Pályavezérlés jellemzıi, alkalmazása

A pályavezérlési mód ma már a pozícionáló és irányító rendszerek fejlettsége révén minden CNC gépnek lehetséges szolgáltatása. Általános jellemzıi az alábbiak:

•

Egyidejőleg több tengely menti mozgás,

•

A mozgások között szigorú kötöttségek vannak, ezt az interpolátor biztosítja (2-5D-s megmunkálások),

•

Mozgás közben van/lehet forgácsolás,

•

A pályamenti sebesség a programozott elıtolási sebesség.

Általánosan a lineáris és a körinterpoláció terjedt el, egyéb lehetıségek esetlegesek, különlegesek.

A lineáris interpoláció jellemzıit a 40. ábra mutatja be.

Lineáris interpolációval a szerszám programozott pontja úgy jut el a P1-pontból a P2-be, hogy a pályamenti sebesség az állandó programozott sebesség, amely az interpolátor által meghatározott állandó koordináta tengely menti sebességek vektorikus eredıje. A tranziens folyamatoktól eltekintve a tengely menti mozgások mindig azonos pillanatban kezdıdnek el illetve fejezıdnek be.

A lineáris interpoláció tipikus NC mondata az alábbi:

N66 G01 X és/vagy Y és/vagy Z Fxx Sxxx Mxx,

ahol G01 lineáris interpoláció utasítása, X, Y, Z a célpontok, F,S M a technológiát definiáló utasítások.

A körinterpolációval történı mozgás során a szánok olyan kapcsolt mozgásokkal mozognak, hogy a szerszám programozott pontjának eredı elmozdulása az elıírt körpályának megfelelı lesz. A 41.

ábra a körinterpoláció jellegzetességeit ábrázolja.

X

• Egyidejőleg két tengely menti mozgás,

• A mozgások között szigorú kötöttségek vannak, ezt az interpolátor biztosítja: v = v + v , _e² _ex² _ez²

• Mozgás közben van/lehet forgácsolás,

• A pályamenti sebesség a programozott elıtolási sebesség, v_e.

A 41. ábrán bemutatott esetben a szerszámpálya a P1 és a P2 pontok közötti körív, melynek sugara legyen R_P. Az ábrából belátható, hogy a kezdıpontból a végpontba R_P sugarú íven összesen négyféleképpen lehet eljutni. Az egyértelmő pályakijelöléshez meg kell adni az ún. körüljárási irányt és a pályák középpontjainak helyzetét. Az elıbbire a G02 és a G03 utasítások, míg az utóbbira az I és K interpolációs segédadatok szolgálnak.

Tipikus programmondat:

Nxx G02 vagy G03 X(x2) Z(z2) Ixx Kxx Fxxx Mxx Sxxx,

ahol G02 a körinterpoláció utasítása CW, azaz órajárással egyezı irányban, G03 a körinterpoláció utasítása CCW, azaz órajárással ellenkezı irányban, X, Z a célpont- koordináták, I a kezdıpont távolsága a középponttól x irányban, K a kezdıpont távolsága a középponttól z irányban, F, S, M a technológiai és segédutasítások. Fontos tudni, hogy az interpolációs segédadatok mindig a kezdıpontból a középpontba mutató vektor koordináta tengelyek irányú komponensei. Ezen szabály a gyakoribb, de vannak vezérlések, ahol a körpálya középpontját annak abszolút koordinátáival kell definiálni.

X

Z X

₁

X

₂

Z

₁

Z

₂

K I

P1 P2

( ) ^{t v} ( ) ^{t v} ( ) ^t

v

_e²

=

_ex²

+

²_ez

41. ábra

10 A CNC kézi programozásának alapjai 10.1 CNC programozás nyelvi eszközei

A CNC programozás folyamatáról, feladatairól, módszereirıl az elızı fejezetekben általános áttekintést adtunk. A programozás geometriai modellezési és technológiai folyamattervezési feladatok megoldását jelenti oly módon, hogy az eredmény a CNC gépek által érthetı formájú és tartalmú program legyen.

Az NC technikában napjainkra három jellegzetes programnyelv család alakult ki:

1. Assembly szerő, funkció orientált ISO 6983 nyelv (Numerical Control Language, NCL) a kézi programozás számára.

2. Magasszintő, feladat orientált nyelv, APT (Automatic Programming Tools) nyelvek, elsısorban a számítógépes programozási eljárások számára.

3. Interaktív, vezérlésfüggı, feladatleíró nyelvek, menük, grafikus eszközök, elsısorban a CAD/CAM és a WOP eljárások segítésére.

A 42. ábra a nyelvi eszközök összefoglalását mutatja. Az ábrán jól látható, hogy a CNC gépen való végrehajtásig milyen jellegzetes feldolgozási folyamatokon mennek át az információk, az adatok.

Ebben a fejezetben elsısorban a kézi programozás sajátosságait mutatjuk be, s ennek megfelelıen az ISO/DIN szócímzéső NCL jellemzıit tárgyaljuk. A programozási példákat a Sinumerik 810T eszterga vezérlés utasításrendszerének megfelelıen adjuk.

10.2 Egy ISO NCL utasításrendszer felépítése

Egy CNC szerszámgép programozásához alkalmazható utasításrendszer elmei természetesen csoportosíthatóak aszerint, hogy egy gyártási feladat leírásakor milyen információkat kell megadni.

Ennek megfelelıen az utasításrendszer felépítése az alábbi lehet:

Az NC programban megadandó gyártási információk:

• NC specifikus adatok (pozicionálási, méretmegadási mód stb.)

• Geometriai adatok

• Technológiai adatok

42. ábra

• Programtecnikai adatok

• Végrehajtási sorrend

Az UTASÍTÁSOK TIPUSAI a fentiek alapján:

• Elıkészítı vagy G-utasítások

• Geometriai és interpolációs utasítások (X, I stb.)

• Technológiai és segédutasítások (M, S, T, F )

• Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek A végrehajtási sorrendet a leírás sorrendje adja!

N Mondatszám % Program kezdet D Szerszámkorrekciós tár = Egyenlıség

F Elıtolás adat LF Mondat vége

S Fıorsó forgás-sebesség T Szerszám azonosító M Segéd és kapcsolási

utasítások

3. táblázat

A programnyelv egyszerősített Backus-Naur metanyelvi definíciója:

<program>::={<mondat>}

<real>::={<decimális karakter>}04. {<decimális karakter>}03 Jelölések: Metaváltozó::=Metakifejezés <kisbetők>változó Vagy / És . Ismétlés {xx}_{3 min}^{4 max} Terminális jel:ABCXYZ…

Megjegyezzük, hogy a mai korszerő CNC gépek esetén a mondatszámok megadása csak akkor kötelezı, ha címke jellegő, tehát a programban hivatkozunk rá.

A szócímzéső NCL jellegzetes címbetőit és egyéb karaktereit a 3. táblázat foglalja össze:

A Sinumerik 810T vezérlés utasításrendszerének legfontosabb általános szabályai:

• A program legkisebb egysége a SZÓ ill. a KARAKTER,

• A szavak lehetnek: - öröklıdıek, újig érvényesek (többség), - öntörlıek, egy mondatra érvényesek,

• A szavakban az értéktelen nullák elhagyhatóak,

• A mondatszám elhagyható, címke jellegő,

• A mondatokban a szósorrend kötetlen, de vannak célszerő és kötelezı megállapodások,

• A szavak címbetői mindig nagybetők,

• Szóköz megadása nem szükséges,

• A tizedesjel a tizedespont,

• A mondatokat LF vagy EOB karakterrel kell lezárni,

• A program mindig % karakterrel kezdıdik, M02 vagy M30 utasítással zárul.

A 43. ábra egy CNC program felépítési struktúráját mutatja. A programok lehetnek fıprogramok és alprogramok, vagy szubrutinok. Mindkettı mondatokból, a mondatok szavakból épülnek fel.

A fıprogram a munkadarab teljes megmunkálási folyamatát fogja át, felépítését célszerő tagolni, szegmensekre bontani. Egy-egy szegmens általában más-más szerszámhoz tartozik, tehát az „egy szerszám, egy szegmens” elv érvényesül. A tagolás eredményeként a programmegszakítás utáni folytatás biztonságosabb, kevesebb szubjektív hibalehetıség adódik. Az öröklıdı utasításokat mindig meg kell adni a szegmens elsı, ún. fımondatában, s így kizárhatóak a folytatásnál a téves öröklıdések. Egy- egy szegmens önállóan is mőködıképes programrészletnek tekinthetı azzal a megszorítással, hogy nem zárja le záró utasítás.

Az alprogramok ismétlıdı elemekbıl álló programrészletek programozására szolgálnak. Lehetnek könyvtári alprogramok, amelyek a vezérlés szolgáltatásai, pl. esztergáló, mélyfúró vagy

%SPFazonosító szám A fırogramok felépítése A szegmens felépítése

Szerszámváltás/csere

menetesztergáló, illetve a felhasználó által írt felhasználói alprogramok, pl. kontúrleíró, komplett megmunkáló alprogramok. Ezek az alprogramok a fıprogramokból a megfelelı szabályok szerint hívhatók, aktualizálhatók, a vezérlés memóriájában a Sinumerik vezérlésnél önálló fájlként kerülnek tárolásra. A 44. ábra mutatja a Sinumerik 810T vezérlés alprogram hívási lehetıségeit. A fıprogramból az alprogram hívható egyszeri, vagy többszörös végrehajtással, sıt az alprogramokból is lehet további alprogramokat hívni. Ennél a vezérlésnél ún. háromszoros, vagy háromszintő „zsákolási” lehetıség van.

Mind a fı, mind az alprogramok mondatokból épülnek fel, ezek felépítése is látható az ábrán. A mondat kezdı utasítása a mondatszám szó, a mai korszerőbb vezérléseknél megadása már nem kötelezı, ezekben az esetekben címke funkciója van. A mondatokat mindig egy speciális záró karakterrel kell lezárni, ez a mondatvége, vagy blokkvége karakter, az EOB karakter. A mondatokon belül az utasítások sorrendje elvileg kötetlen, de az ábrán bemutatott sorrend tapasztalati alapon ajánlott és célszerő. A vezérlı karakter a fımondatot jelölı : kettıspont, vagy a feltételes mondatkihagyást jelentı / törtvonal.

A mondatok szavakból épülnek fel, a karakterektıl eltekintve ezek az NC program legkisebb építı elemei. A szavak címbetőkbıl és adatokból állnak. A címbetők az angol abc nagybetői, az adatok számok (integer, real), vagy kódok (string). A programnyelv a szócímzéső nyelv elnevezést a szavak ezen jellegzetes felépítésérıl kapta.

Az ISO/DIN NCL jellegzetes utasítás fajtái összhangban a 3. táblázatban összefoglaltakkal az alábbiak: (Sinumerik 810T)

Az elıkészítı G utasítások fajtái

44. ábra

1. Pozicionálás módja, 2. Méretmegadás módja, 3. Pályakorrekciózás módja,

4. Koordináta transzformációk módja, 5. Célpontra állás módja,

6. Gépi ciklusok,

7. Mértékegység- és funkcióváltás,

8. Egyéb elıkészítı utasítások (lásd mellékletben).

Geometriai utasítások

1. Célpont koordináták: X4.3, Z4.3, 2. Szögértékek: A4.3,

3. Lekerekítés és élletörés értéke: B+-4.3, 4. Interpolációs adatok: I4.3, K4.3.

Technológiai utasítások fajtái 2. Szerszámváltás M06,

3. Hőtıfolyadék be, ki M08, M09.

Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek 1. Program vége M02, M30,

2. Szubrutin vége M17, 3. Program stop M00,

4. Feltételes program stop M01, 5. Ciklusismétlés száma P01-P99, 6. Mondatszám Nxxx,

7. Program kezdet %,

8. Feltételes mondatkihagyás /, 9. Megjegyzés kezdete, vége (, ), 10. Elıjelek, egyenlıség + - =, 11. Mondatvége LF, EOB.

Egyéb utasítások, amelyek nem szabványosítottak.

10.2.1 Elıkészítı utasítások fajtái, programozásuk

10.2.1.1 Pozícionálási módok programozása 10.2.1.1.1 Pontvezérléssel történı mozgás gyorsmenettel:

(45. ábra)

Programozandó adatok:

Mozgáspálya végpontjai egyidejőleg minden irányban,

Kezdıpontra állás esetén a megfelelı pályakorrekció G41, G42, Eltávolításkor a pályakorrekció törlése G40.

Jellegzetes mondat:

N5 G00 G40 X(X2)Z(Z2)

Megjegyzendı, hogy a mai korszerő CNC vezérléseknél a mozgáspálya gyakran a P1-P2 pontokat összekötı egyenes, a mozgás sebessége pedig gyorsmeneti.

10.2.1.1.2 Lineáris mozgás programozása elıírt sebességgel

46. ábra. 2D, 3D, lineáris és forgómozgások kombinációi Programozandó adatok:

Mozgáspálya végpontjai Technológiai feltételek:

Elıtolás, fıorsó forgás

Térgörbék közelítése lineáris pályaszakaszokkal történik Jellegzetes mondat:

N5 G01 X(X2) Z(Z2) F S

X

P1 Z

P2 X₁

X₂

Z₁ Z₂

45⁰

v_x=v_y=v_g

45. ábra

10.2.1.1.3 Körpályán mozgás a fısíkokkal párhuzamos síkban

(47. ábra)

Programozandó adatok:

Körpálya végpontjai,

Kezdıponttól a kör középpontjának relatív helyzete: I, K.

Körbejárás iránya:

G02: órajárás irányába CW, G03: órajárással ellentett CCW.

Technológiai feltételek:

Elıtolás, fıorsó forgás Jellegzetes mondat:

N5 G03 X(X2) Z(Z2) I K F S

10.2.1.1.4 Menetesztergálás, hengeres, kúpos, síkmenet G33

Programozandó adatok:

Célpont koordináták, Menetemelkedés: I, J, K, Fıorsó forgás: M03/M04.

Jellegzetes mondat:

X

Z X₁

X₂

Z₁ Z₂

K I

P1

P2 Pk

47. ábra X

P1 Z

P2

X₁ X₂

Z₁ Z₂

46. ábra

N5 G33 X Z K S M03/M04

Ma már ritkán használják, helyette a menetesztergáló szubrutint alkalmazzák.

10.2.1.2 Várakozás programozása G04

Elsısorban fúrási, beszúrási mőveleteknél használják a forgácstörés miatt.

Jellegzetes mondat:

N5 G04 X(t), ahol t a várakozási idı sec-ban.

A G04 utasítás öntörlı.

10.2.1.3 Méretmegadási módok programozása

(48. ábra)

A geometriai méretek programozhatóak Abszolút értékként G90

Növekményként G91

Az abszolút méretmegadás alkalmazása a gyakoribb.

A növekményes programozást elsısorban 3-5D-s megmunkálásoknál alkalmazzák. (Kisebb programméret miatt).

Jellegzetes mondatok:

Abszolút programozás N5 G90 G00 X(X2) Z(Z2) Növekményes programozás N5 G91 G00 X(∆X) Z(∆Z) ahol ∆X=X2-X1, ∆Z=Z2-Z1

10.2.1.4 szerszámpálya korrekciózás programozása

X

P1 Z

P2 X₁

X₂

Z₁ Z₂

45⁰

48. ábra

A pálya- vagy szerszámsugár korrekció akkor szükséges, ha a P programozott pont és a K kontúrpont nem esik egybe. Ez a geometriai korrekció:

A programozási utasítások:

A 49. ábra mutatja az automatikus pályakorrekciózás G41, G42 utasításainak értelmezését.

A mai CNC gépeken a G43 és G44 utasításokat már nem használják, funkciójukat a G41, G42 utasítások teljes egészében átveszik.

10.2.1.5 Koordináta transzformációk módjának programozása

A koordináta transzformációnak két alaptípusa van:

Tárolt nullponteltolás , amikor a nullponteltolás értékeit a vezérlés megfelelı tárolóiban tárolják, s a programban ezen tárolók címével hivatkoznak rájuk. Általában a többoldalas megmunkálási

lehetıségek miatt négy különbözı tárolt nullponteltolás alkalmazható.

Az utasítások:

G53: tárolt nullponteltolás felfüggesztése, átmeneti törlése G54, G55, G56, G57 :különbözı tárolt nullponteltolások Jellegzetes alkalmazás:

N5 G54 X.. Z.. nullponteltolás bekapcsolása, pozicionálás az általa kijelölt PKR-ben.

N55 G56 X.. Z.. nullponteltolás cseréje, pozícionálás az újabb nullponteltolás által kijelölt PKR-ben

N85 G53 X.. Z.. nullponteltolás felfüggesztése egy mondatra, pozícionálás a GKR-ben N86 X.. Z.. felfüggesztés megszőnt, pozícionálás a legutolsó érvényes nullponteltolás

szerint (N55 G56)

Programozott nullponteltolás segítségével átmenetileg a programozói koordinátarendszer helyét módosíthatjuk az alap kijelöléshez képest. Használható ráhagyások programozására, vagy ismétlıdı felületcsoportok megmunkálásakor.

Az utasítások a G58 és a G59.

Egy jellegzetes alkalmazási példa:

N5 G54 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtása a G54 által kijelölt PKR-ben N10G58 X16 Z48 a PKR átmeneti eltolása X és Z értékekkel

N20 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtás az eltolt PKR-ben N25 G58 X45 Z100 a PKR eltolása az eredetihez képest X és Z-vel N30 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtása az újabb PKR-ben

N35 G58 X0 Z0 az eredeti állapot visszaállítása, az átmeneti koordinátarendszer eltolás törlése Megjegyzendı, hogy a G58, G59 utasításokat tartalmazó mondatokban csak a koordinátaadatok szerepelhetnek, s a G40 pályakorrekció törlésnek érvényben kell lennie.

A 50. ábra a Sinumerik 810 vezérléscsalád esetében alkalmazható tárolt, programozott és a külsı nullponteltolások együttes használatának feldolgozási folyamatát mutatja be.

50. ábra

10.2.1.6 Célpontra állás módjának programozása

A CNC szerszámgépek pozícionáló rendszerei dinamikus rendszerek, amelyek az elıírt elméleti szerszámpályákat és a pozícionálási célpontokat csak valamilyen követési hibával, illetve pozícionálási hibával tudják megvalósítani. Ezek a hibák a pozícionáló rendszerek tulajdonságaitól, beállítási jellemzıiktıl is függnek. A korszerő CNC rendszerek gyakran lehetıséget adnak, hogy a pozícionálás minıségét a programozás során befolyásolni lehessen a munkadarabra vonatkozó minıségi elıírások szerint. Erre szolgálnak az alábbi, a célpontraállás minıségét elıíró utasítások:

G09 pontos pozícionálás sebességcsökkentéssel, egy mondatra érvényes, öntörlı G60 pontos pozícionálás sebességcsökkentéssel, öröklıdı

G62 pályavezérlés, szakaszváltás sebességcsökkentéssel, öröklıdı G64 pályavezérlés, szakaszváltás sebességcsökkentés nélkül, öröklıdı Ezen utasítások használatával a munkadarabok alak- és méretpontosságát tudjuk befolyásolni.

10.2.1.7 Gépi ciklusok programozása

Az NC/CNC gépek fejlesztésének már az elsı idıszakában felismerték, hogy a technológiai feladatok gyakran adnak a programozó számára ismétlıdı feladatokat, amelyek tipizálhatók, s ezzel a programozás racionalizálható, egyszerősíthetı.

Ezen felismerés alapján alkották meg az ún. fúró szubrutinokat, amelyeket már a KNC vezérléseknél is alkalmaztak. A szabványosított utasításaik a következık:

G80 fúróciklus törlése

G81 fúrás

G82 fúrás

G83 mélyfúrás

G84 menetfúrás

G85 dörzsölés

G86 fúrórudas megmunkálás

G87 fúrórudas megmunkálás visszafelé G88 fúrórudas megmunkálás

G89 fúrórudas megmunkálás A G81 fúróciklusra mutat példát a 51. ábra.

A ciklus megvalósított mozgáselemei 1-4-ig terjednek, az 5. az újabb furat fölé állás.

A programmondatok:

a. N10 G81 X40 Y.. Z-30 R3 Fanuc, NCT szintaktika b. N10 L81 X40 Y.. R2=3 R3=-30 Siemens szintaktika

Megfigyelhetı, hogy az a eset a „klasszikus”, a b esetben a ciklus jele L81, és a ciklus célpontjai részben paraméteresen vannak megadva (R2, R3 a paraméter regiszterek)

A fúró szubrutinok ma is használatosak CNC fúrógépeken és fúró-maró megmunkáló-központoknál.

A fix fúróciklusok választékát és egy alkalmazási példát a 52. és a 53. ábrák mutatják:

A CNC gépek bizonyos változatainál lehetıség van a G80-G89 utasításokkal együtt azonos

mondatban a ciklusváltozókat is megadni különféle címeken (pl. D, H, L, E stb.), más, elsısorban a korszerőbb gépeknél paraméteres megadásra van lehetıség. Ilyen módon kell például a Sinumerik 810M vezérlés esetében is használni a fix ciklusokat. A ciklusazonosítók az L81-L89 utasításokkal definiálandók, a ciklusváltozókat pedig az Rxx paraméterekként lehet megadni.

A 53 d. ábra a fix ciklusok alkalmazására az alábbi példát szemlélteti a Sinumerik 810M vezérlés utasításrendszerének megfelelıen:

N5 G90 G81 G01 X70 Y35 F500 (P1) N10 G10 X50 U20 A60 (P2) N15 A120 (P3) N20 A180 (P4) N25 A240 (P5) N30 A300 (P6) N35 A0 (P1)

A példa esetében az L81-et a G81 utasítással választják ki, az R2, R3 és R11 paraméterek értékét az N5 mondat elıtt meg kell adni. A példa érdekessége, hogy a P1, P2 stb. pontok fölé állás polár koordinátarendszerben történik (N10-es mondat)

51. ábra

Természetesen a könyvtári ciklusoknak is géptípusonként jelentıs választéka van. A teljesség igénye nélkül néhány további:

zsebmarás,

Az alábbiakban a Sinumerik 810M vezérléssel ellátott CNC marógépen alkalmazható példákat mutatunk be.

A 54. ábra a pontmintázat fúrás lehetıségét mutatja:

A szubrutin azonosítója: L900 A szubrutin paraméterei:

R11 A szerszámorsó tengelyének kijelölése (X=1, Y=2, Z=3), R22, R23 Az osztókör középpont (MP) abszolút koordinátái, R24 Az osztókör sugara,

R25 Az elsı furat szöghelyzete R26 Osztási szög,

R27 Furatok száma,

R28 A kívánt fúróciklus jele (81-89).

R3

Az 55. ábra a horonymintázat marási lehetıségét mutatja:

A szubrutin azonosítója: L901 A szubrutin paraméterei:

R1 Mélyítési lépés (növekmény, elıjel nélkül), R2 Vonatkoztatási sík koordinátája (abszolút), R3 Horonyfenék síkja (abszolút méret),

R11 A szerszámorsó tengelyének kijelölése (X=1, Y=2, Z=3),

R12 Horonyszélesség (A szerszámátmérı kisebb, mint a 0.9*horonyszélesség), R13 Horony hossza,

R22, R23 Az osztókör középpont (MP) abszolút koordinátái, R24 Az osztókör sugara a horony széléig,

R25 Az elsı horony szöghelyzete, R26 Osztási szög,

R27 Hornyok száma.

55. ábra 54. ábra

Az 56. ábra a négyszögzseb marási lehetıségét mutatja:

A szubrutin azonosítója: L903 A szubrutin paraméterei:

R1 Mélyítési lépés (növekmény, elıjel nélkül), R2 Vonatkoztatási sík koordinátája (abszolut), R3 Zsebfenék síkja (abszolút méret),

R4 Mélyítési elıtolás, R6 Marási irány (02/03),

R11 A szerszámorsó tengelyének kijelölése (X=1, Y=2, Z=3), R12 Zseb X irányú mérete,

R13 Zseb Y irányú mérete, R15 Elıtolás,

R22, R23 A zseb középpontjának (MP) abszolút koordinátái.

Az 57. ábra a körzseb marási lehetıségét mutatja:

A szubrutin azonosítója: L930 A szubrutin paraméterei:

R1 Mélyítési lépés (növekmény, elıjel nélkül), R2 Vonatkoztatási sík koordinátája (abszolut), R3 Zsebfenék síkja (abszolút méret),

R4 Mélyítési elıtolás, R6 Marási irány (02/03)

R11 A szerszámorsó tengelyének kijelölése (X=1, Y=2, Z=3), R15 Elıtolás,

R22, R23 A zseb középpontjának (MP) abszolút koordinátái, 57. ábra

56. ábra

R24 A zseb sugármérete.

A zsebmarási ciklusok (L903, L930) közös jellemzıje, hogy megközelítéskor az R2 paraméterhez viszonyítva 1 mm biztonsági távolságot hagy a gép.

Természetesen a fenti négy példa a Sinumerik 810M vezérlésre vonatkozik, más vezérléseknél további egyéb lehetıségek is elıfordulnak.

A Sinumerik 810T CNC eszterga könyvtári alprogramjai a következık:

Esztergáló alprogram (L95), Mélyfúró alprogram (L98), Menetesztergáló alprogram (L97), Beszúrás esztergáló alprogram (L93).

A továbbiakban ezek ismertetésére térünk rá.

Az L95 esztergáló alprogram

L95 esztergáló szubrutin paraméterei:

R20=a kontúrleíró alprogram azonosítója, R21=a kontúr X kezdıpontja,

R22=a kontúr Z kezdıpontja, R24=simítási ráhagyás X, R25=simítási ráhagyás Z,

R26=fogásvétel értéke X vagy Z irányban, R27=a pályakorrekciózás módja,

R29=a megmunkálási mód kódja.

Az 58. ábra az esztergáló alprogram felépítési vázlatát és a paraméterek kiosztását mutatja. Az R20-as paraméter a kontúrleíró szubrutin azonosító száma. Fontos, hogy a kontúrleírásban a kontúr

szabály, hogy a kontúrleírás utolsó megmunkálási mondatának célpontjai a kontúr végpontjának koordinátái, kontúrelhagyást nem szabad programozni.

Az R24, R25-ös regiszterek tartalmazzák a simítási ráhagyásokat, az R26 a fogásvétel értékét. Az R27 regiszter értéke 40, 41 vagy 42 lehet, a pályakorrekciózás típusától függıen.

Kiemelt jelentıségő az R29–es regiszter tartalmának helyes megválasztása, mert ez határozza meg, hogy a lehetséges forgácsleválasztási módok közül melyik kerüljön végrehajtásra. Az összes lehetıséget a 4. táblázatban foglaltuk össze, az 59. és 60. ábrák pedig a változatokat mutatják.

Az 59. ábra a legegyszerőbb nagyolási lehetıségeket mutatja, a megmunkálások végeredménye a kontúrral párhuzamos lépcsıs felület. (R29= 11, 12, 13, 14)

Az 60. ábra a komplexebb változatokat mutatja. Az R29=2x változatok egy fogásban, a simítási ráhagyásig, az R29=3x változatok többfogásos lépcsıs nagyolást, majd a simítási ráhagyásig történı megmunkálást végzik. Az R29=4x változatok azzal haladják meg az R29=3x változatokat, hogy a nagyolás után egy simítási mőveletet is tartalmaznak, ezzel a munkadarab készkontúrja lesz a végeredmény. eredménye: lépcsıs felület

Fogásvétel iránya: +X X

Z R29=13 R29=13

Belsı felület nagyolása, eredménye: lépcsıs felület

Fogásvétel iránya: - / +Z Külsı felület nagyolása, eredménye: lépcsıs felület

Fogásvétel iránya: -X

B B

R29=12 R29=12 X

Z Külsı felület nagyolása,

eredménye: lépcsıs felület Fogásvétel iránya: - / +Z

59. ábra

Nagyolás koordináta-párhu

zamosan több fogásban

A forgácsleválasztás módja A megmunkált felület

Külsı Belsı Eredmény

A mélyfúró alprogram (L98)

R22

R22 furat kezdıpont (Z), R24 fúrási mélység csökkentés, R25 elsı fúrási mélység, R26 furat végpont(Z), R27, R28 várakozási idık.

Alkalmazási példa

Menetesztergáló alprogram (L97)

Menetesztergáló alprogram vázlata

Az 62. ábra menetesztergáló alprogramjával hengeres, kúpos és síkmenetek egyaránt megmunkálhatók. A fogásfelosztást képes a menetprofil oldaliránya irányában elvégezni, ha az R29 regiszter tartalmát ennek megfelelıen adjuk meg. Az R21, R22, R31 és R32 értékek a hasznos menetrész határpontjait adják, a rá-és túlfutásokat az R26 és R27 regiszterek tartalmazzák. Az R20 a menetemelkedés értéke, az R24 a menetmélységé, amely külsı menetek esetén mindig kisebb, mint nulla. Az alprogram alkalmazásánál mindig állandó fordulatszámot kell programozni, s a fıorsónak is forognia kell.

Beszúrás esztergáló szubrutin (L93)

A beszúró alprogrammal különféle szimmetrikus és aszimmetrikus horonymegmunkálások programozhatóak. Az R23 regiszter értékének megválasztásával a megmunkálás kezdıpontját lehet kijelölni, az R10-es regiszterekkel pedig a horony típusát tudjuk definiálni (hosszanti vagy keresztirányú.), lásd 63. ábra. A két regiszterrel így összesen nyolc változat választható ki, de ezeken belül a horonyprofilok számtalan különféle lehetıséget kínálnak.

Horonydefiníciók

Az 64. ábra különféle elhelyezkedéső hornyok paraméter értelmezéseit ábrázolja. Látható, hogy a regiszterek segítségével tulajdonképpen a horonygeometria paraméteres programozására nyílik lehetıség.

A beszúró alprogramban alkalmazott paraméter regiszterek az alábbiak:

R10 típus paraméter 0,1, R21 horony belépı méret, R22 horonyfenék helye, R23 kezdıpont kijelölés 1,-1, R24, R25 simítási ráhagyás, R26 beszúrás lépés, R27 fenék szélesség, R28 várakozási idı sec, R29, R35 oldalszögek,

R30, R33 fenék lekerekítés, letörés +,-, R31 horonyfenék méret,

R32, R34 belépés lekerekítés, élletörés +,-.

Mintapélda az L93 alprogram alkalmazására

N55 T08 D08 (szerszám definíció)

N60 R10=..R21=..(stb. paraméterlista feltöltés) N65 L93 P1 (beszúró alprogram hívás)

R30

A szerszámadatok megadása valamint a paraméterlista feltöltése az L93 hívás elıtt kötelezı. A szerszám kezdı sarokpontjának a szerszámadattár címe Dn , a második szerszámcsúcsé Dn+1.

10.2.1.8 Mértékegység- és funkcióváltás programozása

A CNC vezérlés lehetıvé teszi a geometriai adatoknak inch (G70) és metrikus (G71) rendszerben való programozását is. Természetesen Európában a metrikus rendszer az alkalmazott, a CNC gépek is ennek megfelelıen vannak beállítva.

Az elıtolás programozható sebességként mm/min dimenzióval (G94), vagy fıorsó fordulatra

Az elıtolás programozható sebességként mm/min dimenzióval (G94), vagy fıorsó fordulatra

In document Szerszámgépek elmélete (Pldal 65-0)