$]tWpOĘNpSHVVpJD]HUN|OFVLHV]WpWLNDLpVW|UWpQHWLpU]pNIHMOHV]WpVH
7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.
7.2. Saját vélemény bizonyítása (érvelés), részvételi kultúra a beszélgetésben.
7.3. Mindennapi konfliktusok dramaturgiája.
eYIRO\DP
%HV]pGNpV]VpJV]yEHOLV]|YHJHNPHJpUWpVHpUWHOPH]pVHpVDONRWiVD
1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés bolgár nyelven.
1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés). A beszéd szupraszegmentális tényezői a beszédszándéknak megfelelően.
1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció. 1.4.Memoriterek értelmező tolmácsolása
.
2OYDViVtURWWV]|YHJHNPHJpUWpVH
2.1. Szövegértés.
x A szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás.
x A megértés egységei – szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.
x Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.
2.2. Gyakori szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) megértési stratégiái.
2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel
. ËUiVV]|YHJDONRWiV
3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép a bolgár (cirill betűs) írásnak megfelelően.
3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms, csetelés), kreatív írás.
3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák bolgár nyelven.
$WDQXOiVLNpSHVVpJIHMOHV]WpVH
4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.
4.2. Tanulást támogató eljárások.
x Jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak.
x Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.
x Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.
4.3. Szépirodalmi művek, részletek, népdalok szöveghű felidézése.
x Teljes művek: Iván Vazov, Hriszto Botev, Petko Slavejkov, Dobri Csintulov egy-egy verse, Hriszto Smirnenszki, Pejo Javorov és Pencso Slavejkov versei, kortárs szerzők 1-1 verse; három népdal (2 történelmi “Откога са й, мила моя майно льо, зора зазорила”, “Даваш ли даваш Балканджи Йово”, illetve egy családi “У Недини слънце грее”).
x Részletek: Vazov, Iván „Епопея на забравените” (részletek); Hriszto Botev - “Хайдути” (részlet),egy drámarészlet, egy népballada, két 5 soros prózai szöveg.
4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).
$Q\DQ\HOYLNXOW~UDLVPHUHWHND]DQ\DQ\HOYUĘOEROJiUQ\HOYUĘO
5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.
5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés;
kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita).
5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.
x Nemzetiségi nyelvhasználat. A magyarországi bolgárok nyelvhasználatának jellemzői.
5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések
.
x A bolgár beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).
x Szóelemek.
x Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek.
x A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok. A szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések.
x Mondat; szerkezet, modalitás.
x Az írott nyelv normái: a bolgár helyesírás alapelvei.
,URGDOPLNXOW~UDLURGDOPLPĦYHNpUWHOPH]pVH
6.1. Műnemek és műfajok fogalmának megismerése bolgár nyelven (irodalmi terminológiai ismeretek) Műnemek és műfajok.
x Epika, líra, dráma.
x Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia; komédia, tragédia.
6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.
x Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.
x Lírai én, motívum.
x Helyzet, monológ, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.
6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.
x Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.
x Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.
6.4. Epikus és drámai művek.
x Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.
6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.
6.6. Lírai alkotások elemzési, értelmezési eljárásai.
6.7. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok (természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica).
6.8. Verselés, zeneiség.
x Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés; rím.
6.9. Szerzők és művek.
x Epika: bolgár népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek;
óbolgár irodalom: Pannon legendák, Kliment Ohridiszki, Kosztantin Preszlvaszkil, Csernorizec Hrabar, Evtimij Tarnovszki, Grigorij Camblak munkái; Ivan Vazov: Rabigában, Epopeja na zabravenita;
Elbeszélések és útleírások; Elin Pelin és Jordan Jovkov elbeszélései; Aleko Konsztantinov: Chicago-ig és vissza; Ljuben Karavelov: Maminoto detence, Hadzsi Nicso.
x Egy 20. századi bolgár ifjúsági regény és egy-két regényrészlet x Egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészleta világirodalomból;
x Két-három kortárs szépprózai alkotás.
x Líra: Hriszto Botev “На прощаване”, “Обесването на Васил Левски и др.; Ivan Vazov
“Опълченците на Шипка”, “Българският език”; Pejo Javorov “Заточеници” és más versek; Hriszto Szmirnenszki “Юноша”, Nikola Vapcerov “Пролет”.
x Öt bolgár kortárs lírai alkotás.
x A dráma és a színház világa: egy komédia és egy tragédia; dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték.
$]tWpOĘNpSHVVpJD]HUN|OFVLHV]WpWLNDLpVW|UWpQHWLpU]pNIHMOHV]WpVH
7.1. Irodalmi élmény (önálló olvasmányválasztás) indoklása.
7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).
7.3. Zenei, képzőművészeti, művelődéstörténeti vonatkozások.
7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.
7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.
eYIRO\DP
%HV]pGNpV]VpJV]yEHOLV]|YHJHNPHJpUWpVHpUWHOPH]pVHpVDONRWiVD
1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés.
x Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd bolgár nyelven (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).
x A beszéd szupraszegmentális tényezőinek helyes használata a beszédszándéknak megfelelően.
x Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.
1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.
1.3. Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.
2OYDViVtURWWV]|YHJHNPHJpUWpVH
2.1. Szövegértés.
x A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.
2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben bolgár nyelven.
2.3. Szövegelemzési eljárások.
x Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.
x Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.
2.4. Szövegek retorikája és stíluselemei
2.5. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.
ËUiVV]|YHJDONRWiV
3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető cirill betűs íráskép.
3.2. Szövegalkotás.
x Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog) kommunikációs és műfaji jellemzői.
x Kreatív írás, stílusgyakorlat.
3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek bolgár nyelven.
3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása bolgár nyelven.
$WDQXOiVLNpSHVVpJIHMOHV]WpVH
4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.
4.2. Tanulást támogató eljárások.
x Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés.
x Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.
x Idézés, a forrásjelölés módszerei.
x Önálló jegyzetelési technikák.
x Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.
4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.
x Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül Ivan Vazov, Hriszto Botev, Pencso Szlavejkov, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov, Elisaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov és mások művei).
x Részletek: kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből, három drámarészlet.
4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai.
.
$Q\DQ\HOYLNXOW~UDLVPHUHWHND]DQ\DQ\HOYUĘO
5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.
x A személyközi kommunikáció.
x A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.
x Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció).
5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.
x A bolgár helyesírás alapelvei.
x Nemzetiségi nyelvhasználat – a magyarországi bolgár nyelv.
5.3.A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás).
5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A bolgár nyelv és aazzidegen nyelvek jellemzői.
5.5. A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet. Az intertextualitás és a számítógépes szövegvilág.
5.6. A nyelvi változás: a bolgár nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek.
5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.
5.8.Stílus és jelentés.
x Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.
x Stílusrétegek, stílusváltozatok.
5.9. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. A bolgár a világ nyelvei között.
,URGDOPLNXOW~UDLURGDOPLPĦYHNpUWHOPH]pVH
Irodalmi műfajok fontosabb jellemzőinek ismerete bolgár nyelven (terminológiai ismeretek, fogalmak) 6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.
x Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.
6.2. Kompozíció.
x Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.
x Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.
x Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.
6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.
x Alakzatok.
x Szóképek.
6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.
x Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis.
6.5. Verselés, zeneiség.
x Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.
6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok, stílusirányzatok bolgár szempontból (óbolgár kor, törökkor, újjászületés, modernizmus, posztmodernizmus)
- a bolgár irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: pl. a „Miszal” mint folyóirat és mozgalom, stb.
6.7. Szerzők és művek.
%ROJiULURGDORP
x Epika: 1) újjászületéskori bolgár próza - Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanski művei, Ljuben Karavelov „Régi idők bolgárjai”; 2) 19-20. századi próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov (“Ganjo bácsi”), 3) 20. sz. közepéig: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt;
Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában) Dimitar Talev (A vaskandelláber), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina: Poli .
x Líra: 1) újjászületéskori bolgár líra: Dobri Csintulov, Petko Slavejkov versei; 2) 19-20. századi líra:
Hriszto Botev, Pencso Slavejkov, Pejo Javorov, Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Hriszto Szmirnenski, Geo Milev, Nikola Furnadzsiev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.
x Hat kortárs bolgár lírai mű.
x Dráma: Dobri Vojnikov „A félreértelmezett civilizáció”, Pejo Javorov egy drámája.
x Egy 20. századi bolgár dráma – pl. Jordan Radicskov „Január”.
x Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).
9LOiJLURGDORP
x Nyugat-európai irodalom bolgár nyelven (Cervantes, Dante, Shakespeare, Molière, Goethe, Ibsen, Mann stb.) a magyar irodalom tantárgy függvényében választható. Orosz klasszikus irodalom Puskin, Gogol, Dosztojevskij, Csehov stb. művei bolgár nyelven.
$]tWpOĘNpSHVVpJD]HUN|OFVLHV]WpWLNDLpVW|UWpQHWLpU]pNIHMOHV]WpVH
7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.
7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, vándorlás, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica).
7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, érzelmek, erkölcsi dilemmák, világkép)
7.4.Az irodalmiság változó fogalma.