tók szá ma 42 333 volt. Ez 472 586 sza bály ta lan ság gal érin tett mun ka vál la lót je len tett. 2007. év re 62 000 fe ke -te mun kás fel tá rá sát -ter vez tük, ez zel szem ben a tény: az ál ta lunk fel tárt fe ke tén fog lal koz ta tot tak szá ma meg -haladta a 72 700-at.
A szer ve zet ál tal ki sza bott bír ság összeg kis hí ján elérte a ki lenc mil li árd fo rin tot, a jog erõ re emel ke dett anya gi szank ci ók ból be folyt bír ság be vé te le meg ha lad ta a négy mil li árd fo rin tot.
A mun ka ügyi el len õr zé sek so rán a fel ügye lõk a 32 840 mun kál ta tók csak nem két har ma dá nál, 63,7 szá za lé ká nál tár tak fe l va la mi lyen sza bály ta lan sá got. A fel -tárt sza bály ta lan sá gok a mun ka vál la lók 65 szá za lé kát érin tet ték.
A jog sér té sek kö zött meg ha tá ro zó volt a fe ke te mun ka va la mely for má já nak – a mun ka szer zõ dés vagy be je -len tés nél kü li mun ka, a szín lelt szer zõ dés sel tör té nõ fog lal koz ta tás, va la mint a kül föl di ek en ge dély nél kü li fog lal koz ta tá sa – min d szé le sebb, na gyobb ará nyú fel -tárása.
2007ben össze sen 72 743 mun ka vál la ló fe ke te fog -lal koz ta tá sát tár tuk fe l, amely több mint hét sze re se a 2004. évi nek. To váb bi jel lem zõ jog sér tés a mun ka idõ -vel, pi he nõ idõ vel össze füg gõ sza bály ta lan sá gok kö re, amely 27 660 mun ka vál la lót érin tett. Ezen be lül leg gya -ko ribb a mun ka idõ nap i és he ti tör vé nyes mér té ké nek túl lé pé se, va la mint a sza bad ság tárgy évi ki adá sá nak elmulasztása.
A mun kál ta tók a mun ka idõ és pi he nõ idõ sza bá lya i nak meg sze gé sét gyak ran pró bál ták a mun ka idõnyil ván tar tás hi á nyá val, vagy ada ta i nak va lót lan ke ze lé sé -vel lep lez ni (össze sen 13 686 fõt érin tõ en). Nem rit ka a ket tõs nyil ván tar tás ve ze té se még azon mun kál ta tók -nál is, ahol elekt ro ni kus be lép te tõ rend szer mû kö dik, illetve gya ko ri, hogy a mun ka vál la ló ál lás vesz tés miatt nem mer nyi lat koz ni a tény le ge sen le dol go zott mun ka -ide jé rõl. A va lós hely zet fel tá rá sa ér de ké ben gyak ran elõ for dul, hogy a fel ügye lõk nek több al ka lom mal kel lett el len õr zést vé gez nie az adott mun kál ta tó nál a jog -sér tés bi zo nyít ha tó sá ga ér de ké ben.
A mun ka bér rel kap cso la tos sza bály ta lan sá gok kap csán em lí tést ér de mel, hogy több mint 15 000 mun ka -vál la ló bér el szá mo lá sa nem fe lel t meg az elõ írá sok nak.
A 2007-ben fel tárt jog sér tés sel érin tett mun kál ta tók 64 szá za lé ká nál szab tunk ki mun ka ügyi bír sá got, össze -sen 6 296 685 000 fo rint összeg ben. A múlt év ben több mint tíz sze re sé re nõtt a fi gye lem fel hí vá sok szá ma, amely le he tõ sé get adott a mun kál ta tó nak a jog sér té sek kon zek ven ci ák nél kü li fel szá mo lá sá ra.
A mun ka bal ese tek ala ku lá sá ban 12 szá za lé kos, míg a ha lá los mun ka bal ese tek szá má ban 26 szá za lé kos ja vu -lás ta pasz tal ha tó a 2004. év hez vi szo nyít va.
Ha lá los mun ka bal eset a leg na gyobb szám ban az épí -tõ ipa ri ága zat ban for dult elõ.
2007. áp ri lis 16a óta a mun ka biz ton sá gi és a mun kaegész ség ügyi mun kál ta tói sza bály ta lan sá go kat egy -aránt vizs gál ja az OMMF min den mun kál ta tó nál.
2007ben 11 370 mun ka egész ség ügyi in téz ke dést hoz -tak a mun ka vé del mi fel ügye lõ sé gek, amely az összes intézkedés 13,4 szá za lé ka. Gya ko ri jog sér tés a mun ka
kö ri al kal mas sá gi or vo si iga zo lá sok és vizs gá la tok hi á -nya, amely az el len õr zött mun ka vál la lók 10 szá za lé kát érin tet te.
Egy sé ges mun ka vé del mi ha tó ság
2007ben egyik leg fon to sabb fel ada tunk volt az egy sé ges mun ka vé del mi fel ügye let meg te rem té se, a meg vál to zott és ki bõ vült el len õr zé si mód sze rek és kö ve tel -mény rend sze rek meg ha tá ro zá sa és azok gya kor lat ban va ló ér vé nye sí té se.
A mun ka vé de lem rõl szó ló 1993. évi XCI II. tör vény mó do sí tá sa élet re hív ta ha zánk ban is – az Eu ró pai Unió leg több tag ál la má hoz ha son ló an – a mun ka vé del mi hatósági fel ada to kat el lá tó egy sé ges fel ügye le ti rend -szert, amely a szak ma és a mun kál ta tók ré gi igé nye, felelõs ja vas la ta, kez de mé nye zé se volt.
A mun ka egész ség ügyi szak te vé keny ség tel jes kö rû át vé te le 2007. áp ri lis 16án meg tör tént, ez zel egy tu do -má nyos, el mé le ti és vizs gá la ti te vé keny sé get vég zõ szer ve zet jött lét re.
Az új, egy sé ges, meg fe le lõ mó don ki egé szí tett fel -adat- és jog kör rel ren del ke zõ mun ka vé del mi ha tó ság ké pes: kom plex meg elõ zés és el len õr zés vég re haj tá sá ra, szak mai irá nyí tá si fel ada tok gya kor lá sá ra, a tár sa dal mi vál to zá sok – (pél dá ul idõ sö dõ ak tív né pes ség, kró ni kus meg be te ge dé sek emel ke dõ szá ma), a fog lal koz ta tás for má i nak, a koc ká za tok jel le gé nek a vál to zá sa, a meg elõ -zés al kal ma zá sá nak fo ko zott szor gal ma zá sa – ma gas szak mai szín vo na lon tör té nõ elem zé sé re, ke ze lé sé re.
Az át szer ve zés nek kö szön he tõ en az or vos és mér nök szak ma együtt mû kö dé sé vel egy ha té ko nyan mû köd ni tu dó, el kö te le zett, ma gas szak mai tu dás sal ren del ke zõ egy sé ges fel ügye le ti rend szer kezd te meg te vé keny sé -gét, amely nek cél ja a mun ka vál la lók egész sé gé nek, mun ka vég zõ ké pes sé gé nek meg õr zé se.
A tér ben, idõ ben, szak ma i ság ban egy sé ges munka -védelmi ha tó sá gi mun ka meg te rem té sé hez új szer ve ze ti ren det hoz tunk lét re, a fel adat meg kez dé sé hez mód szer ta ni aján lá sok ké szül tek. A mun ka egész ség ügyi ható sági el len õr zé sek szak sze rû vég re haj tá sá ra a munka -védelmi fel ügye lõ ink kép zé sen vet tek részt.
A mun ka-egész ség ügyi ha tó sá gi fel ada tok mel lett az OMMF irá nyí tá sa alá ke rült az Or szá gos Mun ka hi gi é -nés és Fog lal ko zás-egész ség ügyi In té zet. Az OM FI a mun ka hi gi é ne és fog lal ko zás-egész ség ügy te rü le ten az OMMF szak maimód szer ta ni, szak mai irá nyí tá si, tu do -má nyos ku ta tá si, kép zé si, to vább kép zé si, meg elõ zõ alap in téz mé nye. En nek ke re té ben el lát ja az OMMF hatósági te vé keny sé gé bõl adó dó irá nyí tá si, fel ügye le ti te vé keny ség hez kap cso ló dó fel ada to kat is.
Az in té zet szá mos nem zet kö zi és ha zai tá mo ga tá sú ku ta tásfej lesz té si prog ram ak tív részt ve võ je/köz re mû kö dõ je (pél dá ul a ha zai Fó kusz pont mun ká já ban a mun ka egész ség ügy vo nat ko zá sá ban, men tá lis egész ség kér -dé se i vel fog lal ko zó prog ram ban, a ké mi ai biz ton ság gal kap cso la tos prog ram ban)
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Fókusz
OR SZÁ GOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FELÜGYELÕSÉG
Hu má num, bi za lom, szi gor
A 2007. ok tó ber 16án „Együtt a fog lal koz ta tás biz -ton sá gá ért a fe ke te mun ka el len” cím mel meg tar tott országos ta nács ko zá son is mer tet tük meg a köz vé le -ménnyel a ha tó ság mun ká ját jö võ ben is meg ha tá ro zó
„Hu má num, bi za lom, szi gor” fi lo zó fi á ját.
E szem lé let lé nye ge, hogy mun kánk eredményes ségét nem a bír ság össze ge, az el len õr zé sek szá ma, a ho zott in téz ke dé sek tük rö zik, ha nem a tör vé nyes ség hely re ál lí tá sa, a mun ka vál la ló ga ran ci á lis jo ga it sér tõ ma ga -tar tás meg szün te té se, a bír ság összeg be fi ze té se.
Te vé keny sé günk nek min d fon to sabb ele mé vé vá lik a meg elõ zés, a bal ese tek és meg be te ge dé sek el ke rü lé se ér de ké ben. Az em ber ar cú köz igaz ga tás ré sze, hogy bizalommal le gyünk azon mun kál ta tók fe lé, akik együtt mû köd nek, va lós ada to kat kö zöl nek, se gí tik a tény fel tá rást.
A hu má num ke re té ben a ha tó ság in téz ke dé sei és azok in do ko lá sai ért he tõ ek, sok ol da lú ak, vi lá go sak és irány -mu ta tó ak.
A szank ció al kal ma zá sa a ha tó ság nak nem cél ja, hanem esz kö ze a jog kö ve tõ ma ga tar tás kikényszeríté sére. A szi gort a mun ka vál la lók ga ran ci á lis jo ga it meg sér tõk kel és õket sú lyos ve szé lyez te té sek kö zött fog lal -koz ta tók kal szem ben al kal maz zuk szé les kö rû en, il let ve azok kal szem ben, akik vissza té rõ en meg sér tik a tör vé nye ket. Szank ció al kal ma zá sá ra csak a sú lyos jogsér -tések ese tén ke rül sor.
Az OMMF szem lé le te, hogy a jog sér té sek ki zá ró lag szank ci o ná lás sal nem old ha tók meg, ezért a mun kál ta -tók fe le lõs ség vál la lá sá nak hang sú lyos sze re pe van a jog sza bá lyok be tar ta tá sá ban, el kö te le zet té kell ten ni a mun ka vál la ló kat mun ka he lye ik iránt.
A ren dez vé nyen az ál lam, a mun kál ta tók, a mun ka vál la lók kö zös fe le lõs sé gét hang sú lyoz tuk a fe ke te fog -lal koz ta tás prob lé má já nak ren de zé sé ben. A tisz tes sé ges pi a ci ver senyt sér ti, ha az egyik cég be tart ja a le gá lis fog lal koz ta tás fel té te le it, ele get tesz adó fi ze té si kö te le -zett sé gé nek, a má sik ez zel szem ben ext ra pro fit ként kezeli a be nem val lott jö ve del met.
Vé de ni kell a jog kö ve tõ mun kál ta tó kat, és el kell érni, hogy min den ki, aki ar ra kö te le zett, fi zes se a köz -ter he ket.
Part ner ség
Az OMMF a 2006 szep tem be ré ben lét re ho zott
„ Partnerség a fog lal koz ta tás biz ton sá gá ért” el ne ve zé sû együtt mû kö dés sel nagy lé pést tet t a mun ka adók irá nyá -ba a köl csö nös bi za lom el mé lyí té se ér de ké ben. Az elmúlt év ben min d köz pon ti, min d te rü le ti szint en mi nél több mun kál ta tói ren dez vé nyen igye kez tünk részt ven -ni, tö re ked ve a mun kál ta tói ér dek kép vi se le tek kel va ló szé le sebb kö rû együtt mû kö dés re.
Úgy vél jük, a part ner mun kál ta tók so kat te het nek a tör vé nyes sé gért, mint ér ték ter jesz té sé ért, ha al vál lal ko -zó ik tól is el vár ják a tisz tes sé ges fog lal koz ta tást, ez zel to váb bít va azt a szem lé le tet, hogy tá mo gas sák és se gít ség a mun ka ügyi/mun ka vé del mi el len õr zést. Ez kü lö nö -sen fon tos az épí tõ ipa ri, me zõ gaz da sá gi, ága zat ban,
gép ipar ban, ahol jel lem zõ en ma gas az al vál lal ko zói és a be szál lí tói kör.
Társ ha tó sá gi együtt mû kö dés
2007-ben a társ ha tó sá gi együtt mû kö dés új te rü le tei és for mái ala kul tak ki. Az év ele jén ke rült sor az Or szá -gos Mun ka vé del mi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség, az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal, az ak kor még Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Pa rancs nok sá ga és a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség együtt mû kö dé sé nek ki ala kí tá sá ra, mely nek ke re té ben az el len õr zé sek szer -ve zé sé nek új faj ta mód ja, a tér ben és idõ ben kon cent rált el len õr zés ala kult ki. En nek lé nye ge, hogy a ha tó sá gok meg ha tá ro zott föld raj zi tér ség ben ki emelt, fo lya ma tos el len õr zést va ló sí ta nak meg.
Kö zös ak ci ók ra ke rült sor ki emelt ese mé nyek ide je alatt (Szi get fesz ti vál, For ma 1), a nyá ri ide gen for gal mi fõ sze zon ban, va la mint több nagy vá sá ron és pi a con.
Az ak ci ók so rán elõ tér be ke rült azon mo bil mun ka he -lyek kö zös el len õr zé se, ahol kö rül mé nyes a jog sér tés fel tá rá sa, meg ál la pí tá sa.
Az év so rán 10 585 eset ben vé gez tünk más ha tó sá -gok kal kö zö sen el len õr zést, mely bõl 5411 al ka lom mal a ha tár õr ség köz re mû kö dé sé vel jár tak el a fel ügye lõk.
A 2007. no vem ber 22. és 2008. ja nu ár 2-a kö zött lezajlott „Csil lag szó ró had mû ve let” kap csán a négy ha -tó ság együtt mû kö dé se to váb bi szer ve ze tek kel egész ült ki (Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (ÁNTSZ), Ma gyar Élel mi szer-biz ton sá gi Hi va tal ( MÉBIH), Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Minisztérium Élel mi szer lán cot El len õr zõ Ha tó sá gai és szer vei).
Az ak ció so ro zat si ke ré hez hoz zá já rult a szer ve ze tek össze han golt te vé keny sé ge, va la mint az a kö rül mény is, hogy a ka rá csony elõt ti idõ szak ra jel lem zõ en meg nö ve ke dõ ke res ke del mi te vé keny ség el len õr zé sé ben va la -mennyi részt ve võ ha tó ság ér de kelt volt.
A „Csil lag szó ró had mû ve let” ke re té ben az OMMF 11 800 el len õr zést foly ta tott le, mely bõl 1576 eset más ha tó ság gal kö zös el len õr zés volt.
A vizs gá lat ki ter jedt az épí tõ ipar ban, a fel dol go zó -ipar ban, az ide ig le nes áru sí tó he lye ken, a ke res ke del mi áru ház lán cok ban, a ven dég lá tás ban, a va gyon vé de lem -ben, va la mint a vil la mos sza bad ve ze té kek kö ze lé ben vé ge zett te vé keny sé gek mun ka kö rül mé nye i nek vizs gá -la tá ra.
A Had mû ve let ben 376 fel ügye lõ vett részt, akik az ellenõrzések so rán 21 084 mun ka vál la lót érin tõ en ál la -pí tot tak meg jog sér tést. A fel tárt fe ke te mun ká sok szá ma 3876.
Az ak ció ered mé nye ként össze sen 592 443 000 fo rint bír ság meg ál la pí tá sá ra ke rült sor.
Mun ka vé del mi Ta nács adó Szol gá lat
Az OMMF 2007. ok tó ber 1jé tõl a mun kál ta tók se gí -té sé re és tá mo ga tá sá ra ki ala kí tot ta és sa ját for rá sá ból mû köd te ti va la mennyi ré gi ó ban a Mun ka vé del mi
Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
GÉSÕLEYGÜLEF IYGÜAKNUM SÉ IMLEDÉVAKNUM SO GÁZ SRO
Tanácsadó Szol gá la tát, mellyel ki fe je zés re kí ván juk jut -tat ni azt a szem lé le tet, hogy a ha tó sá gi fel lé pés nem elég sé ges esz köz a sza bály ta lan sá gok vissza szo rí tá sá ra.
Min d in kább se gí te ni, tá mo gat ni kí ván juk a mun kál -ta tó kat – kü lö nö sen a kis- és kö zép vál lal ko zá so kat –, ez zel sze ret nénk el ér ni, hogy köl csö nös bi za lom ala kul jon ki a mun ka erõ pi ac sze rep lõi kö zött. A Mun ka vé del mi Ta nács adó Szol gá lat min den ki szá má ra té rí tés men -te sen ve he tõ igény be.
Fi gye lem mel a ha tó ság azon ta pasz ta la tá ra, hogy azok nál a mun kál ta tók nál, ahol sok a fe ke tén fog lal koz ta tott mun ka vál la ló, a mun ka vé de lem is ala csony szín -vo na lú, a mun ka vé del mi ta nács adás tól nem csak azt a ha tást vár juk, hogy egész sé ge sebb mun ka he lye ket teremt, ha nem azt is, hogy csök ke ni fog a fe ke tén fog lal -koz ta tot tak szá ma.
A Ta nács adó Szol gá lat mû kö dé se kap csán a part ne -rek a sze mé lyes kon zul tá ció le he tõ sé gé nek in téz mé nyes meg te rem té sét meg elé ge dett ség gel fo gad ták.
Az OMMF 2008. évi cél jai
Az OMMF 2007. év ben a mun ka egész ség ügyi fel ada tok át vé te lé vel vég re haj tot ta szer ve ze ti mo der ni zá ci ó ját, és meg erõ sí tet te a 2006. év ben fel ál lí tott re gi o ná -li san mû kö dõ fel ügye lõ sé gek te vé keny sé gét.
Tö rek vé se ink egy ér tel mû en meg ha tá roz zák, hogy az
Tö rek vé se ink egy ér tel mû en meg ha tá roz zák, hogy az