Őrök Csolnokon, Oroszlányon és Tatabányán
7. Az őrök kapcsolatai az elítéltekkel, a civil bányászokkal és a lakossággal
677 MNL K-EMLXXXV 33.f 3 cs 54ő.e 1954. március 1. jkv.
678 Uo. 1955. március 16. jkv.
679 MNL OL XXIX- F- 102- n Ellenőrzési ügyek 1.doboz
680A reggelire szólót ponttal, az ebédre szólót vonallal, míg a vacsorára szólót kötőjellel jelölték. MNL OL XXIX- F- 102- n Ellenőrzési ügyek 1.doboz
681 MNL K-EMLXXXV 33.f 3 cs 54ő.e 1954. március 1. jkv.
682 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. 1955. 06. 13.
683 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.
684 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.
685 Uo.. Párttaggyűlési jkv. 1955. 07. 27.
Az őrök és elítéltek közötti kapcsolat kétféle logikát követett a munkahelyparancsnokságokon.
Az egyik szerint „Tanuljuk meg gyűlölni az ellenséget, sose tévesszük szem elől.” Illetve „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Míg a másik megközelítés sokkal humánusabb volt: „A célunk eredményes jómunkát végezni, valamint az elítélteket nevelőmunkával a társadalom hasznos tagjaivá nevelni.” Vagyis a szocialista büntetés-végrehajtási őrség feladatát nemcsak a büntetésben látták, hanem abban is, hogy az elítéltek munkáltatásuk révén újra a társadalom hasznos tagjai lehessenek.686
Ezen két gondolatmenetet követte az őrök elítéltekkel szembeni viselkedése mindhárom munkahelyparancsnokságon, egy részük nagyon keményen lépett fel velük szemben, míg a másik részük megengedőbb volt. Ezt a kétféle szemléletmódot befolyásolhatta, hogy ki honnan, a bv-től vagy az ÁVH-tól került a munkahelyparancsnokságokra.
A tatabányai őrök az őrizetükre bízottakat osztályellenségeiknek tekintették, akik gátolták és meg akarták akadályozni a „szocialista haza” felépítését, és akiken ezért végre kellett hajtani a büntetést. De emellett feladatukként az őrzést és a nevelést is megjelölték, hogy az elítéltek a termelésbe bevonva bizonyíthassák, hogy tudnak és akarnak dolgozni.687
A keményebben fellépő őrök, például Csolnokon Bessenyei Lajos őrmester büszke is volt arra, hogy „nála nincs rés a fegyelem terén.”688 Az oroszlányi őrök pedig annak ellenére, hogy nem volt műszaki végzettségük a munkával kapcsolatos utasításokat is adtak az elítélteknek, akik félelemből végrehajtották azokat, akkor is, ha a vállalat ellentétes utasítást adott ki.689 Továbbá arra is figyeltek, hogy az őrök ne alakítsanak ki „haveri szellemet” az elítéltekkel.
Törvénysértések is előfordultak, Tatabányán tovább fogva tartották az elítélteket, mint lehetett volna, vagy nem vizsgálták meg beadott kérelmüket, továbbá hiányosságok voltak a százalékos könyvek vezetése terén is.690 Csolnokon a tettlegesség eszközével is éltek, egy elítéltet meg is vertek, ez sztrájkhoz vezetett.691 Ezt a lépést viszont már a vezetőség is elítélte, azzal az indokkal, hogy „megsértették a szocialista törvényességet.”692
A megengedőbb őrök között voltak olyanok is, akik pl. Csolnokon, az elítélteknek szolgálati titkokat vagy őrtársaik megverését is elmesélték, továbbá több elítélt az őrséggel szemben tanúsított szemtelenségéért volt megbüntetve. Tatabányán az is előfordult, hogy az egyik őr az
686 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e 14.
687 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai.
688 MNL K-EML XXXV 33f 3 cs 54ő.e. 1955. június 28. jkv. (Vissza is jöttek érte a forradalom alatt.)
689 Oroszlányi Bányászati Múzeum Irattára A1 26. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt Igazgatóságának levele, 1952. november 27.
690 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.
691 Lásd az előző fejezetben.
692 Varga Ágota: A csolnoki rabtábor című filmjében az is elhangzik, hogy három elítélt egy fehér fal előtt állt a tűző napon, lábukon vasgolyóval. Valamint Fogas János volt fegyőr is nyilatkozik arról, hogy ő csak kísérte a rabokat a kasig, de nem bántotta, sőt arról sem tud, hogy mások bántották volna az elítélteket.
elítéltekkel játszott és később emiatt nem tudott nekik parancsolni.693 Ugyanakkor szintén Tatabányán az elítéltekkel való bánásmód hiányosságai közé sorolták azt, hogy több esetben durván bántak velük, ami meg volt tiltva.694
Az elítéltek fegyelmezésének törvényes eszközei a zárkák voltak. Ezek Tatabányán csak 1953 decembere után készültek el, így addig ugyanazon épület egy kis helyiségébe zárták be a büntetésre ítélt 4-5 főt, ahol a párttaggyűléseket tartották.695
Az emlékekben az őrök és elítéltek kapcsolata megszépült: „munkahelyeken az őrök általában elég jók voltak, és mint egyszerű vidéki fiatalemberek becsületesen viselkedtek, különösen a politikai rabokkal szemben.”696 Schrötter Tibor volt oroszlányi elítélt következőképpen nyilatkozott: „az igaz, hogy a táborban egy táblán az őrök pihenőhelyén az állt: Ne csak őrizd, gyűlöld is, de ezt nem mindenki fogadta meg.”697 Egy másik visszaemlékező szerint: „A hang is sokkal barátságosabb volt mint Márianosztrán. Nem ordítottak és nem rugdaltak bennünket. Ha megkérdeztük az őrt rendesen felelt.”698
A bányamunkához nélkülözhetetlen volt a civil vájárok segítsége, nélkülük nem tudták volna az elítélteket munkáltatni. Mindezek ellenére az őrök nem bántak mindig a megfelelő módon a civil bányászokkal. Oroszlányban a civilek azt tették szóvá, hogy nem tesznek különbséget az őrök a szabad és az elítélt bányászok között, és azonos hangnemben beszélnek velük.699 Csolnokon az is előfordult, hogy az őrök fegyvert fogtak a civil bányászokra: „Vannak olyan elvtársak, akik fegyvert fognak a dolgozókra, azokra, akiktől a segítséget várjuk.”700
Fordított esetben sem mindig volt meg a kellő tisztelet, Csolnokon egy civil az elítéltek előtt az egyik őrt „lehordta minden smasszernek lopóknak és hasonlóknak, ami megengedhetetlen.”701 Oroszlányon pedig annyira kiéleződött a civil bányászok és az őrök közötti ellentét, hogy az őrök esténként nem járhattak egyedül és nem mehettek be a helyi szórakozóhelyekre, mert a bányászok azonnal beléjük kötöttek és megverték őket. (1953-ban egy oroszlányi bálon is több őrt megvertek.)702
A kölcsönös rossz viszony mellett az őrök azzal is tisztában voltak, hogy a civil munkavállalók a szabályok megszegésével, levelek bejuttatásával és más módokon is segítik az
693 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. 1954. 11. 02.
694 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.
695 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12. 15.
696 Kovács Imre: Az utolsó szó jogán 1951-1953.Budapest, 1996. 83.
697 24 Óra, 2002. október 28.
698 OSA 300 Records of Radio Free Europe 40 Hungarian Unit 4 Information Items 137. 6. doboz, Prisons, Labor camps. 21 éves menekült, 1953-54.
699 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 79.
700 MNL K-EML XXXV 33.f.3.cs 54.ő.r. 1954. január 6-ai jkv.
701 Uo. 1954. március 1. jkv.
702 OSA 300 Records of Radio Free Europe 40 Hungarian Unit 4 Information Items 137. 6. doboz, Prisons, Labor camps. 21 éves menekült 1953-1954.
elítélteket. Ezért igyekeztek megértetni a civilekkel, „hogy azok az elítéltek akikkel együtt dolgoznak a népünk ellenségei, mert vétettek a törvényeink ellen.703 Így próbálták elejét venni az elítéltekkel való együttérzésnek, nem sok sikerrel.
Magyarország lakossága alapvető ellenszenvvel viseltetett az ÁVH-sok iránt, s nem volt ez másképpen a munkahelyparancsnokságoknak helyet adó településeken sem. Csolnokon ezt az országosan meglévő ellenszenvet tovább fokozta az, hogy az 1951-ben szervezkedés miatt perbe fogott és elítélt csolnoki bányászokat is az ÁVH vitte el.
Az itteni őrök azonban viselkedésükkel tovább növelték az amúgy is meglévő ellenszenvet a falu és környékének lakosságában. Ehhez hozzájárult, hogy az őrök más szórakozási lehetőség nem lévén a helyi kocsmákba tudtak csak elmenni munka után. „A szabadnapos katonának pedig csak az az egy szórakozási lehetősége volt, hogy napsütésben, esőben, sárban begyalogolt Csolnokra, ahol a falusi korcsmába úgy mint a bányászok vagy leitta magát vagy nem.”704
Nemcsak a csolnoki, hanem a közeli falvak kocsmáiba, így Sárisápra és Dágra is átjártak, azonban viselkedésükkel az itteni lakosságban sem tettek jó benyomást. Például 1954.
november 21-én Sárisápon agyonveréssel fenyegette meg a vendéglőst 3 csolnoki őr Kórik László törzsőrmester, Vályi és Szajcz Miklós.705 Valamint az is előfordult, hogy összetörték egy kocsma berendezését.
A csolnoki lakosság sem hagyta szó nélkül az őrök magatartását: „A környező falvak dolgozói olyan irányú levelekkel fordulnak a parancsnokság felé, hogy az elvtársaink megengedhetetlen magatartást tanúsítanak más dolgozók felé.”706 Ezen levelek megírására pedig bőven adtak okot.
Az őrök erkölcsileg sem voltak feddhetetlenek. Volt, akinek kedvese is volt a közelből vagy köztudottan rossz hírű nők társaságát is keresték az itt lévők, sokan annak ellenére is, hogy már megnősültek. Egyikük pedig egy 14 éves kislánnyal kezdett ki. De nem volt muszáj messzire menniük a hölgyek társaságáért: „Szórakozni kell, amiről már megtettem az intézkedést, hogy jönnek ide szolgálatba leányok és lehet vellük(sic!) szórakozni persze nem túlzásba.”707 A túlzás elkerülésére irányuló kérést nem sikerült betartani, a következő gyűlés jegyzőkönyve szerint túlzásba vitték a szórakozást. Mindezek után már nem meglepő az egyik
703 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 105.
704 Ebből problémák is adódtak, V. Nagy Árpád volt csolnoki őr saját könyvében leír egy ilyen esetet, hogy egyszer a csolnoki kocsmában a bányászok és a katonák, úgy összeverekedtek, hogy egy katona kiütötte egy bányász szemét. A helyzetet visszaemlékezése szerint ő oldotta meg, egy órán keresztül győzködte a bányászokat, hogy a vétkes katonát megbüntetik. V. Nagy Árpád: Egy lelkIIsmeret lázadása, 56-57.
705MNL K-EML XXXV 33. f. 3 cs 54.ő.e. 1954. december 9. jkv.
706 Uo. 1954. december 9. jkv.
707 Uo.1954. január 6-ai jkv.
párttaggyűlésen elhangzó kijelentés: „Valóságos kuplerájként beszélnek a IX. aknáról.”708 Az őrök és a helyi lakosság kapcsolata Oroszlányon sem volt felhőtlen, itt is gyakran fordult elő verekedés a helyi lakosok és az őrök között.709 Ez egy esetben komolyabb sérüléshez is vezetett, amikor a bokodi búcsúban fejbe szúrták az egyik őrt, akit a tatai kórházba kellett szállítani.710
Ugyanakkor mindezek ellenére nem lehet egységesen negatív képet rajzolni az őrök és a lakosság kapcsolatáról. Így Oroszlányon az őrök próbáltak nyitni is a lakosság felé, és javítani a velük való viszonyon. A BŐE pedig a lakossággal közösen egy műsoros estet rendezett és részt vettek az őrök a városi juniálison is a zenekarral.711
Tatabányán az őrök társadalmi munkák vállalása révén is bekapcsolódtak a környék életébe.
Idényjelleggel mezőgazdasági munkákra is jelentkeztek, így történt ez 1954 nyarán is, amikor 2 ember ment a helyi állami gazdaságba „önkénytes jellenkezés alapján”(sic!), 2 hétre, valamint két alkalommal 10-15 főből álló csoportot is alakítottak, amivel a közeli környei állami gazdaságba mentek dolgozni.712 1955 nyarán pedig egy tsz-be vagy állami gazdaságba mentek dolgozni.713 Az 1954-es árvizet követően is segítőkészségükről tettek tanúbizonyságot, a tatabányai őrök közül néhányan felajánlották fizetésük 1%-át, az oroszlányiak pedig 1715 Ft-ot gyűjtöttek össze.714
8.
Kultúra, sport
A munkahelyparancsnokságok területén több-kevesebb sikerrel kulturális életet akartak biztosítani az őrök részére, hogy szabadidejüket értelmesen töltsék el és ne csak a falusi/városi kocsmákba menjenek le. A kulturális életet a BŐE volt hivatott fellendíteni, valamint a munkahelyparancsnokságokon kultúrfelelősöket is választottak. Továbbá a programok megszervezése révén az őrök közötti összetartást is erősíteni akarták.
Több rendezvényre is sor került a csolnoki munkahelyparancsnokságon. Az őrök 1955-ben március 15-ei ünnepséget rendeztek tea esttel egybekötve. „A Március 15.-i ünnepséget annak ellenére, hogy nem határoztuk el, megszerveztük. De legközelebb azért nívósabbá kell tenni, műsort kell szervezni.”715 Nemcsak március 15-ét ünnepelték, hanem természetesen április 4-én és augusztus 20-án is rendeztek kisebb ünnepséget, valamint még juniálist is, ami állítólag jól
708 Uo. 1955. március 16. jkv.
709 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 80.
710 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e ill. Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 80.
711 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 97.
712 MNL K-EML 36.f. 3.cs. 21. ő.e. Munkaterv, 1954. 07. 14.
713 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 08. 31.
714 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1954.08. 11.
715 MNL K-EML XXXV. 33.f 3.cs 54.ő.e. 1955. március 16. jkv.
sikerült.716
A csolnoki táborban voltak hangszerek is, azonban itt nem tudunk zenekar létrejöttéről Oroszlánnyal ellentétben. Az oroszlányi munkahelyparancsnokságon az őrökből alakult zenekarnak 3 előadása is volt, 1955 januárjában, februárjában és március 15-én, Oroszlány
„felszabadulásának” évfordulóján. Továbbá a zenekar benevezett a BM által meghirdetett II.
Országos Kultúrversenyre is.717
A tatabányai kulturális élet megszervezéséhez kezdetben több feltétel is hiányzott, 1953 decemberében még nem volt kultúrhelyiség és tanulószoba, továbbá nem írtak faliújságcikkeket és kultúrelőadás sem volt.718 A kultúrcsoport itt 1954-ben alakult meg, létrejötte után a jelentősebb állami ünnepségekre Csolnokhoz hasonlóan műsorral készültek, amivel a civil dolgozókkal való kapcsolatot is mélyíteni akarták.719 Hasonló célt szolgált az is, hogy a kultúrcsoporttal látogatást szerveztek egy állami vagy közeli termelőszövetkezetbe.720 A frissen alakult tatabányai csoport két előadásra is készült, az egyik a „felszabadulás”
évfordulójára, a másik pedig augusztus 20-ra, amikor a szobákat és az épületet is kidekorálták.721 Az állami ünnepségek a kultúrprogramok szervezésén túl fokozottabb és éberebb szolgálatot is jelentettek, mert arra is készültek, hogy az elítéltek kitörési kísérlettel megzavarják az ünnepséget.722
A tatabányai munkahelyparancsnokságon továbbá könyvtár is volt, aminek alacsony volt a kihasználtsága, mert arra érkezett panasz, hogy nem minden időben lehet igénybe venni.723 Valamint 1955 tavaszára egy színpad is elkészült.724
Hiányolták a sajtóbeszámolókat is Tatabányán, amiket később elkezdtek megszervezni725 és felvették a kapcsolatot a BŐE újság szerkesztőségével is, hogy az ő egységükről is írjanak a lapban.726 A csolnoki őrség tagjai sem olvasták rendszeresen a sajtót, 28-ról 17-re esett vissza a Szabad Nép megrendelőinek száma. Ezen úgy próbáltak változtatni, hogy elrendelték az őrség számára, hogy szakaszonként hetente sajtókiértékelést kell tartaniuk. A nem párttag őrök részére pedig katonai-politikai oktatást szerveztek. Az elítéltek tájékozottsága mindezek ellenére messze felülmúlta az őrökét, amit szóvá is tettek: „Az elítéltek sokkal jobban
716 Uo. 1955. június 28. jkv.
717 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 97.
718 MNL K-EML 36.f. 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai, 1953. 12. 15.
719 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 08. 31.
720 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 08. 31.
721 MNL K-EML 36.f. 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. 1954. 03. 30. 1954.08. 11. Munkaterv, 1954.07.14.
722 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 03. 21.
723 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 08. 31.
724 Uo.. Párttaggyűlési jkv. 1955. 03. 21.
725 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 11. 28.
726 Uo.. Párttaggyűlési jkv. 1955.04. 26.
figyelemmel kísérik politikai helyzetünket, mint az elvtársak.”727
A munkahelyparancsnokságoknak helyet adó településeken további kulturális programot jelentettek a mozik. A tatabányai őrök is kollektív mozilátogatást terveztek, valamint728 a csolnoki őrség tagjai is lejártak a falubeli moziba, például megnézték Az ezred leánya című mozifilmet is.
Sportolási lehetőségek is voltak, Tatabányán a sportpálya elkészítését a BŐE szervezetnek adták feladatul.729 Elkészült itt egy röplabda pálya is, de nagyon alacsony volt a kihasználtsága, megállapították, hogy csak a tyúkok fürdenek rajta.730 Továbbá pingpongozni is volt lehetőség és tervbe vették, azt is, hogy a gyerekeiknek társadalmi munkával játszóteret építenek.731
VII.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Csolnokon, Oroszlányon és Tatabányán. Az elítéltek bekapcsolódása a forradalomba. A megtorlás.
1. Az elítéltek helyzete hazánkban az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt és alatt 1956. október 1-jén 18.269 fő volt fogva tartva a Magyarországon ekkor működő 105 büntetés-végrehajtási intézetben.732 A 105 helyszín közül csak 15 volt munkahelyparancsnokság, de itt volt az elítéltek 52,8 %-a. Az összes dolgozó elítélt közül 4372-en bányában, 389-en építkezésen, 7305-en KÖMI munkahelyen, 589-en ipari tevékenységen, 1114-en házimunkásként, 295-en pedig egyéb munkahelyen dolgoztak. Összlétszámuk 1956. október 23-ára tovább csökkent, 17.619 főre.733
A 18.269 főbőlKomárom megyében 1956. október 1-jén 2526 elítélt volt (és 348 őr), közülük Csolnokon 692 fő734 Oroszlányban 1150 fő, míg Tatabányán 653 fő735. Október 23-ára tovább csökkent a létszámuk, Csolnokon 600 főre, míg Oroszlányban növekedett 1209 főre736 Tatabányáról viszont nincs adatunk október 23-ról, csak az októberi 1-jei létszámadatot
727 MNL K-EML 33.f 3.cs 54.ő.e 1954. október 12-ei jkv.
728 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. 1954.01.05
729 Uo., Munkaterv, 1955. 04. 01.
730 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 07. 27.
731 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1955. 06. 24.
732 A rendelkezésre álló adatok szerint 3528-an politikai, míg 15.101-en köztörvényes elítéltek voltak.
733 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 5-6.
734 134 politikai és 558 köztörvényes
735 189 politikai és 464 köztörvényes
736 3 politikai és 1206 köztörvényes
ismerjük.737
Elítéltek létszáma Komárom megyében738
Időpont 1956.10.01. (fő) 1956.10.23. (fő) Változás (fő)
Csolnok 692 600 -92
Oroszlány 1150 1209739 +59
Tatabánya 653 n.a. (653) ?
Esztergomi börtön 31 n.a. (31) ?
Összesen 2495 (1809+653+31) 2493 -33
Az őrök száma pedig a következőképpen alakult 1956. október 1-jén: Csolnokon 94 őr, Oroszlányban 96 őr, Tatabányán pedig 136 őr teljesített szolgálatot, összesen 326 őr volt a 3 munkatáborban, ezenkívül még 22 őr a megye börtöneiben, így létszámuk összesen 348 fő volt.740
A forradalom kitörésekor már csak 12 munkahelyparancsnokságon741, 7 országos börtönben, 19 megyei börtönben és a Központi Kórházban voltak elítéltek. Az országban kettő kivételével (a sopronkőhidai, és a debreceni megyei börtön) minden munkahelyparancsnokságról és börtönből szabadultak ki elítéltek, összesen 14.778-an.742 Ez több módon történt: volt ahol a rabok törtek ki a forradalmárok támogatása nélkül (Vác, Szuhakálló) vagy az ő tevőleges, fegyveres segítségükkel (Központi Kórház, sikertelenül) fegyvertelen segítségükkel (Szekszárd, sikertelenül) külső erők sikeresen szabadítottak (Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár, Pápa, Győr, Esztergom, Szombathely, Zalaegerszeg, Komló).
Másutt pedig a parancsnok engedte őket szabadon, támadás hírére (Budapesti Körzeti Börtön, Tatabánya) vagy anélkül (Országos Börtön Budapest, Megyei Börtön Budapest, Állampuszta). Volt, ahol a szabadítást a tüntetőkkel történt tárgyalás előzte meg (Márianosztra, Oroszlány) és olyan is ahol utasításra (Miskolc) vagy az ügyészség intézkedése (Gyula, Szolnok, Balassagyarmat, Szekszárd, Nagyfa, Edelény, Tiszapalkonya, Baracska) vagy a
737 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 62-64. ill. 80.
738 Uo. 88-89. ill. 59-64.
739 A BV Központi Ügyelete október 28-ai jelentése szerint 1090 elítélt szabadult ki. Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban, 82.
740Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 80 ill. 88.
741 Az előző oldalon hivatkozott forrás október 1-jén még 15 munkahelyparancsnokságról ír, ezek szerint 3-at bezártak a forradalmat megelőzően vagy más szempontok alapján készültek ezek a dokumentumok, és ezért van adataik között eltérés.
742 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei
tevékenységének vizsgálata, illetve Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 226.
alapján.
megyei munkástanács (Pécs) vagy a forradalmi bizottság döntésének következtében engedték szabadon az őrizeteseket (Pálhalma). Néhány helyen pedig bizottságok alakultak az elítéltek ügyeinek felülvizsgálatára (Csolnok, Sátoraljaújhely, Eger, Veszprém, Zalaegerszeg), ahonnan ezen felülvizsgálatok következtében szabadultak az elítéltek.
Országosan a 17.619 elítéltből 14.778 fő szabadult ki743 Komárom megye területéről minden börtönből és munkahelyről egyaránt kiszabadultak a letartóztatottak és elítéltek, összesen 2400-an.744
2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a 3 táborban