Lakásproblémák, fizetés, család, konyha

Az országosan tapasztalható lakáshiány a munkahelyparancsnokságok helyszínein is érezhető volt, több őr a családja nélkül volt kénytelen élni, ami kihatott közérzetükre és munkateljesítményükre egyaránt.

A csolnoki őrök lakáshelyzetének megoldásában a munkahelyparancsnok is próbált segíteni és levélben érdeklődött a községi tanács vb elnökétől, hogy vannak-e renoválás vagy kisebb átalakítás útján rendbe hozható lakások. Remiss György vb titkár válaszlevelében megírta, hogy nincsenek ilyen lakások, illetve „egy-két szóban forgó lakás, ami ebbe a meghatározásba sorolható magántulajdont képez, szükséges lenne a tulajdonossal kapcsolatos megegyezés.”⁶⁵⁹ Falubeli lakások kéréséről egy esetben tudunk. A Petőfi Sándor utca 105. számú lakást kérte volna a bánya 1954-ben 3 évre használatba a tulajdonostól, aki azonban nem bocsátotta a bánya rendelkezésére az ingatlant. Ugyanakkor biztos az, hogy őrök a faluban is laktak, mivel egy másik forrásban arról olvashatunk, hogy az egyik csolnoki lakos lakásában fegyőr lakik.

Ezt azonban nem nézték jó szemmel, és a Dorogi Járási Tanács VB-a felszólította a csolnoki Községi Tanács VB-át hogy keressenek a fegyőrnek más lakást és költözzön el.⁶⁶⁰

A faluban mindemellett terület kisajátításokra is sor került 1955. március 26-át követően, mivel 28 KÖMI lakás építéséhez kellett a terület. Az építkezéshez 11 csolnoki család, illetve magánszemély telkét, valamint 2 állami tulajdonban lévő földet sajátították ki, melyek ezután a Dorogi Szénbányászati Tröszt tulajdonába kerültek.⁶⁶¹ A földek eredeti tulajdonosainak kárpótlásáról vagy esetleges területcseréről nincs szó a dokumentumban.

Mivel a faluban nem állt rendelkezésre elég üres lakás az őrök számára, sokan a tábor területén laktak. Így a kérdést egy 40 fő elhelyezésére alkalmas laktanya építésével is próbálták rendezni, a laktanya azonban még 1956-ban sem volt készen. A lakások építése viszont zajlott, 1956 tavaszán 4 lakás állt építés alatt.⁶⁶²

A mellékletben lévő, a IX-es aknáról készített helyszínrajzon 6 önálló lakás látható, illetve egy 10 lakásból álló ház, melyek a munkahelyparancsnokság közvetlen közelében helyezkedtek el. Ezeket a falubeli lakosság őri villáknak nevezte el. De nemcsak a IX-es hanem a XII-es akna mellett is voltak őri lakások.⁶⁶³ Továbbá Sárisápon és Dágon is

658 Uo. Munkaterv. 1955. 04. 01.

659 MNL K-EML XXIII. 720 B Csolnok község iktatott iratanyaga 1950-56.

660 MNL K-EML XXIII. 720 B Csolnok község iktatott iratanyaga 1950-56.

661 MNL OL XXIX F–102 x III/112. d.

662 BVOP Irattár Jegyzőkönyv a csolnoki munkahelyparancsnokság átadás-átvételéről, 1956. március 27.

663 Azok elítéltek, akiket bányamunkára alkalmatlannak nyilvánítottak ezeken a lakásokon dolgoztak, kül- és

elősegítették a lakáskeresést.⁶⁶⁴

Akinek lett lakása, hozta magával a családját is, akik azonban nem mindig viselkedtek a párt elvárásai szerint, így Kabarcz Vilmos százados kisfia Dicsértessék a Jézus Krisztust köszönt, amikor belépett a munkahelyparancsnokságra. Ezt a következő gyűlésen szóvá is tették, a gyerek édesapja elmondta, hogy felesége nagyon vallásos környékről származik, neki pedig nincs elég ideje a családjával foglalkozni és nevelni őket.⁶⁶⁵

Oroszlányon is problémát okozott a lakáskérdés, itt azonban nemcsak az őröknek, hanem a civil bányászoknak is, mivel a város lakossága rövid időn belül emelkedett a többszörösére. Az őrök itt is a városi pártbizottsághoz fordultak, hogy segítsenek a lakásproblémájuk megoldásában, mivel az itteni őrök 80%-a laktanyaszerűen volt elhelyezve.⁶⁶⁶

A pártbizottság kimondta, hogy a jelenlegi körülmények között nem tud lakást biztosítani az őröknek. Fokozatosan azért javult a helyzet, 1955-ben 5 lakást kaptak az őrök, de ennek ellenére 25-28 fő továbbra is a lakáshiány miatt gondolkozott azon, hogy otthagyja az oroszlányi munkahelyparancsnokságot.

Azonban, ha lett volna lakás minden problémát az sem oldott volna meg, mivel az őrök közül néhányan akkor sem költöztették volna ide a családjukat. Ennek két fő oka volt: néhányan ideiglenesnek érezték a munkahelyüket, mások pedig attól tartottak, hogy a volt elítéltek bántalmaznák őket vagy betörnének hozzájuk.⁶⁶⁷

Tatabányán szintén a parancsnokság fennállása alatt végig gondot okozott a lakáshiány. A családtól való elszakítottság itt is azt eredményezte, hogy sokan le akartak szerelni, 1953 decemberében 14-en adták be kérelmüket. Ezekre a leszerelési kérelmekre azonban gyakran nem válaszoltak, amivel ártottak a fegyelemnek is.⁶⁶⁸ Később belátták a hibás stratégiát, és elengedték azokat, akik menni akartak: „hamarosan megszabadulunk azoktól az elvtársaktól, akik a leszerelésüket kérték és akik rossz irányba befolyásolták a fegyelmet.”⁶⁶⁹

A probléma megoldására 1953 decemberében felmerült az, hogy a tábor melletti épületeket megkapja a parancsnokság lakás céljára.⁶⁷⁰ Ezen épületek átadását azzal is megindokolták, hogy azokban politikailag nem megbízható emberek laktak, voltak közöttük olyanok is, akik nemrég szabadultak a börtönből, s ezt a helyzetet a tábor biztonságát tekintve is veszélyesnek

beltéri munkákat végeztek.

664 MNL OL XXIX F–102 x I/165. doboz. Kiss Endre BEM jogtanácsos levele Lengyel András trösztigazgatóhoz, 1953. április 27.

665 MNL K-EML XXXV 33..f. 3.cs 54.ő.e. 1954. február 8. jkv.

666 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e 16. ill. Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 104.

667 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 93.

668 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.

669 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1954. 03. 30.

670 Uo. MDP Tatabánya XIV-es akna Alapszervezetének 2/4 évi munkaterve, 1955. 04.01.

ítélték meg.⁶⁷¹

1954-ben további lépéseket tettek az őrök lakáskérdésének megoldására. A tröszt jogi osztálya 2 szobás lakásokat akart biztosítani az őröknek. Azonban azt is megállapították, hogy jelenleg nem tudnak ilyen lakásokat biztosítani, de ha a tröszt kap a Tatabánya-Újvárosban épülő lakásokból, akkor újra tárgyalnak a kérdésről. Valamint szóba kerülhet nyugdíjasok átköltöztetése is, aktív dolgozókat azonban nem költöztethettek el. Továbbá a tábor mellett felszámolt bányászszálló is lehetséges megoldás volt, erről a lakáshivatallal tárgyaltak.⁶⁷² Nemcsak az őröknek, hanem a parancsnoknak és a politikai helyettesnek biztosítandó lakások körül sem volt minden rendben. A trösztnek a Belügyminisztérium és a Szénbányászati Minisztérium megállapodása értelmében a parancsnok és a politikai helyettes részére 2-2 szoba konyhás lakást kellett volna adni. Ezért felszólították a trösztöt, hogy utalják ki a lakásokat december 1-ig a tábor területéhez legközelebb eső lakónegyedben, különben a munkahelyparancsnok jelentést tesz a Belügyminisztérium felé. ⁶⁷³

A helyzet 1955-ben kezdett megoldódni, ebben az évben 4-en kaptak lakást⁶⁷⁴, és 1955 szeptemberében bejelentették azt, hogy 50 új lakás fog épülni a bv. őrség részére, amiből mindenki kapni fog, aki jelenleg távol él a családjától.⁶⁷⁵ Mindezen lépések megvalósításáról és eredményeiről azonban nem rendelkezünk további forrásokkal.

Étkezés tekintetében a csolnoki XII-es aknán szolgálatot teljesítők Dorogon, Pilisvörösváron, Annavölgyön és a KÖMI táborban is étkezhettek. A IX-es aknai őrök kantinja a 19-es számot viselte. Itt a munkahelyparancsnokság konyháján a táborban szolgálatot teljesítő őrök feleségei főztek, pl. Kecskésné, Gémesné, Faragóné, Bögréné, Vetró Pálné. Az itteni konyhát a higiéniai szabályok be nem tartása jellemezte, például legyek voltak a levesben. Több őr panaszkodott is emiatt, hogy ők rosszabb ételt kapnak, mint az elítéltek, annak ellenére, hogy a konyhát a Belügyminisztérium látta el 1954 februárja után.

Kezdetben az őrök nem fizettek az étkezésért, majd 1952. november 15-én a BM C/1-es főosztálya értesítette a trösztöt és a vállalatot, hogy az őröknek is fizetniük kell az étkezésért.

Ezzel kapcsolatban jegyzőkönyvet vettek fel, mely szerint az őrség eddig azért nem fizetett, mert Princz Gyula alezredes utasítása szerint a bánya-külmunkahelyeken az őrség ingyenes étkezésben részesül. De változott a központi utasítás és november 15-től az őröknek is havonta 9.80 Ft-ot fizetniük kellett az étkezésért.⁶⁷⁶

A konyha az étkezés helyszínén túl fontos találkozási pont volt, ahol minden őr megfordult.

671 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.

672 XXIX F 107 e 29. d 81. t. Szabó János munkahelyparancsnok 1954. 11. 12-ei levele.

673 Uo.

674 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Munkaterv. 1954. 07. 14.

675 Uo.. Párttaggyűlési jkv. 1955. 09. 20.

676 MNL OL XXIX F 102 x.

Az őrök közti viszonyt az is befolyásolta, hogy kinek a felesége hogyan dolgozott a konyhán, s ez ellentéteket is eredményezett. „A napokban azt hallottam több elvtárstól, hogy a gyerekek azt fullyák Kecskésnét kirúgják a Kantinból ugyanakkor megmondják, hogy ezt a Ballai bácsi és a Kabarcz bácsi mondták.”⁶⁷⁷ Az asszonyok közti viszony sem volt jó, előfordult, hogy a moslékon veszekedtek, ráadásul az elítéltek előtt.⁶⁷⁸

Ezen hiányosságok és szabálytalanságok miatt 1955 májusában új rendszert vezettek be a konyhán. Ennek oka volt, hogy eddig az őrök családtagjai is többször a munkahelyparancsnokság konyháján étkeztek, illetve nem fizették ki az ételt előre. Eddig ha valamelyik őrnek el kellett hagynia a munkahelyparancsnokságot, mert ilyen parancsot kapott, akkor nem kapott hideg élelmet. A hiányosságok között megemlítették, azt is, hogy a tábor parancsnoka nem adja meg pontosan az őrök létszámát a konyhán dolgozóknak az éberségre való hivatkozással, azonban így a konyhán nem tudják hány személyre főzzenek.⁶⁷⁹

Az új szabályozás szerint ezután háromszori étkezés csak annak az őrnek járt, aki a tábor területén belül lakott, aki azon kívül élt, ő csak ebédre volt jogosult. Az étkezés díját egy hónapra előre be kellett fizetni és minden napra külön jegyeket kaptak érte.⁶⁸⁰

A kantin nem csak ebédlőként szolgált, hanem szórakozási lehetőséget is biztosíthatott volna az őröknek. Az itt dolgozó Kecskésné azonban már fél 10-kor bezárt, így a szabadnapos őrök gyakran a csolnoki kocsmába vagy a helyi bálba mentek le szórakozni.⁶⁸¹

A tatabányai munkahelyparancsnokság kantinját Barta László alhadnagy felesége vezette.⁶⁸² Itt az ebédlőhelyiség épülete hiányzott, ami 1955 tavaszára készült el,⁶⁸³a csolnokihoz képest azonban alig voltak hiányosságok, csupán az ételek elkészítését nem tartották eléggé változatosnak. Ezért az ételfelelőst gyanúsították meg, hogy összejátszik a konyhával és nem törődik az ételek minőségével.⁶⁸⁴ Itt a moslékot sem osztották szét az őrök között, mint pl.

Csolnokon. Az őrök ezért szót is emeltek, hogy máshol szétosztják, de itt a parancsnoknak utasítása volt arra, hogy állami hizlaldának adja át, amit szigorúan be is tartatott, megelőzve ezzel jó néhány problémát.⁶⁸⁵