt. Itt Pristley (1. e.) esmerecsége majd egész könyvtárától meg-fosztá, mellyet a' felingerlett nép fel akara dúlni. Azon birálata felett, mellyet Horatiusnak D. Combé által történt kiadásáról I7D3 i r t , tüzes pennaháboru támadt. Foxhoz és a' whigekhez ragaszko­

dása ellen is lármáztak, mintha az egy iffjuság tanítójához illetlen volna, mind a d d i g , mig 1801 a' neveléssel egészen felhagyott. Az elmés P. igazságszeretetéért tanítványaitól és nyájától épen ugy be­

csültetett, mint egyházi szónokságáért csodáltatott. 1820 a ' m e g h o l t királyné káplánja volt; Sir Francis Burdett 1802 egy p a r o c h i a jö­

vedelmét, a' whigszövetség pedig 200 ft. Sterl. esztendei fizetést ada neki. Tulajdon hivatalát egy barátjával cserélémeg, de H a t t o n -ban folyvást munkálkodott, hol sok derék emberekkel párt-vagy vallás-tekintet nélkül társalkodott. Mint 80 éves agg is vidám és wunkás, rendkívüli emlékező tehecséggel, 's írásbeli gyorsasággal

102 PARRHAglUS PARRY

birt, noha irása már ekkor olly nehezen olvasható volt, hogy .sajtó alá kevés mehetett. Mgh. Maj. 6. 1825 Végrendeletében lipcsei prof, Hermannak , mint kora legnagyobb criticusának , egy arany gyűrűt hagyott. Anglia legelső latinistájának tartja, 's különködéseiről, p.o.

hogy a' harangozásban (bell-ringing) jeles esmérettel birt, 's a' t.

sok anecdotát beszél. Munkájit a' „Biogr. dict. of the living au~

thors of Gr. Brit. and Ireland.^lí előszámlálja.

P A R R H A S I U S gör. képiró, szül. Ephesusban. Atyja Erenor szinte képiró, K. e. 420 élt. Fija Zeuxisnek kor- és vetélkedőtársa volt. Plinius szerint P. hozott a' képirásba legelőször arányosságot, arezvonásokba 's tagjártatásba élénk kifejezést és kellemet; rajzban pedig minden képírót megha'adott. A'régiek több festeméityeit szám­

lálják elő. Nagy híre gőgössé és elbizottá tévé. Mint Athenaeus bizonyítja, bársony ruhában járt, fején aranykoszorút hordott, 's Plinius szerint magát Apollótól származtatá, ki Parrhasius mellék nevet visel. Egykor samosi Timanthessel versenyezve festé azon ké^

pét, melly az Achilles fegyvereiért Ulyssessel küzdő Ajaxot ábrázo­

landó vala ; 's midőn a'jutalom ellentársánaU ítéltetnék, gúnyolva ezt monda: sajna om a' vitézt, hogy egy érdemetlentől újra meg­

győzetik.

P A R R I C I D A vagy Sváb János , nagybátyának, I Albrecht (1. e.) császárnak gyilkosa volt. Szelíd , békés természetű lévén , nagybát-tyának, ki örökös tartományit és feudumait neki nem adta ki, igaz­

ságtalanságát talán boszuállás nélkül eltűrte volna, ha haragja a' császár ellenségeitől lángra nem gyulasztatott volna. Véres tettének (Habsburghoz közel, 1 Maj. 1308) végrehajtása után elszaladtak a' gyilkosok, ezek közt János is, ki szerzetes ruhába öltözve Olasz­

országban kóborlóit 's végre olly homály boritá hollétét, hogy sem­

mit sem hallottak róla. Tíémellyek állítják , hogy miiit Ágoston szerzetese, Pisában holt meg, mások, hogy esmeretlen szerzetes öltözetben nemzetsége jószágán, Eigenen, holt meg nagy véuségben.

Az utolsó előadásnak hitelesítésére a' beszéltetik, hogy egyszer, leg­

alább 60 észt. Albrecht meggyilkoltatása után egy nemes tekintetű tiszteletes öreg jött János névvel, az említett jószágba, melly mel­

lett kunyhót épített 's végre halálakor (1368) esmertette meg magát, mint sváb herczeg. Későbben azt írják , hogj' fija Lathonius , mint vak, Bécsben koldult. Warti Rudolf elfogatott 's a' tett helyén ke­

rekkel töretett öszve ; a' többi gyikosok elillantottak, 3 szolgát kivévén, de a' kik rettenetes halálos büntetések ellenére is semmit se vallottak. Annál keg3^Tetlenebben állott bosszút Leopold, a' csá­

szárnak második fija 'sióképpen Agues testvére, Magyarországnak özvegy királynéja, a' gj'ilkosok rokonin. Ezek legborzasztóbb kín­

zások közt végeztettek ki , váraik lerontattak és ezeknek lakosi szá­

zanként vágattak le. Végre minekutána, főképpen Ágnes sürgetésére 1000-nél több ártatlan férjfiu, asszony és gyermek lett hóhér pal­

losának áldozatjává, ugj'anezen Agues annyával Erzsébettel, ki nem kevésbé dühösködött ama szerencsétlenek ellen, Albrecht megöleté-sének helyén szerzetes-és apácza-klastromot alkotott, mellyek szép szabadságokkal és nagy jószágokkal gazdagon megajándékoztattak.

János története játékszínre van alkalmaztatva, melly mintegy 20 észt. ezelőtt Németországban nagy kedvességet nyert. L—ú.

P A R R Y (Sir William Edward) tengeri kapitány , esmeretes négy éjszakföldsarki utazásairól (1. e.) D.Caleb Hillier Parrynak, ki hires orvos 's or.vosi iró volt, 4-dik fia, Bathban szül. 19 Dec. 1790, már mint kadét, a' Vitle de Paris (1803 olta) hajón, minden ha­

jóstól, főképpen Cornwallis későbbi admiráltól, igen becsültetett.

Későbben a' Belten egy ágyúzó sajkát vezérlett. Mindég astronomiá-val, nauticával és tengeri abroszok készítésével foglalatoskodván,

gyek-PARRY P Á R T F O G Á S 1 0 ! ran fontos és veszélyei telyas parancsolatokat kapott. Nevezetesen

1 8 1 1 , a' czethalászat védésére, az é. sz. 76 ° -ig felment. Azután rendszabásokat készített a' földsark magasságának álló csillagok szem­

lélése által leendő meghatározására. 1 8 1 7 visszatért Angolországba, hol 1818 azon alkalommal, thidőn Rósz. k a p i t á n y az éjsz. nyűg.

földsarki útra elindult, a' második felfedező hajónak , Alexandernek, komiányozását kapta. A' második tengeri u t a t , mint általa javallott utazást 1819 t e t t e , midőn Melville szigetén telelt. Nov. 1820 haza jővén, neki 's hajósinak, az éjsz. földsarki tengeren teendő felfe­

dezésekre tett jutalmak közül egy (5000 f. Sterl.) kifizettetett, mi­

vel a'hosz. 110 ° -ig benyomult. Ezen utazásának leírásáért (az az , a' kéziratért) a' kiadó 1000 f. Sterl. adott neki. 1821 Lyon kapitán­

n y a l harmadszor is (mint fő vezér másodszor) tengerre meiit az éjsz.

nyűg. földsark felé evezvén, mellybó'l 1824 tért vissza. „Journal of a second voyage for the discovery of tlie northwest passage , 1821 — 23 , in H. M. ships Fury and Hecía" (rézmetsz. Lond. 1824) czimű munkája ezzel együtt „Appendix containing the natural history etc' az ottani p a r t o k n a k , öblöknek, és szigeteknek, esmeretét igen bő­

vítette. (L. Parry felfedezéseinek abroszát a' ,,N.'. Geogr. Ephem."-ben 1 8 2 4 , 14 köt. 1 dar.). Nyáron 1824 negyedik éjsz. nyűg. ten­

geri útra indult, mellyről 1825 Oct. jött haza., minekutána a' F u -riát a' jég közt elvesztvén , a' Heklával visszatérni kéntelenittetett.

Mind a' két hajóval az országló herczeg, öblében (az é s z . 7 1 ° ) kel­

lett telelnie. L. „Journal of a third voyage etc.¹' 1 8 2 4 — 2 5 (Lond.

1826). Egy ezen utazások legfontosabb szüleményi közül azon ten­

gerszorosnak meghatároztatása, melly Grönlandot Amerikától elvá­

lasztja és Barrow földleirónak, ki tette fel ezen tengeri út plánját, tiszteletére Barrow szorosának neveztetik. 25 Mart. 1827 P a r r y kapitány a' Heklával negyedszer is szerencsét próbált az éjsz. föld­

sarki utazásra nézve, azon feltétellel indulván e l , hogy Spitzbergen-től szánakkal fog az éjszaki földsarkhoz u t a z n i ; de már Sept. ugyan­

ezen észt. megfordult haza felé, a' nélkül,, hogy czélját elérte volna.

Ezen merész tengeri hajós egyszersmind igen lelkes és felette szemes és mély belátású férjfiú. Ezt azon okos rendelései bizonyítják , mellyek-kel jég közé fagyott embereit vidámul, munkásán és egészségesen megtartani tudta. Ha nem érte is el a' c z é l t , az, éjs&. nyűg. áteve-üést, vagy ennek lehetetlenségét nem fedezhette is fel, — b á t o r s á g a , tálentoma és állhatatossága kitetsző helyet adnak neki a' históriá­

ban. Neve már most is oda állittathatik Baffin, Hudson 's más híres nagybritanniai hajósok és felfedezők nevei' mellé. Jun. 1 8 2 9 , mint az australiai füldmivelő-tórsaságnak biztosa, P o r t Stephensbe , 90 áng. inf-re éjsz. Sidueytől,.ment. Mint az admiralitás Hydrographuga, helyébe Beaufort kapitány lépett. — Testvére Charles Henry P a r r y ,

bathi orvos, a' göttingai phys. társaságnak tagja , több orvosi és statusgazdálkodási munkáiról esmeretes. A' többi közt Reilnak hideg­

lelésről irt munkáját angolra fordította 1 8 0 1 . 1/ — ti.

P Á R S O K , 1 . CJEBEREK.

P Á R T F O G Á S , (patronatus) a' pártfogó templom feletti j u s s a , melly valódikép ebből á l l . 1.) jussa vau a' pártfogónak a' megúre-sült egyházi hivatalra egy candidatust az illető főpapnak a j á n l a n i , ki azt helybehagyva megerősíti. Vannak továbbá 2) némelly elsőségi jussai is, p.. o. a,' pártfogó a' templomi imádságba belefoglaltatik,

— neki 's atyjaíijai' számára külön hely van a' templomban , — halá­

lakor minden harangok kongatnak, 's a' muzsika és organa elnémul.

— E' pártfogási jus a' nemzecségben örökül száll tovább, és városi tanácsok 's egyéb községek is bírhatják azt. Elvesztődhetik ellen­

ben, ha a' pártfogó jussával nem, vagy vissza-él, ha a' t e m p l o m a i

In document ESMERETEK TARA (Pldal 104-116)