Őrök Csolnokon, Oroszlányon és Tatabányán
2. A munkahelyparancsnokságok őrei, létszámuk, belső ellentétek
Az őrök életéről, származásáról a legtöbbet a tatabányai párttaggyűlési jegyzőkönyvekből tudhatunk meg, ahol 6 őr életrajza szerepel. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikük szegény többgyermekes családból származott, egyikük édesapja gyári munkásként, a többieké földművesként dolgozott. Gyerekkorában volt, aki menhelyen nevelkedett, más félárva volt, és már fiatalon cselédként dolgozott: „Törvénytelen gyerek vagyok, apám cseléd ember volt, Olaszliszkán dolgoztam hosszú ideig mint cseléd.”548 Szegény sorsukból továbbá egyenesen következett alacsony iskolai végzettségük. Így ezen fiatal férfiaknak a katonaságot és az esetleges fogságot követően vonzó felemelkedési lehetőség volt a biztos fizetést ígérő államvédelmi vagy bv. őri állás. Többségük - egy kivételtől eltekintve, aki már 1938-tól őrként helyezkedett el, - 1949-ben kerültek a tatabányai testülethez.
547 Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy 1 céllövő kispuska hiányzott, és 1 M TT. pisztoly le volt adva javításra.
548 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. 1954. 02.09.
A munkahelyparancsnokságokra nem mindenki újoncként került, hanem voltak akik a bezárt internálótáborokból mentek át dolgozni. Így Csolnokra a bezárt kistarcsai és recski internálótáborból is érkeztek őrök: „Felajánlották őrmesteri előléptetéssel és őrsparancsnok-helyettesi beosztással, ráadásul az előzőekhez képest jóval több fizetéssel a csolnoki internálótábort, valamint egy későbbi lakásmegoldási lehetőséget is.”549
Kiképzésükre azonban nem sok idő volt, mivel az elítéltek száma folyamatosan emelkedett, továbbá a Horthy-korszak őreit is elküldték, akiktől tanulhattak volna. 1953 decemberében azt írják a tatabányai őrökről, hogy még meg kell ismerniük a büntetés-végrehajtás alapvető szabályait.550 Ez azonban felveti a kérdést, hogy eddig milyen szabályok alapján, illetve milyen képzést követően kerültek a munkahelyparancsnokságra.
Az őrök szakmai képzettségét tekintve később sem volt jobb a helyzet. Országos adatok szerint 1954-ben az őrök tiszti állományának 35,85%-a, míg a tiszthelyettesi állomány 54,5%-a még nem végzett szakmai iskolát.551 Általános iskolázottságukat tekintve pedig 1956 januárjában a büntetés-végrehajtásban dolgozó 3871 főből 2487-en a 6 elemit végezték csak el, egyetemi vagy főiskolai végzettsége pedig 83 őrnek volt. Pártiskola tekintetében sem álltak jobban, 3698 őrnek nem volt ilyen végzettsége, csak 173-nak. Szakiskolai végzettsége pedig 1945 főnek volt.552
A munkahelyparancsnokságokon kétféle testülettől jövő őrök dolgoztak, a külső őrséget ÁVH-sok, a belső őrséget pedig bv. alkalmazottak adták. Ez a helyzet már 1953-at megelőzően is ellentétekhez vezethetett, ami 1953-at követően még tovább erősödött. Ennek oka az volt, hogy Nagy Imre a Belügyminisztérium fennhatósága alá rendelte az ÁVH-t, amit a korábban önálló hatóságként működő testület tagjai nem akartak elfogadni.
Így ez az ellentét a csolnoki munkahely-parancsnokságon is jelentkezett, az ÁVH tagjai nem hallgattak a bv-s őrökre. Ellenérzéseiknek hangot is adtak:„Az egyik nap is jövök Csolnokról és hallom, hogy 3 ÁVH elvtárs azt énekli, hogy a Ballai főhadnagy nem bírja az ávós vörös csillagot.”553 De nemcsak a parancsot nem teljesítették, hanem le is nézték a bv-s őröket. Az egyik ÁVH-s őr azt is kijelentette, hogy nem megy szórakozni egy bv. tiszttel, annak ellenére sem, hogy az illető a parancsnoka volt.
Az ellentét abból fakadt, hogy az ÁVH-sok számára csalódás volt, hogy Ballai Gábor főhadnagy személyében egy bv-s táborparancsnok lett a felettesük. Erre egy volt csolnoki őr így emlékszik vissza:„Megérkezvén abba a mindentől távoli, kietlen környezetbe, minden
549 V. Nagy Árpád: Egy lelkIIsmeret lázadása, Kairosz, Budapest, 2005. 55.
550 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953.12.15.
551 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 7.
552 Állambiztonsági Történeti Tár III. 817.
553 MNL K-EML XXXV 33.f 3.cs 54.ő.e. 1954. március 1. jkv.
illúzióm szertefoszlott: ugyanis kiderült, hogy mi kék ÁVH-sok is a belső őrzést adó és irányító bv-s főhadnagy parancsnoksága alá kerülünk. Valamennyien úgy éreztük csapdába estünk.”554 Terjedtek a szóbeszédek, mellyel a két testület egymást próbálta lejáratni. Az ÁVH-sok lenézték a bv-seket, a bv-sek meg abban reménykedtek, hogy az ÁVH-sokat máshová helyezik át. „Én csodálkozom azon, hogy a Kecskés elvtárs felesége azt mondotta, hogy májusra a kék ÁVH-sok nem lesznek a munkahelyen. Helytelen ez a nézet, mert az őrségre itt szükség van.
Hibásnak látja a Belügyminisztériumot, amikor úgy rendelkezett, hogy kétféle ruhás őrséget küldött ide, mivel tudjuk azt, hogy a csolnoki népek az ÁV-sokra haragszanak, mivel azok őrizték azokat, akik súlyos bűnösök voltak.”555
A kezdeti időkhöz képest később javult a viszony a két testület tagjai között, együtt mentek szórakozni is, s 1955 júniusában már pozitívabban nyilatkoztak a kék váll-lapot viselőkről.
Ugyanakkor ez annak is köszönhető volt, hogy néhány őr elment Csolnokról. „Márt azt sem mondhatjuk, hogy a volt ÁVH-sok csinálják, mert már azok nincsenek itt köztünk, akik pedig voltak azok közénk forrtak.”556 Persze nem mindenki látta így: „A szolgálati viszony romlott.
Rossz az egymás közti viszony.”557
Oroszlányon az eddig rendelkezésre álló források szerint nem származott konfliktus abból, hogy az őrök két helyről kerültek oda. Itt minden őr csak a parancsnokára panaszkodott, aki nem látta el megfelelően a feladatát, elutasította az őröket, ha panasszal vagy kérelemmel fordultak hozzá.558
A csolnoki őrök közötti ellentéteknek híre ment és a tatabányai XIV-es aknán is rossz példaként beszéltek róluk. Megemlítették azt is, hogy „politikailag fejlettek” az ottani őrök, de öntelteknek tartották őket, mert lenézték a bv -s őröket. Tatabányán is volt némi ellentét az őrök között, azonban nem olyan mértékben, mint Csolnokon. Itt az idősek és a fiatalok közötti viszony volt rossz, mert az időseket vaskalaposnak tartották, ami egyszerű generációs
554 V. Nagy Árpád: Egy lelkIIsmeret lázadása, 55.
555 MNL K-EML XXXV 33.f 3 cs 54.ő.e. 1954. március 1. jkv., utalás az 1951-es csolnoki konstrukciós per elítéltjeire.
556 Ezen jegyzőkönyv tanúsága szerint sor kerülhetett néhány ÁVH-s őr elhelyezésére.
557 MNL K-EML 33.f 3cs 54ő.e. 1955. június 28. jkv.
558 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e. 1954. 2. negyedévi jelentés 1.
ellentétnek tekinthető.559 Az is előfordult, hogy durva és drasztikus szavakat használtak egymással szemben, és nem segítették társaikat. Valamint kisebb lopások is előfordultak, az egyik őr szalmáját tulajdonította el egyik társa.560
Egyéb nehézségek is adódtak Tatabányán. El akarták távolítani azokat az őröket, akiknek a családtagjuk le volt csukva(!) és emiatt rossz hangulatot csináltak,561 továbbá sokan várták az állományhoz való visszahelyezésüket is. Az őrök továbbá hiányolták azt is, hogy itt nincsenek előléptetések, míg Csolnokon voltak.562
Az őrök létszáma a csolnoki munkatáborban
A csolnoki őrség létszáma 1952. szeptember 25-én 45 fő563, az elítéltek létszáma ekkor 465 fő.
1953. január 4-én már 75 őr564 (535 elítélt), míg 1955. január 7-én 82 őr565 (900 elítélt) volt. Az 1955-ös adatokból az is kiderül, hogy a csolnoki munkahelyparancsnokság rendszeresített létszáma 102 fő lenne, tehát 20 fővel voltak kevesebben.566 A létszámhiány azonban 1956-ra megoldódott, ekkor már 116 őr teljesített szolgálatot.
Csolnok esetében maradt meg a legtöbb őr neve a levéltári forrásokban, összesen 95 őr nevét ismerjük, bár gyakran csak a vezetéknevét, és sem beosztását, sem rangját nem tudjuk.567 Egy őrre 1952-ben 10 elítélt, 1953-ban 7, majd 1955-ben 11 jutott, amit soknak ítéltek meg.
1955-ben teljes létszám esetén 9 elítélt jutott volna egy őrre. 1956 márciusában 996 elítéltet 116-an őriztek, míg ugyanezen év októberében 600 főt 94-en. Így javult az arány és márciusban 9, míg októberben már csak 6 elítélt jutott egy őrre. Mindezek alapján az ideális létszámarány 9 fő vagy az alatt lehetett.
Az őrök hiánya ellen toborzással próbáltak tenni, azt azonban nem akadályozhatták meg, hogy néhányan leszereljenek. „Az őrség tagjait felül kell vizsgálni a parancsnoksággal karöltve és a hiányzó őrséget toborzás útján biztosítani, ugyanakkor azokat (azoknak MA) az őröket (őröknek MA) kiknek a számítások (számításuk MA) visszamenni a termelő munkába lehetővé kell tenni részükre.568 Így 1954. március elején 3 őr ment el Csolnokról.
559 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12.15.
560 Uo. Párttaggyűlési jkv. 1954. 05.13., 1954. 11.02.
561 Uo. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953. 12.15.
562 MNL K-EML 36.f 3.cs. 21. ő.e. Párttaggyűlési jkv. Mhpk. XIV-es akna pártalapszervezetének iratai. 1953.
11.28. 1954. 03.30.
563 MNL OL XXIX F-102 x I/165. doboz Francia János bv. fhdgy. jelentése, 1952.szeptember 25.
564 Bank Barbara: Az internálás és kitelepítés dokumentumai a Történeti Levéltárban, 123.
565 MNL OL M-KS 276.f 96.cs.73.ő.e.
566 A létszámhiány azonban ekkor nem csak itt volt tapasztalható, hanem országosan, és ahogy a levél is megjegyzi, főleg a szénbánya munkahelyeken. MNL OL M-KS 276.f 96.cs.73.ő.e.
567 A csolnoki őrök névsorát lásd a mellékletben.
568 MNL K-EML XXXV. 33.f. 3. cs. 54.ő.e. 1954. júliusi jkv.
Idő
A kétféle őrség arányát illetően 1956 áprilisában Csolnokon összesen 116-an voltak, ebből 64 fő sorállományú és 52 fő hivatásos, akik 1009 elítéltre vigyáztak.572 A hivatásos őrök létszáma ekkor összesen 64 fő volt, közülük 9 fő őr vagy őrvezető, 45 fő tiszthelyettes és 10 fő tiszt volt.
Az 52 fő sorállományú őr közül: honvéd őr 40 fő és tiszthelyettes pedig 12 fő volt.573
A külső őrséget egy hónappal korábban, 1956 márciusában 56 fő sorállományú őr adta, a belső hivatásos őrség pedig 60 főből állt. Itt nyomon követhető a tisztségek megoszlása is, ami a következőképpen nézett ki: 1 fő parancsnok, 1 fő politikai helyettes, 1 fő karhatalmi helyettes, 1 fő operatív, 1 fő kiképzési előadó, 1 fő rabnevelő, 1 fő munkaügyi előadó, 1 fő ügykezelő, 1 fő anyagi szolgálat vezető, 1 fő ruházati előadó, 1 fő raktáros nyilvántartó, 1 fő pénzügyi szolgálat vezető, 1 fő pénztáros, 1 fő könyvelő, 1 fő egészségügyi thtts., 1 fő büntetésnyilvántartás vezető, 1 fő bny. előadó, 1 fő befogadó, 1 fő censor, 2 fő őrsparancsnok, 2 fő őrsparancsnok helyettes, 2 fő felvezető, 2 fő körletparancsnok, 4 fő körletőr, 19 fő munkáltató őr, 9 fő előállító őr, 1 fő átkísérő őr.574
Az őrök létszáma Oroszlányon
Az oroszlányi őrök egy munkahelyparancsnokságon, de több aknán is teljesítettek szolgálatot, így a XVIII-as és a XVI-os, illetve kezdetben a XVII-es aknán. 1953 januárjában a XVIII-as aknai munkahelyparancsnokságon 76 őr 1196 rabot őrzött, létszámuk 1953 áprilisára 128 főre emelkedett, ekkor a bezárt Tatabánya Alsóról is érkezhettek ide őrök.
Létszám tekintetében Oroszlányon is kevesebben voltak a szükségesnél 1954 második negyedévétől575 és 1955 márciusáig. Ennek következtében 1954 októberében a létszámhiány miatt az őrök nem tudták kipihenni magukat és fennállt az elalvás veszélye, mivel 48 órai
569 Horváth Miklós: A Belügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Parancsnokság és alárendelt szervezetei tevékenységének vizsgálata, 88.
570 Uo.
571 MNL OL XIX B 1 j 2 doboz.
572 A munkahelyparancsnokság rendszeresített létszáma 117 fő lett volna, de 1 fő hiányzott, aki a könyvelői posztot töltötte volna be.
573 BVOP Irattár Jegyzőkönyv a csolnoki munkahelyparancsnokság átadás-átvételéről, 1956. március 27.
574 Uo.
575 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 91.
szolgálat után sem mehettek haza.576 Az őrhiány enyhítésére a városi pártbizottságtól is kértek segítséget, hogy megfelelő embereket tudjanak toborozni.577 1956-ban az őrök létszáma itt 112 fő volt, ami a forradalom kitörése előtt 96 főre csökkent.
A hivatásos és a sorállományú, azaz a bv-s és az ávh-s őrök aránya itt is közel 50-50%-os volt, de a mérleg Csolnokkal ellentétben a hivatásosok felé billent el. Itt 1956. március 26-án a 122 őr közül 66 fő volt hivatásos és 56 fő sorállományú. Az őrök között tisztségek tekintetében 1954-ben a 112 őrből 5 fő volt tiszt, 61 fő tiszthelyettes és 40 fő volt őr, továbbá beteg 1 fő, tisztképzőn 4 fő, felfüggesztve 2 fő.578
Oroszlány esetében maradt fenn a legtöbb elítélt neve, azonban itt rendelkezünk a legkevesebb őr nevével, összesen 37 főt tudunk név szerint azonosítani. Itt ezen 37 fő esetében azonban a legtöbbször a keresztnevek és a betöltött tisztség is ismert.579
Őrök létszáma580
Időpont XVIII-as akna
1953. 01.04. 76
1953. 01.11. 76
1953. 01.18. 76
1953. 01.25. 76
1953. 02.01. 76
1953. 02.08. 76
1953. 02.22. 128
1953. 02.28. 127
1953. 04.05. 130
1956.03.26. 112
1956. 10.23. 96
Az őrök létszáma Tatabányán
Tatabányán az őrök öt különböző helyen teljesítettek szolgálatot. Adataink azonban nem minden munkahelyről vannak, így a X-es és a XIV-es akna őreinek létszámáról külön-külön nincsen adat. Összesen jelenleg 71 őr nevét ismerjük, gyakran keresztnév és rang nélkül.581 A legkevesebb őr a legrövidebb ideig működő Tatabánya-Felső és Tatabánya-Alsó
576 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e.1954. 2. negyedévi jelentés 1.
577 Barakka Gábor: Rabtáborok Oroszlányban, 105.
578 MNL K-EML 35.f. 1.cs. 59. ő.e.
579 Az oroszlányi őrök névsorát lásd a mellékletben.
580 MNL OL XIX B 1 j. 2. doboz.
581 A tatabányai őrök névsorát lásd a mellékletben.
munkahelyeken volt. Tatabánya-Felsőn létszámuk 1953 áprilisáig 20 f alatt volt, majd Tatabánya-Alsó bezárását követően 45 főre emelkedett. Tatabánya-Alsó őri létszáma is kevesebb mint 20 fő volt, majd a tábor bezárása előtti időszakban 1952 februárjában 36, majd 45 főre emelkedett, ami a tábor 1953 áprilisi bezárásáig állandósult.
A Síkvölgyi akna őreinek létszáma viszont nem sokat változott, 34 és 46 fő között állandósult 1953 első hónapjaiban. A még rabmunkahelyként működő X-es és XIV-es aknán pedig az őrök együttes létszáma 1956-ban a 165, illetve a 136 főt érte el.
Itt is problémákat okozott a létszámhiány, az őrök nem tudták kivenni a szabadságukat és eltávozásra csak úgy tudtak menni, ha egymás között cseréltek.582
Időpont X-es
akna XIV-es
akna Síkvölgyi
akna Tatabánya
Felső Tatabánya
Alsó Összesen
1953. 01. 04. 35 35+
1953. 01. 11. 34583 18584 19 71
1953. 01. 18. 39 16 19 74
1953. 01. 25. 39 16 19 74
1953. 02. 01. 35 14 19 68
1953. 02. 08. 46 15 32 93
1953. 02. 22. 46 15 46 107
1953. 02. 28. 46 15 46 107
1953. 04. 05. 42 45 –--- 87
1956. 07. 26. 165585
1956. 10. 23. 136586