%HV]pGpUWpV
1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.
1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szöveg-környezetben
1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.
%HV]pGNpV]VpJ
2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.
2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.
2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.
2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.
2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.
2.7. Szókincse jó.
0HPRULWHUGDORNJ\HUPHNpVQpSGDOLVPHUHWH
A görög irodalom képviselőinek remekműveiből ismerjen: Homérosz, eposzait, Aischülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, egy-egy művét, Andreasz Kalvosz ódait, Emmanuil Roidisz , Konsztandinosz Kaváfisz, Angelosz Szikelianosz, Sztratisz Mirivilisz, Jakovosz Kambanelisz, Nikiforosz Vrettakosz rövid próza írásait, illetve jellegzetes verseit.
A Magyarországi görög irodalomból:
Dimitrisz Hadzisz novellai, Athanasziosz Hrisztopulosz, Mihalisz Ganasz, Rula Kaklamanaki vereseit.
2OYDViVpUWpV
3.1. Hosszabb,összetettebb szövegek komplex megértése.
3.2 Szövegelemzési eljárások ismerete.
3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.
3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.
3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.
ËUiV
4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete . 4.2. Nyelvhelyességi, helysírási normák, nyelvtani ismeretek.
4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása
4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.
4.5. Folyékony írástechnika.
2. Görög népismeret
(Valamennyi oktatási forma számára)
$IHMOHV]WpVLIHODGDWRNV]HUNH]HWH 1. Ismeretszerzés, tanulás
2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció
4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. Reflexiót irányító kérdések
)HMOHV]WpVLIHODGDWRN ,VPHUHWV]HU]pVWDQXOiV
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Ismeretszerzés céljából, Ismeretszerzés céljából Ismeretszerzés személyes Ismeretszerzés irányított
bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk.
Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat vagy bármi mást, és elmesélik történetüket.
Rövid történeteket mondanak el a
könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről.
Ókori állatmeséket, rövid mítoszokat,
népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt vesznek a március 25-i és az október 28-i nemzeti ünnepeken. Megfigyelik, hogyan ünnepelnek a görögök. A gyerekek a családdal együtt készülnek a karácsonyi és húsvéti ünnepekre, és ismereteket, tapasztalatokat szereznek a görög szokásokról, hagyományokról.
megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit.
Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről.
Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismereteket szerezni a kor történelmi eseményeiről.
A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, ellenállás, polgárháború, 67-es diktatúra, illetve történelmi filmek megtekintése. Az írások a görög
nyelvhasználati sajátosságainak a
megfigyelésére is alkalmasak.
A tanultak felhasználása projektek tervezésében és készítésében a görögség sajátos életmódjával, a család és környezete nemzetiségi kötődésével kapcsolatban.
görögországi és magyarországi
beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről,
nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál.
A tanuló mutassa be a görögség főbb lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket
(kereskedelmi központok, ipari,illetve mezőgazdasági területek).
beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből.
Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az interneten.
A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása.
Tudja magyarázni a görögség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.
.ULWLNDLJRQGRONRGiV
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi
származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak
környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és
élményeikről.
Eljátsszák az ismert ókori állatmeséket, mitológiai történeteket, Jézus születéséről szóló legendát, farsangi dalokat és maskarás játékokat.
Karácsonyi és húsvéti kálandák előadására készülnek. Elmondják
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelv-és irodalomról).
A görögség ismert képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése
(pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, színművészek, képzőművészek, sportolók, stb.).
A különbségek felismerése
A nemzetiség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése (hangversenyek, színházi bemutatók, könyv-és képzőművészeti kiállítások, évfordulók,
sportesemények).
Jelenetek eljátszása, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken.
Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a görögség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
Kérdések önálló
megfogalmazása a görögség sorsfordulóival
kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről.
Szépirodalmi, publicisztikai nemzetiségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló vélemény megfogalmazása a görögséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert nemzetiségi személyekről. A
véleményüket, hogy hogyan ábrázolják a könyvek a görög hősöket, s milyennek képzelik őket ők maguk.
és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a nemzetiség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán (pl. a katonai diktatúra bukása Görögországban, 1974-ben, a nemzetiségi önkormányzatok megalakulása 1995-ben, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben).
A görögség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése
(pl. kis-ázsiai katasztrófa, polgárháború).
Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása.
magyarországi nemzetiségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A görögség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális nemzetiségpolitikai és emberi jogi jelenségekről.
Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjének felvázolása. A görögség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön Élő Görögök Titkárságáról, a Görögök Világszövetségéről, annak ifjúsági tagozatáról, tevékenységük kritikai bemutatása.
.RPPXQLNiFLy
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi
kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről,
görögországi utazásaikról stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek különböző anyagokból:
zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb.
Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak, mozgásos, táncos,
dramatikus megjelenítése.
Rajzok készítése görög népviseletekkel,
Beszélgetés és vita egy-egy a görög nemzetiséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása.
Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl.
milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken).
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.).
Fogalmazás írása valamely görög nemzetiségi témáról (pl. a görög iskola és a szülők kapcsolata, a család részvétele a közösségi életben, nyelvi táborok értékelése). Rajz készítése görög nemzetiségi témáról (pl. görög sportnapok, iskolai farsang, báránysütés). Görög tárgymásolatok, hímzések
Események, történetek elbeszélése a
nemzetiségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése.
Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és
katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög nemzetiségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.
Beszélgetés és vita egy-egy nemzetiségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása,
továbbfejlesztése mások véleményének
figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása.
Beszámoló, kiselőadás tartása a görög irodalomból, műfordításból, a
publicisztikából, a sajtó, a rádió-és a tévéműsorok alapján (görögországi, diaszpórai, magyarországi).
A magyarországi görögökről önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.
hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról stb., és rövid beszámolók alkotásaikról.
készítése. Rövid történetek, jelenetek eljátszása.
7iMpNR]yGiVWpUEHQLGĘEHQ
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Megtanulják a tanulók az időre vonatkozó
kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év és
kifejezéseket ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban és ismerős környezetükre vonatkozóan, pl.: amikor nagyszüleim gyerekek voltak, nagyon régen az ókori görögök idejében.
Idő meghatározása a tanulók által készített órával (pl.
fából, papírból, műanyagból) Események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állítása, pl. családi történések.
Ismerkedés Görögország földrajzi térképével, azok másolása, kiszínezése kézi munkával. A térképen felismerik a tengert, a hegységeket, Görögország fővárosát és az ország határait. települések.
A tanulók bővítik az idő tagolására szolgáló
kifejezések használatát: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő.
Képesek időben elhelyezni fontosabb görög történelmi eseményeket (pl. Nagy Sándor uralkodása idején, a polgárháború után). Krisztus előtt, Krisztus után.
Viszonyítások gyakorlása:
előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.
Az idő ábrázolása játékkal és vizuális eszközökkel (pl.
időszalag készítése).
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb.
időrendbe állítása.
Egyszerű térképek készítése vagy másolása kézi munkával. A térkép domborzati elemeinek biztos ismerete, pl. Görögország határai és az ország szomszédjai. A tanult helyek megkeresése a térképen (pl.
történelmi helyek, tanulók felmenőinek szülőhelye, a görög nemzetiség lakóhelyei Magyarország térképén).
Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (pl. az újkori Görögország első és második fővárosa).
Távolságok számítása történelmi térképeken (Görögországon és Európán belül).
Az idő tagolására szolgáló kifejezések biztos és gyakori használata: pl. hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő, a múltban, Krisztus előtt, Krisztus után.
Ismert események időbeli meghatározása, mint pl. a görög diaszpóra életének mérföldkövei, Görögország történelmének főbb állomásai.
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Egyszerű kronológiai számítások és különböző események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása.
Európa, Görögország térképének másolása kézi munkával. A térkép elemeinek biztos ismerete:
Görögország folyóinak és tengereinek, határainak felismerése.
A tanult helyek megkeresése a térképen (pl. a görög diaszpóra letelepedésének útvonalán létesült görög falvak, közösségek).
Események, jelenségek leolvasása Európa, Magyarország és Görögország történelmi térképéről.
Történelmi helyszínek modellezése.
Események kapcsolása a tanult helyekhez.
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására (pl. Bizánc kora, Török Hódoltság kora).
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Fontosabb események, jelenségek időpontjának ismerete, azok elhelyezése egymáshoz viszonyítva. (a görög szabadságharc évei).
A világtörténet, az európai történelem, a görög történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak
értelmezése. (pl. a 2.
világháború és annak folytatása görög polgárháborúban).
Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása (pl. Bizánc területi változásai az évszázadok során), a változások hátterének feltárása.
Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.
Vaktérképeken tanult helyek bejelölése és azokhoz jelentősebb eseményekhez való társítása (pl. Akropolis, Krétai irodalmi és művészeti központja).
$WDUWDORPNXOFVHOHPHL
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - egy-egy görög híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével,
jellemvonásaival
megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
-nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel
megismerkedjenek (március 25. és október 28.);
-beszélgessenek olyan kérdésekről, mint a viselkedési és
illemszabályok a görög és a magyar viselkedésformák közötti hasonlóságok és különbségek (pl. étkezési szokások), a kölcsönösség szerepe az illemben, külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése;
-megismerjék a magyar és a nemzetiségi iskola életének legfontosabb szabályait
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy -további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről;
-megismerjenek néhány görög történelmi mondát és mítoszt
-a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. Athéni aranykor, mükénéi kultúra, az 1821-es szabadságharc éveit);
- ismereteket szerezzenek a görög állam kialakulásának és történetének fontosabb fordulópontjairól és kiemelkedő személyiségeiről;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és országrészekben (pl.
kontinensen, szigeteken, a városállamok, Nagy Sándor idejében, a török hódoltság, a 20. században);
-megvitathassák melyik történelmi szereplő nézőpontját fogadják el;
-további ismereteket szerezzenek a görög és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;
-ismerkedjenek a görög etnikai nemzetiségek életével,
beszélgetést folytassanak olyan témakörökről, mintaz emberek közötti
különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy -további mély ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett
erőfeszítésekről (pl. a görög Beloiannisz falu
elnéptelenedése);
-a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a Balkán-félsziget. unióinak harcai az egyes
időszakokban);
- egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;
-további ismereteket szerezzenek a görög állam és nép történetének fontosabb fordulópontjairól és görög történelem kiemelkedő személyiségeiről;
-további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és azok hatásáról a görög történelem alakulásában;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a görög emberek hétköznapjai a különböző korokban (pl. a 1. és 2. diszpóra élete Magyarországon, a tanulók nagyszüleinek élete), -továbbá politikai konfliktusokról (forradalmakról,
háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól;
-önállóan értelmezzenek múltbeli eseményeket saját nézőpontjuk alapján.
-megfelelő szinten tudjanak beszélgetni és vitázni olyan témakörökről, mint az
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy -további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett
erőfeszítésekről;
- egy-egy történelmi témát vagy időszakot (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) átfogóan tanulmányozzanak és összehasonlítsanak; Ilyen lehet pl. a demokrácia születése és fejlődése görög földön.
-további ismereteket szerezzenek a görög állam és a görög nép történetének fontosabb fordulópontjairól, ismerjék a görög ókori, bizánci és újkori történelem kiemelkedő személyeit;
-további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és Görögország helyéről azokban, továbbá a görögök szerepéről az Európán kívüli civilizációk életében (görög demokrácia, Nagy Sándor terjeszkedése és
városalapításai, a 2.
világháborús Antant tagság);
- ismereteket szerezzenek a görög diaszpóra történetéről és kultúrájáról világszerte;
-a magyarországi nemzeti és etnikai nemzetiségek történetéről;
- megismerkedjenek a 20.
század nagy hatalmi, társadalmi és
értékkonfliktusaival (pl.
viszonya,
-ismerjék az alapvető fogyasztói
magatartásmintákat, egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám szerepét.
emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya,
-a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei -szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán-és a közélet különböző területein;
-egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
gyarmatosítás, világháborúk, nukleáris hatalmak, nemzetközi katonai szövetségek) és azok globális következményeivel (pl. munkaerőpiac alakulása, rasszizmus, terrorizmus).
- vitassanak meg olyan témákat, mint az emberi elme, az erkölcs, a
szexualitás, a munkavállalás, Magyarországon,
Görögországban és az Európai Unió politikai rendszere, az
érdekképviseletek, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető
szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog
alkalmazása.
-szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán-és a közélet különböző területein;
-ismerjék az alapvető fogyasztói
magatartásmintákat és egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
$UHIOH[LyWLUiQ\tWyNpUGpVHN
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
-Milyen jellemző tulajdonságai vannak?
Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól?
-Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes?
-Milyen szeretnék lenni?
-Miért van szükség szabályokra?
- Mit jelent az, hogy kétnemzetiségűek (görögök
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?
-Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
-Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?
-Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg?
- Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért?
- Van-e fejlődés a történelemben?
-Miért vannak háborúk?
-Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?
-Miért kerülhet
ellentmondásba erkölcs és jog?
-Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?
-Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
-Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati
és magyarok) vagyunk? -Miért vannak szegények és
gazdagok? életében? viszonyokról a
történelemben? Van-e történelmi determinizmus?
-Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?
-Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?
-Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?
-Miért vannak gazdag és szegény országok?
-Milyen mértékben hatnak a
„nagy emberek” a történelmi eseményekre és
folyamatokra?
-Mi a hit, a vallás szerepe az egyesember és a
társadalmak életében?
- Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?
- Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme?
-Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
-Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik?
-Mi az erőszak szerepe a történelemben?
-Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség
lehetőségeit (Görögország flottahatalma, Magyarország mezőgazdasági előnyei)?
-Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?
-Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a
különböző korok társadalmaiban?
.|]PĦYHOWVpJLHOHPHN
eYIRO\DP
1. A magyarországi görögök, görögök által is lakott települések Magyarországon.
2. A görög nyelv.
Idiomatizmusok 3. A települési közösségek élete.
A család szerepe. A lakóház és környéke. Régi foglalkozások és munkaeszközök. Ruházkodás. Népi étkezési szokások.
4. Görög népszokások, néhány jellegzetes régi és új szokás (pl. a karácsonyi, illetve húsvéti ünnepkörök).
5. Népi gyermekjátékok- és dalok. Görög szólások, közmondások és találós kérdések.
6. A játék(készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok különböző tárgyakkal.
eYIRO\DP
1. A magyarországi görögség történetének jelentősebb eseményei
(pl. a 19. századvégi virágzás, illetve a 20. századi újratelepítés időszaka).
2. Ókori és bizánci történelmi provinciák, és Hellasz földrajzi tájegységei.
Görögország földrajzához és történelméhez kapcsolódó legendák.
3. Neves magyarországi görög személyiségek.
4. A magyarországi görögök múltjáról és jelenéről (életmód, mesterségek, népviselet, népi konyhaművészet, szokás-éshagyományvilág).
5. A környék, a lakóhely környezeti és kulturális értékei
eYIRO\DP
eYIRO\DP