A tervezés dokumentumai

Az intézményes nevelés tartalmát és rendszerét meghatározó dokumentumok közé tartoznak a nemzetközi és a nemzeti oktatáspolitikai dokumentumok, pl. az Európai Unió oktatási-nevelési dokumentumai, valamint Magyarország nemzeti oktatáspo-litikai, köznevelési törvényei és rendeletei. Jelenleg a 2012-ben megújult Nemzeti alaptantervre és a 2013-ban megjelent új kerettantervekre épülnek a pedagógiai intézmények saját pedagógiai programjai. A pedagógus ezeket a dokumentumokat is figyelembe véve végzi nevelési-oktatási tervezőmunkáját, és készít tanmenetet, tematikus tervet, valamint óratervet/foglalkozástervet, óravázlatot.

5.1.1. Tanmenet

A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely a Nemzeti alaptantervre, a kerettantervre és az intézmény pedagógiai programjára épül. Célja, áttekintést adni a pedagógusnak egy szaktárgyhoz kapcsolódva az adott osztályban zajló egész éves nevelési-oktatási folyamatáról. A tanmenet tartalmazza az osztály megnevezését, a tanórák számát és felosztását témakörönként. A tanórákhoz kapcsolódva megadja a főbb didaktikai feladatokat, a fejlesztendő készségeket és képességeket, valamint a kapcsolódó ismereteket is. A tanmenetet a pedagógus év közben a tapasztalataival, megjegyzéseivel egészítheti ki.

A technika tantárgy tanmenetkészítésének sajátos szempontjai:

• a rendelkezésünkre álló éves óraszám és az egyes munkanemekre fordítható órák száma

• az új ismeretfeldolgozás, az alkalmazás, a rendszerezés/rögzítés és mérés, értékelés-sorarányainak (alkalmazkodó) értelmezése

• új anyag- (munkanem), ill. szerszámismeret

• a munkadarab meghatározása (a műveletek és a kapcsolódó ismeretek megter-vezése után)

• tanulmányi kirándulások, séták tervezése (pl. természetes anyagok gyűjtése)

• a tantárgyi koncentráció, tantárgyköziség lehetőségei

• a baleset- és munkavédelem

• anyag- és szerszámszükséglet

A tanmenet évenként megújuló aktualizálása a pedagógus személyes döntési lehe-tőségét is magában hordozza (jó gyakorlatok, változtatások, tárgyi- és anyagi felté-telek, helyi lehetőségek, hagyományok).

5.1.2. Tematikus terv

A tanulási-tanítási egység egyik fajtája. A pedagógus által elkészített tervezési doku-mentum, amely a Nemzeti alaptantervre, az adott műveltségi területhez és szak-tárgyhoz kapcsolódó kerettantervre, az intézmény pedagógiai programjára és a pedagógus által készített tanmenetre épül. Célja, hogy áttekintést adjon egy adott osztályban egy konkrét témakörnek a tanulási-tanítási folyamatáról. A tematikus terv részletesebb, mint a tanmenet, tartalmazhatja az osztály megnevezésén, a tanórák számán és felosztásán, a tanórákhoz rendelt didaktikai feladatokon, a fejlesztendő készségeken és képességeken, valamint a kapcsolódó ismereteken túl az alkalmazott főbb módszerek, szervezési módok és tanítási eszközök megnevezését is.

A tematikus terv ajánlott egységei:

Óra A téma

2. ábra: A tematikus terv ajánlott egységei a tervezet fejlécén

5.1.3. Óraterv/foglalkozásterv

A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely rögzíti a tanóra/foglal-kozás céljait, nevelési-oktatási stratégiáját, az óra felépítését, menetét, az alkalmazott módszereket és óraszervezési módokat, valamint a szükséges taneszközöket.

Az óraterv/foglalkozásterv tartalmazhatja a tanulói és a pedagógusi tevékenységek tömör leírását, valamint a pedagógus instrukcióit is, továbbá a lehetséges tanulói vála-szokat és választevékenységeket, a tervezett táblaképet. Az óratervhez/foglalkozás-tervhez a mellékletben célszerű csatolni a tanulói feladatlapokat, az órán feldolgozott

szövegeket, az egyéb segédeszközöket. Az óratervhez/foglalkozástervhez érdemes mellékelni az IKT tananyagokat²² is.

A tervezéskor a pedagógus dönt a munkaformákról, az elvégzendő tevékenysé-gekről, idejükről és sorrendjükről, a tevékenységekhez választott folyamatokról, az alkalmazott tan- és oktatástechnikai eszközökről, az értékelés és ellenőrzés metódu-sáról.

A technika órákon az oktatási feladatot az határozza meg, hogy tanítunk-e új műveletet, vagy milyen műveleteket gyakoroltatunk és az új művelet megtanításához kapcsolódik-e új szerszám-, vagy új anyagismeret.

Az óra oktatási feladatainak meghatározása, megadja az óra típusát is; új ismeret-közlő-, gyakorló-, vagy kombinált óra (a technika órák zömében ez alkalmazható).

A munkaszervezési formák közül az alábbiakat valósíthatjuk meg technika órákon:

frontális osztálymunka (ütemezett, részben ütemezett), vagy csoportmunka, vagy egyéni munka.

A munkaszervezési formák kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, az adott munkanemben elért jártasság fokát, a munkadarab jellegét és a munkaeszközökkel való ellátottságot.

A tanítási óra módszereit meghatározza a nevelés célja, a tanítás tartalma és az adott didaktikai feladatok, a tantárgy sajátosságai, a nevelő személyes adottságai és a tárgyi feltételek.

A technika tantárgy oktatása során előforduló módszerek nem önállóan, hanem egymással kombinálva jelennek meg; elbeszélés, magyarázat, beszélgetés (megbe-szélés), szemléltetés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, osztályozás.

A magyarázat, hosszabb-rövidebb ideig tartó szóbeli (változatos, jól előkészített, élet- és újszerű, konkrét) ismeretközlés, amely célja az érdeklődés felkeltése és fenn-tartása, valamint a figyelem irányítása.

A magyarázat alkalmazására egyes munkafolyamat, művelet megértésénél, az anyag tulajdonságainak taglalásánál, baleseti oktatásnál kerülhet sor, általában a szemléltetéssel együtt. A szakkifejezések hallás útján történő érzékelése pontosabb észlelést nyújt, a bemutatás hatásosabbá válhat.

A megbeszélés, beszélgetés leglényegesebb eleme a hatékony tanári kérdezés, amely jellemzői: pontos, világos, rövid, egyértelmű, a tanulók értelmi szintjének megfe-lelő, gondolkodást fejlesztő és a pedagógus által tudatosan irányított. A beszélgetés csaknem az egész oktatási fázisban előfordulhat.

A bemutatás, szemléltetés (szemléletesség) célja, több érzékszerv foglalkozta-tásával a figyelem koncentrálása, szemlélet és tapasztalás nyújtása.

Az oktatási feladatok közül kiemelt az új művelet tanítása, ami a tanár bemuta-tással (magyarázat és szemléltetés) történhet, pl. frontálisan a táblánál, vagy az osztály összehívásával egy asztalhoz. Új eszköz esetén fontos annak sajátossága-inak, jellemzőinek bemutatása, szakszerű, pontos, balesetmentes használatának megismertetése is.

A tanítás során a szemléltetés közvetlenül és közvetetten történhet. Közvetlenül anyagot, szerszámot, munkadarabot, munkafogásokat mutatunk be, a közvetett szemléltetés pedig képek, rajzok, makettek, modellek segítségével ill. az oktatás tech-nikai eszközeinek a felhasználásával történik.

22 Információs és kommunikációs technológiák, ill. az IKT-ra épülő eszközöknek, módszereknek és eljárásoknak az alkalmazása. Alkalmazásának céljai: információgyűjtés, -rendezés, -feldolgozás, -megosztás, kommuni-káció stb. Az IKT felhasználható a különféle didaktikai feladatok megvalósításában is, segítségével a tanulás támogatása mind a tanórákon, mind pedig tértől és időtől függetlenül is megoldható.

A munkadarabot a tanulók által elkészítendő méretben, nagyobb méretben, ill. szét-szedhető formában mindig el kell készíteni! A munkadarab elkészítése, egyben anali-záló elemzés is, amely választ ad a következő kérdésekre; miből, mivel és hogyan készítsük el a munkadarabot?

A gyakorlás célja, hogy a tanulókban kialakítsuk a jártasságokat (készségeket), kibontakoztassuk azokat a képességeket, amelyek az ismeretek életszerű alkalma-zásához, a begyakorolt művelet önálló alkalmazásához szükségesek. A gyakorlás, az új ismeretszerzési folyamat (utánzás) szerves része, de a megszerzett ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását (felidéző gyakorlás) is jelenti, amely a megismert műveletek alkotó jellegű munkában történő alkalmazásakor teljesedhet ki.

A gyakorlás része a folyamatos tanítói ellenőrzés, hibajavítás, amely akár a tanulók újbóli összehívásával és a művelet újra bemutatásával is történhet.

Az ellenőrzés megfigyeléssel, szóbeli ellenőrzéssel, írásbeli és gyakorlati munkák kontrolálásával történik.

Az értékelés az esetleges- és jellemző hibák javítására vonatkozó építő kritika, amely nem korlátozódhat csak a munkadarabra, hanem a véleményalkotáskor a tanulók munkához való hozzáállását, szorgalmát is figyelembe kell venni.

Az egyes tanulók, és az egész osztály munkáját is értékeljük az óra végén.