Táborok létesítése Csolnokon, Oroszlányon és Tatabányán
1. Előzmények . Táborok a megyében
Magyarország szovjetek általi felszabadításától és megszállásától kezdve a megye területéről is megkezdődtek az internálások. Komárom megyében összesen 2567 személy ellen indult közigazgatási eljárás, közülük 1445-en internálva voltak. 1947. július 13-án még 498-an voltak internálva , míg 798-an rendőri felügyelet alatt álltak.148 A volt internáltak létszáma Csolnokon 103 fő, Tatabányán 350 fő, Oroszlányban 4 fő, a jelenleg internáltak száma Csolnokon 10 fő, Tatabányán 91 fő, Oroszlányban 2 fő, a rendőri felügyelet alatt állók száma Csolnokon 30 fő, Tatabányán 105 fő149 és Oroszlányban 0 fő.150
Az internálások mellett a megyében a különböző típusú táborok létrehozása is megkezdődött.
A négyféle tábor közül csak kitelepítési tábor nem létesült. Hadifogolytábor Nagyigmándon151 működött, internálótábor Komáromban,152 Esztergomban és Tatabányán, valamint táborok jöttek létre az elítélteknek Csolnokon, Oroszlányon, Tatabányán és Almásfüzitőn is. Így az internáltak és a katonák munkáltatása a megye bányáiban már az elítéltek munkatáborainak létrehozása előtt megkezdődött.
A dorogi bányához a háború alatt a visszacsatolt területekről hoztak megbízhatatlan személyeket katonai szolgálatra, akiket internálótáborszerűen helyeztek el és katonai kísérettel ellátva dolgoztattak.153
1945 októberében internáltakat küldtek a komáromi Csillagerődből a tokodi szénbányába,
147 Csonkaréti Károly: Szigorúan titkos dandár, Mellékletek. Fakász Tibor: A dorogi járás 1956-ban, Dorogi Füzetek 23, Dorog, 2000. 67. ill. Haraszti Mihály-Kőbányai Ferenc-Kulcsár Emil Miklós: Fejezetek Oroszlány történetéből, 173.
148 ÁBTL A- 480. Komáromi internáltak 85.
149 Tatabánya részei Tatabánya, Bánhida, Alsógalla és Felsőgalla ekkor még külön településeknek számítottak, a települések adatait összeadtam.
150ÁBTL A- 480. Komáromi internáltak. 72-73. 83.
151 A nagyigmándi hadifogolytábor valószínűleg 1945 áprilisától működött az uradalmi majorban, szovjet őrizet alatt állt és 5000-15000 fő fordult meg benne. Bognár Zalán: Hadifogolytáborok és (hadi)fogolysors a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1944-1945. 130, 392.
152 A megyében Komáromban létesült internálótábor, mely 1945 júliusa és 1946 novembere között biztosan működött. Ide már Volksbund tagságért is bezártak megyei lakosokat. Például Falusi Henrik felsőgallai lakost, aki 1941-ben belépett a Volksbundba, ezért 1945 júliusától 1946 novemberéig a komáromi internálótáborban volt.
Utána még két évig állt ref. alatt. ÁBTL 3.1.9. V-6494 Falusi Henrik. 22.
153 Marek Viktor: A dorogi szénmedence településeinek története 1956 fényében, Doktori értekezés, PPKE-BTK, 2013. 21.
összesen 150 főt.154 Erről a következőképen vélekedett a Magyar Államrendőrség Komárom Vármegyei Főkapitánya:„Nagy érdeke ugyanis a köznek, hogy ezeket az internáltakat ne vonják el a ma mindennél fontosabb széntermeléstől, hanem még inkább újabb szállítmányokkal gyarapítsák azok létszámát. Éppen ezért ismételten közöljük, hogy azokra továbbra is igényt tartunk, sőt nagyon kérjük újabb 50-100 internált idevezénylését.”155 Néhány hónappal később, 1945 decemberében elrendelték, hogy 14 napon belül bocsássanak 200-200 internáltat a tatabányai, dorogi, várpalotai, nagymányoki és pécsi szénbányák igazgatóságának a rendelkezésére. Ekkor a Magyar Államrendőrség által internált bányászok száma 767 fő volt. Majd 1946. április 30-án ismét 146 internáltat küldtek Dorogra, akiket a budapesti internálótáborokból önkéntes jelentkezéssel toboroztak a bányamunkára.
Az internálások következő korszakában 1950 nyarán az Országos Tervhivatal szerint 300 személy munkába állását kellett biztosítani, amit 2 megyei településre Lábatlanra és Tatabányára, valamint a közeli Tinnyére a kőbányába szándékoztak küldeni.156
2.
Tábor Csolnokon
A csolnoki munkahelyparancsnokság létrehozása 1952 márciusa -a KÖMI-nek a Belügyminisztérium alá rendelése - után történt. Klinger József csolnoki bányász elmondása alapján 1951 végén kezdődtek meg az építkezések Csolnok határában, a falutól 3 km-re lévő Kecske-hegyen és 1952 nyarára fejeződtek be. 1952 nyarán pedig - az elítéltek megérkezése előtt - a IX-es aknáról a civil bányászok közül többeket más aknára helyeztek át, csak a szakképzett vájárok maradhattak.157
A csolnoki munkatábor intézményi hátterét tekintve a legfontosabb intézmény a KÖMI volt, utána a második a Dorogi Szénbányászati Tröszt, valamint annak Borókási Szénbányák nevű vállalata volt. Továbbá fontos megemlíteni a Bánya és Energiaügyi Minisztérium C/1 főosztályát, a Belügyminisztérium VII. Főosztályát és az Állami Ellenőrzési Központot. A csolnoki munkatábor a megyei igazságszolgáltatás szervei közül az Esztergomi Megyei Bírósági Börtönnel és a Komárom-Esztergom megyei Főügyészséggel volt kapcsolatban.
Létrehozásáról és a rabok munkáltatásának megszervezéséről a KÖMI a Bánya és Energiaügyi Minisztériummal kötött szerződést.
A csolnoki munkatábort létrehozó szerződést a KÖMI és a Dorogi Szénbányászati Tröszt 1952. április 30-án kötötte meg. A szerződést a Dorogi Szénbányászati Tröszt részéről Lengyel András igazgató, a KÖMI részéről Virág Miklós igazgató-helyettes és a Bánya és Energiaügyi
154 MNL OL XXIX F 102 x. z 1009. 22.doboz. Őrizetesek és internáltak ügyei. 1945. október 29-ei levél.
155 Uo.
156 Bank Barbara: Szögesdrótok mögött, 88, 101, 195.
157 Interjú Klinger József csolnoki bányásszal. Készítette Marschal Adrienn. 2010. április 10.
Minisztérium képviselője írta alá.158 A szerződés feltételeinek meghatározásában a KÖMI és a Szénbányászati Főosztály vett részt, amit a tröszt „kötelezőleg tudomásul vett”.
Az 1952. április 30-án létrejött szerződés szerint: „A KÖMI a Vállalat üzemében – építkezéseinél történő munkáltatás végett 1952. április hó 30 napjáig 80 fő letartóztatottat bocsájt a Vállalat rendelkezésére, akik felett a KÖMI által meghatározott létszámú őrszemélyzet látja el a biztonsági felügyeletet.” A szerződés szerint a letartóztatottak létszáma a biztonsági és elhelyezési követelmények létesítése után 15 napon belül további 420 fővel fog nőni.
A határozatlan idejű szerződés alapján a legtöbb feladat a Dorogi Szénbányászati Trösztre hárult, hiszen ténylegesen itt zajlott az elítéltek munkáltatása. A tröszt biztosította az őrök, az elítéltek, az ügykezelés és a látogatók részére szükséges helyiségeket. Nemcsak a barakkokról és a parancsnoki épületről volt szó, hanem melléképületekről, orvosi és betegszobáról, raktárakról és fegyelmi zárkák felállításáról is. A helyiségekkel szemben támasztott követelmények: jól szellőztethető, világos, valamint az ablakokat dróthálóval vagy vasráccsal kell ellátni.
A belső berendezési tárgyak: az ágyak, asztalok, padok, fegyverszekrények, íróasztalok, továbbá a mindennapi élet kellékeinek: a tisztálkodási és takarítószereknek, ruházatnak és lábbelinek, párnának, lepedőnek, szalmának és szalmazsáknak a beszerzése is a tröszt feladata volt. Továbbá minden őrnek biztosítania kellett egy nem emeletes ágyat, 1 szekrényt, és 1 zárható félszekrényt, továbbá 10-20 kg szalmát. Ezen kívül fizette a tábor rezsiköltségét, a villany, víz és telefon díját, valamint térítés ellenében szolgáltatta az őröknek és elítélteknek a napi háromszori étkezést.
Továbbá köteles volt gondoskodni a biztonsági követelmények meglétéről is. Az elítéltek szálláskörletét, ill. a munkahelyet és az oda vezető utat éjszakára körbe kellett világítani, valamint a kerítés mellett zárt, beüvegezett, fényszóróval felszerelt megfigyelőállásokat kellett felépíteni.
A szerződés alapján a trösztnek kellett felmérnie, hogy mennyi elítéltet tud foglalkoztatni, és köteles volt a munkát úgy megszervezni, hogy minden a KÖMI révén odakerült letartóztatott foglalkoztatva legyen. A tröszt határozta meg az egy munkára beosztottak létszámát is, azon szempont figyelembevételével, hogy a letartóztatottakat csoportosan, de minél kevesebb civil munkavállalóval együtt foglalkoztassa. További kitétel volt az is, hogy minden elítélt a munkavégzésével legalább havi 450 Ft-ot keressen meg, ha ez betegség, fegyelmi büntetés vagy bármely más okból nem sikerülne, akkor a tröszt és a KÖMI közösen pótolja ki a hiányzó
158 MNL OL XXIX F- 102 x I/165. doboz. A KÖMI és a Dorogi Szénbányászati Tröszt szerződése, 1952. április 29.
részt.159
További előírás volt még, hogy az elítélteket csoportosan a lehető legkevesebb létszámú szabad munkavállalóval, főleg szakmunkásokkal együtt foglalkoztassák, valamint segédmunkásokkal és különösen nőkkel semmi esetben sem dolgozhatnak. A vállalatnak és az őröknek kellett gondoskodniuk arról, hogy a szabad munkavállalók és az elítéltek közötti érintkezést és a büntetés-végrehajtás szempontjaival ellentétben álló visszaéléseket meggátolják. Az őrök bárkit igazoltathattak a tábor területén.
A Közérdekű Munkák Igazgatósága a személyi feltételeket biztosította. A KÖMI gyűjtötte össze az ország különböző helyeiről a bányamunka végzésére alkalmas elítélteket. Valamint ez az intézmény határozta meg az elítéltek létszámának függvényében az őrség létszámát is.
A KÖMI a személyi feltételek biztosítása mellett még több kisebb feladatot is ellátott, fizette a kiküldetésben lévő őrök napidíját, a rabbiztosítási járulékot, valamint gondoskodott a letartóztatottak orvosi és kórházi kezeléséről.
A bányamunka személyi feltételeinek felsorolásánál nem feledkezhetünk meg a civil, szakképzett vájárokról sem, akik feladata a munka irányítása volt, hiszen az elítéltek előtte nem dolgoztak szénbányában. Így a szakképzett csolnoki és környékbeli bányászok egy részét alkalmazásban kellett tartani azokban az aknákban is, ahol az elítélteket munkáltatták.
Ez a különleges helyzet, hogy elítéltek és civil bányászok együtt dolgoztak, pozitív minőségi különbséget jelentett az elítélteknek egy börtönbeli munkával szemben, mivel élő kapcsolatuk volt a külvilággal. Ugyanakkor a hatalom részéről megvolt a politikai szándék, ezen kevert munkahelyek felszámolására. 1952. december 31-et tűzték ki határidőnek, de ezt a szénbányákban a balesetveszély miatt nem lehetett végrehajtani.160
A tröszt és a KÖMI között kötött szerződés több kitételt is tartalmazott. Szankcionálható volt a tröszt, ha nem foglalkoztatja az elítélteket két napig, ezen esetben a KÖMI jogosult volt elszállítani őket. Kötbér megfizetésére kötelezhették a trösztöt, naponta az átutalandó összeg 2 ezrelékéig, ha nem utalta át minden hónap 15-ig az elítéltek munkabérét a KÖMI-nek, illetve ha nem küldte el időben a munkaerő-felhasználási űrlapot, akkor első esetben naponta 50 Ft, a további alkalmakkor pedig napi 100 Ft kötbért tartozott fizetni.161
A KÖMI kötbért és kártérítést is kérhetett, valamint azonnali hatállyal felbonthatta a szerződést, ha a vállalat a biztonsági rendszert nem építi ki, veszélyeztetik az alkalmazottak a biztonságot vagy az elítéltek egészségét és testi épségét, ha az elítéltek étkezése mennyiségileg
159 MNL OL XXIX F- 102 x I/165. doboz. A KÖMI és a Dorogi Szénbányászati Tröszt szerződése, 1952. április 29.
160 Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez I. 61.
161 MNL OL XXIX F-102 x I/165. doboz. A KÖMI és a Dorogi Szénbányászati Tröszt szerződése, 1952. április 29.
és minőségileg nem megfelelő, vagy ha a tröszt nem tesz eleget fizetési, elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Bármely más esetben, ha a tröszt egyéb kötelezettségét nem teljesíti, a KÖMI 10 napos felmondási idővel élhet, ami alatt kivonhatja az elítéltek egy részét.
A jövőben felmerülő biztonsági szempontok megvalósításának költsége is a trösztöt terhelte, és a nem teljesített feladatokat a KÖMI jogosult volt a tröszt költségén elvégeztetni. A szerződést - bár minden esetben a trösztöt terhelték a kötelezettségek - mindkét félnek jogában állt felbontania.
A Dorogi Szénbányászati Trösztnek - néhány kivételtől eltekintve - ugyanolyan kötelezettségei voltak az őrök és az elítéltek felé, de az elítéltekkel kapcsolatos kérdésekben a KÖMI-nek volt döntő szava. „A KÖMI és az őrségparancsnok intézkedéseibe a vállalat nem szólhat bele.” A kivételek közé tartozott, hogy a tröszt nem részesíthette az elítélteket külön juttatásban (cigaretta, levélpapír, élelem) vagy az elítéltek bármilyen újítási ötletét, tervét a munkahelyparancsnoknak kellett előadniuk, nem a trösztnek. Továbbá nem illették meg az elítélteket azok a jogok, amik a szabad munkavállalókat, így például a fizetett szabadság. A szerződés zárásaként az utolsó pont azt is tartalmazta, hogy a letartóztatottakkal kapcsolatos minden ügykezelés bizalmas természetű.
Az 1952. április 30-án megkötött szerződéshez a KÖMI, annak kézhezvétele után kiegészítést készített, melyben megírta a trösztnek, hogy elszámolási és átutalási kötelezettségét ne a KÖMI, hanem az Esztergomi Megyei Bírósági Börtön felé teljesítse.
Nemcsak pénzügyi, hanem adatszolgáltatási kötelezettsége is volt, mely adatok között szerepelnie kellett a munkanapok számának, az élelmezési napok számának, az elítélt nevének, törzsszámának, a munka nemének, a munkaórák számának, a bruttó keresetnek, az SZTK járuléknak, az élelmezésnek, a tartásdíj térítésnek, a kiétkezésnek162, túlóráknak, stb.163
A levéltárban fennmaradt a munkatábor felállításához szükséges biztonsági berendezések, a tárgyi feltételek, valamint a felállítandó helyiségek felsorolása. Biztonsági szempontból szükségesnek tartottak 850 folyóméter 2 méter magas tüskés drótból készült kerítést, valamint a tábor biztonságos őrzéséhez szükségesnek tartották még 4 reflektor beszerzését és 4 magas, zárt, beüvegezett megfigyelő állás felállítását.
A tábor mindennapi életéhez szükséges tárgyi feltételek között 20 darab 6 méter hosszú asztal, 40 db 6 méter hosszú pad, személyenként egy polc, azaz összesen 500 darab (a letartóztatottak kisebb személyi felszereléseinek tárolására), 1120 pokróc, 1120 párnahuzat, 1120 lepedő, 560 fejpárna, 560 vaságy, 560 szalmazsák, valamint a szálláskörlet takarításához
162 Közismert nevén a spejzolás vagyis élelmiszer vásárlás a börtön, jelen esetben a tábor területén.
163 MNL OL XXIX F-102 x I/165. doboz Virág Miklós levele a Dorogi Szénbányászati Trösztnek, 1952. április 29.
szükséges eszközök (lapát, söprű, lavór, rongy) szerepelnek.
A letartóztatottaknak felállítandó helyiségek között 1 fegyelmi zárka (5-6 személy részére fapriccsekkel), 1 betegszoba (15 főre 15 ággyal, 15 székkel és 15 kis szekrénnyel), 1 külön orvosi helyiség (vizsgálat céljára megfelelő berendezéssel ellátva), 1 látogatási szoba (a rabok részére), 1 helyiség a szerszámok raktározása céljából, 1 raktárhelyiség (a letartóztatottak polgári ruháinak és személyi tárgyainak elhelyezésére, olyan berendezéssel, mellyel el tudják zárni a saját tárgyaikat), 1 konyha (megfelelő berendezéssel ellátva kb. 600-700 fő kapacitásra), 1 WC a letartóztatottak részére, továbbá 3 műhely helyiség (szabó, cipész, borbély) található a felsorolásban.
Az őrök részére felállítandó helyiségek között a következőket találjuk: 1 lakószoba az őrparancsnok részére, 1 lakószoba az őrparancsnok helyettes részére, 1 lakószoba a szolgálatvezető részére, 2 nagy helyiség az őrszemélyzet részére, 1 külön szoba az éjjeli őrség részére, 1 irodahelyiség az őrparancsnok részére berendezve, 1 helyiség a fegyverek és lőszerek elhelyezésére fegyverállványokkal és lőszerszekrényekkel, 1 helyiség az őrszemélyzet leltári tárgyainak elhelyezésére, 1 kultúr- és könyvtárhelyiség, 1 fürdő az őrszemélyzet részére meleg vízzel, WC az őrszemélyzet részére, 1 látogató szoba az őrszemélyzet részére és 1 mosókonyha felszereléssel. Ezenkívül az őrszemélyzet részére szükséges tárgyi feltételeket is felsorolják: állami telefon, 40 félszekrény, 40 szekrény az őrszemélyzet részére, kályhák, valamint edények az ivóvíz tárolására.164
Mindezen épületek megépítéséhez, valamint az eszközök beszerzéséhez költségvetés tervezetet készített a Dorogi Szénbányászati Tröszt, melyet megküldött a Belügyminisztérium C/1-es Főosztály Főkönyvelőségének. A tröszt szerette volna elkerülni azt, hogy a KÖMI tábor építése miatt pénzügyi nehézségei legyenek és szeretett volna írásbeli választ kapni, hogy mikorra várható a beruházási hitelek biztosítása.165
A KÖMI építkezésekkel kapcsolatos építkezések költsége
1. 5 legényháló épület 500 főre 1.920.000 Ft
2. Konyhaépület átalakítása 10.000 Ft
3. Volt lakás átalakítása 5.000 Ft
4. Volt lakás átalakítása 5.000 Ft
5. Volt lakás átalakítása 7.000 Ft
6. Volt lakás átalakítása 5.000 Ft
7. Gépház épület átalakítása raktárrá 10.000 Ft
8. Épület építése 100.000 Ft
9. Csatornázás 55.000 Ft
164 MNL OL XXIX F-102 x I/165. doboz. 9.t Felsorolás, cím és dátum nélkül.
165 Uo. A Dorogi Szénbányászati Tröszt levele a BEM C/1-es Főosztály Főkönyvelőségének 1952. május 23.
10. 1000 fm vízvezeték 129.500 Ft
11. Vízmedence 50.000 Ft
12. Műhelyépület 68.000 Ft
13. 1200 fm kerítés építése 55.200 Ft
Összesen 2.419.700 Ft
A berendezési és felszerelési tárgyakra az alábbiak szükségesek:
1. 30 db jelző tábla szöveggel 3.000 Ft
2. 1000 fm szöges drótkerítés 15.000 Ft
3. 4 db reflektor 2.000 Ft
4. 4 db figyelő állás 16.000 Ft
5. 20 db asztal 12.000 Ft
6. 40 db pad 9.600 Ft
7. Orvosi berendezés 10.000 Ft
8. Polc 15.000 Ft
9. Raktári polc 4.000 Ft
10. Fegyverállvány és polc 5.000 Ft
11. Különféle polcok 2.000 Ft
12. 560 ágy 168.000 Ft
13. 560 szekrény 32.000 Ft
14. Asztal 2.200 Ft
15. 100 szék 10.000 Ft
16. 560 félszekrény 21.000 Ft
17. Külön helyiség berendezése 10.000 Ft
18. 1120 pokróc 436.400 Ft
19. 560 fejpárna 9.240 Ft
20. 560 szalmazsák 47.600 Ft
21. 1120 lepedő 109.000 Ft
22. 1120 párnahuzat 18.300 Ft
23. Konyhafelszerelés 700 főre 60.000 Ft
24. Takarítóeszközök 1.500 Ft
25. Mosókonyha felszerelés 3.500 Ft
26. Állami telefon beszerelése Csolnokról
30.000 Ft
Összesen 1.052.340 Ft
Mindösszesen 3.600.000166
Problémák a tábor működése körül
A csolnoki munkatábor tehát 1952. április 30-án kezdte meg működését 80 elítélttel, azonban több hiányosság is volt a felépült táborban, amiről hosszas, közel egy éves levelezés kezdődött az illetékes szervek között.
A munkatábor építésének munkálatait először 1952. szeptember 11-15 között Berta Jenő az
166 A két költségvetés végösszegét összeadva csak 3.472.040 Ft a végeredmény.
Állami Ellenőrzési Központ bizalmas főosztályának munkatársa tekintette meg. Az ellenőrzés célja a külső munkán dolgozó letartóztatottak munkateljesítményének vizsgálata volt. Az elkészített vizsgálati jegyzőkönyv alapján több hiányosságot és szabálytalanságot is találtak. A vállalat túllépte a tervezett munkáslétszámot, ezen túl műszaki hiányosságok is tapasztalhatók voltak.167 Az elítéltek körében a rossz gumicsizmák miatt sok volt a bőrgombás megbetegedés, valamint balesetek és egyéb betegségek is előfordultak, és mindezek miatt 14 nap alatt 238 műszak esett ki. Az elítéltek hálótermeiből hiányoztak az asztalok és padok, nem volt kész az orvosi és a betegszoba, valamint nem volt olyan helyiség, ahol a hozzátartozóikkal találkozhatnak.
A konyha működését illetően is több dolgot kifogásolt az ellenőr: nem volt meghatározott norma, így egyszer a szükségesnél több, míg máskor kevesebb ételt főztek. Továbbá a konyha nem volt tiszta, nem volt lefestve olajfestékkel és nem működött a lefolyó sem.
A jelentés végén Berta Jenő több felelőst is megnevez a tapasztalt műszaki hiányosságok és hibák kapcsán, így a tröszt főmérnökét Székely Lajost, a tröszt szállító üzemének vezetőjét Prohászka Jánost, Tettamanti Tibor vállalati főmérnököt és Pazgyera B. János üzemvezetőt. A gumicsizmák megjavításáért a vállalat vezetőjét Matyasovszki Józsefet tette felelőssé, míg a letartóztatottak elhelyezésének hiányosságaiért a tröszt építési osztályának vezetőjét Kummer Jánost. A konyha körüli hiányosságokért pedig a tröszt alá tartozó szolgáltató vállalat élelmezési osztályának vezetőjét, Török Istvánt.168
Ezt követően 1952. szeptember 23-24-én járt Csolnokon Francia János főhadnagy169 is, aki az
„alezredes elvtársnak”170 készített jelentést a csolnoki IX-es aknán tapasztaltakról. A jelentés szerint az őrség létszáma ekkor 45 fő, az elítélteké 465 fő.
A jelentés szerint a bánya állapota nem jó, sok benne a víz, és a készülő új vágatokban nem gondoskodtak a víz elvezetéséről. Hiányzott az állandó fenntartó csapat,171 csak szükség esetén állítottak be egyet-egyet adott munkák elvégzésére. A vállalatvezető véleményét idézi, mely szerint „ha nem megy a fenntartás akkor is tudnak termelni”.De megállapodtak abban, hogy minden műszak mellé két fenntartó csapatot fognak beosztani.
Az anyagellátást illetően is talált hiányosságokat, így munkakiesést okozott az, hogy lassan érkezett a fa és a deszka a bányába, valamint alapvető hiányosság volt, hogy kevés a csúszda,
167 Kopottak a csúszdakapcsok, kevés a repesztő gép, a forgatólemez és az oldalsín lesüllyedt, és zavarok vannak az üres csille ellátásban is.
168 MNL OL XXIX F-102 x I/165. doboz. Berta Jenő által összeállított vizsgálati jegyzőkönyv, 1952. szeptember 15.
169 Uo. Francia János fhdgy. jelentése 1952. szeptember 25.
170 Valószínűleg Princz Gyula alezredesnek.
171 Fenntartó csapat: akik ellátták a bánya biztonságos működéséhez szükséges kisebb feladatokat.
az ék és kevés a bolszni172 is. Valamint nem volt elég sín a bányában, és ennek kapcsán még a megegyezés is hiányzott, hogy a trösztnek vagy a vállalatnak lenne a feladata beszerezni.
Az elítéltek kapcsán is több hiányosságot tapasztalt a vizsgálat során, így ebben a jelentésben is szerepel a gumicsizmák rossz állapota. Továbbá nincsen kész az elítélteknek a könyvtár, nincsen rádió, kevés az alsó és felsőruházat, valamint a lepedőkből és pokrócokból sincs elég.
A zárkafelszerelést illetően még hiányoztak a padok és a hozzájuk való asztalok, ezt úgy fogják orvosolni, hogy október 15-ig házilag készítik majd el. A polcok megvoltak és a fürdő is elkészült, de nem volt meg a szárító akasztó, így az elítéltek nem tudták megszárítani a ruhájukat.
Egyéb hiányosságokra is felhívta a figyelmet: nem volt meg az állami telefonvonal, a riasztócsengő és az aggregátor sem, valamint szükség lett volna 5 darab villanylámpára, egy órára és egy motorkerékpárra is, amivel be tudnának járni Dorogra ügyeket intézni.
A konyhával kapcsolatban is több problémát említ pl. nem egyezett a raktárkészlet a számlán
A konyhával kapcsolatban is több problémát említ pl. nem egyezett a raktárkészlet a számlán