1956 Oroszlányon
október 26.
A rabok szervezkedése
Oroszlányban békésen folyt a termelés a bányában, október 26-ig jelentősebb esemény nem történt a városban. Az elítéltek ekkor, október 26-án kezdtek el szervezkedni, - amiről a hivatalos szervek is tudtak - miután a civil bányászoktól értesültek az országban zajló eseményekről. A táborba ezek után felfegyverzett pártaktívákat küldtek.775 Csörgő Ferenc munkahelyparancsnok pedig telefonon érdeklődött a megyei főosztálytól, hogy mit tegyen. Azt az utasítást kapta Tóth Károly alezredestől, hogy először tárgyaljon, utána pedig végső esetben lövessen.776
A táborban az elítéltek közben kokárdákat és zászlókat kezdtek gyártani és detektoros rádiókból értesültek a további eseményekről. Ezután írásos követelést fogalmaztak meg a parancsnoknak címezve, melyben közölték, hogy nem szállnak le a bányába dolgozni. Továbbá Torma János és Horváth Gyula őrmester kiadatását is kérték, később pedig szabad elvonulást.
Csörgő Ferenc egyik kérésüket sem teljesítette és nem fogadta a rabok küldötteit sem.777
773 Tichy Vilmos: Csolnoki visszaemlékezés 1956, 8.
774 Hadtörténelmi Levéltár, MN-Kgy-F, 1956-os gyűjtemény 2.ő.e.
775 Haraszti Mihály-Kőbányai Ferenc-Kulcsár Emil Miklós: Fejezetek Oroszlány történetéből. 47.
776 Germuska Pál: Komárom megye, 222.
777 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 62. Germuska Pál: Komárom megye, 222.
A kitörési kísérlet
Mivel tárgyalásra nem került sor, ezért az elítéltek „megindultak a kerítés felé azzal a szándékkal, hogy kitörnek. A főkaput támadták, s az ott elhelyezett őrség parancsnokának felszólítására sem hagyták abba a támadást. Így a parancsnok tüzet vezényelt”.778 Az őrség az elítéltek közé lőtt, aminek eredményeként 3 halott és 7 sebesült maradt a helyszínen.779 Más források szerint 1 elítélt halt meg és 2 pedig megsebesült.780 A mentők adatai szerint 13 órakor 2 embert szállítottak lőtt sebbel a tatabányai kórházba, valamint 14.30-kor újabb 6 sérültet.781 További szervezkedés a táborban
A sikertelen kitörési kísérlet során az elítéltek kiszorították az őröket a tábor belső részéről. Ezt követően a rabok, kiegészülve a bányából feljövő délelőtti műszak létszámával barikádokat kezdtek építeni. Peszle Antal és Veréb Zoltán vezetésével alá is aknázták ezeket, valamint a transzformátort is.782 Lőszert és robbanóanyagot is vittek oda. Valamint kívülről a civilek röpcédulákat szórtak be a táborba, melyeken arra biztatták az elítélteket, hogy tartsanak ki, estig kiszabadítják őket.783
Közben tüntetés a városban
A városban is október 26-án kezdődtek a megmozdulások, mindenütt gyűléseket szerveztek.
Az összegyűlt tömeg a Cermann kocsma előtt elszavalta a Szózatot, majd a Petőfi Művelődési Otthon elé vonult, ahol a bányász rádió stúdiójából beolvasták a 12 pontot.784 A tüntetők ezt követően a KÖMI táborhoz indultak.
A tömeg odaérkezik a táborhoz
A táborhoz vezető úton a tüntetők találkoztak egy bv. őrrel, aki megjegyezte, hogy ki ne merjenek menni a XVIII-as aknához. Ezt követően az őrt felszólították arra, hogy adja oda a fegyverét vagy legalábbis ne merje használni.785
A kb. 100-150 fős tömeg, amely főleg volt elítéltekből, vájártanulókból, és a helyi építkezésnél dolgozó nőkből állt, ezután folytatta útját a XVIII-as aknához. A vájártanulók a
778 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 62.
779ÁBTL 3.1.5. O-14262 Oroszlányi Szénbányák Vállalat 59.
780 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 62.
781 Haraszti Mihály-Kőbányai Ferenc-Kulcsár Emil Miklós: Fejezetek Oroszlány történetéből, 48.
782 A transzformátor aláaknázása Csolnok esetében is előfordult, lehet, hogy vándormotívumról van szó.
783 ÁBTL 3.1.9. V-144228 Szirmai István, 76.
784 Haraszti Mihály-Kőbányai Ferenc-Kulcsár Emil Miklós: Fejezetek Oroszlány történetéből. 48.
785 ÁBTL 3.1.9. V-144907 Zavagyi Lajos, 135.
tüntető tömeghez 2 oktatójuk Nyisztor József és Kiss Kálmán kíséretével csatlakoztak, hogy ne essen bajuk. „a tömeggel először a gyógyszertár felé, majd a faluból jövet a bányász rádió épületéhez mentünk. A rádió épülete előtt a tömegben többen követelték a XVIII-as aknai rabok kiszabadítását. Erre a tanulókkal és a tömeggel elindultunk a XVIII-as akna felé vezető úton. A XVIII-as aknai táborhoz érve kb. 15 percet időztünk, majd kb. 40-50 fő tanulóval visszajöttünk az intézetbe.”786
A tanulók visszatértek az iskolába, de a tüntető tömeg többi része a tábor bejáratánál tárgyalni kezdett a tábor parancsnokával.787 Erre a délelőtti műszakban dolgozó elítélt Schlagmüller József a következőképpen emlékszik vissza: „amikor társaimmal a tárnából feljöttünk, láttuk, hogy a munkahelyen nagy a zűrzavar, az elítéltek szabadon járkálnak. Érdeklődésünkre (társaik MA) elmondták, hogy Budapesten és Oroszlányba is forradalom van, az elítélteket kiszabadították. Felhívtak bennünket, hogy ne hagyjuk el szobáinkat, majd (az elítéltek közül MA) egy küldöttséget választottak, amelyet elküldtek a munkahelyparancsnokságra, hogy kérje az elítéltek szabadon bocsájtását. A küldöttség 3 vagy 4 tagból állt, egyik tagja Péter Ervin volt, több tagját nem ismerem. A küldöttség 16 órakor ment el a parancsnokságra, ahonnan azzal tért vissza, hogy 17 órakor adnak választ az elítéltek követelésére.”788
A fegyverhasználat után megváltozik a parancsnokság viselkedése és fogadja az elítéltek, majd a tüntetők küldötteit is, amiről a délelőtti órákban még szó sem lehetett. A rabok 5 fős forradalmi bizottságának küldöttei Péter Ervin, Einermann Antal, és Zoltán voltak.789
A rabok kiengedése
A táborparancsnoknak közben Budapestről telefonon megtiltották a fegyverhasználatot.790 Így miután nem lövethetett, a tüntetők be, a rabok pedig kitörtek volna, így kénytelen volt elengedni az elítélteket. „17 órakor a küldöttség ismét felkereste a parancsnokságot, onnan visszatérve azt állították, hogy mindenki szabadon távozhat, amihez a parancsnokság engedélyt adott. Mi ezt nem akartuk elhinni és attól tartottunk, hogy amennyiben megkíséreljük a tábor elhagyását az őrség tüzelni fog ránk. Kb. 17 óra 15 perckor a körletet övező kerítésnél néhány őr kíséretében megjelent Nógrádi János bv fhdgy., aki közölte velünk, hogy nyugodtan távozhatunk, senkinek sem lesz bántódása. Közben több polgári ruhás személy is megjelent, akik felhívtak bennünket a távozásra és figyelmeztettek bennünket, hogy távozásunk után ne kövessünk el bűncselekményeket. Ezután visszakaptuk polgári ruháinkat és eltávoztunk.”791
786 Uo. 135.
787 ÁBTL 3.1.5. O-14262 Oroszlányi Szénbányák Vállalat, 59.
788 ÁBTL 3.1.9 V- 141325 Sipos Endre és tsai, 44.
789 ÁBTL 3.1.9. V-144228 Szirmai István. A többiek neve hiányzik.
790 Germuska Pál: Komárom megye, 222.
791 ÁBTL 3.1.9. V- 141325 Sipos Endre és tsai. 43-44.
Az elítéltek úgy, ahogy voltak, rabruhában hagyták el a tábort, bármilyen hivatalos irat nélkül, nem rendelkeztek szabadonbocsátási igazolvánnyal. Az elítélteknek Szigetvári György nemzeti színű kokárdákat osztogatott, valamint „e személyeket zendülésre aktivizálta.”792 A táborból az őrség egy része pedig a városi rendőrkapitányságra vonult be fegyveresen. Az elítéltek egy része, 50-60 fő pedig a táborban maradt, illetve voltak, akik másnap visszatértek.793
A rabok bekapcsolódása az oroszlányi eseményekbe
A kiszabadult elítéltek részt vettek a munkástanács és a nemzeti bizottságok megszervezésében és a fegyveres nemzetőrségnek is tagjai lettek.794 A Városi Forradalmi Bizottság 6 aktív tagja közül 2 személyről említik meg, hogy korábban elítéltek voltak, mindketten fontos pozíciókat töltöttek be a forradalom alatt. Simon Istvánt a Városi Forradalmi Bizottság titkárának és a Forradalmi Katonatanács elnökhelyettesének is megválasztották. Harsányi Jánost pedig a Városi Forradalmi Bizottság elnökének, majd a Forradalmi Katonatanács elnökének választották meg.795 A szintén volt elítélt dr. Pásztor László pedig a 8 tagú Városi Forradalmi Bizottság tagja lett.
A Forradalmi Katonatanács 9 tagja között volt továbbá Horváth Elek és Bari Sámuel volt elítéltek, akik részt vettek a városi pártbizottság épületének „átvizsgálásában” és a rendőrség épületének elfoglalásában is. Ezenkívül párttagoknál házkutatásokat is tartottak.796
Az egyik fegyőrt Horváth (Gyulát vagy Istvánt) lakásáról 3 fegyveres - Hári Kovács András volt elítélt és még 2 katona - a rendőrségre vitte, mert arra utasították őket, hogy menjenek oda, mert a lakásában fegyver van. A rendőrségre kísért fegyőr után ment felesége, akit ezt követően elengedtek.797
október 27.
A tábor parancsnokát Csörgő Ferencet az oroszlányi városi osztály vezetője arról értesítette, hogy a tábor őrségét meg fogják támadni a felfegyverzett volt elítéltek. Ennek hatására az őrök egy része fegyverzetükkel együtt a pusztavámi honvédséghez menekült. Majd Fischer Lajos és 16 őrtársa a fegyverzettel együtt Veszprém felé indult. Útközben a várpalotai helyőrség parancsnoka lefegyverezte őket, és mint szökött államvédelmi beosztottakat elfogták őket.
Elvették többek személyi felszerelését, a parancsnokság kantinjának pénzét 13 000 Ft-ot és
792ÁBTL 3.1.9.V-150372 Komárom megyei monográfia. 264.
793 Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban, 81.
794ÁBTL 3.1.9.V-150372 Komárom megyei monográfia, 260.
795 ÁBTL 3.1.5. O-14262 Oroszlányi Szénbányák Vállalat 261. Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 113.
796ÁBTL 3.1.5. O-14262 Oroszlányi Szénbányák Vállalat 59.
797 ÁBTL 3.1.5 M-13961 „Hegedűs János” 35.
néhány őrt bántalmaztak is.798 Csak október 31-én engedte el őket a Veszprémi Forradalmi Tanács.799
Az őrök másik része a táborban maradt, őket az esti órákban visszatérő fegyveres elítéltek küldték el. Továbbá a tábor berendezési tárgyainak egy részét megrongálták, másik részét pedig elvitték. Az őrség Oroszlányban maradt tagjainak ezután a katonai tanácsnál kellett jelentkeznie igazolás végett, Csörgő Ferenc munkahelyparancsnokot ki is hallgatták.800 Közben a városban megalakult a városi munkástanács, ezt megelőzően pedig az üzemi munkástanácsok is.801
október 28-31.
Október 28-án megalakult az oroszlányi nemzetőrség a rendőrség épületében, valamint eltávolították a vezető párttagokat, így a vb titkárt és az elnökhelyettest is. Az oroszlányi munkahelyparancsnok Csörgő Ferenc fhdgy. és 6 beosztottja pedig másnap, október 29-én a székesfehérvári megyei börtönben keresett menedéket. „Mint elmondták Oroszlányban a büntetésvégrehajtási őrséget teljesen szétverték, a rabok kiszabadultak.”802
Ezután Győrbe a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésére küldtek egy 5 tagú küldöttséget, valamint október 31-én egy csoport vöröskeresztes szállítmányért Ausztriában járt.803