A 34. ábra a CITIZEN E20, egy két revolverfejes, kétorsós hosszesztergáló megmunkálóközpont geometriai rendszerét mutatja. A gép hosszesztergáló rúdautomata, s ennek megfelelıen rendelkezik rúdadagoló berendezéssel s a Z1 tengely mentén a fıorsó végzi a munkadarab elıtoló sebességgel történı mozgatását.
A jellemzı koordináták: 6 pályavezérelt koordináta
• Fıorsó: Z1, C1
• revolverfej: X1
• revolverfej: X2, Z2
• Hátsó orsó: Z3
A különbözı koordinátatengelyek együttmozgatási lehetıségei az alábbiak:
Iker revolverfejes megmunkálás
• X1, X2, C1 Z1 tengelyek együttmőködése Kétszános megmunkálás
• X1, C1 Z1
• X2, C1 Z2
Elsı-hátsó szimultán megmunkálás
• X1, C1 Z1
• X2, Z3
Útmérı
Fıorsó
1. revolverfej 2. revolverfej
Hátsó orsó Vezetı
persely
34. ábra
Három Z-tengelyes szimultán megmunkálás
• X1, C1 Z1
• X2, Z1, Z2 a Z1-re szuperponálódik
• Z3 a Z2-re szuperponálódik
Az ábra és a rövid ismertetı alapján könnyen belátható, hogy a több koordinátás megmunkálóközpontok programozása már „haladó” programozói ismereteket igényel.
8 CNC vezérlések funkcionális egységei
A korszerő CNC vezérlések felépítési struktúrája a számítógép-struktúrákhoz hasonló. A belsı adatforgalom az ún. BUS-okon történik, ezekre lehet csatlakoztatni a kiépítettségnek megfelelı modulokat. A kezelıpult a gépkezelıvel való kommunikáció elemeit tartalmazza, a kijelzı ma többnyire színes, esetleg monochrom képernyı, amely alkalmas alfa-numerikus jelek és grafikus ábrák megjelenítésére. Program be- és kiviteli eszközként ma már ritkán használnak lyuk- vagy mágnesszalagos perifériákat, elsısorban a külsı számítógépes kapcsolatokhoz szükséges lehetıségeket építik ki. Ezt a feladatot láthatja el a hálózati modul, melynek segítségével a DNC üzem is megvalósítható.
A vezérlés lelke a központi egység, a CPU, amelybıl egy vezérlésben akár több is lehet (multiprocesszoros vezérlések).
A számítógépek felépítéséhez hasonlóan a CNC vezérlések memóriái is a két alaptípusra oszthatók.
A ROM típusú memóriában itt is az ún. üzemi szoftverek, a FIRMWARE-k helyezkednek el. Ennek a szoftvernek a feladata a vezérlés mőködésének a meghatározása, ezt a vezérlés gyártó írja és teszi fel. A felhasználónak alapvetıen ehhez nincs és nem is kell, hogy legyen hozzáférése. A RAM típusú memória mindazon adatokat, programokat tárolja, amelyekhez a felhasználónak, a gépkezelınek hozzáférést kell biztosítani. Ilyen jellemzı adatfile-ok pl. a megmunkáló programok, a szerszámadatok, korrekciók, beállítási adatok, stb. Természetesen a mai korszerő vezérlésekben a memóriák már mindig tartalomvédettek, a gép kikapcsolásakor nem vesznek el a korábban betöltött, beírt adatok.
A vezérlési feladatok végrehajtásához a CNC vezérlésekben integrált PLC modulokat találunk.
Ezen modulok adják ki a vezérlı parancsokat és fogadják a végrehajtást nyugtázó jeleket.
A tengelymodulok irányítják a pozícionálási folyamatokat, ellátják a helyzetérzékeléssel, az útmérésekkel kapcsolatos teendıket. A helyzetérzékelési, útmérési feladat kiemelt fontosságú az NC szerszámgépeken, hiszen a biztonságos mőködés, a pontosság alapvetıen azon múlik, hogy milyen pontosan és milyen megbízhatóan tudjuk az elmozdulásokat mérni. A tengelymodulon belül az útmérık jeleit fogadó és feldolgozó mérırendszer modulok ellenırzik az útmérıktıl érkezı jeleket és hiba esetén azonnal letiltják a mozgásokat, így védve meg a berendezést a téves útmérés okozta meghibásodásoktól.
Az alapjelképzı, vagy interpolátor a CNC vezérléseknek egy sajátos, igen fontos eleme. A jegyzet utolsó fejezete részletesen foglalkozik az interpoláció elméletével. Feladata, hogy a programban megadott pályaelemek végpontjai közé beinterpolálja, kiszámítsa a pálya közbülsı pontjait, az egymást követı pozícionálások célpontjait. A pályák jellegzetes típusai az egyenes vagy lineáris és a körpályák. A különféle térgörbe szerszámpályákat az NC vezérlések általában elemi lineáris mozgásokkal közelítik és helyettesítik.
A felügyeleti funkciók vezérlésenként, kiépítettségtıl függıen igen sokfélék lehetnek. Az alapfeladatok a vezérlés és a gép mőködıképességének az ellenırzései, pl. tápfeszültségek megléte, hidraulikus és hőtırendszerek feltöltöttsége, mőködtetı nyomások, biztonsági és reteszelı kapcsolók mőködıképessége, stb. Külön szolgáltatás lehet a szerszám éltartam-felügyelet, amely lehet ún. passzív és aktív felügyelet. Passzív felügyelet esetén a vezérlés az adott szerszámnak a forgácsolásban töltött idejét méri, s ezzel csökkenti a szerszámadatok között megadott induló éltartamot, s megfelelı idıpontban jelzi az eléletlenedést. Az aktív szerszám éltartam-felügyelet során az éltartam csökkenést a szerszám tényleges terhelése alapján számolja és jelzi a vezérlés.
Természetesen ezen esetben a gépen a terhelés meghatározásához szükséges szenzorokat is be kell építeni a rendszerbe a megfelelı feldolgozó algoritmusok mellett. A felügyeletek további opcionális lehetısége a technológiai folyamatok felügyeletének a kiépítése a túlterhelések, túlmelegedések, káros rezgések kialakulásának elkerülése érdekében.
Ma már egyre több szerszámgép rendelkezik a munkatéren belüli szerszám- és munkadarab mérési lehetıséggel. Ezek használatával az NC gépek pontossági jellemzıi tovább javíthatók.
A CNC vezérlések szolgáltatási színvonala az idık folyamán folytonosan változik, egyre több lehetıséget, támogatást nyújt a CNC felhasználók kényelmét, az üzembiztonságot szolgálva.
9 Pozícionálási módok összefoglalása 9.1 A pozícionálás feladata
A CNC gépek talán legfontosabb funkciója a pozícionálás. A hagyományos szerszámgépek elıtoló rendszereinek a feladata az elıírt illetve beállított elıtolási sebességek biztosítása, míg a CNC pozícionáló rendszereknek a programozott pályasebesség mellett a megfelelı, szigorú követelmények szerinti célpont elérés, célpontra állás. Az idıben külön, vagy párhuzamosan történı szánmozgások eredıjeként más-más mozgáspályák adódnak, s ennek megfelelıen a CNC gépek különféle pozícionálási feladatokat hajthatnak végre.
9.2 Pozícionáló rendszer felépítése
Az NC gépek koordinátánként külön-külön helyzetszabályozókörös pozícionáló rendszerrel rendelkeznek. Ennek két koordináta esetére vonatkozó megoldását mutatja a 35. ábrán látható blokkvázlat.
A CNC gépek minıségét alapvetıen a pozícionáló rendszereinek a minısége határozza meg. A pozícionáló rendszerek különféle felépítésőek, teljesítıképességőek lehetnek.
A helyzetszabályozott pozicionáló rendszerek a mai igényeket mindenben kielégítı rendszerek, 2-5D-s gépeknél pályavezérlési feladatok megvalósítására is alkalmasak.
9.2. ábra
9.3 Pozícionálási módok
A jellegzetes pozícionálási módok az alábbiak:
• Pontvezérléssel történı pozícionálás,
• Szakaszvezérléssel történı pozícionálás,
• Pályavezérléssel történı pozícionálás,
◦ Lineáris pálya mentén,
◦ Körpályán,
◦ Parabola pályán.
9.3.1 Pontvezérlés jellemzıi, alkalmazása
Gyorsmeneti sebességgel történı célpontra állás, megközelítés, eltávolodás. Jellemzıi az alábbiak:
• Gyorsmeneti mozgás,
• Egyidejőleg több koordináta mentén,
• A mozgások között nincs kapcsolat,
• Mozgás közben nincs forgácsolás,
• A mozgás pályáját a szerszámgép konstrukciós felépítése szabja meg
Tipikus programmondat:
N52 G00 X és/vagy Y és/vagy Z és/vagy A stb,
ahol X,Y, Z, A a célpont koordináták, G00 a pontvezérlési utasítás.
Pontvezérléssel történı célpontra-állás fúrógépen 37. ábra
A 37. ábra jellegzetes példát mutat pontvezérlési feladatra, a 38. ábrán pedig azt láthatjuk, hogy a mozgások egyszerre kezdıdnek azonos sebességgel, de nem egyszerre fejezıdnek be.
9.3.2 Szakaszvezérlés jellemzıi, alkalmazása A szakaszvezérlés sajátosságai az alábbiak:
• Koordináta párhuzamos mozgások,
• Egyidejőleg csak egy koordináta mentén van mozgás,
• A mozgás sebessége a programozott elıtolás,
• Mozgás közben van/lehet forgácsolás.
Tipikus programmondat:
N51 G73 X vagy Y vagy Z…..Fxxx Sxxx Mxx,
ahol G73 a szakaszvezérlésre vonatkozó utasítás, X, Y, Z, a célpontok, F az elıtolás, S, M a fıorsó forgás, hőtés
39. ábra
X
P1 Z
P2 X
1X
2Z
1Z
2450
v
x=v
y=v
gv
xv
zt t
38. ábra
A 39. ábra marógépen, illetve esztergán végrehajtható jellegzetes szakaszvezérlési feladatokat mutat.
Megjegyzendı, hogy a szakaszvezérlést, mint önálló funkciót ma már nem használják. A mai korszerő pozicionáló rendszerek alkalmasak pályavezérlésre is, és az egy tengely menti lineáris interpoláció tökéletesen szükségtelenné teszi a szakaszvezérlés önálló alkalmazását.
9.3.3 Pályavezérlés jellemz ı i, alkalmazása
A pályavezérlési mód ma már a pozícionáló és irányító rendszerek fejlettsége révén minden CNC gépnek lehetséges szolgáltatása. Általános jellemzıi az alábbiak:
•
Egyidejőleg több tengely menti mozgás,•
A mozgások között szigorú kötöttségek vannak, ezt az interpolátor biztosítja (2-5D-s megmunkálások),•
Mozgás közben van/lehet forgácsolás,•
A pályamenti sebesség a programozott elıtolási sebesség.Általánosan a lineáris és a körinterpoláció terjedt el, egyéb lehetıségek esetlegesek, különlegesek.
A lineáris interpoláció jellemzıit a 40. ábra mutatja be.
Lineáris interpolációval a szerszám programozott pontja úgy jut el a P1-pontból a P2-be, hogy a pályamenti sebesség az állandó programozott sebesség, amely az interpolátor által meghatározott állandó koordináta tengely menti sebességek vektorikus eredıje. A tranziens folyamatoktól eltekintve a tengely menti mozgások mindig azonos pillanatban kezdıdnek el illetve fejezıdnek be.
A lineáris interpoláció tipikus NC mondata az alábbi:
N66 G01 X és/vagy Y és/vagy Z Fxx Sxxx Mxx,
ahol G01 lineáris interpoláció utasítása, X, Y, Z a célpontok, F,S M a technológiát definiáló utasítások.
A körinterpolációval történı mozgás során a szánok olyan kapcsolt mozgásokkal mozognak, hogy a szerszám programozott pontjának eredı elmozdulása az elıírt körpályának megfelelı lesz. A 41.
ábra a körinterpoláció jellegzetességeit ábrázolja.
X
• Egyidejőleg két tengely menti mozgás,
• A mozgások között szigorú kötöttségek vannak, ezt az interpolátor biztosítja: v = v + v , e2 ex2 ez2
• Mozgás közben van/lehet forgácsolás,
• A pályamenti sebesség a programozott elıtolási sebesség, ve.
A 41. ábrán bemutatott esetben a szerszámpálya a P1 és a P2 pontok közötti körív, melynek sugara legyen RP. Az ábrából belátható, hogy a kezdıpontból a végpontba RP sugarú íven összesen négyféleképpen lehet eljutni. Az egyértelmő pályakijelöléshez meg kell adni az ún. körüljárási irányt és a pályák középpontjainak helyzetét. Az elıbbire a G02 és a G03 utasítások, míg az utóbbira az I és K interpolációs segédadatok szolgálnak.
Tipikus programmondat:
Nxx G02 vagy G03 X(x2) Z(z2) Ixx Kxx Fxxx Mxx Sxxx,
ahol G02 a körinterpoláció utasítása CW, azaz órajárással egyezı irányban, G03 a körinterpoláció utasítása CCW, azaz órajárással ellenkezı irányban, X, Z a célpont- koordináták, I a kezdıpont távolsága a középponttól x irányban, K a kezdıpont távolsága a középponttól z irányban, F, S, M a technológiai és segédutasítások. Fontos tudni, hogy az interpolációs segédadatok mindig a kezdıpontból a középpontba mutató vektor koordináta tengelyek irányú komponensei. Ezen szabály a gyakoribb, de vannak vezérlések, ahol a körpálya középpontját annak abszolút koordinátáival kell definiálni.
X
Z X
1X
2Z
1Z
2K I
P1 P2
( ) t v ( ) t v ( ) t
v
e2=
ex2+
2ez41. ábra
10 A CNC kézi programozásának alapjai 10.1 CNC programozás nyelvi eszközei
A CNC programozás folyamatáról, feladatairól, módszereirıl az elızı fejezetekben általános áttekintést adtunk. A programozás geometriai modellezési és technológiai folyamattervezési feladatok megoldását jelenti oly módon, hogy az eredmény a CNC gépek által érthetı formájú és tartalmú program legyen.
Az NC technikában napjainkra három jellegzetes programnyelv család alakult ki:
1. Assembly szerő, funkció orientált ISO 6983 nyelv (Numerical Control Language, NCL) a kézi programozás számára.
2. Magasszintő, feladat orientált nyelv, APT (Automatic Programming Tools) nyelvek, elsısorban a számítógépes programozási eljárások számára.
3. Interaktív, vezérlésfüggı, feladatleíró nyelvek, menük, grafikus eszközök, elsısorban a CAD/CAM és a WOP eljárások segítésére.
A 42. ábra a nyelvi eszközök összefoglalását mutatja. Az ábrán jól látható, hogy a CNC gépen való végrehajtásig milyen jellegzetes feldolgozási folyamatokon mennek át az információk, az adatok.
Ebben a fejezetben elsısorban a kézi programozás sajátosságait mutatjuk be, s ennek megfelelıen az ISO/DIN szócímzéső NCL jellemzıit tárgyaljuk. A programozási példákat a Sinumerik 810T eszterga vezérlés utasításrendszerének megfelelıen adjuk.
10.2 Egy ISO NCL utasításrendszer felépítése
Egy CNC szerszámgép programozásához alkalmazható utasításrendszer elmei természetesen csoportosíthatóak aszerint, hogy egy gyártási feladat leírásakor milyen információkat kell megadni.
Ennek megfelelıen az utasításrendszer felépítése az alábbi lehet:
Az NC programban megadandó gyártási információk:
• NC specifikus adatok (pozicionálási, méretmegadási mód stb.)
• Geometriai adatok
• Technológiai adatok
42. ábra
• Programtecnikai adatok
• Végrehajtási sorrend
Az UTASÍTÁSOK TIPUSAI a fentiek alapján:
• Elıkészítı vagy G-utasítások
• Geometriai és interpolációs utasítások (X, I stb.)
• Technológiai és segédutasítások (M, S, T, F )
• Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek A végrehajtási sorrendet a leírás sorrendje adja!
N Mondatszám % Program kezdet D Szerszámkorrekciós tár = Egyenlıség
F Elıtolás adat LF Mondat vége
S Fıorsó forgás-sebesség T Szerszám azonosító M Segéd és kapcsolási
utasítások
3. táblázat
A programnyelv egyszerősített Backus-Naur metanyelvi definíciója:
<program>::={<mondat>}
<real>::={<decimális karakter>}04. {<decimális karakter>}03 Jelölések: Metaváltozó::=Metakifejezés <kisbetők>változó Vagy / És . Ismétlés {xx}3 min4 max Terminális jel:ABCXYZ…
Megjegyezzük, hogy a mai korszerő CNC gépek esetén a mondatszámok megadása csak akkor kötelezı, ha címke jellegő, tehát a programban hivatkozunk rá.
A szócímzéső NCL jellegzetes címbetőit és egyéb karaktereit a 3. táblázat foglalja össze:
A Sinumerik 810T vezérlés utasításrendszerének legfontosabb általános szabályai:
• A program legkisebb egysége a SZÓ ill. a KARAKTER,
• A szavak lehetnek: - öröklıdıek, újig érvényesek (többség), - öntörlıek, egy mondatra érvényesek,
• A szavakban az értéktelen nullák elhagyhatóak,
• A mondatszám elhagyható, címke jellegő,
• A mondatokban a szósorrend kötetlen, de vannak célszerő és kötelezı megállapodások,
• A szavak címbetői mindig nagybetők,
• Szóköz megadása nem szükséges,
• A tizedesjel a tizedespont,
• A mondatokat LF vagy EOB karakterrel kell lezárni,
• A program mindig % karakterrel kezdıdik, M02 vagy M30 utasítással zárul.
A 43. ábra egy CNC program felépítési struktúráját mutatja. A programok lehetnek fıprogramok és alprogramok, vagy szubrutinok. Mindkettı mondatokból, a mondatok szavakból épülnek fel.
A fıprogram a munkadarab teljes megmunkálási folyamatát fogja át, felépítését célszerő tagolni, szegmensekre bontani. Egy-egy szegmens általában más-más szerszámhoz tartozik, tehát az „egy szerszám, egy szegmens” elv érvényesül. A tagolás eredményeként a programmegszakítás utáni folytatás biztonságosabb, kevesebb szubjektív hibalehetıség adódik. Az öröklıdı utasításokat mindig meg kell adni a szegmens elsı, ún. fımondatában, s így kizárhatóak a folytatásnál a téves öröklıdések. Egy- egy szegmens önállóan is mőködıképes programrészletnek tekinthetı azzal a megszorítással, hogy nem zárja le záró utasítás.
Az alprogramok ismétlıdı elemekbıl álló programrészletek programozására szolgálnak. Lehetnek könyvtári alprogramok, amelyek a vezérlés szolgáltatásai, pl. esztergáló, mélyfúró vagy
%SPFazonosító szám A fırogramok felépítése A szegmens felépítése
Szerszámváltás/csere
menetesztergáló, illetve a felhasználó által írt felhasználói alprogramok, pl. kontúrleíró, komplett megmunkáló alprogramok. Ezek az alprogramok a fıprogramokból a megfelelı szabályok szerint hívhatók, aktualizálhatók, a vezérlés memóriájában a Sinumerik vezérlésnél önálló fájlként kerülnek tárolásra. A 44. ábra mutatja a Sinumerik 810T vezérlés alprogram hívási lehetıségeit. A fıprogramból az alprogram hívható egyszeri, vagy többszörös végrehajtással, sıt az alprogramokból is lehet további alprogramokat hívni. Ennél a vezérlésnél ún. háromszoros, vagy háromszintő „zsákolási” lehetıség van.
Mind a fı, mind az alprogramok mondatokból épülnek fel, ezek felépítése is látható az ábrán. A mondat kezdı utasítása a mondatszám szó, a mai korszerőbb vezérléseknél megadása már nem kötelezı, ezekben az esetekben címke funkciója van. A mondatokat mindig egy speciális záró karakterrel kell lezárni, ez a mondatvége, vagy blokkvége karakter, az EOB karakter. A mondatokon belül az utasítások sorrendje elvileg kötetlen, de az ábrán bemutatott sorrend tapasztalati alapon ajánlott és célszerő. A vezérlı karakter a fımondatot jelölı : kettıspont, vagy a feltételes mondatkihagyást jelentı / törtvonal.
A mondatok szavakból épülnek fel, a karakterektıl eltekintve ezek az NC program legkisebb építı elemei. A szavak címbetőkbıl és adatokból állnak. A címbetők az angol abc nagybetői, az adatok számok (integer, real), vagy kódok (string). A programnyelv a szócímzéső nyelv elnevezést a szavak ezen jellegzetes felépítésérıl kapta.
Az ISO/DIN NCL jellegzetes utasítás fajtái összhangban a 3. táblázatban összefoglaltakkal az alábbiak: (Sinumerik 810T)
Az elıkészítı G utasítások fajtái
44. ábra
1. Pozicionálás módja, 2. Méretmegadás módja, 3. Pályakorrekciózás módja,
4. Koordináta transzformációk módja, 5. Célpontra állás módja,
6. Gépi ciklusok,
7. Mértékegység- és funkcióváltás,
8. Egyéb elıkészítı utasítások (lásd mellékletben).
Geometriai utasítások
1. Célpont koordináták: X4.3, Z4.3, 2. Szögértékek: A4.3,
3. Lekerekítés és élletörés értéke: B+-4.3, 4. Interpolációs adatok: I4.3, K4.3.
Technológiai utasítások fajtái 2. Szerszámváltás M06,
3. Hőtıfolyadék be, ki M08, M09.
Programtechnikai utasítások és vezérlı karakterek 1. Program vége M02, M30,
2. Szubrutin vége M17, 3. Program stop M00,
4. Feltételes program stop M01, 5. Ciklusismétlés száma P01-P99, 6. Mondatszám Nxxx,
7. Program kezdet %,
8. Feltételes mondatkihagyás /, 9. Megjegyzés kezdete, vége (, ), 10. Elıjelek, egyenlıség + - =, 11. Mondatvége LF, EOB.
Egyéb utasítások, amelyek nem szabványosítottak.
10.2.1 Elıkészítı utasítások fajtái, programozásuk
10.2.1.1 Pozícionálási módok programozása 10.2.1.1.1 Pontvezérléssel történı mozgás gyorsmenettel:
(45. ábra)
Programozandó adatok:
Mozgáspálya végpontjai egyidejőleg minden irányban,
Kezdıpontra állás esetén a megfelelı pályakorrekció G41, G42, Eltávolításkor a pályakorrekció törlése G40.
Jellegzetes mondat:
N5 G00 G40 X(X2)Z(Z2)
Megjegyzendı, hogy a mai korszerő CNC vezérléseknél a mozgáspálya gyakran a P1-P2 pontokat összekötı egyenes, a mozgás sebessége pedig gyorsmeneti.
10.2.1.1.2 Lineáris mozgás programozása elıírt sebességgel
46. ábra. 2D, 3D, lineáris és forgómozgások kombinációi Programozandó adatok:
Mozgáspálya végpontjai Technológiai feltételek:
Elıtolás, fıorsó forgás
Térgörbék közelítése lineáris pályaszakaszokkal történik Jellegzetes mondat:
N5 G01 X(X2) Z(Z2) F S
X
P1 Z
P2 X1
X2
Z1 Z2
450
vx=vy=vg
45. ábra
10.2.1.1.3 Körpályán mozgás a fısíkokkal párhuzamos síkban
(47. ábra)
Programozandó adatok:
Körpálya végpontjai,
Kezdıponttól a kör középpontjának relatív helyzete: I, K.
Körbejárás iránya:
G02: órajárás irányába CW, G03: órajárással ellentett CCW.
Technológiai feltételek:
Elıtolás, fıorsó forgás Jellegzetes mondat:
N5 G03 X(X2) Z(Z2) I K F S
10.2.1.1.4 Menetesztergálás, hengeres, kúpos, síkmenet G33
Programozandó adatok:
Célpont koordináták, Menetemelkedés: I, J, K, Fıorsó forgás: M03/M04.
Jellegzetes mondat:
X
Z X1
X2
Z1 Z2
K I
P1
P2 Pk
47. ábra X
P1 Z
P2
X1 X2
Z1 Z2
46. ábra
N5 G33 X Z K S M03/M04
Ma már ritkán használják, helyette a menetesztergáló szubrutint alkalmazzák.
10.2.1.2 Várakozás programozása G04
Elsısorban fúrási, beszúrási mőveleteknél használják a forgácstörés miatt.
Jellegzetes mondat:
N5 G04 X(t), ahol t a várakozási idı sec-ban.
A G04 utasítás öntörlı.
10.2.1.3 Méretmegadási módok programozása
(48. ábra)
A geometriai méretek programozhatóak Abszolút értékként G90
Növekményként G91
Az abszolút méretmegadás alkalmazása a gyakoribb.
A növekményes programozást elsısorban 3-5D-s megmunkálásoknál alkalmazzák. (Kisebb programméret miatt).
Jellegzetes mondatok:
Abszolút programozás N5 G90 G00 X(X2) Z(Z2) Növekményes programozás N5 G91 G00 X(∆X) Z(∆Z) ahol ∆X=X2-X1, ∆Z=Z2-Z1
10.2.1.4 szerszámpálya korrekciózás programozása
X
P1 Z
P2 X1
X2
Z1 Z2
450
48. ábra
A pálya- vagy szerszámsugár korrekció akkor szükséges, ha a P programozott pont és a K kontúrpont nem esik egybe. Ez a geometriai korrekció:
A programozási utasítások:
A 49. ábra mutatja az automatikus pályakorrekciózás G41, G42 utasításainak értelmezését.
A mai CNC gépeken a G43 és G44 utasításokat már nem használják, funkciójukat a G41, G42 utasítások teljes egészében átveszik.
10.2.1.5 Koordináta transzformációk módjának programozása
A koordináta transzformációnak két alaptípusa van:
Tárolt nullponteltolás , amikor a nullponteltolás értékeit a vezérlés megfelelı tárolóiban tárolják, s a programban ezen tárolók címével hivatkoznak rájuk. Általában a többoldalas megmunkálási
lehetıségek miatt négy különbözı tárolt nullponteltolás alkalmazható.
Az utasítások:
G53: tárolt nullponteltolás felfüggesztése, átmeneti törlése G54, G55, G56, G57 :különbözı tárolt nullponteltolások Jellegzetes alkalmazás:
N5 G54 X.. Z.. nullponteltolás bekapcsolása, pozicionálás az általa kijelölt PKR-ben.
N55 G56 X.. Z.. nullponteltolás cseréje, pozícionálás az újabb nullponteltolás által kijelölt PKR-ben
N85 G53 X.. Z.. nullponteltolás felfüggesztése egy mondatra, pozícionálás a GKR-ben N86 X.. Z.. felfüggesztés megszőnt, pozícionálás a legutolsó érvényes nullponteltolás
szerint (N55 G56)
Programozott nullponteltolás segítségével átmenetileg a programozói koordinátarendszer helyét módosíthatjuk az alap kijelöléshez képest. Használható ráhagyások programozására, vagy ismétlıdı felületcsoportok megmunkálásakor.
Az utasítások a G58 és a G59.
Egy jellegzetes alkalmazási példa:
N5 G54 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtása a G54 által kijelölt PKR-ben N10G58 X16 Z48 a PKR átmeneti eltolása X és Z értékekkel
N20 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtás az eltolt PKR-ben N25 G58 X45 Z100 a PKR eltolása az eredetihez képest X és Z-vel N30 L25 P1 az L25 alprogram végrehajtása az újabb PKR-ben
N35 G58 X0 Z0 az eredeti állapot visszaállítása, az átmeneti koordinátarendszer eltolás törlése Megjegyzendı, hogy a G58, G59 utasításokat tartalmazó mondatokban csak a koordinátaadatok szerepelhetnek, s a G40 pályakorrekció törlésnek érvényben kell lennie.
A 50. ábra a Sinumerik 810 vezérléscsalád esetében alkalmazható tárolt, programozott és a külsı nullponteltolások együttes használatának feldolgozási folyamatát mutatja be.
50. ábra
10.2.1.6 Célpontra állás módjának programozása
A CNC szerszámgépek pozícionáló rendszerei dinamikus rendszerek, amelyek az elıírt elméleti szerszámpályákat és a pozícionálási célpontokat csak valamilyen követési hibával, illetve pozícionálási hibával tudják megvalósítani. Ezek a hibák a pozícionáló rendszerek tulajdonságaitól, beállítási jellemzıiktıl is függnek. A korszerő CNC rendszerek gyakran lehetıséget adnak, hogy a pozícionálás minıségét a programozás során befolyásolni lehessen a munkadarabra vonatkozó minıségi elıírások szerint. Erre szolgálnak az alábbi, a célpontraállás minıségét elıíró utasítások:
G09 pontos pozícionálás sebességcsökkentéssel, egy mondatra érvényes, öntörlı G60 pontos pozícionálás sebességcsökkentéssel, öröklıdı
G62 pályavezérlés, szakaszváltás sebességcsökkentéssel, öröklıdı G64 pályavezérlés, szakaszváltás sebességcsökkentés nélkül, öröklıdı Ezen utasítások használatával a munkadarabok alak- és méretpontosságát tudjuk befolyásolni.
10.2.1.7 Gépi ciklusok programozása
10.2.1.7 Gépi ciklusok programozása