Passzív rezgésmentesítés - Szerszámgépek elmélete

függvény szerint változik az idıben, amplitúdója

( )

(3.27) képét a 14. ábra mutatja különbözı Lehr-féle csillapítási értékek mellett.

14. ábra

A diagram és (3.26) alapján látható, hogy η<1, azaz föléhangolt gépalapozás alkalmazásakor a lengésbıl származó, és a talajra átadódó erı amplitúdója igen kicsivé tehetı. A föléhangolt gépalapozást kis csillapítású acélrugókkal célszerő elkészíteni.

3.4 Passzív rezgésmentesítés

A passzív rezgésmentesítés célja a berendezés védelme a környezetbıl származó rezgések ellen.

Segítségével elkerülhetı, hogy környezeti rezgések adódjanak át a berendezésre. Passzív rezgésmentesítés nagypontosságú megmunkálógépek és mérıberendezések telepítésével kapcsolatban szokott felmerülni.

A problémához rendelhetı legegyszerőbb modellt a 15. ábra mutatja. Az ábrán feltüntetett dinamikai paraméterek – a gerjesztést kivéve – megegyeznek a 9. ábra paramétereivel.

15. ábra

Ebben az esetben a környezetbıl a gép felé átadódó rezgéseket a talaj ^{s t}

( )

harmonikusnak feltételezett mozgásával modellezhetjük: ^{s t}

( )

⁼^s^{ˆ sin}^Ω^t, ahol ˆs a talajrezgés amplitúdója, Ω pedig a körfrekvenciája. Az ^{s t}

( )

gerjesztést útgerjesztésnek is nevezzük. Ilyen fordul elı az üzemben egymás mellé telepített, forgó mozgást végzı megmunkáló berendezések esetén, amikor például a kiegyensúlyozatlan tömeg forgásából származó gerjesztı erı a géptesten, majd a talajon keresztül egy nagypontosságú berendezés géptestére, majd annak munkaterébe adódik át.

A mechanikai modell mozgásegyenletét most is az impulzus-tétel segítségével írjuk fel. A 15. ábra jelöléseit felhasználva a mozgásegyenlet

( ) ( )

mx 1 x s r x s

= −c − − −

ɺɺ ɺ ɺ (3.28)

alakú. (3.28)-at átalakítva, majd az 1 ²

2 , ,

alakra jutunk. Ismét csak az állandósult rezgésállapotot vizsgáljuk, így (3.29) partikuláris megoldására az

függvény adódik, ahol ˆx a talajrezgés következtében kialakuló géplengés amplitúdója, ϕ χ+ pedig a két lengés fázisszöge. (3.30) alapján a talajrezgés és a géplengés amplitúdói között az

( )

2 2 2 2

2 2 2

ˆ ˆ 1 4 ˆ

1 4

x s ϑ η sV

η ϑ η

= + =

− + ^(3.31)

összefüggés írható fel. Ebben az esetben a V nagyítási függvény ugyanolyan alakú, mint (3.18), és ₂ megadja, hogy a környezeti rezgés következtében kialakuló géplengés amplitúdója hányszorosa a környezeti rezgés amplitúdójának. V képét különbözı Lehr-féle csillapítási értékek mellett a 11. ₂ ábra mutatja. Ebbıl kiolvasható, hogy passzív rezgésmentesítés aláhangolt (η>1) gépalapozással érhetı el, amely nagy tömegő gépalap és lágy rugózással valósítható meg. A 11. ábra alapján az is látható, hogy csillapítások alkalmazása a géplengések amplitúdójának növekedését idézik elı!

4 A számjegyvezérlés alapelve 4.1 Az NC fogalma

Az NC/CNC vezérlés olyan, többnyire bonyolult technológiai berendezés irányítására szolgáló eszköz, amely a következıkkel jellemezhetı:

•

Digitális, számítógép alapú,

• Rugalmasan programozható,

• A programutasítások számjegyes formában megadott adatok vagy kódok,

• A programot számjegyes formában tárolja,

• A vezérlés a mozgáspályákat valós idıben generálja.

A technológiai folyamatok elemeikre bonthatóak, amelyek számadatokkal vagy kódokkal megadhatóak, ezek az elemek a gépi funkciók.

A 16. ábra egy egyszerő technológiai folyamatot szemléltet.

N5G00X(x_k)Y(y_k)Z(z₃)S500F0.2M4 N10Z(z₁)M8 ehhez szükséges gépi funkciókat kiváltó utasításokat tartalmazza:

G00 : gyorsmeneti mozgás X, Y, Z : a célpont koordináták S500: fıorsó forgási sebesség F0.2: elıtolási érték forgácsoláshoz M4: fıorsó forgás indítása

A többi programmondatban is rendre a megközelítés, hőtés bekapcsolás, majd a fúrás, fúró kiemelés, fıorsó és hőtés kikapcsolás van programozva.

4.2 Az NC gépek alkalmazási területei

Forgácsoló szerszámgépek

• Marógépek, Fúró-maró megmunkáló központok,

• Esztergák, Eszterga megmunkáló központok,

• Fogazógépek,

• Köszörőgépek.

Forgács nélküli alakítógépek

• Lemezalakító gépek, élhajlítók, ollók, kivágók, megmunkáló központok,

• Csıhajlítók.

A CNC technika alkalmazásának természetesen jelentıs kihatása van a gyártás-elıkészítésre, a gyártástervezésre az alkatrésztervezésre, és a gyártási környezetre. Ezek a hatások lehetnek elınyök és hátrányok egyaránt. A legfontosabbnak ítélt hatásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

• Közvetlen elınyök

• Bonyolult felületek gyárthatóak viszonylag egyszerően és gazdaságosan (kúp, gömb, menet, szabad felület, stb.),

• Egyenletes az egyes gyártmányok minısége, egyszerőbb szerelési feladatok,

• Nagyobb termelékenység, rövidebb mellékidık (szerszámcserélık, mérırendszerek, pozicionáló rendszerek),

• Univerzális befogó és felfogó készülékek alkalmazhatóak,

• Egy felfogásban komplexebb készremunkálás,

• A technológia racionalizálási lehetısége (megmunkáló ciklusok, forgácsolási stratégiák),

• Egyszerő, szabványos szerszámok alkalmazási lehetısége (pályagenerálás).

• Közvetett elınyök

• Nagyobb technológiai fegyelmet kíván, növeli a technikai, technológiai kultúra színvonalát,

• A gyártmánytervezés nagyobb szabadsága,

• Magasabban kvalifikált kezelıszemélyzet,

• Csökkennek a szubjektív hibák,

• Rendszerbe szervezhetıek,

• Biztosabb gyártástervezés, pontosabb gyártásütemezés,

• Raktározási költségek csökkennek.

• Hátrányok

• Viszonylag nagy beszerzési költség, magas gépköltség,

• Szigorúbb, költségesebb elıgyártmány,

• Fegyelmezettebb környezet, pontos szerszám, program és munkadarab ellátás.

4.4 Az NC gépek alkalmazásának következményei

A CNC gépek építése megköveteli a gyártótól a korszerő eszközök, technikák, építési elvek alkalmazását.

A hatások elemzésekor néhány dologra különösen érdemes odafigyelni. Elsıként arra, hogy az NC gépeken egyszerő, szabványos szerszámokkal bonyolult, összetett, alakos felületeket is problémamentesen tudunk elıállítani. Ennek forrása, hogy a CNC vezérlés valósidıben generálja, számítja a szerszámpályákat, amelyek a felhasználó szempontjából szinte tetszılegesek lehetnek.

Elmarad az alakos szerszámok használata, nem kellenek a gyártáshoz különleges készülékek.

A másik jelentıs jellemzı, hogy a CNC gépek termelékenysége lényegesen jobb lehet, mint a hagyományos gyártóeszközöké. Ennek oka, hogy jelentısen csökkennek a mellékidık a nagy sebességő pozicionáló rendszerek, szerszám- és estlegesen munkadarab-cserélık alkalmazásának következtében. Fontos termelékenységnövelı tényezı a gép saját útmérı-rendszerének léte is, mert elhagyhatóak a mőveletközi kezelıi méretellenırzések. Példaként megemlítjük, hogy furatok megmunkálásánál a körinterpolációval elvégezhetı nagyolási mőveletek is jelentıs termelékenység növelést és szerszám-megtakarítást eredményeznek.

Az NC technika alkalmazása jelentıs hatással van a szerszámgépek tervezésére, felépítésére. A 17.

ábra egy eszterga példáján mutatja be a legfontosabb jellegzetességeket.

EPA 320 CNC eszterga felépítési vázlata

Az ábra alapján a fı építıelemek az alábbiak:

• 1, 2 gépágy elemek,

• 3 lábazati hajtómő,

• 4, 5 az alapszán (Z), és a keresztszán (X) a revolverfejjel,

• 6 hidraulikus szegnyereg,

• 7 automata tokmány, fıorsó,

17. ábra

• 8 forgácskihordó,

• 9 szerszámtartó revolverfej,

• 10 fıorsó elfordulás mérı (menetesztergálás!).

A „ferdeágyas” felépítés jellegzetesen a munkatér automatikus kiszolgálás és forgácseltávolítás célját szolgálja. A CNC gépekre jellemzı, hogy a különbözı funkciókhoz önálló, egymástól kinematikailag független mechanizmusokat építenek saját végrehajtó motorokkal, nincsenek a hagyományos gépeknél megszokott hosszú mechanikus kinematikai láncok. Az egymással szigorú kapcsolatban lévı mozgások kapcsolatai a vezérlésen keresztül realizálódnak.

4.5 CNC gépek programozásának alapelvei

Egy CNC szerszámgép programozásához alkalmazható utasításrendszer elemei csoportosíthatóak aszerint, hogy egy gyártási feladat leírásakor milyen információkat kell megadni. Ennek megfelelıen az utasításrendszer felépítése az alábbi lehet:

Az NC programban megadandó gyártási információk:

• NC specifikus adatok (pozicionálási, méretmegadási mód stb.)

• Geometriai adatok

• Technológiai adatok

• Programtechnikai adatok

• Végrehajtási sorrend

Az utasítások típusai a fentiek alapján:

• Elıkészítı vagy G-utasítások

• Geometriai és interpolációs utasítások (X, I stb.)

• Technológiai és segédutasítások (M, S, T, F )

• Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek A végrehajtási sorrendet a leírás sorrendje adja!

A szócímzéső NCL jellegzetes címbetőit és egyéb karaktereit az 1. táblázat foglalja össze: D Szerszámkorrekciós tár = Egyenlıség

F Elıtolás adat LF Mondat vége

S Fıorsó forgás-sebesség T Szerszám azonosító M Segéd és kapcsolási

utasítások

1. táblázat

A 18. ábra egy CNC program felépítési struktúráját mutatja. A programok lehetnek fıprogramok és alprogramok, vagy szubrutinok. Mindkettı mondatokból, a mondatok szavakból épülnek fel.

A fıprogram a munkadarab teljes megmunkálási folyamatát fogja át, felépítését célszerő tagolni, szegmensekre bontani. Egy-egy szegmens általában más-más szerszámhoz tartozik, tehát az „egy szerszám, egy szegmens” elv érvényesül. A tagolás eredményeként a programmegszakítás utáni folytatás biztonságosabb, kevesebb szubjektív hibalehetıség adódik. Az öröklıdı utasításokat

%SPFazonosító szám A fırogramok felépítése A szegmens felépítése

Szerszámváltás/csere

mindig meg kell adni a szegmens elsı, ún. fımondatában, s így kizárhatóak a folytatásnál a téves öröklıdések. Egy-egy szegmens önállóan is mőködıképes programrészletnek tekinthetı azzal a megszorítással, hogy nem zárja le záró utasítás.

Az alprogramok ismétlıdı elemekbıl álló programrészletek programozására szolgálnak. Lehetnek könyvtári alprogramok, amelyek a vezérlés szolgáltatásai, pl. esztergáló, mélyfúró vagy menetesztergáló, illetve a felhasználó által írt felhasználói alprogramok, pl. kontúrleíró, komplett megmunkáló alprogramok. Ezek az alprogramok a fıprogramokból a megfelelı szabályok szerint hívhatók, aktualizálhatók.

Mind a fı, mind az alprogramok mondatokból épülnek fel, ezek felépítése is látható a 13. ábrán. A mondat kezdı utasítása a mondatszám szó, a mai korszerőbb vezérléseknél megadása már nem kötelezı, ezekben az esetekben címke funkciója van. A mondatokat mindig egy speciális záró karakterrel kell lezárni, ez a mondatvége, vagy blokkvége karakter, az EOB karakter. A mondatokon belül az utasítások sorrendje elvileg kötetlen, de a 13. ábrán bemutatott sorrend tapasztalati alapon ajánlott és célszerő. A vezérlı karakter a fımondatot jelölı : kettıspont, vagy a feltételes mondatkihagyást jelentı / törtvonal.

A mondatok szavakból épülnek fel, a karakterektıl eltekintve ezek az NC program legkisebb építı elemei. A szavak címbetőkbıl és adatokból állnak. A címbetők az angol abc nagybetői, az adatok számok (integer, real), vagy kódok (string). A programnyelv a szócímzéső nyelv elnevezést a szavak ezen jellegzetes felépítésérıl kapta.

Az ISO/DIN NCL jellegzetes utasítás fajtái összhangban a táblázatban összefoglaltakkal az alábbiak: (Sinumerik 810T)

Az elıkészítı G utasítások fajtái

• Pozicionálás módja,

• Méretmegadás módja,

• Pályakorrekciózás módja,

• Koordináta transzformációk módja,

• Célpontra állás módja,

• Gépi ciklusok,

• Mértékegység- és funkcióváltás,

• Egyéb elıkészítı utasítások (lásd mellékletben).

Geometriai utasítások

• Célpont koordináták: X4.3, Z4.3,

• Szögértékek: A4.3,

• Lekerekítés és élletörés értéke: B+-4.3,

• Interpolációs adatok: I4.3, K4.3.

Technológiai utasítások fajtái

• Fıorsó forgás S4,

• Elıtolás F2.3, F4,

• Szerszám azonosító T2,

• Szerszám adattár címe D2.

Kapcsolási utasítások

• Fıorsó forgás jobb, bal, állj M03, M04, M05,

• Szerszámváltás M06,

• Hőtıfolyadék be, ki M08, M09.

Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek

• Program vége M02, M30,

• Szubrutin vége M17,

• Program stop M00,

• Feltételes program stop M01,

• Ciklusismétlés száma P01-P99,

• Mondatszám Nxxx,

• Program kezdet %,

• Feltételes mondatkihagyás /,

• Megjegyzés kezdete, vége (, ),

• Elıjelek, egyenlıség + - =,

• Mondatvége LF, EOB.

5 Az információfeldolgozás folyamata

A CNC technika alkalmazása során a gyártási folyamatban jellegzetes információ feldolgozási feladatokat kell elvégezni. Ezek egy része a gyártás-elıkészítés körébe tartozik, a többi a feladat értelmezése és végrehajtása, mely már a gyártóeszközön realizálódik. A 19. ábra ezen feladatsort mutatja.

5.1.1A külsı adatfeldolgozás módszerei, jellemzıi

Az elsı szakaszban a technológiai feladatot kell megfogalmazni a CNC gép számára érthetı módon és formában, vagyis el kell készíteni a CNC programot. A programírásnak természetesen különféle eljárásai, módszerei, programnyelvei és szabályai vannak.

Az alapvetı eljárás a kézi programozás. Programnyelve a DIN66025 szabványnak megfelelı ún.

szócímzéső NC programnyelv. Természetesen a programot az adott gépre értelmezett nyelven kell megírni, ezt a változatot nevezzük az adott gép utasításrendszerének. Az utasításrendszer az általános utasításkészletbıl csak az adott gépen használt, értelmezett utasításokat és azok használati szabályait tartalmazza. A mai korszerő CNC gépek esetében az utasításrendszer jellemzıi gyakran függhetnek a gép installálásakor elvégzett beállításoktól is. A pontos, korrekt ismeret nélkülözhetetlen a programozó számára a hibátlan és hatékony programok megírásához.

A kézi programozás több idıben sorosan elvégzendı tevékenységbıl áll. Ezt a 20. ábra mutatja be.

Rajz /

Feladat leírás Alapjel képzés Információ leképzés

Programozás

A kézi programozás bemenı adatai a munkadarab rajza és a megmunkálás NC mőveletterve. A rajz esetében az a szerencsés, ha készítıje azt már az NC gyártáshoz alkalmazkodóan készítette, a méretlánc kialakítása, a bázisfelületek kiválasztása során figyelembe vette az NC gyártás lehetıségeit és kívánalmait.

Az NC mővelettervek készítésénél természetesen érvényesek a hagyományos gyártás mővelettervezési szabályai is, de figyelembe veendı, hogy a CNC gépeken összetettebb, több felületre kiterjedı megmunkálási lépéseket szoktunk egy mőveletként kezelni. A rendezı elv: egy szerszám egy mővelet. A másik fontos sajátosság, hogy már itt meg kell vizsgálni és tervezni a vezérlés speciális szolgáltatásainak a használatát is. Ilyen legfontosabb szolgáltatások a különféle részfeladatokhoz használható fúró, maró, esztergálási, menetmegmunkáló stb. szubrutinok. Ezek használatával a programozási folyamatot egyszerősíthetjük, könnyíthetjük, a programokat racionalizálhatjuk.

A felfogási terv készítésénél a hagyományos gyártástervezésnél is megszokott módon meg kell határozni, ki kell választani a munkadarab helyzet-meghatározásának módját, a befogás, felfogás tipikus vagy egyedi eszközeit és módszereit. Jellegzetesen NC specifikus feladat az ún.

programozási koordinátarendszer kijelölése. Általánosan igaz, hogy a munkadarab mindenegyes felfogási helyzetéhez tartozik egy-egy programozási koordináta rendszer. A programozás során a munkadarab méreteit, a programozandó geometriai adatokat ebben a koordinátarendszerben értelmezzük, ezért kijelölésekor akkor járunk el helyesen, ha nem kell a rajz mérethálóját átszerkeszteni, s a szubjektív hibák csökkentése érdekében a méretek többsége a pozitív síknegyedbe esik. A CNC gépeken a munkadarabok felfogására gyakran használnak egyszerősített, univerzális felfogó készülékeket, ún. palettákat.

A szerszámozási terv készítése valamilyen formában minden automatizált gyártási folyamat tervezésének elengedhetetlen része, hisz az automaták kivétel nélkül mind ún. elıbeállított szerszámokkal dolgoznak. A hagyományos gyártás tervezésekor is kell szerszámozási tervet készíteni. Ekkor kiválasztjuk a rendelkezésre álló készletbıl a feladat elvégzésére alkalmas szerszámokat, meghatározzuk technológiai jellemzıiket, a gépre való felfogásuk eszközeit, módszereit. CNC gépeken mindig korszerő, egyszerő geometriájú, szabványos, váltólapkás szerszámok alkalmazására kell törekedni. Az NC technika lehetıségeinek egyik fontos jellemzıje, hogy egyszerő szerszámokkal összetett, bonyolult felületek állíthatók elı, s ennek következtében elmarad az ún. alakos szerszámok alkalmazásának szükségessége. A szerszámozási terv készítésének CNC specifikuma a szerszám-koordinátarendszer és a szerszám programozott pont kijelölése, a szerszám típuskódjának meghatározása. Ezek kijelölésénél arra kell törekedni, hogy a szerszámok méreteit, az ún. szerszám hosszkorrekciókat mind a szerszámgépen, mind mérı-beállító készülékben egyszerően meg lehessen határozni. Ez a magyarázata, hogy eszterga-szerő szerszámok programozott pontjaként a szerszám csúcssugár koordinátatengelyekkel párhuzamos érintıinek metszéspontját, míg forgó szerszámok esetén a forgástengely és a szerszám homloksíkjának döféspontját szokás kijelölni. A szerszámokat a szerszámtárakba vagy a revolverfejekbe egy-egy megfelelı közvetítı, illesztı elem, az ún. szerszámtartó közvetítésével lehet befogni.

A kézi programozás elıkészítésekor célszerő a mozgásciklus terveket is elkészíteni. Ebben a dokumentumban a szerszámpályák vázlatait készítik el meghatározva a mozgástípusokat és a célpontokat. A késıbbiekben ezek a vázlatok nagyon jól vezetik, segítik a programozót, lehetıvé teszik az ütközések elkerülését, a téves mozgások programozását, valamint a szimuláció során a szerszámpályák megjelenítésekor a programozott és a tervezett összevetésével könnyő hibafeltárást biztosítanak.

A programírás elıkészítése után elkészíthetjük a programlistát és a programhordozót. Korábban e két dokumentumot idıben egymás után készítették, a programhordozó elkészítéséhez egy külön speciális eszközt használtak. A személyi számítógépek, a PC-k megjelenésével és elterjedésével ma már egy alkalmasan megválasztott szövegszerkesztıvel (pl. Notepad) a programlista írásakor a program automatikusan tárolódik a PC memóriájában ASCII kódú formában. Ebbıl szükség szerint nyomtatott listát, és különféle programhordozókat (floppy, mágneskártya, stb.) készíthetünk, vagy a programot közvetlenül hálózaton keresztül a CNC vezérlés memóriájába tölthetjük (pl. az RS232 párhuzamos porton keresztül.) A programírás során szigorúan be kell tartani az adott CNC gép utasításrendszerében elıírtakat, valamint maximálisan ki kell használni a vezérlés szolgáltatásait.

Kézi programozás során a munkadarab kontúrt programozzuk, a szükséges geometriai- vagy pályakorrekciózást a CNC vezérlés a program végrehajtása során végzi el.

A kézi programozási eljárást 2-2,5D-s, esetleg egyszerőbb 3D-s feladatokhoz tudjuk alkalmazni. A 3-5D-s programok a nagy és olykor bonyolult számítási feladatok miatt már csak számítógépes eljárással készíthetıek el. Gyakori, hogy számítógépes programozás során a CNC programok a szerszámpályák adatait tartalmazzák, a geometriai- vagy pályakorrekciók számítását a számítógép végzi el.

A programok és a programhordozó elkészítését a program tesztelése, a próbaforgácsolás követi. Ezt rendszerint a programozó technológus irányítja, vezeti, mert így az estleges hibák a lehetı leggyorsabban kijavíthatók. A programbelövés során elvégzendı feladatok az alábbiak:

• A program szintaktikai ellenırzése (a vezérlés elvégzi),

• A munkadarab felfogása, a nullponteltolások meghatározása,

• A szerszámozás ellenırzése, a szerszámadatok betöltése, meghatározása,

• A program üres tesztfuttatása a vezérlés sajátosságai szerint,

• Próbaforgácsolás, a technológia és a geometria ellenırzése,

• A felmerült hibák javítása, feljegyzése.

A programbelövést a dokumentálás követi. A különbözı felhasználóknál más és más szokások, szabályok vonatkozhatnak a programdokumentációkra, de a formai különbözıségek ellenére minden dokumentációnak annyi és olyan információt kell tartalmaznia, hogy a programot egy hozzáértı a lehetı legrövidebb idın belül reprodukálni, újrafuttatni tudja. A programdokumentációnak tartalmaznia kell:

• A program, a gép, a munkadarab, a programozó azonosítóit,

• A végleges programlistát,

• A programhordozót,

• A felfogási tervet,

• A szerszámozási tervet, az esetleges szerszám adatlapokat,

• A kezelıi utasításokat.

A számítógépes CNC programozási eljárásokat napjainkban a programírás helyétıl függıen két fı csoportba szokás osztani:

• Programozói munkahelyen (irodában) történı programozás.

• Mőhelyszintő (gép melletti) programozás, ún. WOP.

Ma már a nagy teljesítményő személyi számítógépek, PC-k viszonylag alacsony áron beszerezhetıek, valamint CNC vezérlésként is alkalmazhatóak, ezért a kétféle eljárás hardver feltételei is egyszerően megteremthetıek. A hardver eszközökön túlmenıen természetesen a szükséges szoftvereknek is széles választéka áll ma a felhasználók rendelkezésére.

A számítógépes CNC programozás általánosítható jellemzıit a 21. ábra mutatja be.

A számítógépes programozási folyamatoknál különbözı eljárásokkal, módszerekkel lehet a feladatot továbbfeldolgozásra betölteni, a rendszerbe bevinni.

Az egyik lehetıség, amikor egy magas-szintő, ún. feladatorientált APT típusú programnyelven elkészítjük az alkatrész NC programját, s ezt felhasználva készíttetjük el a CNC gép által értelmezhetı ISO nyelvő NC programot. Természetesen ekkor a feldolgozáshoz rendelkezni kell a megfelelı APT processzorral.

A másik lehetıség, amikor a rendszer rendelkezik valamilyen CAD programmal, melynek segítségével mintegy megtervezzük a munkadarabot a programozás elsı lépéseként.

A harmadik módszer, amikor a külsı CAD munkahelyrıl kapott CAD-fájlt használjuk fel az alkatrész definiálására. A programozó rendszerek általában rendelkeznek a geometriai fájlok fogadási szolgáltatásával.

A technológia programozása vagy a megfelelı adatok meghatározott formátumú megadásával, a programozó szoftver ajánlataiból, háttéradataiból történı válogatással, vagy vegyesen történik. A szerszámok is háttértárból válogathatók, de önálló definiálásra is van általában lehetıség. Az adatok geometriai és a technológiai feldolgozása eredményeként létrejönnek a szerszámpálya felületek adatai, s ennek jóváhagyása után elkészül a speciális formátumban rögzített CNC program, az ún.

CLDATA file. A CLDATA file formátumú programot a CNC vezérlések nem „értik”, közvetlenül nem tudják olvasni és végrehajtani. A különbözı technológiákhoz (esztergálás, marás, fúrás, szikraforgácsolás, stb.) más-más CLDATA formátumok tartoznak. Az azonos technológiát megvalósító gépek is többfélék, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérıek lehetnek, tehát a végrehajtható NC programjaik is eltérhetnek. A CLDATA formátumú programból a posztprocesszálás során állítják elı az adott CNC gép által végrehajtható NC programot. Tehát a posztprocesszálást, vagy utófeldolgozást tekinthetjük az adott technológiai programnak az aktuális CNC géphez történı illesztésének. A posztprocesszált program már ISO/DIN formátumú, szükség esetén javítható, szerkeszthetı, módosítható.

A számítógépes eljárással elkészített CNC programot, a szerszámozási és a felfogási terveket is felhasználva le kell ellenırizni, el kell végezni a próbafuttatásukat, hasonlóan, mint a kézi programozási eljárásoknál. A programok általában jelentısen nagyobb terjedelmőek, mint a kézi eljárással elıállítottak, bonyolultabbak a munkadarabok, a programok többnyire a szerszámpályák s nem a kontúr adatait tartalmazzák. Mindezek miatt itt sokkal jelentısebb segítség a CNC vezérlés

In document Szerszámgépek elmélete (Pldal 32-0)