• Nem Talált Eredményt

Egy kézben az adóztatás és az ellenõrzés

In document Ellenőrzési Figyelő Online (Pldal 43-46)

A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi ter-mékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2007. évben megváltozott: a hatáskör az Adó-és Pénzügyi EllenõrzAdó-ési Hivataltól a Vám- Adó-és Pénzügyõrséghez került át. A jogszabály-változás a tevékenység szakmai részét nem, vagy minimális mértékben érintette.

A Vám- és Pénzügyõrség másfajta ellenõrzési palettával rendelkezik, mint az Adó-és Pénzügyi EllenõrzAdó-ési Hivatal, ez az ellenõrzAdó-ési lehetõség nem jobb, nem több, egy-szerûen más.

A szabályrendszer alapja a „szennyezõ fizessen elv”, mely megváltható, ha a szennyezõ a környezetet káro-sító anyagokat ártalmatlanítja, visszagyûjti/visszagyûj-teti és ismét alapanyagot, vagy más célra használható anyagot állít/állíttat elõ. Ha ezt nem teszi, akkor az államnak kell megtennie, elhárítania a környezetet káro-sító hatásokat, mely pénzbe kerül, ezért aki a gyártói felelõssége mellett nem gondoskodik errõl, fizeti a ter-mékdíjat, és el kell végeznie a hulladékgazdálkodási szabályokban meghatározott tevékenységeket. A szabá-lyozás összetett, több jogszabály egységének szabályait kell figyelembe venni a szükséges tevékenységekhez.

Elõször nehézkesnek és túl összetettnek tûnhet a sza-bályrendszer, de a befolyásolni kívánt terület is bonyo-lult, így több jogi norma alapján elvégzendõ tevékeny-séget kell rendszerbe foglalnia.

Mindezek ismeretében már érthetõ, hogy a termék-díjas szabályozás miért hivatkozik a reklámmal kapcso-latos jogszabályokra, miért merül fel a definíciók között a bolt fogalma, mit is jelent az, hogy csomagolás, mint tevékenység.

A szabályrendszer általánosan a vám- és statisztikai nómenklatúrába besorolható dolgokra határoz meg sza-bályokat, kötelezettségeket, de emellett a csomagolásra, mint tevékenységre – függetlenül annak anyagára – szabályt alkot.

A közösségen belül, a szakirányításért felelõs Kör-nyezetvédelemi és Vízügyi Minisztérium a szükséges nemzetközi adatszolgáltatásoknak évrõl évre eleget tesz, melyek a kibocsájtási, visszagyûjtési és haszno-sítási adatokon is alapulnak.

Érintettek köre, érintett tevékenység

A törvény 2. §-a meghatározza az érintett személyi kört. Az érintettség gyakorlatilag a gazdaság bármely szegmensében elõfordulhat. A jogszabály egyes áruk-hoz, áruk részeihez és egyes tevékenységekhez rendel kötelezettségeket. Ezen kívül a jogalkotó különbözõ kereskedelmi irányok esetén is meghatározott kötele-zettségeket fogalmazott meg.

Az ábra a kötelezetteket és a kötelezettségeket, vala-mint azok kereskedelmi irányát mutatja be.

Az import (ez alatt a harmadik országos forgalomból érkezõ, magyarországi rendeltetéssel szabadforgalom számára vámkezelt árukört kell érteni) termékdíj a vám-jogszabályok rendelkezései mellett, a vámeljárás része-ként kivetéses adóztatás módjára kerül megállapításra.

A belföldi elõállítással, valamint a közösségen belüli forgalomban keletkezõ környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettségét önadózással, a vámhatóság felé történõ adóbevallással kell bevallani és megállapítani.

Mindezek az eljáró hatóság számára nem új szabályok, de eljárásukban megváltoztak. Korábban adóbevallás-ban csak a keletkezett fizetési kötelezettségrõl kellett bevallást adni, a kibocsátott mennyiségekrõl pedig be-számolót kellett készíteni a szaktárca számára. Ez a kötelezettség 2008-tól egységessé válik, adóbevallás-ként egy hatóságnak, a vámhatóságnak kell teljesíteni.

Az egy hatósággal történõ kapcsolattartás mindenkép-pen egyszerûsíti az ügyfelek adminisztrációját, és az adóbevallás miatt növeli a felelõsséget, a tevékenység súlyát is. Korábban a pénzügyi bevallási oldalon nem kellett nullás bevallást adniuk a gazdálkodóknak, ha nem keletkezett fizetési kötelezettségük, míg a kibocsá-tott mennyiségeket a beszámolójukban tüntették fel.

Mára ez is jelentõsen megváltozott, hiszen a tevékeny-ség ellenõrzése a vám- és pénzügyõrtevékeny-ség egyik fõ

fela-Mûhely Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám

VÁM-ÉSPÉNZÜGYÕRSÉGORSZÁGOSPARANCSNOKSÁGA

Környezetvédelmi termékdíj a vám- és pénzügyõrség tevékenységi körében

Import

Import Belföldi

elĘállítás Belföldi

elĘállítás Közösségen belüli kereskedelem

Közösségen belüli kereskedelem

Akkumulátor

Akkumulátor Egyéb kĘolaj termékek Egyéb kĘolaj

termékek Elektronikai berendezések Elektronikai

berendezések HĦtĘközegHĦtĘközeg

Gumiabroncsok

Gumiabroncsok Reklámhordo-zó papírok

Reklámhordo-zó papírok CsomagolásCsomagolás

data. Ahhoz, hogy ellenõrizhetõ legyen a jogkövetõ szabályo-zás – szerint kell eljárni, míg a hazai – önadószabályo-zással – elvégzendõ kötelezettségek esetén a bevallásoknál a esetében egy fõlapból és 28 pótlapból áll. A fõlapot és a pótlapokat értelemszerûen kell kitölteni, csak azokat, amelyek az adott gazdálkodó tevékenységéhez szük-ségesek. A fõlapot minden esetben a vámhatóságnak kell küldeni, mivel célja a kötelezett vagy a nevében és helyében eljáró, általa felhatalmazott képviselõ együttes cégsze-rû aláírása. Az adatlap csomag a már jól ismert ABEV kitöltõ programmal használható, igaz itt az általános

sére, feldolgozására. Nem újdonság a hatóságok ellen-õrzési tevékenységében, hogy a forrásadatok elemzése után, megfelelõ elõkészítõ munka után kezdõdnek meg az ellenõrzések. Ezek az adatbázis-elemzésekkel elõké-szített ellenõrzések jóval nagyobb hatékonysággal vezetnek eredményre, mint a korábban alkalmazott ellenõrzési szisztémákkal megkezdett hatósági tevé-kenységek. Az elektronikus adatok további elõnye, hogy amint a feldolgozó rendszerbe kerülnek, azonnal és közvetlenül az elemzés rendelkezésére állnak. Az elektronikus adatfeldolgozás gyenge pontja még ma is adatok bejuttatása a rendszerbe. Ez mindaddig prob-léma is marad, amíg a papír, mint adathordozó alkalma-zása a legelterjedtebb. A termékdíjra vonatkozóan 2010-tõl már nem kell a papírral számolni, mert köte-lezõ lesz az elektronikus bevallás. A feldolgozórend-szerben a munkatársak elvégzik a szükséges tevékeny-ségeket a bejelentésekkel/bevallásokkal/kérelmekkel kapcsolatosan. Az import, melyrõl korábban már volt szó, jelenleg külön rendszerben keletkezteti az elektro-nikus adatokat, melyek feldolgozás után forrásadatként jelennek meg az eKT rendszerben. Elmondható, hogy 2008-ban egy hatóságnál egy rendszerben lesz az év végére valamennyi, a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos forrásadat. Ez – azon túlmenõen, hogy a költségvetési elõirányzatot pénzügyi, a KvVM-et pedig a szükséges mennyiségi adatokkal látja el –, alapot képez a majdani hatékony és átfogó termékdíjas adóel-lenõrzésekhez. A 2008. év a tanulás éve, tanul a hatóság, és tanulnak az ügyfelek is. Ez nem szégyen. Míg koráb-ban több hatóság, többféle módon kezelte ezt a költség-vetési elõirányzatot, ma már egy hatóság végzi az adóz-tatást és az ellenõrzést is.

Ellenõrzési lehetõségek

Természetes, hogy szükséges az ellenõrzés, de a vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj esetében nem alkalmazhatja az általános, bevett szokások alapján mûködõ ellenõrzési szisztémákat. Felmerül a kérdés, hogy miért?! Egyrészt a termékdíj-kötelezettség külön-bözõ irányai miatt (import, belföldi elõállítás, közössé-gen belüli forgalom), másrészt a kötelezettség keletke-zésének ideje is eltérõ. Míg importban az importeljárás során, addig a további esetekben az értékesítéskor vagy saját célú felhasználás esetén, a számviteli nyilvántar-tásba vételkor keletkezik a kötelezettség, ami bonyolítja a helyzetet. A gazdálkodónak el kell különítenie, hogy az adott termék honnan származik, mikor keletkezik a kötelezettség, és ha nem egyedileg azonosíthatóak a köteles termékek, akkor a mennyiségi elkülönítést is nyilván kell tartania. E feladatok sok esetben korántsem egyszerûek, az ellenõrzések során, ha a költségvetési kintlévõségek megállapítása a cél, ezt figyelembe kell venni.

A jogszabály sajátossága, hogy környezetvédelmi szabályokhoz pénzügyi szabályozó rendszert rendel.

A fõ cél a környezet védelme, melynek egyik

motivá-ciója a fizetési kötelezettség kiválthatósága. A hatóság ellenõrzésénél erre mindenképpen figyelni kell, foko-zottan ellenõrzés-igényes a fizetési mentességek esete, valamint az úgynevezett hasznosítást koordináló szer-vezetek tevékenysége. E cégek saját mentességi enge-délyük terhére más gazdálkodóktól tudják átvállalni a fizetési kötelezettségeket. Ellenõrzésük összetett és kiemelt feladat. A hasznosítást koordináló szervezetek mentességi engedélyük alapján hulladékbegyûjtést és hasznosítást végeztetnek, szerzõdnek a hulladék be-gyûjtõkkel és hasznosítókkal. A begyûjtésrõl és haszno-sításról igazolást kapnak, ezek képezik a mentességük alátámasztását. A lánc adott, a hatóságnak az ellenõrzés során egészen a hulladékbegyûjtésig és hasznosításig kell elmennie ahhoz, hogy megállapítsa, valós ténye-ken, tevékenységen és számokon alapulnak a mentesség alátámasztásához kiadott igazolások. Ha a lánc alján lévõ igazolások hitelessége válik kétségessé, akkor a láncban feljebb lévõ szereplõk tevékenysége, illetve az általuk befogadott igazolások által alátámasztott, így a költségvetés számára meg nem fizetett termékdíj válik – minden kamatával – esedékessé. Egy hasznosítási lánc ellenõrzése komoly kihívást jelent a hatóságnak, melyet nem lehet ad-hoc módon megkezdeni. A mentességgel érintett lánc ellenõrzését jelentõs apparátussal és nagyon sok bevallás adatának elemzése után lehet elvé-gezni.

A 2008-as év feladata, hogy a 2004. május elsejei EU-csatlakozást követõen a hatóság elérje a termékdíjas szabályozást elkerülõ gazdálkodók jogkövetõ magatar-tását. Ehhez több eszköz is rendelkezésre áll, mely kez-detben a tájékoztatás fegyverét veszi elõ és a lehetõség szerinti valamennyi fórumon felhívja az érintettek figyelmét a jogszabály változására. Az idõ múlásával azonban utána kell nézni azoknak a gazdálkodóknak, akik mûködnek, tevékenykednek, de nem jelennek meg a termékdíjas gazdálkodók körében. A hatósági ellenõr-zés megfelelõ eszköz arra, hogy a gazdálkodókat felke-ressék és feltegyék a kérdést: „Elegett tett-e a termékdíj-jal kapcsolatos kötelezettségének?” A kérdésre adott válaszok meghatározzák a további teendõket. A hatósá-gi ellenõrzés a teljes termékdíjjal érintett lánc bármely részénél biztosítja a kezdeti ellenõrzést. Természetesen más hatósági eszközök alkalmazását igényli a multina-cionális vállalkozás ellenõrzése, és más eszközre van szükség a hulladékbegyûjtéssel foglalkozó gazdálkodói kör telephelyi ellenõrzésekor.

Jelenleg a vámhatóság tevékenységének jelentõs vál-tozása után, az elsõ bevallások feldolgozása folyik.

A feldolgozórendszer gyermekbetegségeinek javítása és a rengeteg hibás bevallás javítása leköti az energiá-kat, és sok idõt vesz igénybe mind a hatóság, mind az ügyfelek részérõl. A feldolgozás és az ügyféli kör már értékelhetõ mintája várhatóan a negyedéves bevallások feldolgozása után, májustól ad lehetõséget a mélységi elemzésre a hatóság ellenõrei számára.

Bartos Gyula

Mûhely Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám

VÁM-ÉSPÉNZÜGYÕRSÉGORSZÁGOSPARANCSNOKSÁGA

In document Ellenőrzési Figyelő Online (Pldal 43-46)