PAMPÁK PAMUTSZÖVEÍ

Kepében lévő kriptában nyugosznak. A' karhoz menetel felett egy szép márvány lapon illy forma értelmű római nyelven lévő

felyüí-irat vau „Itt nyugszik Wren Kristóf, ezen városnak és templomnak épitője, ki 90 esztendőnél tovább é l t , nem annyira magának, mint a' közjónak. Olvasó! emlékét keresed i nézd körül magadat!" (L.

WRKN). Ezen templom építésének kölcségét 1± miU. fontra teszik.

Mint író és épitő mester híres 1. Gwilt leírta a' londoni Sz. Pál temploma történetét. Az ,,lllustrations of the public buildings of London"ba,n (tört. és leírási tudósításokkal azon épületről, kiadták 1.

Britton és A. Pugin építőmesterek) az I szám alatt (London 1823/

Sz. Páltemploma rajzát és leírását láthatni. CJ. — a.

P A M P Á K , az az, térségek, Perunak kel. felföldje a' Platáig , sűrű erdőktől megszakasztott Savanna (1. e.) melly telj es természeti állapotban van , patakoktól, folyoktól és mocsároktól (Fontanas) ha-sittatik, 's egyes, egymástól 3 —4 német mf. lévő kunyhók tartat­

nak rajta, mellyek a' buenos - ayresi országiastul utazók számára építtettek. Itt 's ott vannak missiok a' kóborló Indiaiak, kik hason­

lóul Pampáknak neveztetnek , megtérítésére. Ejsz. határát ezen tér­

ségnek pálmaberkek diszesitik, délit ellenben csak nem örökös jég fedi. Megjegyzésre méltók az elvadult kutyák gyarmati, mellyek társaságosan laknak barlangjaikban. Head kapit. „Jotirney (1824) across the Vampas am amony the Andes¹' (London 1820) helyesen irja le ezen füves és vizes pusztát, 's azon különös módot, melly sze­

rént vad lovakkal keresztül nj'argalnak rajta. Ly—ú.

P A M U T FON O M ACH I N Á K , 1. F O N Ó M A C H I N Á K.

P A M u T s z ö v K T. A' sokféle pamutszövetek Európában lett elter­

jedésének okai, részint azoknak olcsósága, (5 — 9 garas egy Iont) részint a' fonó inachinák feltaláltatása, melly által azok egy részről olcsóbbak lettek , más részről a' külömbléle pumutszövetek sokféle­

képpen készíttethetvén, a' külömböző Ízlést kielégíthették. Ez a' kör-nyülállás a' gyapjú és len használatját még az éjszaki részeken ig alább szállította. Azonközben délszaki Amerika a' német len nélkül éppen ugy nem lehet el, mint a' német könnyű pamutportékák nélkül , mellyekct egyszersmind olcsóságok is ajánl; de sajnálni lehet, hogy Anglia kereskedési egyezései által, a' len-, pamut- és gyapjú készít­

mények behozására utat nyitott magának. Semmiben se tökéletesült a' franczia és angol mechanika és szorgalom annyira , mint a' fonó és pamut készítő machinák használásában, mellyek legfinomabb fo­

nalat adnak. lie sikeretlenek minden chemiai és mechanikai eddig tett próbáik arra , hogy a' pamutot csak legkevésbé is használják fi­

nom papiros készítésére. Midőn ez előtt 40 esztendővel Angliában a' pamut manufaktúrák divatba jöttek , a' fabrikások, az emberi kezek­

nek inachinájok általi minden megkiméllése mellett, sem találtak elég embert manufaktúráikba, innen kapva kaptak a'fabrikások a' jó mun­

kásokon, ezeket nagyon fizették. Azután hogy a' napbérbeu gaz­

dálkodhassanak , elsőben asszonyokat, azután gyermekeket is állítot­

tak munkába. Hl dolog a' fabrikákban dolgozókat valamivel jobb ál­

lapotba helyezte 's fényűzést szült, mellyet elébb nem esmértek.

De midőn a' pamutszövő és pamutfouó machinák napról napra sza­

porodtak , a' fabrikások gazdag nyeresége csökkent, a' munkások heti bére is alább szállott 's az elébbi jó állapotot nyomorúság vál­

totta fel, noha az egyházi községek pénztárai azoknak, kiknek gyer­

mekeik voltak, bizonyos segedelmet adtak. Most sok fabrikn nyo­

morog , munkásságának kicsiny haszna mellett, mivel mindég re­

ménylik a'fabrikások műveik jobb árrát, a' pamutot olcsóbban ve­

szik és az emberi kezek nélkül való ellehetést machinájok tökéllete-sebbitése által eszközlik , és főképpen mivel az angol pamutművek Keletindiában is nagyon kelnek. A'pamutszövésben a'takácsok

egész-PÁN PANARD 37 ségére nézve igen jó a z , hogy a' vetélő a' takács hozá nyúlása nél­

kül is jár. A' szövő most naponként többet készíthet, és foglalatosá-gát egyenesen ülve végezheti és szélesebb szöveteket is k é s z í t h e t , minden alkalmatlanság nélkül. Francziaországban a' pamutszövés minden külső pamutmivek kirekesztése által t a r t j a fen magát. L.

BKCKKR (Chemnk'zben) , KÖCHLIX, OBERKAMPF és W I D M E R . Á' p a m u t szövésről Bcruoulli 1825 Baselben jeles munkát adott ki. Ct.— a

PÁN. Árkádiái mezei I s t e n , ílermesnek és egy Nympliának vagy Penelopének íija, öreges, görbeorrú, kecske-szakállú, két szarvú , hegyesfülíí, kecskefarkú, és szinte ollyan l á b ú , 's közönségesen si -pot (L. SYRINX) , görbe pásztorbotot hordoz. — Athenaeben csak a' marathoui ütközettől fogva, mellyben ezeket segítette, lett isteni tisztelet tárgyává. Későbben e' pásztor-istent minden hatalmú ter­

mészetistenné tették ; megszemélyesített mindenséggé (jonuv, Vö. S E R -VIUS ViRciiiiuS-hoz 11 Eclog. 3 1 ) . Jelessé tette magát a' íogadásbéli dallokban és sípolásával, mellyet ő talált fel, 's Apollóval fogadás­

ból versent muzsikált azon. (L. S Y R I N X ) . Néinellyelc a' nádsípot is neki tulajdonítják. Pán a' legelső á l l a t o k , vadak, p a r t m e l y é k i halak vé-d-ője, ki göudoskodik a' m é h e k r o l , mellj'ért a' mezei gazdák néki*

tejjel és mézzel áldoztak. — Tiszteltetését Olaszországba Evander vitte be. Itt Pán Faunussal hasonlittatott öszve, tiszteletére több inneprek t a r t o t t a k , úgymint a' Lupercaliák , Lupercus Pan , F .rkas ellen védelmező Pan tiszteletére. — Tőle származik ez a' mondás páni ijedség. Plutarchus szeréut t. i. Chemno körül lakó' Pánok és Salyrusok voltak, kik hirdették Osyris' halálát elsőben, melly által olly nagy ijedést okoztak, hogy azolta minden hirtelen 's alaptalan ijedség páni ijedésnek mondatik. Polyanus szerént Pán mentette meg Bacchus seregét a' heg) ekén és erdőkön keresztül százszorosan visszavert lármájával. Pan rettente meg az ellenséget a ' T i t á n o k csa­

tájakor is tengeri csiga fúrásával. Az a' régi babona, hogy nagy sereget ií< könnyen hirtelen nagy ijedség lep meg éjenként, minek oka valamellv istennek vagy gonosz léleknek t u l a j d o n í t t a t o t t , ki t. i.

az emberek nagy feltételeinek ellenek d o l g o z o t t , hihetőleg egyé ol-Tftdt a' pásztori életben megtörténő ijedséggel, mellynek okainak Pan és.«' Faunusok t a r t a t t a k , kik sokszor mint igazi erdei ö r d ö g ö k , a' pásztorokat 's favágókat csupa ijesztgetésekkel megölték. Cg. — a

P A X A c R A , Aesculapiusuak leánya és a' gyógj'itas istenasz-szonya. Mint későbbi példázat, a' költők és mivészek teremtménye.

Neve (naraxcia) mindent gyógyítót, 's innen Panacee közönséges orvosságot (eszén. L — ii.

P A N A M A I rag}- darieni földszoros, hasonló nevű öbölnél, ösz-vekiiti Délszakamerikát Ejszakamerikával ; 12 nif. széles. Plánok tétettek az Andesek Iáurzának itteni átvágatására ; hanem az ide ren­

delt biztosság 182!), bár a' csendes és atlasi ocean egyenlő magasan feküsznek , igen nehéznek találta a' rsatorna-ásást 's azt j a v a l l o t t á , hogy inkább a' Chagres lolyójára építtessenek gőzhajók 's a' Cru-zesfó'l Panamába csinált ú t , melly 7 mf. hosszú, tétessék szekerez-hetővé minden nenni szekérre nézve. Panama Portobelloval vasútnál fogva köttetik öszve. Panama tart. (1 640 nsz. mf.), hajdan a' guatema­

lai spanyol főkapitányság intendanturája, most Veragua tartományá­

val az istmoi megvét (ciepart) alkotja a' colombiai köztársaságban.

Megerősített fővárosa Panama (2500Ó lak. egj' kikötővel a' csendes tengernél) egészségtelen tájékon , püspöki lakhely 's fő ra.kh.elye a' délszakainerikai portékáknak. A' 22' Jun. 1826 itt felnyitott kon-greszre nézve I. DFXSZAKAMERIKAI REVOI.UTIO. L — ú.

P A X A R D (Charles Francois) k ö l t ő , szül. 1690. Courviilebcn Chartres mellett; az erkölcsös népdalok' apjának tekintik. IMarmon-tel a' népdal (} avtkvi/le) Lafontainejének nevezi, kihez haszon nem

38 PANATIIENAEÁK PANCKOUCKE

leső, eg3'szerii, 's szelid charakterében is hasonlított. Elménczsége nyilait a' vétek, nem a' vétkes ellen repitgeté. Közönségesen becsül­

ve halt meg 1765. Megjelent tőle "Théatre et oeuvres diverses"

(4. köt.) 1703 ; • mellybcn 5 víg játék, 13 tréfás opera, 's több apró versezetek foglaltatnak. Mindenikben könnyüség, természet, belső­

ség, [találós ész, fie restelkedés, untatás , és nyelv 's köllés-mivész-ség elleni hibák is találhatók. 1'. a' bor meilett elszenderedett ; '«

ha f'elkölték és verset kívántak tőle , nehéz nyelvvel, de nyomban .dadogá ai lcgg\ ünvörűbb coupletteket, míg az álom újra elnyomta.

Más napról soha sem gondolkozott ; idegenek r.iházák ; étellel ital­

lal baráti tárták. Munkáji javát Armand Gouífé „Oeuvres choisies de l'anard¹¹ 3. kötetben adá-ki.

P I S A T U K N A. K Á K az Athenaiaktól Minerva védisteuasszony tiszteletére szentelt innep. Erichtonius, ki alapitá, Athenaeáknák nevezte (némellyek Orpheustól származtatják) ; de midőn Thesens a' 12 kerület lakosait a' városba hivá, hogy azt öregbicse, Panathe-naeáknak kezdek hívni , mivel most az egész athonai nép részt vett benue. Ez ünnepek kétfélék valának , t. i. nagyobbak és kisebbek ;

" amazokat csak niinden ötödik, ezeket pedig rendesen minden évben megülék. Mindeniken háromféle játék volt , mellyet a' 10 Athlote-tesek igazgattak; első nap fáklya-verseny a' Ceramikusban , másodi­

kon tcstgyakorlatok , 's hajó-csaták, harmadikon muzsika, declama-tio, 's drámai előadások. Olajág-koszoru, 's egy legdrágább olajjal töltőit edény vala a' győztes jutalma. Ekkor az áldozatok , 's áldo­

zattor következett. A' nagyobb panathenaeák a' kisebbektől nem csak nagyobb fénnyel, 's huzamosabb ideig tartással, hanem jelesen azon ünnepélyes menetellei különböztek , inelly alatt a' szent Peplos, egy szüzektől szenteLt , fejér gyapjúból készült, 's arany hímzéssel a' gigantomachiát ábrázaló szőnyeg vagy takaró az istenasszony tem­

plomába vitetett , 's azzal elefántcsont-állóképe betakartatott. E' ta­

karót ünnep alkalmával vitorla gyanánt egy olly hajóra is feszítek, inelly elrejtett hajtónnv által az útszákon magától mozgott, 's ün­

nepélyesen kisértetett. Ez ünnep oly szent vala , hogy azon még a' fogiyokat U szabadon bocsáták, 's az érdemes férjíiaknak jutalmul

arany koronákat osztogattak. J.

P A N c K o u c rí E , könyvkereskedő família Parisban. A' még most is élő könyvkereskedő Charles P. atyjának neve András József volt, 's 1700 szül. Liliében, ugyan ott holt is meg 1753; nemcsak könyveket árult, de maga is i r t , még pedig szabadabb gondolko­

zással , mint gyóntató papja akarta , mellvért az halotti tiszteséges eltakavittatását ellenezte is. Fija József Károly 1736 Liliében szül.

eleven, eszes ember, hazájában látta, hogy nagy feltételeit nem telyesithetné. Parisba ment tehát, hol néhány kisebb irományai ál­

tal magának olly nagy hirt szerzett, hogy háza 1760 a' legjelesebb enberek által láttogattatott, kiknek öszvejövetel-helyiil szolgált az.

A' „Mercure de Francé" kezére bízatott , mellynok olly kedvességet tudott adni, hogy 15,000 hágna az azt járatok száma. — Ez idő­

től fogva P. a' franczia könyv-kereskedés sok nagy 's merész fog­

lalatosságaiban részt vett. O adta k i : Buffou munkáit; „Le grand vocaöulaire francaist:" Laharpe utazás-gyűjteményeit; ,,az Encyclo-pédie méthodique-t." A' revolutio kiütésekor a' Moniteuruek is ő a-dott ideát , melly mai napig is leányának, Agasse asszonynak tu­

lajdona. P. megholt élete 62 észt. 1798. Fia Charles Parisban szü­

letett 26 Dcc. 1780, hasonlóul a' párisi első, legmunkásabb és kez­

dett dolgai kivitelében legszerencsésebb könyvkereskedők közé tar­

tozik. Legfontosabb irományai: a' „Dictimiaire des scienccs medica-les" 00 kötetben, melly 1810—22 jelene meg, és most toldalékok ailatnak hozá; továbbá a' ,,Victoires et conquetes des armées

frau-PANCRAT1UM PANDEM08 3ö rsi'íf.? ," és főképpen azon Egyiptomról irt nagy jtdes m u n k á j a ,

mellvet Napóleon a' status költségén kezdett kiadni 's XVIII La­

jos végeztetett el. Ci—a.

P A N c R A T i v n (minden viadal), a' régi Görögök versent-vias-kodása , inellyhen a' viaskodásnak mind a' hegy neníe' (Pentathlon , 1. GYMSASIUM) használtatott; és igy olly verseutviaskodas , mellvbeit semmi eszköz se maradt használatlanul a' győzedelem elnyerésére , mellyben birkóztak, 's egyszersmind öklöződtek is á' viaskodók ,

végre életre 's halálra viaskodás is. L—ú.

I ' Á N C S O V Á , megerősített mezű-város a' német-banáti határszé­

li ezcred vidékén, a' Tomes melleit közel a' Dunához, 1219 ház.

9025 lak. (ezek közt 2781 Kath. 6Í>11' Ohitii , 83 P r o t . és 50 Zsi­

dó) Hajdan csekély (aln volt, mellyet a' keresztények akkor ke­

nteitek körül árokkal és töltéssel legelőször, midőn Belgrádnak a' Törökök által lett olí'oglaltatását meghallották. A' Törököktől visz-szaiételvén, Meivy ínég erősebbé tette Pancsovát, hogy a' keresz­

ténység megesküdt ellenségei ellen védfalul szolgáljon. Most helyet ad a' hadi kormánynak, hadi biztosságnak, posta-, só- és hariniu-czad-tiszfségeknok , a' kath. és óhitűek tudományos intézeteinek, vesztegháznak és egy jó normális oskolának. Vásárai hiresek. A' lakosok pamutot és sok eperfát termesztenek a' selyembogarak , mellyek szorgalmatosan neveltetnek, számára és a' Törökökkel ele­

ven kereskedést űznek. L — ú.

P Á N C z í r , , nyíl , 's minden vágó és szúró fegyver ellen mentő érez öltözet, mellyel a' régi vi tűsek a' puskakor feltaláltatásáig magokat védelmezték, fedezték. Ar, egész öltözet sisakból, vagy lej fedezetből, hát- és mejj fedezetből , mell}' utolsók kűrasse név alatt még most is használtatnak, végre kar és szárak fedezetéből állott, llly telyes pánozél rendesen több száz fontot nyomott. A' mejj pnnrzélnnk liéllése bőr vagy vászon vagy pamut-darócz , külseje érez volt , rendesért apró hal pikkelyü'egymásra rakott szeletecskék-liől, némellykor egymásba font lánezacskákból i-s állott ; azomban a' régi Persák mojjvasa, mint a' középkori vitézeké is , hasonló volt a' mostani kiirassehoz, csak egyetien-egy darab vasból ková­

csoltatott , mint a' hátvas. Mindazáltal pánczélt nem mindég csak érczből készitettek ; hanem len és kender fonalból is , melly vagy megszövetett , vagy több illyen fonal-szálból apró kőtelkek' fouaf-lán , ezek egymással többszörösen egyesittettek , vagy a' szövött vá­

szon eczetsavanyas borból és sóból' álló higságba áztat tátott 's azu­

tán vászonból béllés tétetett a l á , melly eképpen tízszerte vastagabb lett, mint az egy rétű vászon. A' pánczél feltaláltatása a' legrégibb időre esik.

P A N n \ K ír o vi ti M , az istenek és folisteirek- közönséges tem­

ploma a' regieknél; a' Daemonok gyűlése. Így neveztetik az 1828 Londonban a' S(. .lames utszájában épített 's pompásan bútorozott já­

tékház is , melly az azt meglátogató asszonyságok fülének megkimé-lésére állíttatott fel. Hajdan az Angolok' a' játékházat Hetinek ne­

vezték.

P A N n K fi r < K nüv (minden), és Sr/tuflni (egybefoglalni) szóktól ; a' Corpus juris civilis (1. e.) egy része ; foglalaljok a' római tör­

vénytudósok munkáinak rendszeres gyűjteménye , mollynek .Instinia-nns császár, kinek parancsolatjából öszveszedettek 533 e. törvényes erőt adott, az előbbi divatban volt törvény gyűjteményekét, 's tör­

vénytudósok' irományait eltörölvén. 1) i g c s t a k n a k is nevezek (digerere szótól) mivel ama' munkákban elszórt törvények rendbesze­

dettek. (Vö. Por.oÁRi TÖRVKNY).

P A N DK M os (gör.) Vénus' mellék neve. Némellyek szerint The-sens akkor altpilá Athenában a' Venus Paudemos t i s z t e l e t é t , ntidőlv

40 • PANDORA .PANEGYKICUS

e' tartomány különféle törzsök.népeit, vagy helyeit ( öij/ioí) legelő­

ször egy egészbe egyesité. Mások szerint e' név onnan származott, mert a' Venus temploma az egész nép gyülekező piaczán ( nanrog örinov) állott ; mások szerint végre onnan, mert Solon e' templo­

mot az örömleáuyok által fizetett pénzből építette* Azonban Venus más helyeken e' név alatt már legrégibb időktől tiszteltetett. Em­

lékezetes volt Elisben a' Venus Pandemosnak eg3' bakon lovagló ké­

pe , a' Venus Uránia szobra mellett; itt Venus Pandeinos a' men­

nyei szerelemmel ellenkezőleg, mint az aljas szerelem, 's magát mindennek oda engedő testiség jelképe ábrázoltatik ; a' Venus Pan-demps kifejezés még most is ez értelemben vétetik , ha az ember magát a' dolgot világosabban kijelelni nem akarja.

P A S B O S A a ' m i n d e n n e l m e g a j á n d é k o z o t t , azért neveztetek így, mert az Olymp minden lakója valainelly tehetség­

gel ajándékozá-nieg. Prometheus az égből Zeus által kitaszittatván , embereket faragott, 's azokat az orozva elcsent tűzzel megeleveuité.

Boszankodva határozá-el az istenek apja, e' gonoszság megbünteté­

sét. Vulcannak azt paranesolá , formálna földből egy asszonyt, az istennékhez szépségre, kersre hasonlót , 's lehelne életet és szóllást helé. Az isten teljesíté e' parancsot, (más monda szerint azonban Prometheus teremtménye vala az asszony, mellynek látására az istenek földre szállának 's azt megajándékozák) ; de Minerva oktatá a' képet mesterséges asszonyi munkákra , Venus szépséggel és kecs­

esei ruházá-fel, Mercur. tetszni vágyásra, hízelkedő és nyájas be­

szédre tanitá. így felékesítse Minerva az istenek' gyülekezetébe vezeté, \s mindnyájan elcsodálkozának a' remekniiven. Ezután Zeus, egy kis börbönczével vagy hordócskával , mellyben minden emberi nyomorúságok bezárva valáuak , megajándékozván , Mercuriust Epi-metheushoz , Prometheus öccséhez küldó , hogy Pandorát ajándékul vezesse hozzá. Prometheus inté ezt, hogy Jupitertől ajándékot soha el ne fogadjon, de a' leány ke.csei elcsábiták. Eddig az emberek baj , nehéz munka, és betegség nélkül éltek. De Pandora minden nyomorúságok seregét magával hozta; 's miután Epimetheus vagy mások szerint maga Pandora, az edénj^r fedelét, mellyet levenni isteni végzés tiltott, zabolátlan ujsági ágyból felnyitotta , ezek legott kitódultak , 's az egész földön elterjedtek. Csak a' reméuy maradt hatra á^.edény fenekén, mivel rémültében E. vagy P. fedelét hirte­

len becsupá ; 's igj^r csupán aí remény az , melly a' bajt és nyomo­

rúságot az embernek tűrhetővé teszi. J.

P A N D. u R o K N A K neveztettek egy Bács vármegyében lévő Pandúr, nevű falutól, mellynek szomszédságában a' hegyek közt szétszórva laktak, azon serbus és rátz gyalogkatonák, kik tulajdon JHarunbasa nevű kapitánnyok alatt voltak. Köpenyeget, hosszú nadrágot és sü­

veget viseltek, övökben pistölt, magyar kardot.és két török kést hordoztak. 1741 's a' köv. esztendőkben igen híresek voltak Trenk kegyetlen vezérek alatt. 1750 olta rendes lábra állíttattak; most.

a' határszéli katonák közé tartoznak. L—ú.

P A N E G Y R I C I J S dicsérő beszéd vagy irat, mellynek ezé Íja va­

lamelly személynek vagy tettnek nemes ábrázolása és előadása. Itt a' történeti igazság, a' mennyiben az előadó, felvett tárgyát fele­

melni , 's az iránti nézetét és szeretetét közönségessé tenni igyek­

szik , alá van rendelve, llly nemű beszédek már a' szabad Görögöknél is kedvet találtak, \s lsoerates „Panegyricusa" ha bár a' nagyon szembetűnő mesterkélés miatt nagy nemüségre számot nem tarthat is, a,' gondos írásmódnak mindenkor remeke marad. A' római lit-teraturában, mennyire azt még birjuk, az iffjabb Pliniusnak Tra-janusra keszilett Panegyricusa mind reniek írásmódra, mind szónoki

tehetségre nézve legkitűnőbb. A' 3 és 4 századbeli későbbi római

.

PAN11ARMON1KON PANNO1MIA 11 paucgyricusok csak a' történetbuvárt érdekelhetik. — Az .ujabb nemzetek közt a'Fraucziáknak van hason nemű dieséröjök. (Eloge 1. e.) Egyes , derék magasztaló beszédek, más nemzeteknél is t a l á l t a t n a k .

P V X II A II Jl O \ I K O N , t . M A I. Z L.

1' v N i K a vagy I h n n e r , 1. Bandérium.

1* A N i N . (Nikita lwanowits , Gróf) statusminister , 1718 szül.

Famíliája Luccából (Olaszországban) származott. Attya I Péter alatt vezérhaduagy volt. Az ifjú Pánin eleinte Erzsébet császárné testőrzői közt szolgált ; kamarássá lévén 1 7 4 7 , mint meghatalmazott mini-ster Kopenhagába , azután két észt. Stokholmba ment. Visszaérke­

zésekor Petrowits Pál nagyherczegnck nevelőjévé tétetett és midőn 1702 11 Katalin vette által az országlást, statusministerré nevez­

tetett ki. A' Törökökkel folyt h a d , mellyet a* lengyelországi nyug­

talanságok okoztak ; a' holsteini h e r c e g s é g n e k Olden'mrgért és Dcl-nienhorstért a' holsteingottorpi ház ifjabb ágának hasznával lett elesei-éltetése; a' portával 1 7 7 4 kötött b é k e ; a' tescheni békekötés-kori eszközlése Oroszországnak; végre a' fegyveres n e u t r a l i t a s , ua-gyohbara az ő előterjesztései által jöttek létre 's általa hajtattak végre. Ő tett fel minden reiidszabást a' vezérek és külső ministerek számára \s ő levelezett a' külső udvarokkal. O volt a' porosz párt­

nak fő oszlopa az orosz kabinétben; hanem Katalinra való befolyása utóbbi észt. igen fogyott, ellenben ellenségeié nevekedett. Azon alap­

pontok , mell vek s z e m i t a' köz dolgokat 'ntézte, ezek voltak : a' status önnön méltóságát , más statusok kára nélkül , t a r t s a fen , 's egy hatalmas statushoz nem illik, hogy álnoksághoz és tettetéshez folyamodjék, hanem a' ministeriumot mindég legnyíltabb egyenes­

ség lelkesítse. Foglalatosságát szelídséggel és kellemetes könnyűség­

gel intézte el , mellyck nemes lelkének fő vonásai. Mindenben áll­

hatatos és erős lelkű volt. Ha a' status java forgott fen , se fenyegetés, se igéi-etek nem tántoríthatták el őtet. Tsak azt ta-nátsoltu, a' miről meggyőződve volt, hogy legjobb 's ebben az eset­

ben Császárnéjának is ellene mondott. Helyes és éles itélő tehetség­

gel, mély einberesmérettel és gvőző ékes szoilással birt. Meg­

holt II April. 1783. L—ú.

P \ x x (i x i A , régenten a' P a n n o n o k t ó l , egy thraciai néptől la­

kott tartomány, az lllyrek és Celták közt a' kel. Alpesek éjsz. lej­

tíjén feküdt. Augustus császár az Illyrekét és D a l m a t á k a t meghó­

dítván, a' Pannonok hegyei közé is benyomult 's h a t a l m a alá hajtá őket (K. u. 10). A' Pannonoknak Itómaiak ellen való veszedelmes ös/.viszövetkezéseket Tiberius elnyomta. Azután ugy látszik a' Ró­

maiak kedvezése alatt a' Dunánál telepedtek meg ; de hihetőleg tsak t'laudius alatt kapott földjeit római tartományi a l k o t m á n y t . — Pan­

nónia mostani földképek szerént Aűstriáuak és Steiermarknak kel.

részét, Magyarországnak, melly innen Pannóniának neveztetett, a' Duna déli oldalán eső részét , Kraiunak és Horvátországnak egy részét , egész Slavoniát (Tótorsz.) 's Bosniának a' Száva mentében fekvő részét foglalta magában. Hihetőleg Hadrianus osztotta Pan­

nónia superiorra vagy occidentalisra (későbben prímára) és Pannónia interiorra vagy orientalisra (azután secuiidára). A' markomanui had olta Pannóniát gyakran prédálták a' barbárok. Még többet szenve­

dett a' népvándorlás alkalmával. A' Rómaiaktól egy részét a' 4 száz. elébb a' Vandálok, azután a' Gothok foglalták el. Attila egé­

szen elvette tülök Pannóniát. Ezen hóditónak halála után (453) a' Huuuusok országa elpusztulván , Pannónia hegyei közt azon

szen elvette tülök Pannóniát. Ezen hóditónak halála után (453) a' Huuuusok országa elpusztulván , Pannónia hegyei közt azon

In document ESMERETEK TARA (Pldal 42-48)