Az el len õr nek egy éle ten át ta nul nia kell, de mit, hol és ho gyan?
Az utób bi évek ben je len tõ sen meg vál to zott az el len õr zés in téz mény rend sze re, át ala - kult az el len õr zést vég zõ szer ve ze tek mû kö dé se és az el len õr zés fe la dat rend sze re is. Az el len õr zé si szak em be rek nek ma már egé szen más fel ada to kat kell tel je sí te ni ük, mint né hány év vel ko ráb ban, fo lya ma to san újabb és újabb ki hí vá sok nak kell ele get ten - niük. Meg újul tak, il let ve alap ve tõ en meg vál toz tak a jog sza bá lyok, össze tet teb bé, bonyolultabbá vált ma ga az el len õr zés tár gya, a pénz ügyi-gaz da sá gi rend szer is. Az Eu ró pai Unió nyúj tot ta pénz ügyi le he tõ sé gek hez szi go rú el len õr zé si rend szer mû köd - te té se kap cso ló dik, mi köz ben a ha zai for rá sok tör vé nyes és sza bály sze rû fel hasz ná lá sa is fokozott el len õr zést igé nyel. A sok ré tû és új sze rû fel adat hoz ren del ke zés re áll nak-e a meg fe le lõ szak em be rek? Elég fel ké szül tek-e azok, akik az el len õr zés sel fog lal koz - nak? Mi lyen szak mai tu dást biz to sít az ok ta tás, kor sze rû hát te ret je lent-e a to vább - kép zé sek rend szer e? Ho gyan old ják meg az el len õr zé si in téz mé nyek a szak mai után - pót lást? Ezek rõl a kér dé sek rõl mond ták el vé le mé nyü ket az El len õr zé si Fi gye lõ ke rek - asz ta lá nál az el len õr zé si in téz mé nyek ve ze tõi, kép zé si szak em be rei. A be szél ge tés moderátora dr. We id lich Edit, a KE HI el nök he lyet te se, az El len õr zé si Fi gye lõ fõ szer - kesz tõ je volt.
We id lich Edit: Ke rek asz tal-be szél ge té sünk ter mé - sze te sen nem pó tol ja a té ma tu do má nyos igé nyû fel mé - ré sét, fel dol go zá sát. De ta lán meg kí sé rel het jük össze - fog lal ni, mi lyen igé nyek me rül nek fe l, me lyek a te rü let - re jel lem zõ ti pi kus, nap i gon dok, és mi lyen le he tõ sé ge - ket lá tunk a szak kép zés meg újí tá sá ra, a to vább kép zé si rend szer fej lesz té sé re. Van nak-e, kel le nek-e olyan kép - zé si köz pon tok, in téz mé nyek, ame lyek a nap i fel ada tok - hoz kor sze rû tu dás sal fel vér te zett, „kész” szakembe - reket biz to sí ta nak. A be szél ge tés re meg hí vott ve ze tõ szak em be rek kü lön bö zõ el len õr zé si szak te rü le te ket kép vi sel nek, akik el in dít hat ják azt a sa já tos együtt mû - kö dést is, amely nek kü lön bö zõ for mái az el len õr zés más te rü le te in már jól mû köd nek, át ve he tünk egy más tól jó módsze reket, meg is mer het jük és al kal maz hat juk a be - vált le he tõ sé ge ket.
A ke rek asz tal-be szél ge tés részt ve või:
Var ga Lász ló né, az APEH el nök he lyet te se: Az APEH csak nem 16 ez res lét szá má nak nem egé szen egy - har ma da fog lal ko zik el len õr zés sel, de az ál lam pol gá rok szá má ra a klasszi kus el len õr zés még is az adó el len õr zés.
A szám ta lan új fel adat hoz, amit az el múlt évek ben kapott az adó hi va tal, je len tõs lét szám ra van szük ség.
Na gyon fon tos a szak em be rek ki vá lasz tá sa, és az, hogy mi lyen szak mai, kép zett sé gi kö ve tel mé nye ket tá masz - tunk a mun ka vég zé sé hez.
Lo vas György, az APEH ok ta tá si in té ze té nek ve ze - tõ je: In té ze tünk fel ada ta az APEH-spe ci fi kus is me re -
tek, kom pe ten ci ák, és ezek al kal ma zá sá hoz szük sé ges tech no ló gia mi nél ma ga sabb szín vo na lú át adá sa a kol - légáknak.
Ha zai Bé la, az APEH hu nán po li ti kai fõosztály - vezetõje: Az adó hi va tal az el múlt évek ben a kor mány - dön té sek alap ján meg nö ve ke dett fel ada ta i nak el lá tá sá hoz gya kor la ti lag csak nem há rom és fél ezer em bert vett, illetve vesz fe l. A szak mai ve ze tõk igé nyei alap ján pró bá - lunk kész szak em be re ket al kal maz ni, de a jelent kezõk több sé ge csak „is ko la kész nek” mond ha tó, gya kor lat tal szint e egy ál ta lán nem ren del ke zik. Pon to sab ban azok, akik nek gya kor la tuk is van, azo kat az adó hivatal ál tal kínált jö ve del mi le he tõ sé gek nem elé gí tik ki.
Ga ál Ve ro ni ka, a Vám- és Pénz ügy õr Is ko la pa rancs - no ka: A Vám- és Pénz ügy õr Is ko la akk re di tált fel nõtt - kép zé si in téz mény ként szer ve zi a több, mint hét ezer fõs Vám- és Pénz ügy õr ség sze mé lyi ál lo má nyá nak kép - zéseit, to vább kép zé se it, és sa ját ok ta tói ál lo má nyá ra támaszkodva ok ta tá si te vé keny sé get vé gez. Jó kap cso - la tunk, szé les kö rû együtt mû kö dé sünk van töb bek között az adó ha tó ság gal, en nek ke re té ben a ta pasz ta la - tok át adá sá val fo lya ma to san se gít jük egy mást.
Lõ rincz Zol tán, az Ál la mi Szám ve võ szék humán - politikai osz tály ve ze tõ je: Az Ál la mi Szám ve võ szék nél 350 hely szí ni el len õr dol go zik. Mun kánk sok te kin tet - ben el tér a szok vá nyos pénz ügyi el len õr zés tõl, a szak - em ber szük ség let ki ala kí tá sá nak és a ki vá lasz tás nak is van nak az ál ta lá nos kö ve tel mé nye ken túl me nõ szem - pont jai. Az el len õr kép zés rend sze ré nek át fo gó igé nyek - bõl kell ki in dul nia, csak rész ben iga zod hat az egyes
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Több oldalról az el len õr szak kép zés rõl
szak mai szer ve ze tek spe ci á lis igé nye i hez. Nem vol na he lyes, ha az ÁSZ a sa ját szem pont ja it a szak kép zé si rend szer egé szé re néz ve pró bál ná ér vé nye sí te ni.
Csá ki Ilo na, a bu da pes ti Cor vi nus Egye tem köz igaz - ga tás-tu do má nyi ka ra költ ség ve té si el len õr zé si szak vezetõje: A Cor vi nus Egye tem köz igaz ga tás-tu do má - nyi ka rán tíz éve mû kö dik a költ ség ve té si el len õr zé si szak. Azt ta pasz tal juk, hogy a költ ség ve té si el len õr zé si sza kon vég zett hall ga tók ra egy re na gyobb szük ség van az ál lam igaz ga tás ban. Az ok ta tás szá má ra ép pen ezért elengedhetetlen a „ve võk”, az el len õr zé si in téz mé nyek igé nye i nek meg is me ré se. En nek alap ján le het a hall - gatók kép zett sé gét bõ ví te ni, hogy a köz igaz ga tá si dip lo - má hoz kö tött mun ka kör ben bel sõ el len õr ként, vagy költ ség ve té si el len õr ként a gya kor la ti igé nyek nek meg - fe le lõ, mi nél ma ga sabb szin tû is me re tek kel ren del kez - ze nek.
Dr. Hol chac ker Pé ter, az Egész ség biz to sí tá si Fel - ügye let el nök he lyet te se: Az Egész ség biz to sí tá si Fel - ügye let e kör ben a leg fi a ta labb és leg ki sebb szer ve zet.
Mun ka tár sa ink nál adott nak ve szünk bi zo nyos fo kú szak mai fel ké szült sé get, ez el sõ sor ban az or vos–jo - gász–köz gaz dász szak má ra ér ten dõ. At tól kezd ve pe - dig, hogy az el len õr mun ká ba áll a Fel ügye let nél, szer - ve ze ti kul tú ránk írat lan sza bá lya i hoz kell mi nél gyor - sab ban al kal maz kod nia. Ter mé sze sen ezt meg pró bál juk elõ se gí te ni, pár hu za mo san a kom pe ten ci ák, at ti tû dök vagy di va tos ki fe je zés sel „skil lek” mi nél gyor sabb el sa - já tí tá sá nak ösz tön zé sé vel.
Dr. Bel sõ Lász ló, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár or vos el len õr zé si, szak mai el len õr zé si osz tá lyá -
nak kül sõ szak ér tõ je: Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok, te vé keny sé gek el len õr zé se ké nyes te rü let, min de nek - elõtt azért, mert az egész ség ügyi szol gál ta tá sok je len tõs ré sze bi zal mi ala pon tör té nik. Szám ta lan olyan írat lan sza bá lya van, amit nem le het jog sza bály ban meg ha tá - roz ni. Ha va la ki ezt nem ve szi fi gye lem be az el len õr zé si mód sze rek meg ha tá ro zá sa kor, biz to s, hogy két nagy területet meg sért: egy részt sér ti az or vos-egész ség ügyi dol go zó kat, és bi zal mi vagy er köl csi vál sá got okoz hat a szol gál ta tók nál, de sér ti a be te gek ér de ke it is. Ezért is mû kö dik a tisz ti or vo si szol gá lat ke re tén be lül egy or szá - gos szak fel ügye le ti mód szer ta ni köz pont, amely össze - han gol ja, se gí ti az or szá gos szak fõ or vo si há ló zat mun - ká ját.
Papp Ist ván, az Or szá gos Mun ka ügyi és Munka - védelmi Fel ügye let (OMMF) el nö ke: A mun ka vé del mi és mun ka ügyi el len õr zés meg le he tõ sen sa já tos te rü let, aho vá kész szak em bert – sem el mé le ti, sem gya kor la ti vo nat ko zás ban – szint e le he tet len a pi ac ról „vá sá rol ni”.
Az el múlt egy-két év ben vég re haj tott lét szám fej lesz tés so rán át él tük a szak em ber fel vé tel és -pót lás min den kínját. Gya ko ri eset, hogy mi u tán ala pos kép zés sel fel - ké szí tet tük õket a fel ügye lõi mun ká ra, a jól el ad ha tó szak mát meg sze rez ve a te het sé ge seb bek elég gyor san pá lyát mó do sí ta nak.
Ber ta Gab ri el la, az OMMF hu mán po li ti kai ve ze tõ - je: Az én szak te rü le tem az OMMSZ mun ka tár sa i nak kép zé se, to vább kép zé se. Na gyon fon tos nak tar tom, hogy be szél jünk a szak em ber kép zés ége tõ kér dé se i rõl és a fel me rü lõ prob lé mák ról.
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK
A ke rek asz tal-be szél ge tés résztvevõi
Ma jor An tal, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel - ügye le te (PSZÁF) fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te se: A szö - vet ke ze ti hi tel in té ze ti el len õr zé si fõ osz tály he lyet tes vezetõjeként a fel hasz ná lói ol dal ról is me rem a kér dést és ta pasz ta lom nap mint nap a szak mai fel ké szült ség fon tos sá gát. Kü lö nö sen ak kor, ami kor új kol lé gát kell be ta ní ta ni, se gí te ni és irá nyí ta ni a fel ada tok el vég zé sé - ben, il let ve ami kor tá mo ga tást kell ad ni az el len õr zést vég zõk nek ah hoz, hogy lé pést tart sa nak a pénz ügyi piacok fej lõ dé sé vel, akár az in teg rá ci ó ról, akár az EU-ban a di rek tí vák vál to zá sa i ról van szó.
Já vor Ger gely, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel - ügye le te (PSZÁF) sze mély zet fej lesz té si osztályveze - tõje: A fel ügye let je len leg is fog lal koz tat ösz tön dí ja so - kat, pá lya kez dõ ket, ezért el sõ kéz bõl szer zünk tapasz - talatokat a friss dip lo má sok kal és a prob lé má ik kal kap - cso lat ban. Emel lett – mi vel a PSZÁF in teg rált fel ügye - let – a pénz tá ri, a bank i és a biz to sí tá si fel ügye let nem - zet kö zi szer ve ze té nek tag sá ga ré vén meg is mer he tem és hasz no sít ha tom a nem zet kö zi társ ha tó sá gok tapaszta - latait, kép zé si prog ram ja it, mód sze re it, kezdeménye - zéseit.
Lak ro vits Elv íra, a Pénz ügy mi nisz té ri um Adó igaz - ga tá si és Szak kép zé si Fõ osz tá lyá nak he lyet tes veze - tõje: A szak kép zé si és nyil ván tar tá si osz tály mun ká ját irá nyí tom, fel ada ta ink há rom ügy kör cso port ba so rol ha - tó ak, mind egyik kap cso ló dik a be szél ge té sünk té má já - hoz. Ha gyo má nyos nak te kint he tõ az OKJ-s ké pe sí té - sek kel kap cso la tos azon fel ada tok el lá tá sa, ame lye ket a szak kép zé si tör vény sze rint a pénz ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré be utal el sõ sor ban a kép zé si rend szer sza bá - lyo zá sa, a kö ve tel mény rend szer spe ci fi ká lá sa. Ter mé - sze te sen a vizs ga rend szer fel ügye le te, irá nyí tá sa is a mi fel ada tunk. Je len leg zaj lik a szak kép zé si szer ke zet tel jes át ala kí tá sa, az új Or szá gos Kép zé si Jegy zék elõ írá sa i -
nak meg fe le lõ en. Na gyon fon tos te en dõ az Ál lam ház - tar tás Bel sõ Pénz ügyi El len õr zé si Rend szer Módszer - tani és Kép zé si Köz pont ki ala kí tá sa, il let ve az ott zaj ló kép zé sek tan anyag fej lesz té se, amely ta valy jú li us 1-jé - tõl ke rült át hoz zánk.
Az új tí pu sú el len õri kép zé se ket meg szer ve zõ, le bo - nyo lí tó köz pont pro jekt jé hez is kap cso ló dik a har ma dik ügy kör cso por tunk, a nyil ván tar tás. A kü lön bö zõ szak - mai te vé keny sé gek gya kor lá sá hoz kö te le zõ en elõ írt nyil ván tar tá so kat ve zet jük. Ezek kö zött új fel adat lesz a jö võ ja nu ár tól kö te le zõ bel sõ el len õri nyil ván tar tás.
Az összes nyil ván tar tá si fel ada tunk évi 45 ezer ha tó sá gi ha tá ro zat ki bo csá tá sát te szi szük sé ges sé.
De ák né Ke le men Il di kó, a Pénz ügy mi nisz té ri um adó igaz ga tá si és szak kép zé si fõ osz tá lyá nak mun ka tár - sa: Szak te rü le tem az ok le ve les pénz ügyi re vi zor, il let - ve a pénz ügyi és szám vi te li szak el len õr OKJ-s kép zé - sek kel kap cso la tos fel ada tok gon do zá sa. Emel lett pe dig az eb ben az év ben, ja nu ár 1-jé tõl új já ala kult pénz ügyi el len õr zé si szak kép zé si ta nács el nö ke ként részt ve szek ab ban a mun ká ban, amely az ABPR rend szer ki ala kí tá - sá hoz szak mai, mód szer ta ni se gít sé get tu d nyúj ta ni.
A vo nat megy, de a si ne ket még rak juk...
Szak mai ki hí vá sok elõtt az el len õr kép zés
We id lich Edit: El sõ ként be szél jünk ar ról, hogy meg ol dott nak te kint he tõ-e az Önök te rü le tén a szak em - be rek to vább kép zé se? Mi lye nek az igé nyek, és ezek nek mennyi ben tud nak meg fe lel ni az új on nan fel vett kol lé - gák? Mi lyen ne héz sé gek kel ta lál ko zunk?
Var ga Lász ló né: Az adó igaz ga tás na gyon sok szí nû és sok ré tû te vé keny ség, az adó zók nyil ván tar tá sá tól a vég re haj tá sig ter jed, és en nek meg fe le lõ en na gyon sok fé le szak kép zett sé get igé nyel. A fel ada tok egy ré sze
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Dr. We id lich Edit: A KE HI-ben kü lö nö sen spe ci á lis tudású szak em be rek re van szükség
Ber ta Gab ri el la: A szak em ber kép zés ége tõ kér dé se i rõl be szél ni kell
el vé gez he tõ szak irá nyú kö zép fo kú vég zett ség gel is, pél dá ul az adó alany-nyil ván tar tás, a fo lyó szám la-köny - ve lés, ami ugyan mást je len t, mint a klasszi kus ér te lem - ben vett köny ve lés vagy szám vi tel, de azért ab ba a ka te - gó ri á ba tar to zik. A te vé keny ség na gyob bik ré sze min - den kép pen szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett sé get igé nyel.
Az ok ta tá si in téz mé nyek nél az alap kép zett ség gel, il let - ve a hi va tal ba be ke rü lõ fia tal mun ka tár sak szak mai fel - ké szült sé gé vel alap já ban vé ve nincs gond. A dip lo más fi a ta lok, min d a jo gá szok, min d a köz gaz dá szok, jól fel - ké szül tek, kel lõ ha tá ro zott ság gal, ma ga biz tos ság gal is ren del kez nek ah hoz, hogy a fel ada to kat el tud ják vé gez - ni. A szak ma azon ban spe ci á lis és össze tett, és van nak olyan szak te rü le tek is, ahol el en ged he tet len a több éves gya kor lat és a spe ci á lis szak ké pe sí tés. Nem kell mon - dani, hogy pél dá ul a transz fe rá rak vizs gá la ta – a mul ti - na ci o ná lis cé gek kap csolt vál lal ko zá sai kö zöt ti árak és a nye re ség-át cso por to sí tás kér dés kö re –, szak ma i lag mi lyen bo nyo lult fel adat, nem csak a ha zai és a nem zet - kö zi, az uni ós pénz ügyi sza bá lyok is me re te is szük sé ges hoz zá, ha nem el kell iga zod ni a sa já tos nem ze ti és nem - zet kö zi üz le ti vi szo nyok kö zött is. A mennyi sé gi leg is nagy fel ada tot je len tõ va gyo no so dá si vizs gá la tok szin - tén igé nye lik a gya kor lott, szak ma i lag fel ké szült mun - ka tár sa kat. De em lít het ném az áfá hoz kap cso ló dó lánc - ügy le te ket, az úgy ne ve zett ka russzel csa lá so kat is. Ezek a több vál lal ko zást át fo gó, bo nyo lult át té te le ket fel tá ró el len õr zé sek a szak mai tu dá son kí vül szé les kö rû lá tás - mó dot, sõt rá ter mett sé get is igé nyel nek. Ugyan ak kor van nak ke vés bé össze tett, ru tin sze rû en vé gez he tõ, könnyen be ta nít ha tó el len õr zé si fel ada tok is, mint pél - dá ul az ope ra tív el len õr zé sek. A pá lya kez dõ szak em be - re ket ál ta lá ban ide vesszük fe l. A ké sõb bi ek ben van mód juk a szak mai to vább lé pés re, a te het sé ges mun ka -
tár sak bi zo nyos gya kor lat meg szer zé se és to vább kép zés után elõ lép het nek a szak ma i lag bo nyo lul tabb, össze tet - tebb fel ada tok fe lé.
Ha zai Bé la: Az adó hi va tal nál az utób bi évek ben folyamatosan van el len õr fel vé tel. A ki vá lasz tás nál elsõsorban a fel sõ fo kú, szak irá nyú is ko lai végzettsé - gûek él vez nek elõnyt. Egy 1995-ös kor mány ren de let írja elõ, hogy mi lyen ké pe sí té si kö ve tel mé nyek nek kell meg fe lel ni ah hoz, hogy va la ki az APEH mun ka tár sa lehessen. Az ok ta tá si rend szer azon ban az óta je len tõ sen át ala kult, ma már van nak olyan kép zé si szak irá nyok, ame lyek re szük ség len ne az adó hi va tal ban is, de a ré gi sza bá lyo zás nem ad rá le he tõ sé get. A Pénz ügy mi nisz té - ri um ban kez de mé nyez tük a ren de let mó do sí tá sát, reméljük ha ma ro san sor ke rül rá. De csak meg erõ sít he - tem azt a vé le ményt, hogy az egye tem rõl ki ke rü lõ, friss dip lo má sok még nem kész szak em be rek. Leg alább há - rom-öt év kell ah hoz, hogy gya kor la tot sze rez ze nek és adó ügy ben já ra tos, jó el len õr zé si szak em ber ré vál ja nak.
Lo vas György: Az APEH ok ta tá si in té zet kö zép táv - ra szó ló kon cep ci ó ja elõ ször 2002-ben fo gal ma zó dott meg, majd a meg újí tott, 2011-ig szó ló, a je lenl gei stra té - gi á hoz iga zo dó kép zé si el kép ze lé se ket ta valy fo gad ta el az APEH ve ze té se. A kon cep ció há rom lép csõs kép zé si rend szer rõl szól, amely nek el sõ pil lé re az ala po zó kép - zés. Nem vár ha tó el ugyan is a fel sõ ok ta tás tól, hogy szak tan szé kek kel kö ves se, ahogy ná lunk a mun ka ter - mé sze te vál to zik. Az ala po zó kép zés há rom fõ kér dés - kört érint, eb bõl az el sõ szint en azt sa já tít ják el a mun ka - tár sak, amit min den APEH-es nek tud nia kell. Eb ben a kép zés ben min den ki részt vesz. A má so dik szint, ami - kor a kol lé gá kat mun ka kör-tí pu sok ként cso por tok ra oszt juk és ar ra ké pez zük, amit min den el len õr nek tud nia kell. En nek a kép zés nek már van gya kor la ti és ön ál ló
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK
Var ga Lász ló né: Van nak szak te rü le tek, ahol el en ged - he tet len a több éves gya kor lat és a spe ci á lis képzés
Ha zai Bé la: A kép zés ben erõl te tett me ne tet dik tálunk
tanulási ele me is, hi szen so ká ig nem le het ki von ni a kol - lé gá kat a mun ká ból. Itt a táv ok ta tás és az e-le ar ning lehetõségét is job ban ki akar juk hasz nál ni, az elõ ké szü - le te ket már meg tet tük hoz zá. A kép zés har ma dik ele me gya kor la ti lag va do nat új pró bál ko zás: úgy lát juk ugyan - is, hogy az alap kép zé sen be lül is szük sé ges bi zo nyos sza ko so dás. Ná lunk a prog ra mo kat úgy ne ve zett ok ta tá si szak ér tõi mun ka bi zott sá gok ala kít ják ki, ezek – egy kicsit nagy ké pû en fo gal maz va – tu dás me nedzs ment típusú szer ve ze tek. Ez azt je len ti, hogy az adó zá si, az informatikai és a kép zé si szak em be rek együt te sen for - mál ják a kép zé si prog ra mo kat. Nyil ván más is me re tek re van szük sé ge az áfa el le nõr zés sel, mint a ma gán sze mé - lyek adó be val lá sa i val fog lal ko zó kol lé gá nak.
A kép zés ben erõl te tett me ne tet dik tá lunk, mind össze né hány hó nap alatt kell fel ké szí te ni a kol lé gá kat, és nagyon gyor san a „mély víz be” dob jük õket, mi köz ben – mint el hang zott –, há rom év alatt lesz va la ki bõl iga zán ki for rott el len õr. Ezért az el sõ pil lér hez szo ro san kö tõd - nek a to váb bi ak: a szám vi tel tõl az in for ma ti ká ig, sõt, az in for ma ti kai szak re vi zor kép zé sig egy más ra épü lõ, még is spe ci á lis kur zu so kat tar tunk, ame lyek biz to sít ják a lé pést tar tást a kö ve tel mé nyek kel. Ter mé sze te sen a kép zõ in téz mé nyek kel is sok fé le együtt mû kö dé sünk van. A Ká roly Ró bert Fõ is ko lá val – ahol ma már adó - szak em ber-kép zés is fo lyik – sok éves a kap cso la tunk.
A má sik ha gyo má nyos nak mond ha tó együtt mû kö dé - sünk a vám- és pénz ügy õr ség gel ala kult ki, a két szer ve - zet kö zös el len õr zé sei, ha son ló fel ada tai meg kö ve tel ték a kép zés ben is a köl csö nös sé get. Egy ilyen tan fo lyam zá rá sa ként ép pen teg nap vizs gáz tak a kol lé gá ink pél - dául vám- és jö ve dé ki kér dé sek bõl, mi pe dig egye bek kö zött ope ra tív el len õr zé si és nem zet kö zi kér dé sek ben nyúj tot tunk se gít sé get a vá mos kol lé gák nak, és so rol - hat nám e va ló ban na gyon élõ kap cso lat szá mos meg - nyil vá nu lá sát...
A kép zé si rend szer har ma dik pil lé re lé nye gé ben meg va ló sít ja az élet fogy tig tar tó ta nu lás el vét, amit mi
„li cen ce-meg újí tás nak” ne ve zünk. A konk rét prog ram még nincs kész, most fo lyik a fej lesz té se. A lé nye ge pedig az, hogy idõ rõl idõ re le gyen egy bi zo nyí tá si le he - tõ ség, hogy a mun ká já hoz min den tu dást, is me re tet meg ka pott a kol lé ga, és min dent meg tett azért, hogy ellenõrzési szak mai kér dé sek ben fel ké szült, nap ra kész le gyen.
Mit kell tud ni az APEH ok ta tá si in té ze té rõl? A hu - mán po li ti kai te rü let rõl 1999-ben vált le, az óta ön ál ló szol gál ta tó szer ve zet ként mû kö dik, meg ren de lõ je a humánpolitika, az erõ for rás-gaz dál ko dás. Az in té zet fej lõ dé se az utób bi két év ben gyor sult fe l erõ tel je sen, a ve ze tés po zi tív ál lás fog la lá sát kö ve tõ en bõ vül tek a lehetõségink. Ugyan ak kor csak nagy erõ fe szí té sek kel tu dunk lé pést tar ta ni az igé nyek kel, ame lyek – mint tud - juk, ta pasz tal juk – az utób bi idõ ben az el len õr zés iránt fel me rül nek – tel je sít mény ben és fel ké szült ség ben egy - aránt. S ak kor még nem em lí tet tem a kom pe ten cia ala pú kép zést, amely az egyik leg fon to sabb kö ve tel mény. Az el len õr mun ká já ban rend kí vül fon tos, ho gyan kom mu - ni kál, ho gyan tud ja kö zért he tõ en meg fo gal maz ni a dol - go kat, ho gyan lép fe l, mit tesz szél sõ sé ges eset ben, ha el len sé ges az ügy fél, mi kor kér ha tó sá gi se gít sé get, akár rend õr sé gi köz be lé pést.
Na gyon sok fé le hely zet re kell fel ké szí te ni a kol lé gá - kat, ezért egy re na gyobb je len tõ sé gû a „meg élt” ta nu lás, elõ tér be ke rül nek tré ning tí pu sú, a több gya kor la tot, vagy szá mí tó gép elõtt el vég zen dõ fel ada tot tar tal ma zó kép zé sek. Ná lunk a tré nin gek re is szak ma i ság jel lem zõ, ki zá ró lag „APEH-élet hely ze tek ben” gya ko rol nak a kol - lé gák, az már nem dí vik, hogy ho gyan men tünk meg valakit a la kat lan szi get rõl. A kép zés ben a leg na gyobb ne héz sé get a tö me ges ség okoz za. Olyan nagy ará nyú az új em be rek be kap cso lá sa a mun ká ba, hogy szint e le he - tet len kö vet ni a kép zés ben en nek az üte mét.
Papp Ist ván: Az OMMF vi szony lag kis szer ve zet, 1150 fõ vel mû kö dik, így egé szen más ol dal ról kell meg - kö ze lí te nünk a szak em ber kér dést. Kezd ve on nan, hogy nem épült, nem épül he tett ki az el múlt évek ben sa ját kép zé si bá zi sunk, ezért dön tõ en kül sõ for rá sok ra, il let ve kap cso la tok ra tá masz kod ha tunk. Mun ka ügyi szak te rü - le ten pél dá ul a pé csi egye tem mel for má ló dik a mun ka - ügyi szak ta nács adó kép zés re vo nat ko zó együtt mû kö dé - sünk. En nek ke re té ben te rem tet tünk ar ra le he tõ sé get, hogy a mun ka ügyi fel ügye lõk ne csak el mé le ti tu dás ban gya ra pod ja nak vagy szé le sít sék lá tó kö rü ket, ha nem kap ja nak gya kor la ti kép zést is. De sem a szak mai te rü le - ten, sem a gaz da ság ban nem na gyon ta lál ni olyan szak - em bert, aki egy ál ta lán ok tat ni tud ná a mun ka ügyi el len - õr zé si fel ada to kat. A ve ze tõk egy ré sze is kép zés re jár, er re kény sze rül, ahe lyett, hogy ten né a dol gát, irá nyí ta - ná a mun kát. Egy kis szer ve zet nél ko ránt sem egy sze rû át hi dal ni eze ket a prob lé má kat. A mun ka ügy ben még na gyobb a gon dunk: ha jo gászt, köz gaz dászt ve szünk fe l, õk er re a fel adat ra bi zo nyos szem pont ból túl kép zet - tek, vi szont ha nem ilyen dip lo má val ren del kez nek, akkor nem is me rik a szak mai te rü le tet. Eu ró pá ban látunk bõ ven pél dát ar ra, hogy van nak úgy ne ve zett
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Lo vas György: A több szak más ság sze rin tem elkerül - hetetlen
„ feles” kép zé sek, ame lyek so rán ha tó sá gi szak em be re - ket ké pez nek na gyon tu da to san és na gyon szé les kör - ben. Ná lunk ez a kép zé si for ma hi ány zik. Az OMMF ráadásul olyan ha tó ság, ame lyet a tör vény nem ha tal maz fe l el len õr zé si jo go sít vánnyal, ha nem az zal a fel ügye lõ, a köz tiszt vi se lõ ren del ke zik. Ez még kü lön prob lé mát je len t, hi szen a kont roll nem el sõ sor ban a szer ve zet joga, ha nem sze mély re szó ló jo go sít vány. Te hát emi att egy ál ta lán nem mind egy, hogy az, aki jo go sult el len - õriz ni, dön te ni, in téz ked ni, ha tá ro za tot hoz ni, be haj ta ni – hogy a fel adat össze tett sé gét ér zé kel tes sem –, meny - nyire fel ké szült.
Az OMMF má sik szak te rü le te a mun ka vé de lem, ahol egy sze rû en nincs ál la mi kép zés. Ma Ma gyar or szá gon egy kft. vég zi a szak mér nö ki kép zést. Az egye te mek, fõiskolák ma ga tar tá sát „hoz zá ál lá sát” pe dig jel lem zi, hogy mind össze egy-két kre dit pon tot ad nak, ha ezt a szak irányt ve szi fe l a di ák. Ez még a mû sza ki egye te me - ken is így van, ahol mér nö kö ket ok tat nak! És mi vel a mar ke ting sza kért öt pontot ad nak, nem hi szem, hogy olyan na gyon so ka kat ösz tö nöz ne a mun ka vé del mi szak irány vá lasz tá sá ra. Így az egye te met vég zett épí - tész- vagy gépészmérnököknek alig van mun ka vé del mi szak is me re tük, te hát azon nal be kell is ko láz ni õket a szakmér nökire, az em lí tett kft-nél. De kö zép fo kon sem jobb a hely zet, a szak tech ni ku si kép zés má ra tel je sen fel la zult. Majd hogy nem ele gen dõ húsz kö te le zõ óra, és táv ok ta tás ke re té ben mun ka vé del mi szak tech ni ku si kép zett ség hez le het jut ni. Ez tény leg a vég pont ja a mi - nõ sé gi kép zés nek. Mit te he tünk? Most ju tot tunk el oda, hogy min d a mun ka vé del mi, min d a mun ka ügyi fel - ügye lõi mun ka kö rö ket be vit tük az OKI-s szak kép zé si rend szer be. Az zal a cél lal, hogy a más szak te rü le ten el - he lyez ked ni nem tu dó dip lo má so kat át ké pez zük. Ter - mé sze te sen csak azo kat, akik ren del kez nek meg fe le lõ
em ber i at ti tû dök kel is, ame lyek az el len õri, fel ügye lõi mun ká hoz szük sé ge sek. Azt azért tud ni kell, hogy nem min den ál lam pol gár al kal mas mun ka ügyi fel ügye lõ nek.
Meg bíz ha tó ság, pszi cho ló gi ai fel ké szült ség, konf lik tus - ke ze lés és még szá mos na gyon fon tos tu laj don ság kell a mun ka kör el lá tá sá hoz.
Ma jor An tal: A PSZÁF még ki sebb szer ve zet, mindössze 450-en dol go zunk a fel ügye le ten, ez a lét szám nyil ván ne künk sem te szi le he tõ vé, hogy ön ál ló kép zé si bá zist hoz zunk lét re és sa ját is ko la rend szer ke re té ben ké pez zük a kol lé gá kat. Ná lunk is dön tõ en fel sõ fo kú vég zett sé gû kol lé gák dol goz nak, de a pénz ügyi in téz - mé nyek fel ügye lé sé hez szük sé ges spe ci á lis tu dás ra a fel ügye le ten kell meg ta ní ta ni õket. Nem te szi egy sze - rû vé a kép zést, hogy a pi ac fo lya ma to san és gyor san vál - to zik. Ná lunk a fel ügye lõ nek nem csak el len õr zé si fel - ada ta van, nem csak hely szí ni vizs gá la to kat kell vé gez - nie, ha nem ele mez nie is kell a be ér ke zett ada to kat. Ott - hon kell len nie a pi ac vé de lem ben, de tud nia kell az ügy - fél pa na szo kat is ke zel ni. Rá a a dá sul a ban kok és a biz to - sí tá si pénz tá rak te rü le te egé szen más szak mai fel ké - szült sé get igé nyel. Ná lunk az a gya kor lat ala kult ki, hogy akik már rég óta dol goz nak a fel ügye le ten, mun ka köz ben át ad ják a tu dá su kat az egye tem rõl jött, friss tudással, len dü let tel és nagy be fo ga dó ké pes ség gel ren - del ke zõ kol lé gák nak, akik nek vi szont nincs pi a ci is me - re tük. Van nak ugyan ak kor olyan új kol lé gák is, akik korábban az ál ta lunk fel ügyelt pénz ügyi in téz mé nyek - nél dol goz tak, te hát a pi ac ol da lá ról is me rik a te rü le tet, de a fel ügye lõi mun ká ban já rat la nok. A ré gi kol lé gák
ne kik is to vább ad ják a ta pasz ta la to kat, új is me re te ket ame lye ket vagy ma gunk már meg sze rez tünk, vagy a nem zet kö zi in téz mé nyek ál tal szer ve zett tan fo lya mok ke re té ben meg ta nul tunk. A fel ügye le ten be lül is van nak kü lön bö zõ mun ka cso por tok, ame lyek egy-egy pro jekt re
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK
Ma jor An tal: Egyes fel ada tok el vég zé sé hez ké zi köny ve - ket dol go zunk ki
Papp Ist ván: A mun ka vé de lem te rü le tén nincs ál la mi kép zés, a szakmérnököket egy kft. kép zi
kü lön bö zõ mód szer ta no kat dol goz nak ki és eze ket oktatják a töb bi mun ka társ nak, il let ve kü lön bö zõ eset - tanulmányokon ke resz tül se gí tik õket a fo gá sok el sa já tí - tá sá ban. Egyes fel ada tok el vég zé sé hez ké zi köny ve ket dol go zunk ki: Ezek mód szer tant ad nak, ap ró lé ko san leírják, hogy adott te vé keny ség nél mi lyen szem pon to - kat kell fi gye lem be ven ni, mi lyen el len õr zé si kér dé sek le het nek, mi re kell kon cent rál ni, mi lyen mun ka la po kat kell al kal maz ni, ho gyan kell ki töl te ni és utá na értékelni.
Ná lunk a ve ze tõk és a ré geb bi mun ka tár sak fe le lõs sé gé - re van bíz va, hogy se gít sék az új em be rek be il lesz ke dé - sét. Ezen kí vül – kül sõ se gít ség ként – a Nem zet kö zi Ban kár kép zõ Köz pont ra szá mít ha tunk. Ez a spe ci á lis in téz mény a pi a ci igé nye ket fel mér ve ké pe zi azo kat az em be re ket, akik az ál ta lunk fel ügyelt in téz mé nyek nél dol goz nak. A kép zé se ken a PSZÁF mun ka tár sai is részt vesz nek. De ar ra is van le he tõ ség, il let ve ez is gya kor lat, hogy ami kor meg moz dul va la mi a pi a con, akár sza bá - lyo zá si ol dal ról, akár egy új koc ká zat jön be, ak kor meg - kér jük a szak em be re i ket, hogy mond ják el, mit ho gyan kell ér tel mez ni. Tu laj don kép pen mi is a piaccal együtt ta nu lunk.
Já vor Ger gely: A szak em ber-után pót lás ra több fé le mó don pró bá lunk meg ol dást ta lál ni. Az egyik az ösz - tön dí jas prog ram, amely nek so rán fel mér jük, hogy a pályakezdõ fi a ta lok kö zül ki len ne al kal mas, ki re szá - mít ha tunk. Az idén tíz ösz tön dí jast fog lal koz ta tunk és re mél jük, hogy lesz kö zöt tük, aki hosszú tá von is a fel - ügye le tet vá laszt ja.
Az ösz tön dí jas fog lal koz ta tás el mé le ti leg na gyon ked ve zõ for ma min d a pá lya kez dõ fi a tal nak, min d a fel - ügye let nek. Ugyan ak kor a gya kor lat ban ép pen a leg job - bak ese té ben prob lé ma, hogy az ösz tön dí jas fog lal koz - ta tás nem ver seny ké pes a pi a ci el he lyez ke dé si le he tõ sé - gek kel szem ben. De az is elõ for dult, hogy az ösz tön díj -
pá lyá zat meg hir de té se után há rom nap pal az egyik kisebb in téz mény bõl ti zen két, fel tû nõ en egy kap ta fá ra ké szült pá lyá zat ér ke zett, jól mu tat ván, hogy ott mi lyen el he lyez ke dé si prob lé mák van nak. Ma Ma gyar or szá gon annyi el sõ éves egye te mis ta van, mint el sõ éves ál ta lá nos is ko lás. Öt-tíz év múl va ez na gyon ko moly gond lesz, nem csak az egye te mek, fõ is ko lák, ha nem a mi szá - munk ra is. Na gyon ne héz ma egy friss dip lo más tény - leges pi a ci mi nõ sé gét meg ítél ni. Ki le het ab ból in dul ni, hogy ha jó ne vû egye te men vagy fõ is ko lán vég zett, akkor van esély rá, hogy meg fe lel. De le het, hogy egy na gyon jó ké pes sé gû di ák az ál ta lunk gyen gébb nek tar - tott in téz mény ben vé gez, és mi ez zel a kvá zi „elõ szû rõ - vel” ele ve ki zár juk a fel vé tel bõl. De va la mi lyen szû ré si szem pon tot vá lasz ta ni kell, mert nem rit ka, hogy egy- egy pá lyá zat ra ren ge teg a je lent ke zõ. Leg utóbb mun ka - jo gász ál lást hir det tünk, több mint het ven pá lyá zat ér ke - zett. Ennyi je lent ke zõ vel nem le het ál lás in ter jút készí - teni, te hát va la mi lyen ala pon sze lek tál ni kel lett. Ez a dolog egyik ol dal a. A má sik pe dig a ver seny hát rány a pi a ci fi ze té sek kel. El hoz tam egy cik ket, ami teg nap jelent meg az In de xen. Esze rint a fia tal köz gaz dá szok kez dõ fi ze tés nek ha vi net tó 160 ezer fo rin tot kép zel nek el, egy év múl va net tó 220 ez ret, öt év múl va net tó 400 ez ret. Ha ezt össze ve tem a ktv. sze rint öt éves gya - kor lat tal el ér he tõ fi ze tés sel, ak kor azt gon do lom, hogy az ál mok és a re a li tás na gyon tá vol van nak egy más tól.
Ez nem könnyí ti meg a mi hely ze tün ket, de sen ki ét sem itt az asz ta l kö rül. Mit tu dunk csi nál ni? Té te lez zük fe l, fel vet tünk egy egye te mis tát, aki nek van va la mi lyen tudása, de nincs ta pasz ta la ta. Er re ta lál tuk ki az úgy - nevezett men tor prog ra mot, amely nek be ve ze té se most fo lyik a fel ügye le ten. De a mé ret ha té kony ság miatt pon - to san ugyan az zal a prob lé má val küsz kö dünk, mint amit Papp Ist ván is em lí tett. Ami re le ír juk azt a tu dást, amit a men tor prog ram ke re té ben át sze ret nénk ad ni az új belépõ szá má ra, bi zo nyos ré szei már el is avul nak. Ha ki nyom tat juk, szé pen meg for máz zuk, az el avu lás még fo ko zó dik. Te hát va la mi lyen e-le ar ning meg ol dást kell rá épí te nünk, hogy könnyen és gyor san le hes sen mó do - sí ta ni a ben ne lé võ tar tal ma kat. A fel ügye let 450 dol go - zó ja szá má ra nyil ván nem le het olyan kép zé si köz pon tot csi nál ni, mint az APEH-nél. A mé ret ha té kony ság azon - ban nem csak ná lunk gond: az oszt rák fel ügye let, de a cseh és a szlo vák is ha son ló prob lé mák kal küsz kö dik.
Az egyik meg ol dás az össze fo gás. Kö zö sen in dí tunk kép zé se ket, meg pró bá lunk kö zös tan ter vet ké szí te ni és an nak alap ján tan anya go kat ki dol goz ni, és ezen ke resz - tül kö zös kom pe ten cia szó tá rat hasz nál ni. Most szak mai kom pe ten cia fel mé rés be kezd tük, há rom nem zet kö zi szer ve zet kö zö sen lét re ho zott tan ter vé re tá masz kod va.
Ily mó don az évi ke vés szá mú kép zés mi nõ sé ge ja vul - hat. Gon dol ko dunk azon is, amit a spa nyol fel ügye let alkalmaz: az új be lé põk nek több órás, ko moly fel vé te li vizs gán kell meg fe lel ni ük.
Hol chac ker Pé ter: Az egész ség biz to sí tá si fel ügye - let e kör ben a leg fi a ta labb és leg ki sebb szer ve zet. Eb bõl adó dó an mi meg int más pers pek tí vá ból lát juk az el len - õr szak mai kér dé se ket. Ná lunk nem csak ar ról van szó, hogy az el len õrök nek na gyon gyor san kell be ug ra ni uk
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Já vor Ger gely: A PSZÁF-nál men tor prog ra mot ve ze - tünk be
a mély víz be, ha nem már ré gen a mély víz ben vol tunk, ami kor el kezd het tünk gon dol kod ni azon, mi lyen tí pu sú szak em be rek re is len ne szük sé günk. Nyil ván va ló ban egé szen más sze rep lõ ként je le nünk meg a kép zé si- és mun ka erõ pi a con, mint egy 16 ez res szer ve zet, amely - nek az éves nor mál után pót lás-igé nye i re ön ma gá ban is épí te ni le het egy egye te mi sza kot. De nem tu dunk meg - fo gal maz ni olyan ön ál ló szak mai, szak te rü le ti el vá rá so - kat sem, amely re ön ál ló kép zé si for mát fe l le het ne épí - teni. Ami kor a fel ügye let elõtt ál ló je len tõs lét szám bõ - vü lés kap csán a Kor mány za ti Sze mély ügyi Szol gál ta tó és Köz igaz ga tá si Kép zé si Köz pont rend sze ré ben meg - pró bál tuk meg je löl ni, hogy pon to san mi lyen szak te rü le - tek re van szük ség a mi el len õzé si te vé keny sé günk höz, ak kor gya kor la ti lag min den fel aján lott le he tõ sé get be je - löl het tünk vol na. Vagy is az a ke ret- vagy fel té tel rend - szer, amit a kor mány ren de let mel lék le te meg ha tá roz, nem el sõ sor ban a ki sebb, spe ci á lis te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tek nek ked vez. Ha son ló an az OMMF-hez, nem olyan tí pu sú el len õrök re van szük sé günk, akik valamely szak te rü le ten ren del kez nek bi zo nyos tu dás sal és an nak a szak te rü let nek ma gas szin tû mû ve lõi, ha nem olyan szak em be re ket kell ke res nünk, akik az át lag nál is össze - tet tebb te vé keny ség el lá tá sá ra ké pe sek. Ép pen ezért adott nak ve szünk bi zo nyos fo kú szak mai fel ké szült sé - get, ez el sõ sor ban az or vos–jo gász–köz gaz dász szak - má ra ér ten dõ. At tól kezd ve, hogy az el len õr mun ká ba áll a fel ügye let nél, szer ve ze ti kul tú ránk írat lan sza bá lya i - hoz kell mi nél gyor sab ban al kal maz kod nia. Ter mé sze - sen ezt meg pró bál juk elõ se gí te ni, pár hu za mo san a kom - pe ten ci ák, at ti tû dök vagy di va tos ki fe je zés sel „skil lek”
mi nél gyor sabb el sa já tí tá sá nak ösz tön zé sé vel. Ez utób bi gya kor la ti, tré ning jel le gû kép zé se ket, fog lal ko zá so kat je len t, ame lye ken élet sze rû szi tu á ci ók ban gya ko rol ják a meg fe le lõ fel lé pé si mó do kat, ma ga tar tás for má kat, a le -
het sé ges re ak ci ó kat. Az egész ség ügy ben az el len õri tevékenységhez egyéb ként is ko moly pszi cho ló gi ai jár - tas ság kell, hi szen na gyon sok az emo ci o ná lis, szen zi tív elem, amely be fo lyá sol hat ja a té nyek fel tá rá sát. A lényeg, hogy nem iga zán tu dunk konk rét el vá rá so kat meg fo gal maz ni a fel sõ ok ta tás vagy az ok ta tá si in téz mé - nyek szá má ra, csak azt, hogy olyan gya kor la ti tí pu sú szak em be rek re van szük sé günk, akik al kal ma sak a szük sé ges kom pe ten ci ák mi e lõb bi meg szer zé sé re, alkalmazására. Ha kri ti kát fo gal maz ha tok meg egy re la - tí ve ki sebb szer ve zet nem egé szen egy éves ta pasz ta la ta alap ján: a fel sõ ok ta tás ban ezek nek a meg ala po zá sa nem ki elé gí tõ.
Bel sõ Lász ló: Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok nak két te rü le te van, a na gyobb a köz fi na na szí ro zott és a kisebb, de egy re je len tõ sebb, a ma gán fi nan szí ro zott.
A be lé pést – mind két kör be – na gyon szi go rú jog sza bá - lyok ír ják elõ, az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tiszti - orvosi Szol gá lat en ge dé lyé hez kö ti a be lé pést. Az OEP el len õr zé si te vé keny sé ge a köz fi nan szí ro zott el lá tá sok - ra ter jed ki. Eb ben se gít sé get kap a Pénzügyminiszté - riumtól, az APEH-tõl, a VPOP-tól, va la mint a Biz to sí - tás fe lü gye let tõl.
A szol gál ta tá si te vé keny ség tar tal má nak el len õr zé se vég zett ség hez kö tött. A be teg ada tok ke ze lé sét ugyan - csak tör vé nyi elõ írá sok sza bá lyoz zák, hogy kik, ho - gyan, mi lyen cél ból, te kint het nek be le az or vos–be teg kap cso la to kat le író ada tok rész le te i be. Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok, te vé keny sé gek el len õr zé se ké nyes te rü - let, min de nek elõtt azért, mert az egész ség ügyi szol - gáltatások je len tõs ré sze bi zal mi ala pon tör té nik. Szám - ta lan olyan írat lan sza bá lya van, amit nem le het jog sza - bály ban meg ha tá roz ni. Ha va la ki ezt nem ve szi fi gye - lem be az el len õr zé si mód sze rek meg ha tá ro zá sa kor, biz - to s, hogy két nagy te rü le tet meg sért: egy részt sér ti az
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK
Hol chac ker Pé ter: Bi zo nyos fo kú szak mai felkészült - séget adott nak veszünk
Bel sõ Lász ló: Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok ellenõr - zése ké nyes te rü let
orvos–egész ség ügyi dol go zó kat, és bi zal mi vagy er köl - csi vál sá got okoz hat a szol gál ta tók nál, de sér ti a be te gek ér de ke it is. Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok el len õr zé se ezért ké nyes te rü let, és ezért nem csak pénz ügyi el len õr - zé si és nem csak ha tó sá gi–fel ügye le ti kér dés. Sok kal több an nál, hi szen az el len õr zés nek az or vos szak mai kér dé se ken túl az or vos–be teg kap cso la tig ter je dõ, össze füg gé se i ben ér tel me zett, ér té ke lõ meg ál la pí tá so - kat kell ten ni. Ezért is mû kö dik a tisz ti or vo si szol gá lat ke re tén be lül egy or szá gos szak fel ügye le ti mód szer ta ni köz pont, amely össze han gol ja, se gí ti az or szá gos szak - fõ or vo si há ló zat mun ká ját. Az or szá gos, re gi o ná lis il let - ve me gyei szak fõ or vo sok fel ada ta ugyan is meg ál la pí ta - ni, hogy adott szol gál ta tó, adott osz tá lyá nak or vo sa, vagy szak dol go zó ja a be teg ak tu á lis ál la po tá nak meg - felelõ ke ze lést al kal maz ta-e vagy sem.
Az egész ség pénzt ári el len õr zés tar tal ma töb bek között ab ban kü lön bö zik et tõl, hogy er re a te rü let re nem egész ség ügyi vég zett sé gû dol go zó nem té ved het az ellenõrzés kap csán. Az úgy ne ve zett de per szo na li zált (sze mély te le ní tett) ada to kat ter mé sze te sen ke zel he ti, vé gez het össze ha son lí tó adat elem zé se ket és kü lön bö zõ tech ni ká kat al kal maz va ki tû nõ kö vet kez te té sek re jut - hat. Ezek a KSH-je len té sek hez ha son ló vég ered ményt hoz nak, de az adott in téz mény–szol gál ta tó szak mai tevékenységérõl ke ve set mon da nak. Csak egy pél dát em lí tek: az OEP in téz mé nyen ként gyûj te ni és ele mez ni kezd te a ha lá lo zá si ada to kat. Tes sék össze ha son lí ta ni csak a ha lá lo zá si ada tok alap ján egy bu da pes ti nagy kór - há zat egy bu da pes ti egye te mi vagy egy vi dé ki kór ház - zal, úgy, hogy nem is mer jük mi zaj lik a te rü le ten, milyen ál la pot ban és kö rül mé nyek kö zött ke rült kór ház - ba a be teg! Még is hal lunk nap mint nap ré misz tõ tör - téneteket a saj tó ban or vos szak mai elem zé sek nél kül.
Mit tu dott ten ni az OEP? Hon nan gyûj töt te a szak em - be re ket?
El in dí tott kö zös kép zé se ket, há zon be lü li ügy in té zõi tan fo lya mo kat tar tot tunk, a köz gaz da sá gi egye tem továbbképzõ in té ze té vel kö zös ok ta tást szer vez tünk.
Pró bál tunk hosszabb tá vú együtt mû kö dé se ket is lét re - hoz ni a fel sõ ok ta tás ban, mert az a szak köz gaz dász kép - zés, ami most el sõ sor ban fi ze tõ kép zés for má já ban a különbözõ egye te me ken fo lyik, az OEP igé nye it nem tud ja ki elé gí te ni. Mi is ar ra va gyunk kár hoz tat va, mi vel az or vos szak mai rész re csak egész ség ügyi szak em be re - ket ve he tünk fe l, hogy sa ját ma gunk va gyunk kény te le - nek meg ta ní ta ni a fel vett mun ka tár sa kat ezek re a te vé - keny sé gek re. Szí ve sen fo gad juk a fia tal, nem or vos- egész ség ügyi szak em be re ket is, aki ket se gí tünk, hogy az ön kép zé si rend sze rünk ke re té ben al kal mas sá vál ja - nak a fel ada tok el lá tá sá ra. Ezen kí vül idõn ként, kü lön - bö zõ to vább kép zé sek al kal má val az egye te mi ok ta tás ba si ke rül be csem pész ni el len õr zé si te ma ti ká kat, vagy elõ - adá so kat, de ezek még messze nem je len te nek tu da tos mun ka erõ pót lást.
Ga ál Ve ro ni ka: A Vám- és Pénz ügy õr ség te vé - keny sé ge a kép zés szem pont já ból is igen sok ré tû, a szer - ve zet vám igaz ga tá si, jö ve dék igaz ga tá si és ezek hez kapcso lódó adóz ta tá si fel ada to kat vé gez, emel lett ren - dé sze ti igaz ga tá si és nyo mo zó ha tó sá gi jog kör rel is ren - del ke zik. A má ra már klasszi kus nak mond ha tó felada - taink fo lya ma to san bõ vül nek, ami ugyan csak fon tos szem pont a kép zés te kin te té ben is. Ha csak az idei esz - ten dõt né zem: 2008. ja nu ár 1-jé tõl a Vám- és Pénz ügy - õr ség jog kö ré be tar to zik a kör nye zet vé del mi ter mék díj adóz ta tá si fel ada ta i nak el lá tá sa, to váb bá bõ vült a nyo - mo zó ha tó sá gi jog kö rünk is, a pénz mo sás bûn cse lek - mény nyo mo zó ha tó sá gi jog kö re is a Vám- és Pénz ügy - õr ség hez tar to zik már. Ne héz meg fo gal maz ni, mi lyen igé nye ink len né nek, mi lyen vég zett sé gû fel ké szült szak em be rek re len ne szük sé günk, hi szen ez szak te rü le - ten ként vál to zó, több szak te rü let tel ren del ke zünk, ame - lyek egy részt szer te ága zó ak, más részt je len tõs rész ben össze is fo nód nak. Van nak olyan te rü le tek, ahol fõ ként fel sõ fo kú ké pe sí tés sel, el sõ sor ban jo gász vagy köz igaz - ga tá si vég zett ség gel ren del ke zõ mun ka tár sak fog lal koz - ta tá sa szük sé ges, de a leg je len tõ sebb igény a köz ga dász vég zett ség, va la mint az OKJ-s pénz ügyi ké pe sí té sek iránt je lent ke zik. A ki vá lasz tás kri té ri u ma it a ké pe sí tést érin tõ en el sõ sor ban az adott szak te rü let hez és azon belül is a mun ka kör höz kap cso ló dó kö ve tel mé nye ket fo gal maz zák meg.
Ta pasz ta la ta ink sze rint el té rõ a kí ná lat az or szág különbözõ ré sze in. Más fel té te lek kel ren del kez nek a jelentkezõk az észak-al föl di, dél-al föl di tér ség ben, mint a fõ vá ros ban, vagy az or szág nyu gat-du nán tú li ré szén.
A Vám- és Pénz ügy õr ség öt fel sõ ok ta tá si in téz ménnyel kö tött együtt mû kö dé si meg ál la po dást, el sõ sor ban ab ból ki in dul va, hogy mi sem tu dunk fel ven ni tel je sen kész szak em be re ket. Ezek kö zött sze re pel a Rend õr tisz ti Fõiskola, ahol zárt kép zés fo lyik nap pa li és le ve le zõ tagozaton, ki zá ró lag a tes tü let tag jai szá má ra. Együtt - mû kö dé si meg ál la po dá sunk van a Zrí nyi Mik lós Nem - zet vé del mi Egye tem mel, va la mint a Bu da pes ti Cor vi -
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Ga ál Ve ro ni ka: Min den szervezetnek meg kell ta lál nia a sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ ké pzéseket
nus Egye tem mel, mely nek még a jog elõd jé vel, az Államigazgatási Fõ is ko lá val kö töt tük meg a szer zõ dést, prosztg ra du á lis kép zés re vám igaz ga tás szer ve zõi sza - kon. A Ká roly Ró bert Fõ is ko lán, a Bu da pes ti Gaz da sá gi Fõ is ko lán jö ve dék- és vám igaz ga tás sza kon kép zik a mun ka tár sa in kat. Az utób bi kép zé sek re úgy mond kül sõ sze mé lyek is je lent kez het nek, nem csak a tes tü let tag jai.
Va la mennyi meg ál la po dás ban érin tett kép zés ben a szak mai tár gyak je len tõs ré szét a Vám- és Pénz ügy õr ség szak em be rei ok tat ják. A kép zés ke re te it az ok ta tá si intézményekkel kö zö sen ha tá roz tuk meg, de a vám- és jö ve dé ki szak is me re tek ok ta tá sá nál szük ség van ma gas szin tû el mé le ti és gya kor la ti is me re tek kel ren del ke zõ kol le gá ink ra.
A Vám- és Pénz ügy õri Is ko la nagy múl tú, je len tõs értéket kép vi se lõ in téz mény. A jö võ év ben lesz száz - éves a Vám- és Pénz ügy õr sé gen be lül az in téz mé nye sí - tett kép zés, és 80 éves ma ga az is ko la. Ez azt iga zol ja, hogy elõ de ink is fel is mer ték a bel sõ, in téz mé nye sí tett kép zés je len tõ sé gét. Ab ból ki in dul va, hogy a pi ac ról valóban ne he zen tu dunk fel ven ni kész, az az szá munk ra tel je sen kép zett szak em be re ket, to váb bá a Vám- és Pénz ügy õr ség rend vé del mi szerv, ná lunk elég hosszú a kép zés. Az elõ kép zõ tan fo lyam egy hó na pos idõtar - tamú, mely nek ke re té ben a tes tü let re, a szer ve zet re vonatkozó is me re te ket ok tat juk a mun ka tár sak szá má ra.
Az alap fo kú szak tan fo lyam ke re té ben va la mennyi pénz ügy õr szá má ra szük sé ges ál ta lá nos szak mai is me - re te ket ok ta tunk, a tíz hó na pos idõ tar tam fe le el mé le ti, fe le gya kor la ti kép zést ta kar. A vám- és pénz ügy õr ség rend vé del mi szerv, az az mun ka tár sa ink egyen ru há ban, szol gá la ti fegy ver rel tel je sí tik szol gá la ti fel ada ta i kat, amely nagy ban se gí ti a vám- és adó ha tó sá gi, va la mint ren dé sze ti és nyo mo zó ha tó sá gi fel ada tok vég re haj tá sát.
Eb bõl a szem pont ból na gyon lé nye ges a kép zés egy faj ta ne ve lõ jel le ge is, hi szen a hi e rar chi kus szer ve zet ál tal meg kö ve telt fe gye lem re, az egyen ru ha vi se lé sé re, a kény sze rí tõ esz kö zök al kal ma zá sá ra, és az ezek kel együtt já ró hi va ta los fel lé pés re is meg kell ta ní ta nunk a mun ka tár sa kat. Van eze ken kí vül kö zép fo kú szak tan - fo lya mi kép zé sünk is, amely rö vi debb idõ tar ta mú és az egyes szak te rü le tek kö ve tel mé nye i nek meg fe le lõ en kialakított sza ko sí tott kép zést biz to sít. Volt már szó a táv ok ta tás ról, az e-le ar ning rõl. A Vám- és Pénz ügy õri Is ko la két éve pró bál ja hasz no sí ta ni eze ket az új ok ta tá si mód sze re ket. Az Ili as ke ret rend szert hasz nál juk, ezen be lül fej lesz tünk elekt ro ni kus tan anya go kat. Mi is fel is - mer tük, hogy a fo lya ma tos jog sza bály vál to zá sok nak más képp nem tu dunk meg fe lel ni, csak táv ok ta tás sal lehet a kol lá gák szá má ra a nap ra kész is me re te ket biz to - sí ta ni. Na gyon jók a ta pasz ta la ta ink, min den kép pen az e-le ar ning ala pú to vább kép zé sé a jö võ, sok he lyen per - sze az alap kép zés ben is hasz nál ják. Ter mé sze te sen min - den szer ve zet nek ma gá nak kell meg ta lál nia a sajátos - ságának meg fe le lõ kép zé si mód sze re ket.
Emel lett rend kí vül hasz nos nak tar tom az ilyen tapasztalatcseréket, be szél ge té se ket. Ta valy de cem ber - ben a ma gyar vám igaz ga tás, az EU Adó- és Vám ügyi Bi zott sá gá nak fel ké ré sé re egy nem zet kö zi kon fe ren ci át rende zett, ame lyen a tag ál la mok vám igaz ga tá sának kép -
viselõi vet tek részt. A több na pos ren dez vény a b-le ar - ning (e-le ar ning kép zés, kon takt órák kal öt vöz ve) tí pu - sú ok ta tá si mód sze rek kel kap cso la tos ta pasz ta lat cse rét szol gál ta. Va la mennyi részt ve võ be szá molt ar ról, hol tar t en nek az új ok ta tá si mód szer nek a ki ala kí tá sá val, be ve ze té sé vel kap cso lat ban, mi lyen ta pasz ta la to kat tu d át ad ni a töb bi tag ál lam szá má ra. Rend kí vül hasz nos ismeretekre te het tünk szert, an nál is in kább, mert már ne künk is van nak part ne re ink, akik tõl adap tál tunk mód - sze re ket. Az Ili as-ke ret rend szer hasz ná la tá nak öt le tét pél dá ul a né met vám igaz ga tás tól vet tük át.
Lõ rincz Zol tán: Mint min den szer ve zet, az Ál la mi Szám ve võ szék is tö ké le te sen fel ké szült és szik la szi lárd jel le mû szak em be re ket sze ret ne fel ven ni. De azt is tud - juk, hogy igen ne héz ilyen mun ka tár sat ta lál ni, de még akár csak min den te kin tet ben jól meg fe le lõt is. A kö zel - múlt ban egy meg hir de tett ál lás hely re több mint há rom - száz pá lyá zat ér ke zett. Ennyi je lent ke zõ bõl si ke rült meg fe le lõ mun ka tár sat ta lál ni, de õ sem ren del ke zett min den olyan fel té tel lel, amit iga zán sze ret tünk vol na.
Ez azt mu tat ja, hogy óri á si túl je lent ke zés ese tén sem fel - tét le nül könnyû meg ta lál ni a meg fe le lõ mun ka tár sa kat.
Az ÁSZ el len õre i nek két har ma da két- vagy több dip lo - más. Nagy já ból ilyen arányt kép vi sel nek a több fé le szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ mun ka tár sak, egy har ma - duk ok le ve les könyv vizs gá ló. En nek el le né re na gyon fe szes to vább képp zé si rend szer re van szük ség, mert az is me re tek el avul nak, ál lan dó an ha lad ni kell a kor ral.
Vissza tér ve a meg fe le lõ szak em ber ki vá lasz tá sá ra:
a szak kép zé si rend szer ben fel buk kant új je len ség re, a
„pa pír va dá szat ra” sze ret ném fel hív ni a fi gyel met. Nem rit kán ta lál ko zunk olyan je lent ke zõ vel, aki nek hat-hét
„pa pír ja” – dip lo má ja, il let ve ké pe sí té se – is van, de iga - zán sem mi hez sem ért. Az ilyen „sok ol da lú” kép zett ség
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK Lõ rincz Zol tán: A szak kép zé si rendszernek ke ve seb bet
kel le ne mar kol ni és töb bet fogni
mö gött ál ta lá ban nincs va lós tu dás, ön ál ló gon dol ko dás, az érin tett pe dig nem ér ti, hogy a sze mé lyes in ter jún miért fa nya log nak tõ le. A szak kép zé si rend szer nek talán ke ve seb bet kel le ne mar kol ni és töb bet fog ni. Bi zo - nyos alap ve tõ is me re te ket – per sze az adott ké pe sí té si szin tek hez mér ten – kö vet ke ze te seb ben kel le ne szá - mon kér ni. Ez zel ér zé kel tet ni sze ret ném, hogy még a leg ma ga sabb szin tû pénz ügyi-gaz da sá gi el len õr zés ben is van nak fel ké szült sé gi hi á nyos sá gok.
We id lich Edit: A Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal – az Eu ró pai Uni ó hoz va ló csa tal ko zást kö ve tõ en – jelentõs mo der ni zá ci ón esett át. Az ál lam ház tar tá si bel - sõ el len õr zé si fel ada ta i nak el lá tá sa mel lett megnö - vekedtek az eu ró pai uni ós tá mo ga tá sok el len õr zé sé vel kap cso la tos te en dõi. Ez ko moly ki hí vá so kat je len tett szak mai fel ké szült ség szem pont já ból is, még an nak ellenére is, hogy a KE HI-ben szin tén két-há rom sõt, négy dip lo más, több nyel ven be szé lõ, több év ti ze des pénz ügyi-gaz da sá gi ta pasz ta lat tal ren del ke zõ szak em - be rek dol goz nak. Ná lunk kü lö nö sen spe ci á lis tu dás ra van szük ség, mi vel azok a nem zet kö zi szak mai stan dar - dok, ame lye ket a szak em be re ink nek al kal maz ni uk kell, a csat la ko zás elõtt nem is lé tez tek, és emel lett min den rend kí vül gyor san vál to zik. Az Eu ró pai Unió újabb és újabb mód sze re ket ír elõ a kü lön bö zõ tí pu sú for rá sok fel hasz ná lá sá nak el len õr zé sé re, ame lyek kel nap ra ké - szen lé pést kell tar ta nunk. Be kell vall jam, hogy na gyon ne he zen ta lá lunk szak em be re ket. Egy részt azért, mert Ma gyar or szá gon az el len õr zé si te rü le ten nem le het dús - kál ni a je lent ke zõk ben. Mert ha meg néz zük, hogy ki jöhet szá mí tás ba, ki fe le l meg azok nak a kri té ri u mok - nak, ame lyek alap ján egy ál ta lán fel ve het jük vagy mer - jük fel ven ni, ak kor ki de rül, hogy alap ve tõ en szint e egyik sem. Vagy azért, mert nincs ta pasz ta la ta az eu ró - pai uni ós tá mo ga tá si te rü le ten, vagy azért, mert nem ismeri azo kat a spe ci á lis el já rá so kat, mód sze re ket, ame - lyek el en ged he tet le nek a mun ka el vég zé sé hez. Így most ki zá ró lag a „ré gi”, ál lam ház tar tá si te rü le te ken jár tas szak em be rek re tá masz ko dunk, át ké pez zük õket a magunk esz kö ze i vel, il let ve az EU-tag ál la mok ha son ló fel ada to kat vég re haj tó szer ve ze te i vel együtt mû köd ve szer ve zünk kép zést szá muk ra, kü lön bö zõ tré nin gek (tra i ning on the job) for má já ban. Vé gig néz ve a pa let tát, egyet len tag ál lam ban sincs könnyû dol ga a KE HI-hez ha son ló el len õr zõ szer ve ze tek nek, mert nincs egy re gi o - ná lis kép zõ köz pont, amely az uni ós tá mo ga tá sok el len - õr zé si fel ada ta i ra spe ci á lis kép zést nyúj ta na. Magyar - országon már an nak is örü lünk, hogy an no – az Ál la mi Szám ve võ szék kel „kö zös gye re künk ként” – lét re jö he - tett a Cor vi nus Egye te men az el len õr szak ma proszg ra - du á lis kép zé se. Az pe dig, hogy mennyi re szük sé günk van a kép zés re a pénz ügyi-gaz da sá gi el len õr zé si szak te - rü le ten, sze rin tem egy ér tel mû en lát szik, hi szen ah hoz, hogy a re for mo kat vég re tud juk haj ta ni, a fel ada ta in kat ké pe sek le gyünk el lát ni, tar tal mi lag is meg kell újul nia a mun kánk nak. A 167 fõs Kor mány za ti El len õr zé si Hivatal sincs ab ban a hely zet ben, hogy ki tud ja ala kí ta ni a sa ját mód szer ta ni köz pont ját. Mi vel több ilyen, ha - sonló gond dal küz dõ szer ve zet van, min den kép pen szük ség lesz in téz mé nye sí tett meg ol dás ra is.
Ez a gon do lat át is ve zet a kö vet ke zõ té ma kö rünk re, amely ar ról szól, hogy a szak em ber kép zé si rend szer mennyi re ké szül fe l a kor sze rû tu dás irán ti igé nyek kielégítésére? Ké szült-e va la ha fel mé rés ar ra vonat - kozóan, hogy az el len õr zé si szak te rü le ten mi lyen szak ké - pe sí té sû szak em be rek re len ne szük sé günk? Mi lyen vál to - zá sok vár ha tók? Mit tesz nek a fel sõ fo kú in téz mé nyek a szak kép zé si és a to vább kép zé si rend szer meg úju lá sá ért?
Mi lyen ki utat le het ta lál ni a je len le gi hely zet bõl?
Lak ro vits Elv íra: Szá mos ed di gi kér dés re po zi tív vá laszt tu dok ad ni. Sze rin tem is va lós prob lé ma, hogy az egyes ké pe sí té sek kel, pél dá ul jo gi vég zett ség gel alkalmazott kol lé gák a köz igaz ga tás bi zo nyos te rü le te in túl kép zet tek, s akár egé szen ha son ló mun ka kör ben alul - kép zet tek is le het nek. En nek az el lent mon dás nak a fel - ol dá sá ra jó mód szer a szak kép zés, il let ve a bel sõ kép zé - sek kom bi ná lá sa. A szak kép zés nek az a fel ada ta, hogy a mun ke rõ-pi a ci igé nyek re gyor san re a gá ló, a min den - na pi gya kor lat tal adek vát kép zést ad jon a szak em be rek - nek, elõ se gít ve egy adott szak te rü le ten a to vább lé pést, a sza bály vál to zá sok hoz va ló iga zo dást is – meg va ló sít va ezzel az éle ten át tar tó ta nu lást. Is mert a 1/2006-os OM ren de let, amely az új Or szá gos Kép zé si Jegy zé ket tar tal - maz za. Esze rint – el ága zá sok kal, rá épü lé sek kel és rész - szak ké pe sí té sek kel együtt – 49 szak ké pe sí tés tar to zik
a PM fe le lõs sé gi kö ré be. Az ál ta lunk ki mun kált új szak - mai és vizs ga kö ve tel mé nye ik vár ha tó an az idei év ben lép nek ha tály ba, s a kép zé sek is el in dul hat nak, ám a jog - sza bály ki hir de té sé vel meg kell vár ni, hogy a szak kép - zé sért kor mány za ti szint en fe le lõs Szo ci á lis és Mun ka - ügyi Mi nisz té ri um né hány ap ró lé pé sen túl jus son az Országos Kép zé si Jegy zék mó do sí tá sá ban. Ezek már kom pe ten cia ala pú, mo dul rend sze rû kép zé sek lesz nek, ame lyek ele mei egy más ra épül nek és alap ve tõ en gyor - sabb ha la dást tesz nek le he tõ vé. Sze ret ném min den ki nek – aki részt vett eb ben a mun ká ban, aki vé le mé nyez te a
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Kerekasztal
KEREKASZTAL
Lak ro vits Elv íra: Az ál ta lunk ki mun kált szak nai és vizs ga kö ve tel mé nyek az idén lép nek hatályba
kö ve tel mé nye ket – meg kö szön ni a se gít sé get. A jelen - lévõk kö zül töb bek tõl is na gyon ala pos, szín vo na las anya got kap tunk. Mind eze ket igye kez tünk a ren de let ter ve ze té ben ér vé nye sí te ni, de nem sze ret nénk itt meg - áll ni. És ez zel át té rek a ku ta tá si ol dal ra, mert e té ren is po zi tív vá laszt tu dok ad ni. – Elõ de ink a szak ma kor sze - rû sí té si mun ká la ta i nak kez de tén saj nos nem vé gez tek mun ka erõ-pi a ci ku ta tást. Öröm mel mond ha tom azon - ban, hogy si ke rült elég je len tõs pá lyá za ti tá mo ga tást sze rez nünk, így még az idén el ké szül egy ilyen szak mai anyag. A ku ta tók nak rész ben az lesz a dol guk, hogy meg néz zék, a kép zé se ink ben részt vet te ket ho gyan fogadja a mun ka erõ pi ac, fel ve szi-e õket egy ál ta lán, hogyan hasz no sul a tu dá suk, tény leg pon to san azt a képesítést kap ták-e, ami re a mun kál ta tók nak szük sé gük van, vagy még csi szol ni kell a te ma ti kát? Az tán ezek hez ha son ló kér dé se ket te szünk fe l a kép zõk, a kép zés ben részt ve võk és a mun ka erõ-pi a ci sze rep lõk szá má ra egy - aránt, és re mél jük, hogy olyan hasz nos in pu to kat kapunk, ame lyek alap ján to vább tö ké le te sít het jük a vonatkozó jog sza bá lyo kat. De sze rin tem ezt nem kell szé gyell ni, ha ez ál tal va ló ban job ban tud juk ki szol gál ni a mun ka erõ-pi a ci igé nye it. Ar ra sze ret ném te hát biz tat ni a je len le võ ket, hogy hasz nál ják azo kat a szak em be re ket, akik az OKJ-s kép zé se ink bõl ki ke rül nek. Sõt, ha a he lyi mun ka erõ-po li ti ká juk le he tõ vé te szi, is ko láz tas sák be ezek re a kép zé sek re az em be re ket, il let ve je lez zék, ha kép zé se ink nem ab ba az irány ba ha lad nak, amely az Önök szá má ra va ló ban jól hasz no sít ha tó. Mint mond - tam, nem ri a dunk ugyan is vissza a szük ség sze rin ti módosítástól. Ne künk kell a tar tal mat a nap i gya kor lat - hoz hoz zá iga zí ta ni, hi szen a pi a ci igé nyek nem tud nak te kin tet tel len ni a kép zé si kö ve tel mé nyek re. Itt em lí tem meg az Ál lam ház tar tás Bel sõ-Pénz ügyi El len õr zé si Rend szer Mód szer ta ni és Kép zé si Köz pon tot, ahol az ÁHT, il let ve az ÁMR ál tal bel sõ el len õrök nek, il let ve gaz da sá gi ve ze tõk nek elõ írt kép zé se ket fog juk meg - valósítani, e-le ar ning és hely szí ni ok ta tá si mód szer rel.
Re mé nye im sze rint rö vi de sen el in dul a www.áb - pe.gov.hu in ter ne tes hon lap is, amely fo lya ma to san nyo mon kö ve ti a fej lesz té se ket. Vár ha tó an olyan anya - gok szü let nek majd, ame lyek az egyes szer vek nél jól hasz no sít ha tó ak.
Az OKJ-s kép zé sek te rü le tén egyéb ként az el múlt idõ szak ban né mi vissza esést ta pasz ta lunk. Le het sé ges, hogy egyes mun kál ta tók úgy gon dol ták, bi zo nyos jog - sza bá lyi kö te le zett sé gek meg je le né sé vel már nem eze - ket a kép zé si for má kat kell elõny ben ré sze sí te ni ük.
Hosszú tá von azon ban ez az egyik meg ol dás, amel lett, hogy egy adott el len õr zé si szerv spe ci fi kus kép zé se it nyil ván nem le het OKJ-s ké pe sí tés sel he lyet te sí te ni.
De ák né Ke le men Il di kó: A kü lön bö zõ el len õr zést vég zõ szer ve ze tek nél ko ráb ban fel me rült, hogy szük ség len ne az el len õr zé si szak má ban is OKJ-s képesíté - sekre, így a Pénz ügy mi nisz té ri um kez de mé nye zé sé re 1996-ban az ok le ve les pénz ügyi re vi zo ri, il let ve a pénz - ügyi, szám vi te li szak el len õr szak ma be ke rült az Or szá - gos Kép zé si Jegy zék be. Az el len õri szak ké pe sí tés az adó-vám, az ál lam ház tar tás, a pénz in té ze ti, a vál lal ko - zá si, és az in for ma ti kai sza ko kon in dult. Az el sõ kép zé -
sek 2000 jú ni u sá ban kez dõd tek meg. Az el sõ év ben, az ok le ve les pénz ügyi re vi zo ri szak ké pe sí tés ben több mint szá zan, a pénz ügyi, szám vi te li szak el len õr szak ké pe sí - tés ben pe dig több mint ez ren vé gez tek. A sza kok nép - sze rû sé ge nagy já ból ará nyo san osz lott meg az ál lam - ház tar tá si, az adó-vám, il let ve a vál lal ko zá si sza kok között. Ez a ten den cia 2003-ig sta bil nak mond ha tó, ez - után – nem tu do m mi lyen ok miatt – nagy fo kú csök ke - nés kö vet ke zett be. Az ál lam ház tar tá si és a vál lal ko zá si szak to vább mû kö dött, de az in for ma ti kai szak el len õri szak nem in dult be, s nem volt a ké sõb bi ek ben kép zés az adó-vám sza kon sem. Szá mom ra na gyon ér de kes tapasztalat, hogy a pénz ügyi sza kon nyolc év alatt az egész or szág ban egyet len em ber szer zett szak ké pe sí tést.
A je len le gi hely zet is elég el ke se rí tõ: ok le ve les pénz - ügyi re vi zo ri szak ké pe sí tés két éven te in dul, kö rül be lül negy ven fõ vé gez ezen a sza kon. A szak el len õri szak ké - pe sí tés nél pe dig csak az ál lam ház tar tá si, il let ve a vál lal - ko zá si szak mû kö dik. Azt hi szem, hogy a mû kö dik ki fe - je zés kis sé túl zás, ugyan is éven te kö rül be lül negy ven, de ma xi mum száz fõ vé gez. Nem tu do m, hogy mi le het az ér dek te len ség oka, a mun ka adók ré szé rõl ta lán má - sok a ké pe sí té si elõ írá sok, vagy pe dig a szak ké pe sí té sek szo rul nak meg re for má lás ra. Prob lé má nak lá tom azt is, hogy a kép zé sek ben részt ve võk nek ugyan azok ból a tan köny vek bõl kell ta nul ni uk, ame lyek még az el sõ kép - zé sek re ké szül tek 1999-ben. Az óta nem volt ar ra igény, hogy a tan köny ve ket át dol goz zák? Szá mom ra ez is meg fog ha tat lan. Mi most úgy igyek szünk a vizs gá zó kat meg fe le lõ szak anya gok hoz jut tat ni, hogy a PM hon lap - ján ajánl juk a szak iro dal ma kat, út mu ta tó kat, kü lön bö zõ mód szer ta ni ké zi köny ve ket, de a ter ve ink kö zött sze re - pel egy tan könyv pá lyá zat meg hir de té se is.
Kerekasztal Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
LA TZSAKE REK
De ák né Ke le men Il di kó: A PM hon lap ján ajánl juk a szak iro dal mat, út mu ta tó kat, mód szer ta ni ké zi köny - ve ket
