ital lal, 20 eset ben pe dig do hány áru val és sze szes ital lal si ke rült bi zo nyí ta ni.
Má ra már az is ko lák és szü lõk egyet ér te nek a cé lok kal, az is ko lák és a te rü le ti fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek kö zött egy re szo ro sabb a kap cso lat, az ok ta tá si in -téz mé nyek igye kez nek kí vánt lét szá mú köz re mû kö dõt to bo roz ni. Az is nö vel te a bi zal mu kat, hogy a ko ráb ban el len õr zés ben részt vett di á ko kat – az ada ta ik meg fe le -lõ en biz to sí tott zárt ke ze lé sé nek kö szön he tõ en – sem mi att ro ci tás nem ér te, és a bí ró sá gok sem ki fo gás ol ták az ilyen jel le gû el len õr zés le foly ta tá sát, an nak el le né re, hogy ezt a meg bír sá gol tak ki fe je zet ten in dít vá nyoz ták.
A vizs gá la ti idõ szak alatt össze sen 1031 ke res ke del mi, va la mint ven dég lá tóipa ri egy ség ben vé gez tünk ha tó sá gi el len õr zést. A fel ügye lõ sé gek mun ka tár sai a do hány áruk és al ko hol tar tal mú ita lok rek lá mo zá sá ra, il le tõ leg ér té ke sí té sé re vo nat ko zó elõ írá sok meg tar tá sát el sõ sor ban a köz ok ta tá si in téz mé nyek kör nye ze té ben mû kö dõ ke res ke del mi és ven dég lá tóipa ri egy sé gek nél el len õriz ték. A meg osz lás: 574 (56 szá za lék) ke res ke del -mi, 457 (44 szá za lék) pe dig ven dég lá tó egy ség volt. A vizs gá la tok idõ zí té se al kal maz ko dott a ta ní tá si rend hez, va la mint a pró ba vá sár lás ban részt ve võ fi a tal ko rú ak idõ be osz tá sá hoz, óra rend jé hez, ezért azok ra a ta ní tás meg kez dé se elõtt, il le tõ leg köz vet le nül az után, va la mint a pén te ki, hét vé gi na po kon ke rült sor. Né hány eset -ben a fel ügye lõ sé gek mun ka tár sai az éj sza kai órák ban (jel lem zõ en pén te ken), va la mint hét vé gén is foly tat tak el len õr zé se ket, el sõ sor ban a fi a ta lok kö ré ben nép sze rû szó ra ko zó he lye ken.
A do hány ter mé kek és al ko hol tar tal mú ita lok for gal -ma zá sá ra, ér té ke sí té sé re, és rek lá mo zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok el len õr zé se so rán 318 ke res ke del mi egy ség (a vizs gál tak 55 szá za lé ka) és 243 ven dég lá tó egy ség (a vizs gál tak 53 szá za lé ka) ese té ben ál la pí tot tak meg va la mi lyen jog sér tést, vagy is min den má so dik el len õr zött egy ség nél ta pasz tal tak a fel ügye lõ sé gek mun ka tár -sai sza bály ta lan sá got.
Meg ál la pít ha tó, hogy az el múlt évek vizs gá la ta i nak, va la mint a mé di á ban köz zé tett tá jé koz ta tá sok nak kö -szön he tõ en, né mi leg ja vu ló ten den cia fi gyel he tõ meg a fi a tal ko rú ak do hány ter mé kek és al ko hol tar tal mú ita lok ki szol gá lá sá nak meg ta ga dá sá ban, de a jog sér té sek ará -nya még min dig na gyon ma gas. An nak el le né re, hogy a tör vé nyi ti la lom min den ki elõtt is mert, sok eset ben elõ for dul a jog el le nes ki szol gá lás. Az áru ház lán cok ban ko -ráb ban csak szó ban hív ták fe l a pénz tá ro sok fi gyel mét a ti la lom ra, ma már be vett gya kor lat, hogy a mun ka kö ri le írás ban is rög zí tik. Egyes üz le tek ben a jog sér tést el kö -ve tõ al kal ma zot tat fe gyel mi meg ro vás ban ré sze sí tik.
A fel ügye lõ sé gek mun ka tár sai az el len õr zé sek so rán szint e va la mennyi élel mi szer bolt ban és ven dég lá tó üz -let ben ész lel ték a „Do hány áru val és sze szes ital lal 18 éven alu li a kat nem szol gá lunk ki” fel ira tú táb lát, bár en nek ki he lye zé sét jog sza bály nem ír ja elõ.
A na gyobb áru ház lán cok al kal ma zot tai – el mon dá suk sze rint – a vizs gá lat ról hal lot tak és a dol go zó kat elõ ze te sen fi gyel mez tet ték ar ra, hogy el len õr zés re szá mít hat nak. Az Északal föl di Ré gi ó ban volt olyan be vá sár ló köz pont, ahol an nak el le né re szol gál ták ki a pró ba vá
-sár lást vég zõ fi a tal ko rút, hogy az ott dol go zók ál tal hasz nált he lyi sé gek ben kü lön pla ká ton hív ták fe l a pénz tá ro sok fi gyel mét a fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé -gek fo lya mat ban lé võ ilyen tár gyú vizs gá la tá ra.
A jog sér té sek miatt össze sen 45,8 mil lió fo rint fo -gyasz tó vé del mi bír sá got rót tak ki a fel ügye lõ sé gek.
Az utó vizs gá lat ta pasz ta la tai
A ta vasszal tar tott té ma vizs gá lat ki e mel ke dõ en ma -gas ki fo gá so lá si ará nya és a fi a tal ko rú ak egész sé gé nek vé del me miatt in do kolt volt meg is mé tel ni az utó el len õr zé se ket mind azok ban a ke res ke del mi és ven dég lá tó egy -sé gek ben, ame lyek nél tör vény -sér tést ta pasz tal tunk.
A ha tály ba lé põ szi go ro dó jog sza bá lyok ról min d a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság, min d a mé dia hírt adott, így a té ma is mét a fi gye lem kö zép pont já ba ke rült.
Az el len õr zé sek el sõ sor ban a 2007. áp ri lis 16. és 2007.
má jus 31. nap ja kö zött le foly ta tott éves té ma vizs gá lat ban el len õr zött, és az ér té ke sí té si, il let ve ki szol gá lá si ti lal mat meg sze gõ va la mennyi ke res ke del mi és ven dég lá -tó egy ség re ter jed tek ki.
A fel ügye lõ sé gek or szá go san össze sen 522 egy ség -ben (amely bõl 463 al ka lom mi nõ sült utó el len õr zés nek) el len õriz ték a do hány ter mé kek és al ko hol tar tal mú ita -lok ér té ke sí té sé re vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sát.
Az el len õr zött egy sé gek kö zött 317 (61 szá za lék) volt ke res ke del mi, 205 (39 szá za lék) pe dig vendéglátó -egység.
A do hány áruk és al ko hol tar tal mú ita lok ki szol gá lá sa és ér té ke sí té se
A fel ügye lõk or szá go san 191 egy ség ben vé gez tek pró ba vá sár lást ki zá ró lag do hány ter mék, 148 eset ben pe dig ki zá ró lag al ko hol tar tal mú ital vo nat ko zá sá ban.
Össze sen 183 ket tõs el len õr zés tör tént, ami kor a do hány ter mék és al ko hol ter mék meg vá sár lá sát egy ide jû leg kí sé rel ték meg – fi a tal ko rú pró ba vá sár ló köz re mû -kö dé sé vel. Összes sé gé ben a ki fo gá so lá si arány je len tõs csök ke nést mu tat. Do hány ter mé kek ese té ben 60 egy -ség ben szol gál ták ki a fi a tal ko rút (a ki fo gá so lá si arány 52 szá za lék ról 31 szá za lék ra ja vult), míg az al ko hol tar tal mú ita lok ki szol gá lá sa 36 eset ben for dult elõ (a ki fo -gá so lá si arány 54 szá za lék ról 24 szá za lék ra ja vult).
Az összes jog sér tést te kint ve a leg ki sebb ki fo gá so lá si arány a Kö zép-ma gyar or szá gi Ré gi ó ban volt: a ki lenc utó el len õr zés so rán már nem ta pasz tal tak jog el le nes ki szol gá lást a fel ügye lõ ség mun ka tár sai, míg a leg rosszabb ered mény a Kö zépdu nán tú li Ré gi ó ban szü le tett, ahol a ki fo gá so lá si arány kis mér ték ben, 38,4 szá za -lék ról 39 szá za -lék ra (59 el len õr zés so rán 23 ki fo gás olt egy ség) nö ve ke dett. A töb bi ré gi ó ban csök kent a jog sér -té sek ará nya, 11 szá za lék és 31 szá za lék kö zött moz gott.
A Délal föl di Ré gió te rü le tén az éves vizs gá lat meg döb ben tõ en ma gas, 85 szá za lé kos arányt mu ta tott (235 pró ba vá sár láb ól 199 ki szol gá lás), az utó el len õr zés kor vi
-Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Mûhely
NEM ZE TI FO GYASZ TÓ VÉ DEL MI HA TÓ SÁG
szont 31 szá za lék ra (116 el len õr zött 36 ki fo gás olt) mér
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Mûhely
NEM ZE TI FO GYASZ TÓ VÉ DEL MI HA TÓ SÁG
A Kö zépdu nán tú li Re gi o ná lis Fel ügye lõ ség do hány -ter mék jog el le nes ki szol gá lá sa miatt nyolc egy ség ben öt nap ra, két egy ség ben há rom nap ra, va la mint egy egy -ség ben két, és egy egy -ség ben egy nap ra füg gesz tet te fe l a do hány ter mé kek for gal ma zá sát, él ve a tör vény ad ta szi go rúbb szank ci o ná lá si le he tõ ség gel. Az al ko hol tar tal mú ita lok for gal ma zá sát a fel ügye lõ ség há rom egy -ség ben til tot ta meg egy aránt egy na pi idõ tar tam ra.
Az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Fel ügye lõ ség jog el le nes ki szol gá lás miatt szank ci ó ként mind két ter -mék for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét egy egy ség ben egy he ti idõ tar tam ra, do hány ter mék ese té ben két egy -ség ben egy hét re, to váb bá al ko hol ter mék ese té ben egy egy ség ben egy hét re al kal maz ta.
Az Észak-al föl di Re gi o ná lis Fel ügye lõ ség mind két ter mék vo nat ko zá sá ban ha t egy ség ben hétnap i, va la mint nyolc egy ség ben há romnap i idõ tar tam ra, do hány ter mé kek vo nat ko zá sá ban két egy ség ben hétnap i, va la mint egy egy ség ben kétnap i idõ tar tam ra, to váb bá al ko -hol ter mé kek vo nat ko zá sá ban egy egy ség ben hét na pi idõ tar tam ra til tot ta meg a ter mé kek for gal ma zá sát.
A Nyu gatdu nán tú li Re gi o ná lis Fel ügye lõ ség mér le ge lé si jog kö ré ben el jár va nem tar tot ta in do kolt nak a ti -la lom mal érin tett ter mék cso por tok for gal ma zá sá nak meg til tá sát a jog sér tést el kö ve tõ ke res ke del mi és ven -dég lá tó egy sé gek ben.
Összeg zés
Meg ál la pít juk, hogy az el múlt évek vizs gá la ta i nak, a mé di á ban köz zé tett tá jé koz ta tá sok nak, va la mint a szi -go ro dó szank ci ók al kal ma zá sá val meg va ló su ló ha tó sá gi utó vizs gá lat nak kö szön he tõ en je len tõ sen ja vu ló ten den cia fi gyel he tõ meg a do hány ter mé kek és al ko hol tar tal mú ita lok fi a tal ko rú ak ré szé re tör té nõ ki szol gá lá sa meg -ta ga dá sá ban, de összes sé gé ben – a vé dett kor osz tály egész ség vé del mé ért ki tû zött cé lok hoz vi szo nyít va – a jog sér té sek ará nya még min dig ma gas.
Úgy tû nik, hogy az azo nos év ben is mé tel ten le foly ta tott el len õr zé sek nek és is mé tel ten ki sza bott, sú lyo sabb szank -ci ók nak már meg fe le lõ vissza tar tó ere je és ha tá sa van, és va la me lyest ne he ze dett a fi a tal ko rú ak do hány ter mék hez vagy al ko hol tar tal mú ital hoz va ló hoz zá ju tá sa is.
Ha azon ban azt néz zük, hogy a ke res ke del mi és ven dég lá tó egy sé gek egy ne gyed ré szé ben to vább ra is ki szol gál ják a fi a tal ko rú sze mé lye ket a ti la lom mal érin tett ter mé
kek kel, ak kor ko rántsem le he tünk elé ge det tek. Az or szá -gos ké pet a ré gi ók kö zöt ti szó ró dás to vább ár nyal ja.
Re mé nye ink sze rint a ja vu ló ten den cia foly ta tó dik, és a szi go rúbb szank ci ók ha tá sa hosszabb ide ig is ér zé kel he tõ lesz. De az elõ írá sok és szank ci ók szi go rí tá sa a fi a -tal ko rú ak egész sé gé nek vé del me ér de ké ben csak az egyik, de min den kép pen ha té kony esz köz. Emel lett je len tõs sze re pe van az is ko lai, de fõ leg az ott ho ni (csa lá di) pél da mu ta tás nak, ne ve lés nek. A fi a tal ko rú ak egész ség vé del me össz tár sa dal mi kér dés, ezért szem lé let vál tást cé lul ki tû zõ, át fo gó fel vi lá go sí tó mun ká ra is szük -ség van, amely ben a jo gi sza bá lyo zás mel lett rend kí vül fon tos sze rep jut a csa lá di kör nye zet nek, a pe da gó gu -sok nak és a ci vil szer ve ze tek nek egy aránt.
2007. jú li us 1jétõl a fo gyasz tó vé de lem újabb szi go -rí tó le he tõ sé get ka pott. Ha ugyan is meg ál la pít ja, hogy az üz let ben sze szes ital lal vagy do hány áru val 18 éven alu li sze mélyt szol gál tak ki, ak kor ma xi mum egy év re meg tilt hat ja e ter mé kek for gal ma zá sát. Is mét lõ dés ese tén az egy sé get ma xi mum 30 nap ra be is zár hat ja. A kor lá to zá so kat – fel leb be zé si le he tõ ség re va ló te kin tet nél -kül is – azon nal vég re hajt ha tó vá le het nyil vá ní ta ni.
Re mé nye ink sze rint a szi go rú szank ci ók kal va ló fe nye ge tett ség még in kább ar ra kész te ti majd a ke res ke dõ -ket, hogy a jog sza bá lyi ren del ke zé se ket be tart sák.
A csa lá don be lü li ne ve lés, il let ve ok ta tás ki emelt fon -tos sá ga mel lett az zal egy ide jû leg to vább ra is szük ség van a meg szi go ro dott szank ci ók ha tó sá gi al kal ma zá sá ra, amely hoz zá já rul hat a fi a tal ko rú ak do hány ter mé kek hez és sze szes ita lok hoz va ló hoz zá ju tá si le he tõ sé gé nek to váb bi szû kü lé sé hez, és a gaz dál ko dó szer ve ze tek jog kö ve tõ ma ga -tar tá sá nak ha té ko nyabb ki kény sze rí té sé hez.
A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság a jö võ ben is ar ra tö rek szik, hogy a szi go rú szank ci ók (ma ga sabb bír ság össze -gek, a ter mék for gal ma zá sá nak ide ig le nes meg til tá sa vagy üz let be zá rás) egy ide jû ki sza bá sá val a ke res ke dõ -ket a jog sza bá lyi ren del ke zé sek be tar tá sá ra kész tes se.
Ez ál tal a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság is hoz zá já rul hat a jog al ko tó ál tal meg ha tá ro zott cé lok el éré sé hez, va la -mint a jog sér tõ ma ga tar tá sok szank ci o ná lá sa út ján a jo gi kul tú ra fej lesz té sé hez, az ál lam pol gá rok jog tu da tá nak erõ sí té sé hez, és re mé nye ink sze rint az al ko hol fo gyasz -tás hoz és do hány zás hoz kap cso ló dó ag go da lom ra okot adó egész ség ügyi sta tisz ti kai ada tok ja ví tá sá hoz.
Szûcs And rás
v v v v v