A pedagógus szakmai kompetenciái

A tantárgy pedagógia, a pedagógusképzés súlyponti és specifikus része, a pedagógus munkáját alapvetően meghatározza a szakmódszertani felkészültsége és kulturált-sága.

A technika, életvitel és gyakorlatot tanító tantárgy megfelelő szakmai kompetenciái²⁰ a műveltségi terület sajátos, a szakterülettel összefüggő kompetenciák összessége.

A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatos minősítési eljárásban²¹ nyolc pedagógus-kompetencia alapján történik a pedagógusok minősítése. A nyolc féle pedagógus-kompetencia azon tudásnak, attitűdöknek és képességeknek az összességét nevezi meg, amelyek alkalmassá teszik a pedagógusokat arra, hogy tevékenységüket, pedagógiai felada-taikat eredményesen elláthassák. A nyolc kompetencia az alábbi tartalmakkal rendel-kezik;

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének tendenciáit bemutatni, a jelenkor technikai szintjét értékeltetni. A technika alapelveinek (célorientáltság, tervszerűség, gazdaságosság, rendszerelmélet és modell elv) a technika alapkategóriáinak (anyag, energia, információ, rendszer, modell) értő, a mindennapi életvitel során tudatos gyakorlati alkalmazója. Az életvitelt befolyásoló korszerű, technikai eszközök, rendszerek megismerésére képes. Tájékozott a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának európai, nemzetközi helyzetéről, tantárgy tanításának történetiségéről, a szaktudományok innovációiról. Ismeri a szaktárgy társadalomban betöltött jelentőségét, a tanításának célját a tanulók személyiség- és gondolkodásfejlődésében, az életvitelük fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy sajátosságait, megismeri módszereit, fontosabb tanítási-tanulási stratégiáit,

20 A pszichikus képződmények olyan rendszere, amely magában foglalja az adott területtel kapcsolatos atti-tűdöt, készségeket, képességeket és ismereteket. A nevelés-oktatás tartalmának, az intézményes nevelés célrendszerének meghatározó elemei a fejlesztendő kompetenciák. A nemzetközi és nemzeti tartalmi szabá-lyozó dokumentumokban megadott kulcskompetenciák az intézményes nevelés minden szintjére és színterére vonatkoznak.

21 A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt kere-tében kidolgozta a pedagógusminősítés eszközrendszerét. Az Útmutató a pedagógusok minősítési rendsze-réhez c. kiadvány támogatja a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányren-deletben foglaltak alkalmazását.

In: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/kiegeszitett_utmutato_pedagogusok_

minositesi_rendszerehez.pdf (Letöltés ideje: 2015.03.04.)

a didaktikai kutatásait, az aktuális tanterveket, a tantárgy oktatásának hagyományos és korszerű módszereit, eljárásait, az alkalmazható eszköztárat, berendezéseket, munkavédelem szabályait, az oktatást támogató nyomtatott és elektronikus információhordozókat. Képes a tanulói igényeknek megfelelő munkadarabot, példaanyagot választani, az ember alkotási folyamatát módszertanilag modellezni, a megtanítás stratégiáját alkalmazni, a tantárgy szintetizáló jellegét erősíteni az alkalmazott tudás terén.

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

Ismeri a technika, életvitel és gyakorlat szaktárgy tanításához kapcsolódó jogszabályi hátteret, tanterveket, a tananyag-kiválasztás és rendszerezés szempontjait. Szakterületén felkészült és képes tanítási programok, önálló éves tanmenet, tematikus tervek, tanítás-tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, óravázlat készítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, modellek, munkadarabok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására. Képes a különböző nyomtatott és digitális tananyagokat kezelni, a tanítási fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni, alkalmazni. Önreflexióval tudja szabályozni a tanítás-tanulás folyamatát.

3. kompetencia: A tanulás támogatása

Ismeri a technika, életvitel és gyakorlat szaktárgy megértéséhez és kreatív alkalmazásához szükséges gondolkodásmód kialakulásában, kialakításában szerepet játszó pszichológiai tényezőket, a tapasztalás jelentőségét. Tisztában van a szóbeli, írásbeli, műszaki kommunikációs, manuális kifejezőkészség alapvető tanulás módszertani jellegzetességeivel, hibáival. Képes a motivációt, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, technikai probléma-megoldási és együttműködési képességeinek fejlesztését segítő módszerek megválasztására, alkalmazására. Képes a technika, életvitel és gyakorlat ismeretanyagának megfelelő csoportosításával, rendszerezésével, közvetítésével az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására. Képes a technika, az életvitel és a gyakorlat speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési, gyakorlati tevékenységek nehézségeinek kezelésére. Felkészült a szaktárgy tanulásában kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, valamint az informatikai ismereteknek a szaktárgy tanulása, életvitel és gyakorlat során való felhasználására.

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

Tudja érzékeltetni, tudatosítani tanítványaival az emberi létet meghatározó természeti, társadalmi, technikai környezetet és érzékeltetni ezeknek az életvitelt meghatározó együttesét. Képes a tanulók kézügyességének, a kéz intelligenciájának fejlesztésére. A szellemi és a manuális munkára és annak eredményeinek megbecsülésére szoktatja tanítványait. Felkészült a tanulói kompetenciák, készségek, képességek kialakítására, fejlesztésére (kommunikációs készségek, problémamegoldó gondolkodás, rendszerező képesség, tudás alkalmazása a környezet megismerésére, információs technológiák, a mesterséges környezetben való eligazodás képessége, az egészséges életvitel szabályainak értése és alkalmazása, környezet átalakítására irányuló kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia, a közlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása, az alkotás élményeinek kialakítása, modellezés tudatos alkalmazása). A sajátos kompetenciák között továbbá az alkotó, konstruáló készségek kialakítására, a tervezés és a kivitelezés szakszerűségére, elfogadható egyéni, valamint közösségi magatartásra, térszemlélet fejlesztésére gazdálkodási szemlélet kialakítására, társadalmi értékrendnek megfelelő életvezetésre, kritikus szemlélet alakítására. Képes az átlagtó eltérő - tehetséges vagy sajátos nevelési igényű - felismerésére, differenciált bánásmód kialakítására, az egyéni adottságok felismerésére, a tantárgy jellegének megfelelő fejlesztésére.

5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység:

Életviteli, technikai problémahelyzetek megoldásának korszerű módszereit, eljárásait választva tanulói, közösségi együttműködésre szoktat (projektmódszer, kooperativitás). Közlekedési-, háztartásökonómiai, modellező, tárgy- és makett-készítő szakkörök szervezésére, vezetésére képes. Technika, életvitel és gyakorlat szaktanterem igényes gondozója. Felkészít szaktárgyi tanulmányi versenyekre, képes azok tervezésére, szervezésére, kivitelezésére.

6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése:

Képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók tantárgyi teljesítményeinek, fejlődésének nyomon követésére, elemzésére. Képes a tanuló képességei, teljesítménye, érdeklődése, önmagához viszonyított fejlődése alapján pályakép alakítására, pályaorientációra.

7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás:

Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy, mint a társadalomtudományok, természettudományok aktív cselekedetekbe ágyazott alkalmazója, szükségessé teszi a tantárgyközi együttműködést. Képessé kell válni a rokon tárgyakban is megjelenő, egymásra épülő ismeretanyagok ütemezésének egyeztetésére.

Kész együttműködni a szaktárgya területén működő helyi (fővárosi/városi/területi), megyei és országos szakmai fórumokkal, alkotó munkaközösségekkel, szakdidaktikai műhelyekkel, szakmai egyesülettel.

Képes kapcsolatot teremteni a közművelődési intézményekkel, terméktermelő vállalatokkal, üzemekkel.

8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért:

Elkötelezett az igényes tanári munkára, a folyamatos önművelésre. Részt vesz a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy fejlesztési, innovációs tevékenységében. Fontosnak tartja a technika, életvitel és gyakorlat szaktárgyán belüli szakmai együttműködést. Tisztában van a szaktárgy etikai kérdéseivel.

Tájékozott a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyhoz, a szaktanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

4.1. A technika órai képességfejlesztés

A technikai képességfejlesztés a technikai ismeretek, jártasságok, készségek és szokások tanulása és gyakorlása során történik meg, a különféle tevékenységek (ill.

alapjainak) gyakorlásával. Az oktatási dokumentumok hangsúlyeltolódásait figye-lembe véve a tantárgy tanítása során meg kell jelenjen;

• a tudatos, tervszerű átalakító tevékenység (tulajdonságvizsgálatok, felhasználási lehetőségek, tervező folyamatok), az anyagokhoz való hozzájutás (eredetük), a keletkező hulladékok elhelyezésének lehetőségei,

• a technológiai szemléletű algoritmikus gondolkodás,

• a problémamegoldás, kreativitás fejlesztése (a probléma-felismerése, a megol-dási lehetőségek és algoritmusok tervezése),

• a kézügyesség kiművelése.

A tantárgy tanítása során fejlesztendő főbb képességek területei:

• kommunikációs képességek: beszélgetés, beszédértés, ábrázolóképesség, olvasás, anyaggyűjtés, írás, rajzolás, műszaki ábrázolás, szaknyelv használata, közlekedési jelzések, képek-, rajzok elemzése

• a megismerés (kognitív) képességei: az információk felfogása, megértése, emlé-kezés, a megismerő képességek feldolgozása-, értékelése, a legmegfelelőbb megoldások keresése;

a kreatív gondolkodás képességei, amely az anyagok tulajdonságainak, a munka-műveleteknek, a gyártási technológiáknak gyakorlatba helyezésével fejlődik

• utánzás képessége: a részfeladatok utasítás alapján történő elvégezésével foko-zatosan egyre több művelet rögzül az emlékezetbe, fejlődésnek indul a gondolko-dási folyamat (amely két alapvető formája a megértés és a problémamegoldás)

• a problémamegoldó gondolkodás képessége: a problémahelyzet felismerése, a feladat megértése, a megoldási lehetőségek számbavétele, a gondolkodási műve-letek (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, rendezés, stb.), megoldási javaslatok számbavétele, a legcélravezetőbb kiválasztása, tervké-szítés

• a művelettervezés képessége: a gyakorlati feladatmegoldás hibamentes elvég-zését biztosítja

4.1.1. A cselekvés képességei

A cselekvés képességeinek kialakítása – amely a megszerzett ismeretek gyakor-latban való alkalmazása, a cselekvésen keresztüli ismeretszerzés, finommozgásos tevékenységek végzése – azaz a tanítási terv végrehajtása során történik meg. A cselekvés összetevői: a munkamozgások, munkaműveletek, motiváció, és a cselek-vésre késztetés.

• önellenőrzés képessége: a tanuló reális önértékelése, a technikai műveleteire-, gondolkodására- és munkatevékenységére vonatkozóan, az egyes lépések, részfeladatok, ill. a végeredmény ellenőrzése

• konstruáló képesség, technikai gondolkodás kialakulása, egyéni technikai ötletek, kreatív megoldások keresése

• konstruktív, feladatmegoldó gondolkodás képessége: a nevelő magyarázata és bemutatása során a tanulók tájékozódnak a feladat megoldásáról (tanulói utánzás), majd a cselekvés megtervezése és végrehajtása (tanulói aktivitás), a tanulók önálló komplex feladatmegoldása