*LQDMLSHVNRKDW\DULSH
Ginajipesko teksturesko hatyaripe. Sakone dyeseske butya, save pel sityardeski familija, krujalipe, romanipe vorbisaren. Ando ginajipesko teksto, palpale zhanel te rodel informaciji, opre zhanel te pinzharel so ande o iskiripe andre inkrelpe, le fontosha vorbi avri zhanel te vazdel. Le gindura, thaj velemenyongo hatyaripe. Le sityardesko aktivno thaj pasivno vorbengo barvalipe.
1-4. klasso 5-6. klasso 7-8. klasso 9-12. klasso
Le teksturengo mishto ginajipe, lashe ritmosa, tempovosa.
Shukares phenel avri le romane vorbi.
Ando ginajipesko kotor pinzharde vorbi rodipe, e lashi gramatika opre pinzharel andel vorbi.
Pinzhardo thaj
bipinzhardo teksturengo shukar, thaj mishto ginajipe.
Majlungi, majphare literaturange teksturengo hatyaripe, ginajipe.
Andel neve tekstura te zhanel opre te pinzharel kodola vorbi savela aba sityilas, te hatyarelle, thaj te del palpale pe lende duma (keripesa, vorbasa, ande iskirisaripe).
O muto ginajipe sityol te hatyarel,
thaj vi hasnalisarel.
Fontosha gindura hatyarel ando muto ginajipe.
Opre zhanel te pinzharel so ande o iskiripe andre inkrelpe, khetane zhanel te xutyilel
so ashundas ando muto ginajipe.
(iskiritori, adresso)
Skurtone teksturengo hatyaripe,
mishto zhanel te pushel thaj mishto zhanel palpale duma te del.
Diferentna temi, tekstura ginavel (le romane manushengo trajo te pinzharel, thaj te hatyarel kodoleske pecimata).
Pinzharelpe le alavaresa.
Tekstura, vorbi alavaresa zhanel opre te pinzharel.
Andel lungi tekstura opre zhanel te pinzharel so ando iskiripe inkrelpe, thaj khetane zhanel kado te xutyilel.
Vi majphare teksturenge inkrimata hatyarel:
khetane zhanel te xutyilel so ginadas, avri zhanel te vazdel andar tekstura le fontosha gindura, velemenyo.
O muto ginajipe sa majfeder
hatyarel thaj sityol. Lashe avri phenimasa zhanel mishto te ginavel, thaj zhanel te hasnalisarel kana teksturenca kerel butyi.
O muto ginajipe zhanel mishto te hasnalisarel vi kana printime thaj elektronikalni teksturen ginavel.
O muto, hatyarimasko ginajipe mishto hasnalisarel, kana dokumentarni, literaturake, thaj medijake iskiripeska formasa maladyol.
Skurte literaturenge tekstura (paramichi,
phenipora, shavorenge poemi, pecipiji) ginavel.
Skurte literaturenge tekstura (paramichi,
phenipora, shavorenge poemi, pecipiji) korkoro zhanel te ginavel.
Poemi, proza angle zhanel te del.
Diferentna tekstura zhanel te boldel
pa romani shib pe ungriko shib, vi pa ungriko shib pe romani shib
(lil, nevipe, vramako phiripe, hirdeteshi, poemi, niponge paramichi, dyila, noveli, vorbisaripe).
Skurti, moderni, romana shibako literaturake kotora, vaj boldimata korkores zhanel te ginavel.
Zhal ande biblioteka, thaj sityol te hasnalisarel o kompjuteri.
Le kompjutereske zvoronge
shajimata te pinzharel. Barvaripe la vorbenga avucijake, kana le elektronikalni zvorura hasnalisare.
Pinzharipe sa le zvorongo, so zhutisarel o sityipe, thaj te zhanel vi korkoro te hasnalisarel misto vorbenge barvalimata.
,VNLULVDULSH
Iskirisaripesko zhanipe. Biphari lileski forma, dobrojimasko lil, patrin, lil, privatno thaj oficialno lil, trajosko rajzo tele zhanel te iskirisarel.Bipharo, skurto teksto zhanel te iskirisarel andel pinzharde dyeseske temi. Tekstura zhanel khetane te shol, te tordyarel andel diferentna temi, pecipiji, varekasko tele iskirisaripe, duje zhenengo vorbisaripe. Privatno velemenyo, gindura zhanel te iskirisarel anda dyesutni lyumake problemi. Chi iskirisarel tele zurales bare gramatikake dosh.
1-4. klasso 5-6. klasso 7-8. klasso 9-12. klasso
Le iskiripeske somnonge sistemo mishto sityilas, thaj sama lel pala pesko shpecialiteto.
Le bazikane pinzharde romene alava zhanel bidoshasa pa kaver lileste perdal te iskirisarel.
Skurti, na phare sakone dyeseske temi, zhanel mishto te sikirisarel tele andel tekstura.
Peske gindura te zhanel andel mondatura te iskirisarel.
Zurales shukares te zhanel te iskirisarel
(oficialno lil,
e-mailo, le trajosko rajzo, avral-andral
te iskirisarel varekas tele, mangajipesko lil, aplikacijaki forma).
Ginajipesko, rendvalo iskiripesko kipo, lasho ritmo.
Ginajipesko, rendvalo iskiripesko kipo, lasho ritmo, shukar si lesko fuzeto.
Ginajipesko, rendvalo iskiripesko kipo, lasho ritmo, bares shukar si lesko fuzeto.
Ginajipesko, rendvalo iskiripesko kipo, lasho ritmo, zurales shukar si lesko fizeto.
Mondatura, skurti tekstura, vi pala ashunipe, pa kaver lileste perdal te iskirisarel, cerra doshenca.
Zhanel bidoshasa pa kaver lileste perdal te iskirisarel, so ashundas vorbi, skurti mondatura tele zhanel te iskirisarel, cerra doshenca.
La romana shibaki gramatikaki kris bidosh zhanel andre te inkrel ande iskiripeske tekstura.
Avri zhanel te phenel so kamel, kana pala jekh ungrikone themeski literaturako kotor, thaj pala lako inkripe iskirisarel, pala la literaturako
barvalipe.Korkoro zhanel le legmajfontosha butya avri te vazdel andar jekh teksto.
Korkoro zhanel bidoshako tele te iskirisarel
pinzharde vorbi.
Uzhore iskiripeske butya (vorbi te kerel dine karakteronca, mondatura te kerel dine vorbenca, teksto te iskirisarel jekhutne mondatonca) te kerel.
Andre zhanel te inkrel le gramatikake krisa (le romane alava zhanel bidoshales tele te iskirisarel).
Le alavareske zhutipesa zhanel skurti mondatura tele te boldel pe romani shib, sarso e romani shibaki kris kado angle iskirisarel, thaj sama lel pe la shibake frazengi/fordulatongi diferencija.
La gramatikake, shtilistikake thaj
ortografijake pinzharimata te barvarel, la shibake krisa andre te inkrel, kana iskirisarel. Boldipe alavaresko zhutimasa pa romani shib pe ungriko shib, thaj pa ungriko shib pe romani shib (bidoshako te shaj si).
Na phare mondatura bidoshako te zhanel tele te iskirisarel.
Phagrelpe, hoj
e gramatika andre te inkrel kana mishto kamel tele te iskirisarel le mondatura.
Andel pinzharde temi, na phare tekstura zhanel mishto gramatikasa tele te
iskirisarel.
Andel pinzharde temi, tekstura
korkoro zhanel mishto gramatikasa, bidoshako te iskirisarel.
Pala shema zhanel skurti tekstura te iskirisarel (dobrojimasko lil, kiposko lil,
e-mailo, andre sikajipe).
Skurti tekstura zhanel khetane te tordyarel (na phare
iskirisaripenge formi, lil e-mailo, duj zhenengo vorbisaripe, kiposko tele iskirisaripe zhanel te kerel).
Diferentni dati zhanel andre te iskirisarel andel
pushimatengi forma.
Na phare, skurti lilengo iskirisaripe
(lil, kiposko lil, patrin, skurto iskirisaripe).
Skurto privatno lil, tavirato, trajesko rajzo, e-mailo korkoro zhanel te iskirisarel.
Pesko velemenyo zhanel bidoshako tele te iskirisarel.
O iskirisaripe shaj zhanen te ginaven, ke lashardo si andar le iskirisaripeski kris.
Uzho, shukar si lesko fuzeto.
O iskirisaripe shaj zhanen te ginaven, ke lashardo si andar le iskiripeski kris.
Sama lel pe kodo, hoj shaj te zhanen te ginaven lesko iskirisaripe.
Shukares iskirisarel ande pesko fuzeto.
Shukares shaj ginaven lesko iskirisaripesko kipo.
Zurales shukar si lesko fuzeto.
Bidoshalo iskirisaripe, shukares shaj ginaven lesko iskiripe.
Lesko fuzeto shukares si inkerdo.
/DURPDQDVKLEDNRVLW\DULSHDYULEX[O\DUGHOLWHUDWXUDNHVLW\LSHVNHDQGHUHQFD NODVVR
9RUELVDULSHVNRKDW\DULSH
1.1. Le ashunimaske iskirisaripengo, vladongo, pushimatongo, alavengo, frazongo hatyaripe pala ashunipe.
1.2. O verbalnona thaj o na verbalnona komunikacijako dikhipe thaj hasnalisaripe.
9RUELVDULSHVNR]KDQLSH
2.1. Zhanel pel minoritetongi shib te vorbisarel, te lel rig ando na pharo vorbisaripe.
2.2. Ande chachikani situacija zhanel kontakto te lel opre peske amalenca, majphure manushenca.
2.3. Te na hatyarel vareso, atunchi zhanel zhutipe te mangel.
2.4. Majtromanes zhanel te vorbisarel.
2.5. Lesko avri phenipe mishto thaj shukar si.
2.6. Zhanel te sityol romanes poemi, dyila, phenipora, khelimata.
2.7. Le alavengo hasnalisaripe, iskiripeski butyi rodel pesko than ande komunikacijaki situacija.
5RPDQLOLWHUDWXUD
x Bársony János – Daróczi Ágnes (2005): Vrana mámi mesél. CD melléklettel. Sulinova, Budapest
x Doroginé Karancsi Annamária: O amal, Cigány nyelv kicsiknek
x Lakatos Szilvia (2010): Turcko muca, shun! - Romani mondókáskönyv. CD melléklettel (Romano Glaszo), PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs
x Tuza Tibor (1997): Romamécs 2. Az interkulturális oktatás alternatív és kísérleti olvasókönyve az általános iskola 2. osztálya számára. HB MPI, Debrecen
x Glinda folyóirat
*LQDMLSHVNRKDW\DULSH
3.1. Le alava, le tekstura zhanel te ginel, thaj hatyarel so ginel.
3.2. O hatyaripe te zhanel te sikavel vaj te phenel.
3.3. Te zhanel vi andre peste te ginavel (muto ginajipe) thaj vi shunde glasosa te ginavel.
3.4. Te zhanel e informacija avri te vazdel andar teksto.
3.5. Perdal o hatyardo ginajipe, lesko aktivnone thaj pasivnone vorbengi avucija te kerdyol majbuxli.
3.6. Te boldelpe karing pesko niposko grupo, thaj te kamel te sityol pala lende.
,VNLULVDULSH
4.1. Le iskirisaripesko somnongo sistemosko pinzharipe.
4.2. Te zhanel te kerel iskirisaripeske butya, te zhanel mishto tele te iskirisarel o teksto, kana vareko opre ginavel les.
4.3. Skurtone romane teksturengo iskirisaripe: e-mailo, dobrojimasko thaj kiposko lil, akharimasko lil.
4.4. Shukar iskirisaripe, saves shaj ginaven, iskirisaripesko tempovo mishto te avel.
4.5. Mondatura khetane zhanel te phandel.
NODVVR
9RUELVDULSHVNRKDW\DULSH
1.1. O ashunipesko teksto, telune informacijango hatyaripe.
1.2. Le alavengo hasnalisaripe ande sakone dyeseski situacija thaj ando nevo iskirisaripesko krujalipe.
9RUELVDULSHVNR]KDQLSH
2.1. Zhanel romanes te vorbisarel pe sakone dyeseke temi.
2.2. Ande chachikani situcija zhanel te paruvel informacija sakonesa.
2.3. Pesko velemenyo, peske hatyaripe, peske gindura avri zhanel te phenel pe romani shib.
2.4. Zhanel te hatyaravelpe kaver zhenenca.
2.5. Shukares thaj mishto zhanel avri te phenel le romane alavi.
2.6. Memoritera godyaveres, chachikanes boldisarel.
2.7. Leski verbalno thaj na verbalno komunikacija lashi si.
5RPDQLOLWHUDWXUD:
x Bari Károly (1990): Le veseski dej. Az erdő anyja. Országos Közművelődési Központ, Budapest
x Bari Károly (1985): Tűzpiros kígyócska. Gödöllői Művelődési Központ, Gödöllő
x Choli Daróczi József – Feyér Levente (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Budapest
x Janurik Tamás (2010): A lovári nyelv kiskátéja. Ad Librum Kiadó, Budapest
x Dr. Karsai Ervin (2004): Cigány nyelv I. Cigány nyelv alapfokon. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza
x Le Sapesqi Gili-Rromano Folkloró – Cigány Folklór-Kígyó Ballada. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher
x Mesék a Teleki térről, ahogy Balogh Ibike mondja. Cigány mesék felnőtteknek és gyerekeknek a Rádió C-ből
x Papp János (2008): Sityu romanes! – Tanulj cigányul. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest
x Papp János (2008): Cigány-magyar, magyar-cigány kéziszótár. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest
x Romane paramichi – Cigány mesék. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher
x www.khetanodrom.hu
x www.romanishib.hu
x www.romapage.hu
x sasvarigabor.extra.hu/bevezetotoplap.htm
Ungrikone Themeske romane manuhenge poemi, paramichi, pecipiji: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho –Farkas Zoltán
*LQDMLSHVNRKDW\DULSH
3.1. Teksturengo mishto, kritikalno ginajipe, fontosha gindurengo hatyaripe.
3.2. Fontosha informacijango avri vazdipe andar teksto.
3.3. Muto vaj shunde glasosko ginajipe, ginajipesko mishto, hatyardo hasnalisaripe.
3.4. Informacijango avri vazdipe andar teksturesko krujalipe.
3.5. Zhanel le printime thaj elektronikalni iskirisaripe perdal te dikhel, lenge kotora mishto sityol, lenge dati palpale zhanel te rodel.
,VNLULVDULSH
4.1. E gramatika thaj la gramatikaki/ortografijaki norma te pinzharel.
4.2. Skurto teksto te zhanel te iskirisarel:e-mailo, sms-o, dobrojimasko thaj kiposko lil, akharimasko lil.
4.3. Shukar ginajipesko iskirisaripesko kipo, lasho tempovo.
4.4. Zurales shukares zhanel te iskirisarel bidoshako.
4.5. Komunikacijako mishto iskirisaripe.
NODVVR
9RUELVDULSHVNRKDW\DULSH
1.1. O ashunipe, pala informacija zhanel te hatyarel.
1.2. Zhanel le alavengo hasnalisaripe ande sako dyeseski situcija thaj ando nevo krujalipe.
1.3. Zhanel te hatyarel le romane manushengo gindisaripe thaj vorbisaripe.
9RUELVDULSHVNR]KDQLSH
2.1. Lesko vorbisaripe mishto shaj hatyaren, uzhes thaj shukares vorbisarel.
2.2. Zhanel te vorbisarel romanes sakonesa.
2.3. Tela vorbisaripe zhanel te phenel pesko velemenyo, hatyaripe, peske gindura shukares zhanel romanes te phenel thaj vi kodo, hoj sostar.
2.4. Zhanel kavrengo velemenyo khetane te kidel, andar tekstura, andar pecipiji.
2.5. Shukares thaj mishto zhanel avri te phenel le romane alavi.
2.6. Memoritera mishto hatyaripesa zhanel te boldel.
2.7. But romane vorbi zhanel.
2.8. Lesko vorbisaripe mishto si, avri zhanel te phenel so gindisarel.
2.9. Zhanel lungi tekstura te sityol thaj angle te del len.
2.10. Lesko verbalno thaj na verbalno komunikacija mishto si.
5RPDQLOLWHUDWXUD
x Hegyi Ildikó (2009): Lovári/cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára. Dávid Kiadó, Kaposvár
x Dr. Karsai Ervin (2004): Cigány nyelv II. Cigány nyelv középfokon. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza
x Kertész Imre (2004): Bizhelyakipe, Sorstalanság. Aranygolyó Kiadó, Budapest
x Labodáné Lakatos Szilvia (2004): Klasszikusok lovári nyelven. In. Cserti Csapó Tibor (szerk.): Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok. PTE-BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs
x Labodáné Lakatos Szilvia (2005): Igei táblázatok a lovári nyelv tanulásához. PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs
x Madách Imre (1996): Le manusheski tragedija. Madachesko Literaturako Grupo, Budapest
x Papp János (2008): Cigány-magyar, magyar-cigány kéziszótár. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest
x Saint-Exupéry, Antoine de (1994): O cino krajo. Rostás-Farkas György, Budapest
x Vesho-Farkas Zoltán (1994): Cherhaja-Csillagok. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Budapest
x Vesho-Farkas Zoltán (2000): Vesho műfordítások. Budapesti Montessori Társaság, Gyula
x www.khetanodrom.hu
x www.romanishib.hu
x www.romapage.hu
x www. sasvarigabor.extra.hu/bevezetotoplap.htm
Ungrikone Themeske romane manuhenge poemi, paramichi, pecipiji:Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre,Vesho –Farkas Zoltán
*LQDMLSHVNRKDW\DULSH
3.1. Majlungone teksturengo hatyaripe.
3.2. Teksturenge analizajake formengo zhanipe.
3.3. Le teksturesko skurto reprodukacija.
3.4. Shunde glasesko thaj ande peste ginajipeski shtrategijako zhanipe.
3.5. Le teksturenge shtilusheske kotora thaj retorika.
,VNLULVDULSH
4.1. E gramatika, le iskiripeski norma te zhanel.
4.2. Te zhanel te iskirsarel kade, hoj te hatyaren kodo.
4.3. Te shaj ginaven o iskirisaripe, iskirisaripesko tempovo zurales mishto te avel.
4.4. Te zhanel sogodi tele te iskirisarel romanes.
4.5. Pinzharipe diferentnone iskirimaske formaki komunikacijako, thaj kodolenge zhanrango.
4.6. Kreativno iskirisaripe.
&*g5g*1(0=(7,6e*,2.7$7È6 1. Görög nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma) )HMOHV]WpVLIHODGDWRN
%HV]pGpUWpV
Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Rövid szövegek lényegének felismerése.
A nem verbális kommuni-káció megfigyelése és alkalmazása.
A kommunikáció különböző formáinak megismerése, alkalmazása.
Görög nyelvű szóbeli közlések megértése, az ezekre történő reagálás.
Az élőbeszéd tempójában elhangzott közlés egyszeri hallás utáni megértése különféle beszédhelyzetek-ben,az ezekre történő helyes reagálás.
Szóbeli közlések,egyszerű utasítások, kérések, kérdések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás.
Az egyszerű szóbeli közlések, utasítások, kérések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás.
Hallás után a közlés lényegének megértése, az erre történő helyes reagálás.
Szóbeli üzenetek megértése.
A hétköznapi kommunikációs helyzetekben a lényeg megértése, szókincsének ismerete és alkalmazása.
Egyszerű kérdések megértése és szóbeli válaszadás a következő témakörökben: család, lakóhely, napirend, iskola, öltözködés, vásárlás.
A tanult szavak, kifejezések jelentésének felismerése, szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt.
Az ismeretlen szöveg lényegének megértése.
A kulcsszavak, és az előzetes lényegi információk alapján.
A látottak, hallottak tartalmi megértése,visszaadása a szituációnak megfelelő szókincs használatával.
Agörög nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék
megismerése és megértése
A görög nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék felismerése megértése a rádió és tv műsorokban
A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és lényegének megértése rádió és tv műsorokban.
A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és megértése rádió és tv műsorokban.
Görögország és Magyarország nevezetességei.
A témakörökhöz kapcsolódó olvasmányok beszédkörnyezetének és tartalmának megértése.
A tanult témakörökhöz kapcsolódó olvasmányok
megértése. Rövidebb szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása (magyar és görög nyelven)..
Hallás után a közlés lényegének megértése a következő témakörökben:
család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, ország ismeret, a görög nemzetiség élete.
Az ismeretterjesztő és játékfilmek, valamint a görög irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése.