Az USA mind területét, mind lakosságát tekintve a Föld 4. legnagyobb országa. Területben csak Oroszország, Kanada és Kína előzi meg; lakosságszámban csak Kína, India és Oroszor-szág. Magyarország területének majdnem százszorosa (98,4-szer nagyobb). A XX. század végén és a XXI. században az USA a világ gazdasági, és politikai szuperhatalma. Világszerte ismert nemzeti lobogója a „stars and stripes” (csillagok és sávok), amelyben az 50 fehér csil-lag az 50 államot, a 13 fehér-piros csík pedig az eredeti, alapító 13 kolóniát4 jelképezi. Címe-rében a fehérfejű rétisas (bald eagle) látható. Címerének mottója: E Pluribus Unum (sokból egy /lesz/). Az USA-t, különösen a nagyvárosait, úgy emlegetik, mint a népek nagy „olvasztó tégelyét” (the Melting Pot), vagy a „korlátlan lehetőségek hazáját” (Land of Opportunity), illetve, mint „Isten országát” (God’s Country). A magyar társadalmi tudatban az USA, mint kivándorlási desztináció, sokszor az „ígéret földjeként” szerepel.5
Amerikát az európaiak 1492-ben fedezték fel újra, amikor a genovai Kolumbusz Kristóf a spanyol királyság szolgálatában a Santa Maria (Szűz Mária), a Nina (Kislány) és a Pinta (Festett) hajókból álló flottájával elérte Közép-Amerika szigetvilágát abban a hiszemben, hogy a Földet körülhajózva Indiába jutott. Ő adta a földrész őslakóinak az „indián” nevet.
4 Az USÁ-t alapító 13 állam: Connecticut, Delaware, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Georgia, Maryland, Massa-chusetts, New Hampshire, New Jersey, New York, Pennsylvania, Rhode Island, Virginia
5 A „túl az Óperencián,” az „Óperenciás tengeren túl” a hollandiai Ems folyón (vagy más vélekedés szerint az ausztriai Enns folyón) túl, vagyis az Ober Emsia vidékén keresendő tengeri kikötőket, elsősorban Rotterdamot és az óceán túlpartján található, szinte már mesebeli, szabad világot, Amerikát jelentette. Még a mai magyar nyelv-ben is keletkezik olyan szólás, amely az amerikai jólétre utal: „tiszta Amerika.”
Tévedésének köszönhetően a Karib-tenger szigetvilágát Közép-Amerikában még ma is Nyu-gat-Indiának (West Indies6) nevezik. Manapság az indián megnevezés az USA-ban kerülendő;
az őslakosok hivatalos megnevezése: native American.7 A kezdetben, Európában Új Világnak nevezett földrész Amerika elnevezése 1502-re vezethető vissza, amikor a szintén olasz Amerigo Vespucci bejárta a mai Dél-Amerika atlanti partvonalát; s leírásai nyomán, 1507-ben M. Waldseemüller földrajzkönyvében ezt a területet „Amerigo földjének” nevezte. A térké-pész Mercator nyomán az Amerika elnevezést már az Új Világ északi területeire is kiterjesz-tették.8 A földrészre azonban már 500 évvel korábban is eljutottak az európaiak, mégpedig a vikingek, akik Izlandon és Grönlandon át Észak-Amerika észak-atlanti partjain kolóniákat is létrehoztak.9 Ezeknek azonban nem volt utánpótlása, a grönlandi és amerikai viking telepeket felmorzsolta az idő és a kontinens indián őslakossága. Az indiánok Ázsiából, a Bering-tenger Aleut-szigetvilágán keresztül vándoroltak Amerikába jóval korábban; az első nomád beván-dorlók mintegy 30 ezer évvel ezelőtt érkeztek. Ez a bevándorlás jelenti az emberiség törté-nelme során végbement legjelentősebb, legnagyobb távolságot megtett, ismert migrációt. Az észak-amerikai indián népek majdnem teljes kiirtása pedig a világtörténelem legnagyobb nép-irtása, ami az európai civilizáció történelmében a fasiszta népirtás mellett a legnagyobb szé-gyenfolt.
Az észak-amerikai földrész európai gyarmatosításában a spanyolok (délen és nyugaton), a franciák (délen, középen és északon), valamint az angolok és a hollandok (keleten) vettek részt. Történelmi távlatból tekintve az angol gyarmatosítás volt meghatározó az USA-ra néz-ve. Bár az irodalomból jól ismert Pocahontas és John Smith kapitány története, mégis a Mayflower hajó megérkezését tekintik az angol gyarmatosítás igazi kezdetének. Az 1620.
november 11-én ezzel a hajóval érkezett angol puritánok (The Pilgrims Fathers, vagyis a Za-rándok Atyák) leszármazottai jelentik az USA „arisztokráciáját,” A hajó a mai Massachusetts állambeli Cod-foknál kötött ki.10 Az angolok 13 gyarmati kolóniát szerveztek meg az USA észak-keleti régiójában, s 1776-ban ezek önállósodási törekvéseinek eredményeképpen kitört az amerikai-angol függetlenségi háború: július 4-én deklarálták a Függetlenségi nyilatkozatot, Ez a nap az óta az USA nemzeti ünnepe, a Függetlenség napja (Independence Day). Az or-szág alkotmánya (1787) egy szövetségi, föderatív berendezkedésre szabott, a Föld addigi leg-demokratikusabb alaptörvénye volt.
Az országot megszemélyesítő személy Uncle Sam, egy öregúr képében.11 Az USA két hatal-mas politikai pártját a demokraták és a republikánusok jelentik. Éles elkülönülésük a polgár-háború idején éleződött ki, mégpedig úgy, hogy területileg az USA-tól elszakadni kívánó déli
6 Erről egy igazi amerikai vicc: „My wife went to the West Indies.” „To Jamaica?” „No, she wanted to go.” (Kulcs:
a tudzsö méjkö kiejtése hasonló a „did you make her” - didzsu méjkö – vagyis: „te vetted rá?” kiejtéséhez.)
7Ugyancsak kerülendő az USA-ban a néger (nigger) kifejezés. Erről egy anekdota: kaliforniai kisfiú házi feladatot ír: „Apa, mit jelent az, hogy Schwarz?” „Black.” „És hány g-vel kell írni a niggert?” „Kisfiam, az sértő szó, nem szabad használni.” „Hát akkor mit írjak helyette?” „Black.” Később a papa olvassa a gyerek füzetében: „The governor of California is Arnold Black & Black.” (Schwarzenegger a gyerek olvasatában: Schwarz and nigger.)
8 Nem érdektelen megjegyezni, hogy Vespuccit szülei a magyar Szent Imre kultusz tiszteletére nevezték Imre-földjének, vagyis Amerigonak. Ilyen értelemben István király fia a földrész névadója.
9 A viking Leif Ericson és húga, Freydis Ericsdottir legendás expedíciói 1000 körül érték el Észak-Amerikát, me-lyet Vinland-nek (Szőlőföldnek) neveztek. Az akkori melegebb klímára utal, hogy Grönlandot pedig Greenland-nek (vagyis: ZöldföldGreenland-nek) nevezték.
10Bár – a vikingektől eltekintve – a mai USA területén az első állandó európai települést a spanyolok alapítot-ták 1565-ben a mai Floridában St. Augustine néven.
11 Uncle Sam eredetileg Samuel Wilson, aki az 1812. évi amerikai-angol háború során, és később a világháborúk idején a hadseregbe való belépésre bíztatta az amerikaiakat egy közismert toborzó plakáton.
államok, a Konföderáció népessége inkább demokrata, míg az ország egyben tartása mellett háborúba lépő északi államok lakossága inkább republikánus volt.
Uncle Sam Demokrata szamár és republikánus elefánt Szabadság szobor
Képek forrásai: http://www.unclesamsavengersmc.com, http://www.writerscafe.org, http://www.onboardnewyorktours.com
A demokraták jelképe a csökönyös szamár (donkey), a republikánusoké az esetlen elefánt (elephant). A 4 évente tartott elnökválasztási kampány össznépi karnevál-hangulatot teremt.
Ezzel kapcsolatos a világszerte mindenütt elterjedt „oké” (OK) kifejezés keletkezése is.12 Az USA jelenlegi lakosságából mintegy 50 millió rendelkezik német-osztrák bevándorló ősökkel, így a legnagyobb európai társadalmi komponens a német. Ennek ellenére a hivatalos nyelv mindig az angol volt, és a kezdeti erős német befolyást a két világháborúban vállalt amerikai szerep teljesen visszaszorította. Az USA fizetőeszköze világszerte akceptált és elterjedt ér-tékmérő,13 amellyel csak az Euró konkurál – elsősorban Európában.
Az USA jelképe a New York-i kikötő öböl egy kis szigetén álló, a talapzattal együtt 90 m magas Szabadság szobor (Statue of Liberty). A talapzattal együtt 46 m magas műalkotást a franciák adományozták a fiatal amerikai államnak.14 A XIX. század során és a XX. század elején a hajóval érkező európai bevándorlók tömege (németek, angolok, írek, franciák, ola-szok, lengyelek, és más kelet-európaiak, köztük rengeteg magyar is) ezt a szobrot pillantotta meg elsőként a szabadság földjén.
12 Martin Van Burent elnök 1836. évi választási kampányában az őt támogató demokraták egy kitűzőt viseltek, melyen az elnök rezidenciájának az elnevezése (angolszász szokás szerint ugyanis a nagy kertes házaknak a családok külön elnevezést adtak, mint pl. Seven Oaks, Hét tölgy, Old Well, Régi kút), pontosabban annak kezdő-betűi voltak olvashatók. A rezidencia neve Old Kinderhook volt, s így a korteskedők egymás felismerésére az OK betűket viselték kabátjukon. Később ez a győzelem és az egyetértés (oké) jelentéssel vált egyenértékűvé és a szavak karrierjének a legnagyobbikát futotta be a világon.
13 A dollár elnevezés az egyik értelmezés szerint egy csehországi, tradicionális német ezüstbánya (Joachimsthal) nevéből származik, amikor az eredetileg Güldengroschennek nevezett érméket az 1400-as évek végén felváltotta a Joachimsthaler, vagy röviden a thaler = tallér, daalder, daler, dollar elnevezés.
14 Statue of Liberty: a 204 tonnás rézszobrot 1886-ban F. A. Bartholdi elzászi szobrász készítette, és az ameri-kai függetlenség 100. évfordulója alkalmából adományozta az USA-nak a Francia állam. A 7-ágú korona a nőalak fején a hét kontinenst képviseli. A szobrot, a budapesti Nyugati pályaudvart és a párizsi Eiffel-tornyot is tervező G. Eiffel francia építész szerelte össze.