1 Bá ger Gusz táv–Ko vács Ár pád: A po li ti kai és gaz da sá gi szfé ra kap -cso la ta i nak né hány ve tü le te – a mi ni má lis kon szen zus alap jai – Pénz ügyi Szem le 2007. 3–4. szám 434. ol dal
zott sá gá nak né hány össze füg gé sé rõl.2 E mun ká val se -gít sé get kí ván tunk nyúj ta ni a költ ség ve té si fe gye lem meg erõ sí té sét cél zó in téz mé nyi ja vas la tok tar ta lom mal tör té nõ meg töl té sé hez is. A kö vet ke zõk ben a ta nul mány né hány fon tos meg ál la pí tá sá ra kí ván juk a fi gyel met fel -hív ni.
A ta nul mány cél jai, mû fa ja, meg kö ze lí tés mód ja A ta nul mány el ké szí té sé vel az volt a cé lunk, hogy az ÁSZ a 2008. évi költ ség ve té si ja vas lat vé le mé nye zé se so rán
– a költ ség ve té si cé lok meg va ló su lá sát fe nye ge tõ ere den dõ koc ká za to kat, azok mér té két pon to sab ban tud ja azo no sí ta ni,
– a költ ség ve té si tör vény ja vas lat meg ala po zá sát szol -gá ló ága za ti (szak mai) tör vé nyek ha tá sa it ala po sab ban és ide jé ben meg tud ja ítél ni,
– vé le mé nyét meggyõ zõ en tud ja alá tá masz ta ni, és ez ál tal az Or szág gyû lés tör vény al ko tó mun ká ját az eddi -gieknél is ha té ko nyab ban tud ja se gí te ni.”
A ta nul mány mû fa ját te kint ve „pi lot stu dy”. Egy fe lõl azért, mert egy faj ta me nüt ajánl fe l az Or szág gyû lés nek an nak meg ha tá ro zá sá hoz, hogy a költ ség ve té si tör vény ja vas lat mak ro gaz da sá gi meg ala po zott sá gá nak vizs gá la tá ban mi lyen se gít sé get vár el egy, a kor mány tól füg get len in téz mény tõl. Más fe lõl a ta nul mány azért te kint he tõ kí sér le ti mun ká nak, mert a je len leg a FE MI ren del -ke zé sé re ál ló idõ és szak ér tõi ka pa ci tá sok csak azt tett ék le he tõ vé, hogy né hány te rü le ten vé gez zünk „kí sér le ti pró ba fú rá so kat”. A ta nul mány a gaz da sá gi nö ve ke dé si és költ ség ve té si fo lya ma tok összeg zõ át te kin té se és ér té ke lé se mel lett a költ ség ve té si tör vény ja vas lat fel té tel rend sze ré ben rej lõ koc ká za to kat, il let ve a ter ve zett in -téz ke dé sek ha tá sa it mu tat ja be né hány ki vá lasz tott – kulcs fon tos sá gú – te rü le ten. Új sze rû elem zé si mód sze rek és szem lé le tek al kal ma zá sá val ugyan ak kor kí sér le -tet -tet tünk olyan mód szer ta ni ke ret ki ala kí tá sá ra, amely fel hasz nál ha tó le het a költ ség ve tés ki dol go zá sát se gí tõ bár mi lyen füg get len in téz mény te vé keny sé gé ben.
A költ ség ve té si fe gye lem biz to sí tá sán õr kö dõ füg get -len in téz mény ál tal ké szí tett mak ro gaz da sá gi ta nul mány az egyes fo lya ma to kat, il let ve in téz ke dés so ro za to kat nem gaz da ság és tár sa da lom po li ti kai szem pont ból ér té ke li, ha nem azt elem zi, hogy azok mi lyen ha tást gya ko rol nak az ál lam ház tar tás hely ze té re, il let ve mi lyen koc ká za tok kal jár nak. Az ilyen ta nul má nyok „po li ti ka men tes sé gü ket” az zal is ki szok ták fe jez ni, hogy mak ro gaz da sá gi prog nó zi sa i kat „vál to zat lan po li ti ka” (un chan -ged po li cy) fel té te le zé sé vel ala kít ják ki. A FE MI sem szán dé ko zott a vizs gált fo lya ma tok ról po li ti kai ér té ke lést ad ni. Ugyan ak kor Ma gyar or szá gon 2006ban nyil
ván va ló vá vált, hogy az ad dig foly ta tott po li ti ka fenn -tart ha tat lan, és a kor mány zat a Kon ver gen cia Prog ram el fo ga dá sá val fon tos vál toz ta tá sok mel lett kö te lez te el ma gát. Eb ben a hely zet ben a „vál to zat lan po li ti ka” fel té tel nem a vál to zá sok el ma ra dá sá nak, ha nem el len ke -zõ leg an nak fel té te le zé sét je len ti, hogy a kor mány zat vég re hajt ja a Kon ver gen cia Prog ram ban meg fo gal ma -zott in téz ke dé se ket. Kö vet ke zés kép pen a ta nul mány ban sze rep lõ ér té ke lé sek „kály há ja” – ki in du lá si pont ja – a Kon ver gen cia Prog ram.
E ki in du ló pon tok kal össz hang ban a ta nul mány egyes ki emelt koc ká za tok fel tá rá sát és fon tos ha tá sok be mu ta -tá sát tûz te ki cé lul. A koc ká za tok az ál lam ház tar -tás két szint jén és kü lön bö zõ al rend sze re i ben és idõ sza kok ban kü lön bö zõ in ten zi tás sal je lent kez nek. A koc ká zat elem zés té ma kö re i nek ki vá lasz tá sa kor olyan, az ál lam ház tar tá si egyen súly ala ku lá sá ra je len tõs ha tást gya ko ro ló té nye zõ ket ke res tünk, ame lye ket a kor mány zat csak cse -kély mér ték ben, és el sõ sor ban köz ve tett esz kö zök kel ké pes be fo lyá sol ni. Kö vet ke zés kép pen e té nye zõk ala -ku lá sa a kor mány za ti ter ve zõ mun ka szem pont já ból kül sõd le ges nek, az az koc ká zat nak te kint he tõ. A mun ka el sõ fá zi sá nak te kint he tõ 2007ben ké szült ta nul mány -ban há rom ilyen té nye zõt vizs gál tunk: a ver seny szfé ra bér nö ve ke dé sét, az inf lá ci ót és az ön kor mány za tok el -adósodását. Ezek kö zül az el sõ két té nye zõt tar tal mi kap cso ló dá sa ik miatt cél sze rû volt együtt tár gyal ni.
A ta nul mány rész le te sen elem zi a kon szo li dált ál lam -ház tar tá si ki adá sok mint egy egy ne gye dét ki te võ he lyi ön kor mány za ti szek tor ban fel hal mo zó dott fe szült sé -gek nek és a je len le gi fo lya ma tok nak az ál lam adós ság ala ku lá sá ra és az EUs for rá sok fel hasz ná lá sá ra gya ko -rolt ha tá sát. Eb ben az al rend szer ben rá adá sul je len tõs
„kvá zi-fis ká lis” koc ká za tok is je len van nak.
A ha tás elem zés – leg ál ta lá no sab ban – va la mely prog ram vagy in téz ke dés lé nye ges köz vet len és köz ve tett ha tá sa i nak rend szer sze rû, ana li ti kus fel tá rá sát je len ti. Ese tünk ben az elem zé sek vi szo nyí tá si pont ja a Kon ver gen cia Prog ram, amely szá mos in téz ke dés cso por tot (re for mot) kez de mé nyez, il let ve fo gal maz meg a költ ség ve té si egyen súly hely re ál lí tá sa és a nem zet gaz da ság fenn tart ha tó nö ve ke dé si pá lyá ra ál lí tá sa ér de ké ben. Ezek kö -zül elem zé se ket ké szí tet tünk az adó rend szer rõl, az egész ség ügy rõl, va la mint az Eu ró pai Uni ó tól ka pott tá mo ga tá sok vár ha tó ha tá sa i ról. En nek so rán széleskö -rûen hasz no sí tot tuk az ÁSZ el len õr zé sei so rán szer zett ta pasz ta la to kat is.
Az El len õr zé si Fi gye lõ szak mai kö zön sé gé nek ér dek lõ dé sé re te kin tet tel a kö vet ke zõk ben a koc ká zat -elem zés és a ha tás vizs gá la tok mód szer ta nát mu tat juk be rész le te seb ben.
A költ ség ve té si koc ká za tok fel tá rá sá nak mód szer ta na
„A 2008. évi költ ség ve té si tör vény ja vas lat mak ro -gaz da sá gi meg ala po zott sá gá nak né hány össze füg gé sét ér té ke lõ” ta nul mány elõ ké szí té se so rán a költségve -tési tör vény koc ká zat elem zé sét cél sze rû volt a fõbb
Mûhely Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám
KÉZSÕVEVMÁZS IMALLÁ
2 Ér té ke lõ ta nul mány a 2008. évi költ ség ve té si tör vény ja vas lat mak -ro gaz da sá gi meg ala po zott sá gá nak né hány össze füg gé sé rõl. Ál la mi Szám ve võ szék, Bu da pest, 2007. ok tó ber. A ta nul mány, ame lyet az ÁSZ el nö ke a 2008. évi költ ség ve tés rõl szó ló tör vény ja vas lat ról ké szí tett vé le mé nyé vel egy ide jû leg be nyúj tott az Or szág gyû lés ré szé re, az ÁSZ hon -lap ján meg te kint he tõ. http://www.asz.hu (736/1. je len tés)
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Mûhely
nyil ván va ló ak. Ez ve zet ál ta lá nos ság ban a fe je ze tek, il
Ellenõrzési Figyelõ 2008/1. szám Mûhely
ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK
– a már meg tett és a 2008-ra ter ve zett kor mány za ti in téz ke dé sek ele gen dõ eke a ter ve zett költ ség ve té si ha tá sok el éré sé hez (pél dá ul el ké szül neke idõ re a jog sza -bá lyok, azok tel jes kö rû en tar tal maz zák-e a szük sé ges mó do sí tá so kat);
– az in téz ke dé sek cím zett jei vég re hajt ják-e azo kat az in téz ke dé se ket (pél dá ul költ sé gek csök ken té se, EUtá mo ga tá sok be fo ga dá sá ra va ló fel ké szü lés), ame -lyek ré vén a mér sék lõ dõ tá mo ga tás el le né re is el tud ják lát ni köz fel ada ta i kat, il let ve ké pe sek a ma ga sabb (min de nek elõtt az EUból szár ma zó) tá mo ga tá so kat ha té ko nyan és sza bá lyo san fel hasz nál ni; (pél dá ul a kór ház el -adó so dik, mert nem csök ken ti költ sé ge it az elõ irány zat mér sék lõ dé sé nek ará nyá ban, az in téz mény meg szün te té se el hú zó dik, ki csi a ter ve zé si ka pa ci tás az EUprog ra -mok meg va ló sí tá sá hoz)
– a már meg ho zott in téz ke dé sek mi lyen ha tás sal van nak a gaz da ság ver seny ké pes sé gé re és a la kos ság jó -lé té re.
A ha tás elem zés so rán fi gyel met kell for dí ta ni a ki szo -rí tá si, il let ve a he lyet te sí té si ha tá sok ra. Ki szo -rí tá si ha tás ese tén a költ ség ve té si elõ irány zat csök ke né se miatt be vé te lek es nek ki (pél dá ul az el len õrök szá má nak csök ke né se kö vet kez té ben vissza es nek a bír sá gok ból be fo -lyó be vé te lek). He lyet te sí té si ha tás ról be szé lünk ak kor, ami kor va la mi lyen költ ség ve té si elõ irány zat mér sék lé se ese tén a ki adá sok nem szûn nek meg, csak más költ ség -ve té si so ron je lent kez nek (pél dá ul a lét szám le épí té sek nö ve lik a mun ka nél kü li ség gel kap cso la tos ki adá so kat).
A ki adá sok csök ken té sé vel el ér he tõ meg ta ka rí tá sok szám ba vé te lé nél azok eset le ges be vé tel csök ken tõ ha tá sát is ki kell mu tat ni az egyen leg re, az az a brut tó meg ta ka rí tá so kat csök ken te ni kell azok adó és já ru lék tar tal má val. Je lez ni kell azt is, hogy a költ ség ve té si tá mo ga tá sok mér sék lé se mi lyen ha tás sal van az ön kor mány za tok gaz dál ko dá sá ra. El len õriz ni szük sé ges, hogy az em lí tett ha tá so kat a köz ve tet ten érin tett elõ irány za tok ter -ve zé sé nél fi gye lem be -vet ték-e.
A ha tás ta nul má nyok be mu tat ják az adott te rü le ten – az el múlt évek (há romöt év) leg je len tõ sebb vál to zá sa it és fon to sabb kö vet kez mé nye it, ki e mel ten a pénz -ügyi ha tá so kat,
– a ter ve zett in téz ke dé sek nek a köz vet len pénz ügyi, költ ség ve té si ha tá sa it, il let ve a leg fon to sabb köz ve tett pénz ügyi, költ ség ve té si ha tá sa it a kö vet ke zõ há rom évre,
– az in téz ke dé sek ál ta lá nos össze füg gé se it a fenn -tart ha tó fej lõ dés sel.
A ha tás ta nul má nyok szö ve ge sen elem zik, hogy az adott té nye zõk ese té ben mi lyen ha tá sok kal kell leg in -kább szá mol ni, a leg fon to sabb ha tá sok azo no sí tá sá hoz kulcs ha tá sok in di ká to ra it szük sé ges de fi ni ál ni. Kö zü lük a leg fon to sab ba kat (il let ve ame lyek re ada tok áll nak ren -del ke zés re) szám sze rû sí te ni is szük sé ges.
Né hány kö vet kez te tés
A ta nul mány el ké szí té se, par la men ti fo gad ta tá sa, va -la mint szak mai vi tá ja so rán azt ta pasz tal tuk, hogy sok szem pont ból hi ány pót ló sze re pet tölt be, ha son ló tí pu sú elem zé sek re a tör vény ho zás és a tá gabb szak ma is nyi -tott. Az ér vé nyes jog sza bá lyok és az ÁSZ szá mos ilyen irá nyú kez de mé nye zé se el le né re az egyes jog sza -bály-mó do sí tá sok, ha tás ta nul má nyok alig ké szül nek. A ke vés szá mú pró bál ko zás ban is a pénz ügyi ha tá so kat ál ta lá ban brut tó mó don ve szik szá mí tás ba, cse kély fi gyel met szen tel ve a ki szo rí tá si és a he lyet te sí té si ha tá sok nak. Az új don ság ere jé vel ha tott pél dá ul ta nul má nyunk -nak az a meg ál la pí tá sa, amely be mu tat ta, hogy a vi zit díj és a kór há zi na pi díj (ame lyek nem áfa kö te le sek) be ve -ze té se olyan la kos sá gi vá sá rolt fo gyasz tást szo rít ki, amely után ál ta lá ban áfát kell fi zet ni. Kö vet ke zés kép -pen az ál lam ház tar tás áfa be vé te lei a be sze dett vi zit díj és kór há zi na pi díj mint egy 20–25 szá za lé kát ki te võ összeg gel, az az négy-öt mil li árd fo rint tal mér sék lõd nek.
A koc ká zat elem zés szint e is me ret len a költ ség ve té si dön tés-elõ ké szí tés ben. A költ ség ve tést meg ala po zó mak ro gaz da sá gi fel té tel rend szert egy vál to zat ban rög zí -tik, nem je löl ve meg a be nem kö vet ke zés koc ká za ta it, an nak a költ ség ve tés be vé te le i re és ki adá sa i ra gya ko rolt ha tá sát. Ez a hi á nyos ság csak rész ben ma gya ráz ha tó az zal, hogy nem áll nak meg fe le lõ adat ál lo má nyok és mo del lek ren del ke zés re. Pél dá ul a brut tó át lag ke re set ala ku lá sá val kap cso la tos koc ká zat elem zé sünk egyértel -mûen meg mu tat ta, hogy ver seny szfé ra bér ala ku lá sá ban ha tá ro zott össze füg gés fi gyel he tõ meg a tárgy évi bér emel ke dés és az elõ zõ évi inf lá ció mér té ke kö zött. En -nek a ten den ci á nak a fe l nem is me ré se és fi gye lem be nem vé te le a gaz da sá gi egyen sú lyi cé lok el éré sét ve szé -lyez te tõ, sú lyos ter ve zé si koc ká za tot je len t.
A fen ti pél dák kal csak ér zé kel tet ni kí ván tuk azt, hogy a költ ség ve tés sel össze füg gõ mak ro gaz da sá gi koc ká zat és ha tás elem zé sek nek igen nagy le het a je len tõ sé ge. Az is fon tos, hogy ilyen elem zé se ket a dön -tés-elõ ké szí tõk tõl füg get len szer ve ze tek is vé gez ze nek.
A jó elem zé sek nek ter mé sze te sen fel té te le a meg fe le lõ mód szer tan ki dol go zá sa és hasz ná la ta. A FE MI ál tal al -kal ma zott mód szer tan köz zé té te lé vel eh hez a mun ká hoz sze ret tünk vol na a szak ma egé sze szá má ra se gít sé get nyúj ta ni. Úgy gon dol juk, hogy az ÁSZ kez de mé nye zé se ak kor tu d szak ma i lag ki tel je sed ni, ha az érin tett szak te -rü le tek – nem utol só sor ban az el len õr zés sel fog lal ko zó szak em be rek kö zös sé ge – vé le mé nyük kel, ja vas la ta ik kal se gí tik tö rek vé se in ket és meg fe le lõ fó ru mo kon esz mét tu dunk cse rél ni az e cikk ben fel ve tett szak mai kér -dé sek rõl.
Bá ger Gusz táv – Ham za Lász ló né – Ko vács Ri chárd – Pu lay Gyu la – Vig vá ri And rás v v v v v