Pécsi József reklámtevékenysége és Photo und Publizität című könyve

Az első világháború utáni időszakban a reklám szerepe megváltozott Európában, így hazánkban is. Míg az első világháború előtt az árucikk forgalmazója készítette el azokat a képeket, melyek megjelentek különböző sajtótermékekben, addig ezt a szerepet az 1920-as évektől a gyártó vette át. Tehát már nem csupán a termék eladója kívánta reklámozni termékét, hanem az árucikk gyártója is. Ez azzal is együtt járt, hogy a reklámképek arculata egységesebbé vált, ugyanakkor biztosította a felvételek állandó jó minőségét is.

Több esetben megfigyelhető, hogy kezdetben olyan reklámképek készültek, melyek közelebb álltak a műalkotás szintű képhez, mint a modern reklámhoz. Pécsi József Az Est című felvétele, mely két képi elemből áll, egy újságból és egy szódásszifon árnyékából, jól példázza ezt az „átmeneti” korszakot. A fotót Pécsi reklámmegbízásból készítette ugyan Az Est-lapok kiadójának felkérésére, azonban szerepeltette fotóművészeti kiállításokon is.

Tovább erősítette a művészi felhasználást Pécsi felfogásának megfelelően az 1930-as években, hogy a felvételt a hagyományos zselatinos ezüst nagyítás helyett brómolaj-átnyomás technikával készítette el. Az 1930-as évek elején Pécsi József életművében még nem vált el élesen egymástól a modern reklámfotó és a művészi önkifejezés céljából készített kép, amely Pécsi esetében az akkor már túlhaladott nemes-eljárások egyikében nyilvánult meg.

Ugyanakkor magyar szerzőként elsőként jelentetett meg olyan könyvet Németországban,⁴³¹ mely reklámfotókat tartalmazott, s ismertette ilyen irányú munkásságát.

Pécsi József Photo und Publizität című könyve 1930-ban jelent meg Németországban

A könyv harminckét képtáblán ábrázolja azt a sokoldalú reklámtevékenységet, melyet Pécsi folytatott. A könyv előszavában Pécsi felvázolta a reklám szerepét és kárhoztatta az addig alkalmazott túldíszített reklámképeket, ahol elvész a tartalom, és a reklámfelvétel alapját képező felvétel sem érvényesül. Pécsi az akkor modern stílusirányzat, a Bauhaus szemléletmódja mellett állt ki a reklámfotó kapcsán, hangsúlyozva, hogy a „rábeszélő” jellegű, túl harsány színeket alkalmazó reklámképek a nálunk fejlettebb reklámkultúrával rendelkező országokban egyre jobban kiszorulnak a napi gyakorlatból, és helyét átveszi az a reklámtípus, ahol a letisztult formák által a reklám tárgya kerül előtérbe. Ezt a képkészítési stílust erősítette az is, hogy az első világháborút követően a plakátokat, reklámképeket már nem a festők készítették el, hanem egyre inkább a grafikusok, illetve a fényképészek vették át ezt a szerepet.

Pécsi Fotó és reklám című könyvének első tábláján a Koestlin márkájú keksz számára készített reklámképet, jól kihasználva a keksz négyzetes, vagy akár kör formáját; így olyan kompozíciót hozva létre, mely leginkább a konstruktivista képi látásmódhoz áll legközelebb.

A könyv további lapjain olyan márkáknak szentelt helyet, mint a Worth parfüm, a Stabilo grafitceruza, a Gilette penge, a Lux mosószer. A tizenegyedik táblán és két oldallal később szintén Az Est lapoknak szentelt egy-egy felvételt, mely felvételek során az egyik esetben inkább a férfiolvasókat, a második esetben pedig leginkább a női olvasókat célozta meg felvételeivel. Ugyanakkor szakmájából eredeztethetően a fényképezőgép-forgalmazók

számára is készített reklámképeket, mint a huszonkettedik táblán szereplő Mentor típusú kameragyártó számára készített felvétel. Nem került a kiadványba a Contax fényképezőgépről készített felvétele, hiszen ez az egyik legismertebb Pécsi reklámkép 1932-ben készült, a kamera gyártásának megkezdésekor. A fotó érdekessége, hogy Pécsi kiküszöbölve a színes technika akkoriban még kezdetleges voltát, olyan technikát alkalmazott, mely egyszerre tartotta a felvételt a fekete-fehér fotóhoz hasonló tónusvilágban, illetve ért el színhatást. A képen látható kesztyűt ugyanis a kép előhívása után kihalványította, majd a fehéren lévő részeket barnító-fürdőbe helyezte, így elérve azt, hogy a kesztyű helyén a kép bebarnuljon. Az így kapott fekete-fehér-barna felvétel egy egyedi alkotássá vált, csak egy példányáról tud a fotótörténeti szakma. Azonban még ha meg is ismételte volna a képet, ugyanolyan technológiai sorrendben, akkor sem sikerült volna tökéletesen megismételnie alkotását, hiszen a halványítás és barnítás során nem sikerülhetett volna ecsetjével ugyanazt a hatást elérnie. A képen szereplő felvétel érdekessége még, hogy az ábrázolt kamera objektívjén látható gyári szám végig nulla számokból áll, s ez arra enged következtetni, hogy a gyártó a reklámfényképészek számára kiadott olyan kamerákat, melyek nem tartoztak a szériában gyártott kamerák közé, a fényképezőgép összeállítása csak reklámcélokat szolgált. Az ilyen típusú eszköznek ugyanis nincsen meg a fényképezéshez szükséges belső tartalma, szerkezeti egységei, csak azok az elemek vannak tökéletesen kidolgozva rajtuk, melyek a látványban szerepet játszanak.

Pécsi József: Contax reklám. 1931. Színezett zselatinos ezüst nagyítás, 290x383 mm, Magyar Fotográfiai Múzeum

A könyv számára lefényképezett Mentor típusú fényképezőgép ugyanakkor már egy jól ismert típus volt, hiszen az első világháborút követő időszakban ilyen fényképezőgéppel is fényképezett Balogh Rudolf.

A könyvben szereplő reklámképek elkészítésekor nagy hangsúlyt kapott a tipográfia, s ebből a szempontból is fontos a Bauhaus látásmódja, hiszen a végső reklámképek elkészítésének során nagyon erős befolyást gyakorolt a Bauhaus tipográfiából már megszokott piros szín használata, illetve a képi elemek olyan elrendezése, ahol a képek, grafikai elemek viszonylag nagy képi felületen szabadon hagyják a rajzlap fehér alapszínét. A Bauhaus, illetve a modernitás iránti kötődését Pécsi a huszonkettedik táblán lévő Remo reklámképen is szemlélteti, ahol a képen látható szereplő mögött egy Breuer Marcell által tervezett csőbútort is szerepeltetett a képen.

A könyvben szereplő képek között találhatunk olyanokat is, melyek modelles reklámképek, tehát nem csak a termék szerepel a képen, hanem használója is. Három esetben pedig felfigyelhetünk arra, hogy a képen Pécsi, vagy Pécsihez közel álló személy van jelen. A Mimosa film és a Meinl Kaffee című felvételen Pécsi műtermi modellje a felesége volt, akit szintén a reklámfényképezés révén ismert meg. Azonban szokatlan módon Pécsi önmagát is belekomponálta egyik felvételébe, melyen a Remington írógépet reklámozta. A kép jobb alsó sarkában lévő személy Pécsi, aki éppen a reklámozott tárgyat használja. A felvételnek ezen a részén erősen látszik a mesterkélt beállítás, s a világítás-technika viszonylag egyszerű használta, hiszen a képet csak két lámpával világították be, s a beállítás során a testtartás nagyon merev maradt.