Orv´ ¨ eny´ aramos reped´ esvizsg´ alat a Paksi Atomer˝ om˝ uben

E fejezet meg´ır´as´aban nagy seg´ıts´eg¨unkre voltD´oczi Mikl´os ´ur (a Paksi Atomer˝om˝ut˝ol), akinek e helyt is szeretn´enk megk¨osz¨onni a hozz´aj´arul´as´at.

Az ¨orv´eny´aramos vizsg´alat elv´et mutatja be az ”¨Orv´eny´aramos vizsg´alat” c´ım˝u ani-m´aci´o.

Ha egy tekercsben v´altakoz´o ´aram folyik, akkor a tekercs k¨or¨uli t´erben v´altakoz´o m´ ag-neses mez˝o induk´al´odik. Ebben a m´agneses t´erben az odahelyezett elektromos vezet˝oben – pl. a vizsg´alati darabban, mely mondjuk egy cs˝o - a v´altoz´o m´agneses mez˝o hat´as´ a-ra v´altakoz´o ´aram induk´al´odik. Ezt nevezz¨uk ¨orv´eny´aramnak. Els˝osorban a fel¨uletre kifut´o, vagy ahhoz k¨ozeli hi´anyok detekt´al´as´ara ´es m´eret¨uk meghat´aroz´as´ara alkalmas.

Alkalmazhat´o m´agnesezhet˝o ´es nem m´agnesezhet˝o anyagok eset´eben is, de a m´eret meg-hat´aroz´as megb´ızhat´os´aga nem m´agnesezhet˝o anyagok eset´eben l´enyegesen nagyobb.

A keletkezett ¨orv´eny´aram ir´anya olyan, hogy az ´altala l´etrehozott m´agneses mez˝o az ˝ot induk´al´o m´agneses mez˝ot gyeng´ıteni,

”f´ekezni” igyekszik. A k´et m´agneses mez˝o ered˝oje egy vektor, mely t¨obb t´enyez˝o f¨uggv´enye, de ´alland´o k¨or¨ulm´enyek k¨oz¨ott – pl.

´

alland´o falvastags´ag - ´alland´o. Reped´esek, egy´eb fel¨uleti hib´ak megv´altoztatj´ak a fe-l¨uleten induk´al´od´o ¨orv´eny´aram nagys´ag´at ´es ez a v´altoz´as a rendszer impedanci´aj´anak megv´altoz´as´at eredm´enyezi. Az ¨orv´eny´aramos k´esz¨ul´ek ezt az impedancia v´altoz´as´at ´ er-z´ekeli/regisztr´alja. Az anyagvizsg´alat sor´an ezeket a v´altoz´asokat m´erj¨uk ´es a v´altoz´as m´ert´ek´eb˝ol k¨ovetkeztethet¨unk a felder´ıtett indik´aci´o hely´ere ´es m´ereteire. A behatol´as m´elys´ege (Standard Depth of Penetration) az anyagmin˝os´eg mellett legink´abb a vizsg´ a-lati frekvenci´at´ol f¨ugg. Ennek kisz´am´ıt´as´ara t¨obb algoritmus is l´etezik, ezek egyike a Hocking f´ele k´eplet mely az ipari gyakorlatban tal´an a legk¨onnyebben haszn´alhat´o:

δ= 50

P´elda: az ¨orv´eny´aramok behatol´asi m´elys´ege a frekvencia f¨uggv´eny´eben (ausztenites anyag eset´en, a fenti k´eplettel sz´amolva):

Erezhet˝´ o, hogy egy ennyire az elektromoss´agra ´ep¨ul˝o vizsg´alat j´ol digitaliz´alhat´o, automatiz´alhat´o ´es ez ´ıgy is van. ´Erdemes olyan vizsg´alati darabok eset´en kihaszn´alni ezt a lehet˝os´eget, amikor nagy mennyis´eg˝u, z´art geometri´aj´u – cs˝o, n´egysz¨ogszelv´eny -vizsg´alati darabot kell ellen˝orizn¨unk, mert az ilyen jelleg˝u darabok eleve megvezetik a szond´at!

A Paksi Atomer˝om˝uben a g˝ozfejleszt˝ok ´es a g˝ozkondenz´atorok eset´eben alkalmazzuk ezt az elj´ar´ast (l´asd a 6.29 ´abr´at). (A g˝ozkondenz´atorok vizu´alis vizsg´alata sor´an m´ar sz´oba ker¨ult a vizsg´al´okamera, mint speci´alis c´eleszk¨oz.)

frekvencia (kHz) behatol´asi m´elys´eg (mm)

20 3,00

50 1,89

120 1,22

200 0,95

400 0,67

600 0,55

6.1. t´abl´azat. Az ¨orv´eny´aramok behatol´asi m´elys´ege a frekvencia f¨uggv´eny´eben auszte-nites anyag eset´en

6.29. ´abra. G˝ozfejleszt˝o sematikus rajza. A pirossal sz´ınezett t´apv´ızeloszt´o kollektor alatt sz¨urk´evel jel¨olt ter¨ulet a h˝o´atad´o cs¨ovek halmaza [PA foto 2]

Az ¨orv´eny´aramos reped´esvizsg´alat eset´eben alkalmazott szond´ak a vizsg´alt berende-z´es geometri´aj´ahoz alkalmazkodnak, nem szabv´anyos´ıtott darabok. Ez´ert ez a vizsg´alat pontos hiteles´ıt´est ig´enyel a vizsg´alatsorozat el˝ott ´es k¨ozben is! A g˝ozfejleszt˝o vizsg´alata sor´an a szondabevezet˝o cs˝o (6.30 ´abra) egyben egy referenciadarab is, ´ıgy minden egyes vizsg´alat el˝ott rendelkez´esre ´all a hib´atlan cs˝o (0%-os hiba), a 20%, 50%, 80% ´es 100%

hiba k´epe.

6.30. ´abra. ¨Orv´eny´aramos szondabevezet˝o tesztcs˝o m˝uszaki rajza [PA foto]

A g˝ozfejleszt˝o vizsg´alata sor´an nagy el˝onyk´ent jelentkezik a manipul´ator haszn´alata,

´ıgy a vizsg´alatot t´avvez´erl´essel, a sug´arvesz´elyes helyekt˝ol t´avolr´ol lehet v´egezni. Z´art h´al´ozaton kereszt¨ul az ´ert´ekel˝o k¨ozvetlen¨ul hozz´af´er az archiv´alt m´er´esi adatokhoz, ´ıgy az

´

ert´ekel´es a vizsg´alattal egy id˝oben is t¨ort´enhet, de att´ol f¨uggetlen¨ul is. Az eredm´enyeket digit´alisan t´arolj´ak, s az ´ıgy l´etrej¨ott ´es egyre n¨ovekv˝o adatb´azis seg´ıts´eg´evel, naprak´esz inform´aci´okkal rendelkezhet¨unk a berendez´esekr˝ol.

A g˝ozkondenz´ator eset´eben a szonda mozgat´asa k´ezi er˝ovel t¨ort´enik. Ennek egyik oka a szekunder k¨ori k¨ornyezet, a m´asik a k¨onny˝u hozz´af´er´es. Az adatr¨ogz´ıt´es, ´ert´ekel´es

´

es archiv´al´as met´odusa ugyanaz.

A gyakorlatban a vizsg´alat adatfelv´eteli k¨ozpontja egy kont´ener, mely az ellen˝orz¨ott z´on´aban van, benne fixen telep´ıtve az ¨osszes vez´erl˝o sz´am´ıt´og´ep ´es vez´erl˝oegys´eg. Az

´

ert´ekel´es egy, a szekunder k¨orben telep´ıtett kont´enerben t¨ort´enik, ahov´a optikai k´abelen k¨uldj¨uk ki az adatokat. Az ´ert´ekel´es, az adatfelv´etelt˝ol id˝oben f¨uggetlen¨ul t¨ort´enik.

A g˝ozfejleszt˝o kollektoraiba telep´ıtett manipul´atorok tolj´ak be a szond´at a h˝o´atad´o cs¨ovekbe, majd a kih´uz´as sor´an t¨ort´enik az adatfelv´etel. Az´ert a kih´uz´as sor´an, mert ´ıgy a szonda sebess´ege egyenletesebb, a vizsg´alat pontoss´aga szempontj´ab´ol ez megfelel˝obb.

A m´ert impedanciav´altoz´asok mell´e t´arsulnak az ´ut- ´es koordin´ataadatok is, ´ıgy nagy pontoss´aggal meg´allap´ıthat´o, hogy mekkora hiba, milyen t´avols´agban tal´alhat´o, pontosan melyik cs˝oben.

20%-os hibanagys´agt´ol regisztr´alni, ´es rendszeresen vizsg´alni kell a cs¨ovet. Ha a hiba m´erete meghaladja a kritikusat, a h˝o´atad´o cs¨ovet ledug´ozzuk, kiz´arva ezzel a primerk¨ o-ri h˝ut˝ok¨ozeg szekunder k¨orbe ker¨ul´es´enek vesz´ely´et. A g˝ozfejleszt˝o h˝o´atad´o cs¨oveinek sz´ama elegend˝o tartal´ekot hordoz ahhoz, hogy a jelenlegi elhaszn´al´od´asi tendenci´aval

kalkul´alva, a meghosszabb´ıtott ´elettartamba is belef´erjen.

Maga a ledug´oz´as ugyanezzel a manipul´atorral, de egy m´asik supporttal (l´asd a 6.31

´

abr´at) ´es m´asik szakemberg´ard´aval t¨ort´enik. A dug´okat, behelyez´es¨uk, bepr´esel´es¨uk ut´an automat´aval lehegesztik, majd vizu´alis anyagvizsg´alattal ellen˝orzik. El˝ofordul, ha nem is gyakran, hogy valami miatt az automata hegeszt´es nem j¨on ¨ossze. Ilyenkor bizony le kell m´aszni a kollektorba ´es k´ezzel kell bevarrni a dug´ot.

6.31. ´abra. Kraftwerk Union gy´artm´any´u felt´et (support). Baloldalt l´athat´o a v´ızszintes helyzet˝u szondabevezet˝o ´es referencia cs˝o. A support ´arboca lehet˝ov´e teszi a vez´erelt f¨ugg˝oleges ´es a pol´aris mozg´asokat

Ezut´an az anyagvizsg´al´ok is lem´asznak ´es ”megpenetr´alj´ak” a varratot. Mindenkinek van t´ız perce a maga m˝uvelet´ere. Teh´at a hegeszt˝o meghegeszti ´es felj¨on, majd egy anyagvizsg´al´o v´egrehajtja a vizu´alis ellen˝orz´est ´es besz´orja a varratot pirossal s felj¨on.

A megfelel˝o id˝o (10-15 perc) eltelt´evel. egy m´asik anyagvizsg´al´o lemegy ´es a varratot letiszt´ıtja, majd felsz´orja az el˝oh´ıv´o fest´eket. Ezut´an felj¨on ´es lem´aszik az utols´o anyag-vizsg´al´o is, aki ki´ert´ekeli a penetr´aci´os vizsg´alatot ´es letakar´ıtja a varratot ´es felj¨on. Nem valami kellemes munka.