Terület (5) Aut. körzet Köztársaság (4) Határterület (3) Aut. terület Város
Távol-keleti szövetségi körzet
A legnagyobb területű körzet több mint 67-szerese Magyarországnak, méretében szintén Ausztráliához lehetne hasonlítani. Lakossága viszont mindössze 6 millió, ami rendkívül ala-csony népsűrűséget, a térség nagy részén egyenesen lakatlanságot és igen fejletlen infrastruk-túrát feltételez. Ide tartozik a természetföldrajzi értelemben vett Szibéria északkeleti része is.
A terület nagy része erdős hegyvidék kiterjedt fennsíkokkal, délen és keleten – a Csendes-óceáni partvidéke térségében – magas hegyláncokkal, a hatalmas folyók völgyeiben széles medencékkel, a sarkvidéken tengerparti alföldekkel. Északi része – Szibériai körzethez hason-lóan – igen hideg éghajlatú tundra, középső és déli részén a magas hegyvidékeket hegyi tajga borítja, míg alacsonyabb déli területein hűvös monszunéghajlat uralkodik dús erdőségekkel.
Ásványkincsekben, kitermeletlen nyersanyagokban gazdag. Központja Habarovszk. 3 terület és 3 határterület, 1-1 köztársaság, autonóm terület és autonóm körzet alkotja – tehát ez a kör-zet nagyvároson kívül az összes oroszországi területi igazgatási típust felvonultatja.
--
Terület (3) Aut. körzet (1) Köztársaság (1) Határterület (3) Aut. Terület (1) Város
Az orosz területi közigazgatás földrajza Központi szövetségi körzet
Belgorodi terület
(Белгородская область „Belgorodszkaja oblaszty”)
1,5 millió fő, 27 ezer km2, 57 fő/km2, városi népesség 66%.
Alacsony dombvidék és síkság az ukrán határ mentén, mintegy egyharmad Magyarországnyi területen. Székhelye Belgorod (356 ezer fő) Moszkvától 560 km-re, délre, másik nagyvárosa Sztarij Oszkol (221 ezer fő), fontos vasúti csomópont. A szomszédos Kurszki terület vasércle-lőhelyei itt is megtalálhatók; itt termelik ki az országban a vasérc 40 %-át. Ennek megfelelően a vas- és acélipara jelentős. A sztyeppvidékhez tartozik, termőföldje kiváló csernozjom (feke-teföld), amin főleg búzát termesztenek.
Brjanszki terület
(Брянская область „Brjanszkaja oblaszty”)
1,3 millió fő, 35 ezer km2, 36 fő/km2, városi népesség 69%.
A belorusz és az ukrán határ mentén elterülő síkvidék, nagysága Magyarország egyharmada.
Székhelye Brjanszk (416 ezer fő) Moszkvától 350 km-re, délnyugatra. A régió nagy része vegyes erdő. Tőzeget és foszforitot bányásznak. Iparában a vasgyártás és a gépipar említhető.
Gabonát és burgonyát termesztenek. A II. világháborúban a brjanszki erdőkben működtek a legnagyobb partizánosztagok a közel 2 éves német megszállás idején.
Ivanovói terület
(Ивановская область „Ivanovszkaja oblaszty”)
1,1 millió fő, 21 ezer km2, 49 fő/km2, városi népesség 81%.
Negyed Magyarországnyi síkvidék a Volga61 mentén, amely itt több km széles a Gorkiji-víztározó miatt. Székhelye Ivanovo (408 ezer fő) Moszkvától 250 km-re, északkeletre. Ez a tajgaövezet déli pereme nyír- és lucfenyőerdőkkel. Iparát a textilipar és a gépgyártás, mező-gazdaságát a burgonya- és hagymatermesztés jellemzi.
Jaroszlavli terület
(Ярославская область „Jaroszlavszkaja oblaszty”)
1,3 millió fő, 36 ezer km2, 35 fő/km2, városi népesség 82%.
Az egyharmad Magyarországnál valamivel nagyobb területű régió a Volga menti sík területen fekszik, a déli tajgához tartozik. Székhelye Jaroszlavl (591 ezer fő) Moszkvától 260 km-re, északkeletre, másik nagyvárosa Ribinszk (201 ezer fő) a róla elnevezett víztároló gátjánál a Volga mellett. Gazdaságát a hadipar, gépgyártás, olaj- és fafeldolgozás jellemzi. A vizenyős mocsaras területeken a szántóföldi művelés csak a lenre korlátozódik, emellett szarvasmarha tenyésztése jelentős.
Kalugai terület
(Калужская область „Kaluzsszkaja oblaszty”)
1,0 millió fő, 30 ezer km2, 34 fő/km2, városi népesség 76%.
A közel egyharmad magyarországnyi területű régió síkvidéken, a vegyes erdők övezetében fekszik. Székhelye Kaluga (325 ezer fő) Moszkvától délnyugatra, 160 km-re. Könnyűipara, ezen belül textilipara jelentős. Ebben a régióban, Obnyinszk városában (105 ezer fő) helyez-ték üzembe a világ első atomerőművét 1954-ben. Mezőgazdaságát a gabona- és a burgonya-termesztés jellemzi.
Kosztromai terület
(Костромская область „Kosztromszkaja oblaszty”)
0,67 millió fő, 60 ezer km2, 11 fő/km2, városi népesség 70%.
A majdnem 2/3 Magyarország nagyságú sík régió a déli tajga övezetben fekszik. Székhelye Kosztroma (269 ezer fő) Moszkvától északkeletre, 300 km-re. Fő folyója a Volga, melynek közel fél Balatonnyi öblösödése, a „Kosztromai-tenger” a Gorkiji-víztározó része. Még kiak-názatlan szénhidrogén, gyémánt és titán ásványvagyona van. Textil- és fafeldolgozó-iparát a len termesztés és a szarvasmarha-tenyésztés egészíti ki.
Kurszki terület
(Курская область „Kurszkaja oblaszty”)
1,1 millió fő, 30 ezer km2, 37 fő/km2, városi népesség 65%.
Az ukrajnai határ mentén, a Közép- orosz-hátság alacsony dombvidékén fekszik ez a majd-nem 1/3 Magyarországnyi régió. Székhelye Kurszk (415 ezer fő) Moszkvától délre, 450 km-re. Legjelentősebb ásványa a kurszki vasérc, melynek kitermeléséhez vas- és gépgyártás tár-sul. A régió az erdős sztyepp és a sztyepp övezet határán van, s ¾ része jó minőségű fekete-föld, ahol a gabonafélék (búza, rozs és árpa), valamint a kender termesztése emelhető ki. Eb-ben a régióban zajlott a II. világháború legnagyobb – két hónapon át tartó – tankcsatája.
Lipecki terület
61 A Volga Európa legnagyobb folyója és ~ 3500 km hosszú; a második legnagyobb a Duna ~ 2800 km-rel.
(Липецкая область „Lipeckaja oblaszty”)
1,2 millió fő, 24 ezer km2, 48 fő/km2, városi népesség 64%.
A fél Dunántúlnál valamivel nagyobb kiterjedésű régió síkvidéken, az erdős sztepp övezetben található. Székhelye Lipeck (509 ezer fő) Moszkvától délre, 370 km-re. Vas- és acélipara mellett változatos a gépgyártása (háztartási-, szerszám- és mezőgazdasági), valamint vegyipa-ra, cukor- és konzervgyártása. Mezőgazdaságában a napraforgó- és a cukorrépa-termesztés emelhető ki.
Moszkva város (Москва „Moszkva”)
12 millió fő, 2511 km2, 4771 fő/km2.
Az 1147 óta dokumentált történelemmel rendelkező város ma Európa legnépesebb települése, lakossága több mint Magyarországé. Kiterjedése 2012 nyaráig Budapesténél mintegy kétszer nagyobb volt, akkor azonban az addiginak két és félszeresére bővítették, így ma nagyobb Komárom-Esztergom megyénél is, és délnyugati irányban 70 kilométerre terjeszkedik a vá-rosközponttól, így határossá vált a Kalugai területtel is. 2012-ig 125 kerületre oszlott, melye-ket 10 körzetbe osztottak, akkor azonban 21 községet is idecsatoltak, melyemelye-ket 2 új körzetbe osztottak, így ma 12 körzetében 146 helyi önkormányzat működik. Szövetségi jelentőségű városként az összes többi régióhoz hasonlóan saját parlamentje és kormánya van. A Kelet-európai-síkság földrajzi középpontjában, a vegyes erdők övezetében alakult ki. 1480 óta, ami-kor a moszkvai fejedelemség megszabadult a tatár uralom alól, Moszkva az orosz birodalom fővárosa egy bő két évszázadnyi periódustól (1712-1918) eltekintve, amikor Szentpéterváré volt ez a szerep. Moszkva az orosz gazdasági, politikai és kulturális élet, valamint a közleke-dés központja.62 Szimbolikus épületei világszerte ismertek.63
Moszkvai terület
(Московская область „Moszkovszkaja oblaszty”)
7,1 millió fő, 44 ezer km2, 159 fő/km2, városi népesség 80%.
A Kelet-európai-síkság középső részén, Moszkva körül található régió területe majdnem fele akkora, mint Magyarország. Székhelye elvileg a külön régiót alkotó Moszkva, azonban a terü-let parlamentje és kormánya 2007-ben a főváros északnyugati szomszédságában lévő Krasznogorszk (117 ezer fő) városában emelt új kormányzati központba költözött. Ez azon-ban nem a legnagyobb város a régióazon-ban, tucatnyi nála népesebb település található a moszkvai agglomerációban, a legnagyobbak Balasiha (215 ezer fő) és Himki (207 ezer fő). A terület a Volga és az Oka folyók közötti néhol dombos síkság. Eredeti növényzete vegyes és lombhul-lató erdő volt, amit a mezőgazdaság és a települések erősen visszaszorítottak. A régió gyakor-latilag Moszkva vonzáskörzete („Podmoszkovje”), naponta sok százezer ember ingázik a fő-városba. Gazdaságát az űrkutatás-technológia és a hadiipar, az atomerőmű-gépészet, a közle-kedési gépgyártás és a textilipar jellemzi. Mezőgazdasági területe az erőteljes agglomerálódás miatt csökken.
62 Metróhálózata például naponta 9 millió utast szállít.
63 Moszkva központjában, a Vörös téren: a Kreml (egykor cári palota, ma a kormány központja), a Vaszilij Blazsennij székesegyház, a Lenin-mauzóleum; továbbá a Tretyjakov képtár, az Állatkert, a Balett és a metróháló-zat.
Orjoli terület
(Орловская область „Orlovszkaja oblaszty”)
0,79 millió fő, 25 ezer km2, 31 fő/km2, városi népesség 65%.
A Dunántúl felénél nagyobb alacsony dombvidék, hullámos síkság. Székhelye Orjol (318 ezer fő) Moszkvától délre, 320 km-re. Barnaszén, tőzeg és lignites vasérckészletei vannak, fő folyója az Oka. Iparát acélgyártás és mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdaságát cukorrépa és burgonyatermesztés jellemzi.
Rjazanyi terület
(Рязанская область „Rjazanszkaja oblaszty”)
1,2 millió fő, 40 ezer km2, 29 fő/km2, városi népesség 71%.
Közel fél Magyarországnyi területű, lapos síkvidéki, lápokkal tarkított régió az Oka folyó vízgyűjtőjén, a vegyes erdőkövezetében. Székhelye Rjazany (525 ezer fő) Moszkvától délke-letre, 180 km-re. Gazdaságát a vegyipar, kőolaj-feldolgozás, elektronika és a gépgyártás kép-viseli. Szarvasmarha-tenyésztése, tejipara, burgonya-, takarmány- és zöldségtermesztése je-lentős.
Szmolenszki terület
(Смоленская область „Szmolenszkaja oblaszty”)
1,0 millió fő, 50 ezer km2, 20 fő/km2, városi népesség 73%.
A belorusz határ mentén, a vegyes erdők övezetében, alacsony, erdős dombvidéken található ez a fél Magyarországnál valamivel nagyobb régió. Fő folyója a Dnyeper. Székhelye Szmo-lenszk (327 ezer fő) Moszkvától nyugatra, 370 km-re. Gépgyártása (autó, fegyver, repülőgép) jelentős. Fő terménye a len és a burgonya. A II. világháború során települései csaknem telje-sen romba dőltek. Itt található a lengyel-szovjet relációban rossz emlékű katinyi erdő.
Tambovi terület
(Тамбовская область „Tambovszkaja oblaszty”)
1,1 millió fő, 34 ezer km2, 31 fő/km2, városi népesség 59%.
Az erdős sztyepp övezetbe tartozó síksági régió kiterjedése Magyarországénak 1/3-a. Székhe-lye Tambov (280 ezer fő) Moszkvától délkeletre, 410 km-re. Mezőgazdaságát a cukorrépa-, napraforgó- és burgonyatermesztés jellemzi; iparát az élelmiszeripar, gépgyártás és műszer-ipar. Növénynemesítő hagyománya64 a biotechnológiában manifesztálódik.
Tulai terület
(Тульская область „Tulszkaja oblaszty”)
1,6 millió fő, 26 ezer km2, 60 fő/km2, városi népesség 79%.
Egyharmad Magyarországnál kisebb terület a Közép- orosz-hátság alacsony dombvidékén, a lombhullató erdők övezetében. Székhelye Tula (501 ezer fő) Moszkvától délre, 170 km-re. A moszkvai barnakőszén-medence készletének közel a fele itt helyezkedik el, kitermelése 1855-től folyik. Ennek megfelelően régi iparvidék: vaskohászat, bányagépgyártás, hőerőművek, és mindenekelőtt a hadiipar jellemzi. Talaja kiváló minőségű csernozjom (feketeföld), ahol a sörgyártás alapanyagaként elsősorban árpát termesztenek, továbbá főként még burgonyát és repcét, illetve baromfit tenyésztenek a moszkvai agglomeráció kiszolgálására. Fő folyója az Oka.
Tveri terület
(Тверская область „Tverszkaja oblaszty”)
64 Itt dolgozott Micsurin, aki mintegy 300 új növényfajt kísérletezett ki; nevét egy város őrzi: Micsurinszk (99 ezer fő).
1,4 millió fő, 84 ezer km2, 16 fő/km2, városi népesség 75%.
A Magyarországnál valamivel kisebb terület nyugati felét a Valdaj-hátság alacsony dombvi-déke alkotja, keleti része síkság, a déli tajga és a vegyes erdők határövezetéhez tartozik. Fő folyói az egyaránt itt eredő Volga és Nyugati-Dvina, déli határán található a Kaszpi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger vízválasztóinak találkozási pontja. Székhelye Tver (404 ezer fő) Moszkvától északnyugatra, 160 km-re. Ásványkincse a tőzeg, nehézipara a szovjet-orosz rendszerváltást követően összeomlott, csak a gépipar egyes ágazatai maradtak talpon (vasút- és darugyártás). A volgai vízi energiája és atomerőműve más területeket is ellát. Talaja gyen-ge minőségű, amely csak a len- és a burgonyatermesztés számára kedvező.
Vlagyimiri terület
(Владимирская область „Vlagyimirszkaja oblaszty”) 1,4 millió fő, 29 ezer km2, 49 fő/km2, városi népesség 78%.
A közel egyharmad Magyarországnyi terület nagyrészt síkság a vegyes erdők övezetében, északnyugati részén a Szmolenszk–Moszkvai-hátság alacsony dombvidéke emelkedik. A te-rület az Oka folyó vízgyűjtője, sok láppal, mocsárral. Székhelye Vlagyimir (345 ezer fő) Moszkvától keletre, 180 km-re. Jelentős ipari terület, mezőgazdasági gépgyártása (nehézgé-pek), orvosiműszer-gyártása, motorkerékpár-gyártása és textilipara (pamutipara) jelentős.
Megemlíthető a szerszám- és fegyvergyártása is, valamint az elektronikai ipar. Gabona- (bú-za-, rozs-, árpa-) len- és burgonyatermesztés jellemzi a mezőgazdaságát. Belföldi közlekedési csomópontok találhatók a területen.
Voronyezsi terület
(Воронежская область „Voronyezsszkaja oblaszty”) 2,3 millió fő, 52 ezer km2, 45 fő/km2, városi népesség 64%.
A rövid szakaszon Ukrajnával is határos terület valamivel nagyobb, mint fél Magyarország.
Nyugati fele a Közép- orosz-hátság alacsony dombvidéke, keleti fele síkság, fő folyója a Don.
Teljes egészében a sztyeppövezetben fekszik, északi része eredetileg erdős sztyepp, talaja a legjobb minőségű feketeföld. Székhelye Voronyezs (890 ezer fő) Moszkvától délre 460 km-re. Ásványkincsei közül a foszfor, kőzetei közül a gránit említhető. Voronyezs repülőgép- és rakétatechnika-gyára legnagyobb az országban. Iparában ezen kívül a hadi- és vegyipar, va-lamint az elektrotechnika; mezőgazdaságában a gabona (búza, rozs, árpa) és a cukorrépa, nap-raforgó termesztése, illetve a hozzájuk kapcsolódó élelmiszeripar emelhető ki. Itt zajlott a magyar történelemben gyászos emlékezetű doni katasztrófa (Don-kanyar, 1942).