Neurolingvisztikai prog ra mo zás (NLP); több té nye zõs

többtényezõs intelligencia (MI)

Az an gol szász te rü le ten el ter jedt el ne ve zés igen fél re ve ze tõ, ugyan is en nek az el já -rás nak sem mi köze sincs a neurolingvisztikához. Ere de ti leg nem nyelv ta ní tá si cé lok ból fej lesz tet ték ki, ha nem te rá pi ás el já rás tö ké le te sí té sé re – mo del le zés alap ján. A mód szer va lós je len té sû meg fe le lõ je meg kö ze lí tõ leg: ér zé ke lés, ész le lés és nyel vi rá ha tás se gít sé gé vel el ért ön be fo lyá so lás, ön át ala kí tás. A het ve nes évek vé gén fel ta lált mód szer (Band -ler–Grinder, 1979) me sés le he tõ sé ge ket su gall (köny vük címe: Bé kák ból her ce gek).

A szer zõk vizs gá la ta ik ban arra vol tak kí ván csi ak (Bandler–Grinder, 1982; Bandler, 1985), hogy mi az, ami tõl az egyes em be rek má sok lesz nek az ál tal, hogy ki tû nõ ek egy adott szak te rü le ten. Ezért a mód szer egyik köz pon ti fo gal ma a mo del le zés. Ez azt je len ti, hogy meg fe le lõ rész le tes ség gel elem zik ki vá ló sá gok vi sel ke dé sét, amely be az el kép ze lé se ik, ér ték rend jük, nyelv hasz ná la tuk, bel sõ be szé dük épp úgy be le fér, mint a hét köz na -pi vi sel ke dés bár mely for má ja. A fel té te le zé sek sze rint, ha ezt pon to san le utá noz zuk, ha ké pe sek va gyunk „át prog ra moz ni” ma gun kat, ak kor mi is ké pe sek le szünk en nek a ki vá -ló ság nak az el éré sé re. Bandler, aki a fel fe de zés ide jén még csak egye te mis ta volt, az óta már át ala kí tot ta el mé le tét va la mi fé le em ber prog ra mo zó mû ve let tan ra (Human de sign

engineering: HDE). A szer zõk sze rint nem kell el hin ni, hogy el kép ze lé sük nek min den egyes pont ja maga az ab szo lút igaz ság, ele gen dõ, hogy ha a ta nu lás ban (va gyis a vál to zás ban, az át ala kí tás ban) részt vevõ sze mé lyek a szer zõk ál tal meg hir de tett alap el vek sze rint jár nak el. Már az ed di gi ek bõl is nyil ván va ló, hogy az NLP al kal ma zá sa a nyelv ta nu -lás ban csak egy al kal ma zás a sok kö zül (csak úgy, mint ahogy a szuggesztopédia a szuggesztológia egyik al kal ma zá sa volt). E mód szer nek nincs nyel vé sze ti el kép ze lé se vagy ta nu lás el mé le te a nyelv ta nu lás ról, in kább csak fo gá sok hal ma za, ame lye ket laza alap el vek sora köt egy be. Mint hogy te rá pi ás el já rás nak szá mít, ta ná ra it spe ci á lis kur zu -so kon kép ezik ki, ahol az ide á lis NLP-tanár ugyan olyan mo dellvi sel ke dés, mint ami lyen mo dell vi sel ke dé se ket a tré nin gek so rán majd meg pró bál nak el sa já tít tat ni.

A mód szer ne vét (NLP) szeg men tá lás se gít sé gé vel ma gya ráz hat juk meg. A ’neuro’

eb ben a szó össze té tel ben arra utal, hogy mi kép pen ész lel jük a vi lá got ér zék szer ve ink se -gít sé gé vel, és ho gyan dol goz zuk fel ezt az in for má ci ót az agy ban. Ezért a vi zu a li zá ció, a bel sõ be széd, az ér zel mi vá la szok igen fon tos sá vál nak, hi szen min den egyes em ber ér zé ke lé se, ész le lé se és vi lág fel fo gá sa egyé ni. A je len sé gek, ame lyek rõl a be nyo má so kat sze rez zük, le het nek azo no sak, de a ró luk al ko tott „tér ké pünk” csak ránk jel lem zõ. A ’ling -visztikai’ szó eb ben az el ne ve zés ben csak annyit je lent, hogy az zal, ahogy a vi lá got bel sõ be szé dünk ben meg fo gal maz zuk, az azt is mu tat ja, hogy mi lyen nek te kint jük ma gunk ban ezt a vi lá got, ami azt is tük rö zi, hogy mi ként gon dol ko dunk. Nyel vi meg fo gal ma zá sa ink köz ve tí tik azt az at ti tû döt, ame lyet a ben nün ket kö rül ve võ dol gok iránt ki fej lesz tet tünk (mert ha va la mit „prob lé má nak” ne ve zünk, az más kö vet kez mé nyek kel jár ben nünk és má sok ban, mint ha ugyan en nek a do log nak a „ki hí vás” ne vet ad juk). En nél fog va, ha meg vál toz tat juk azt, ahogy a dol gok ról be szé lünk és gon dol ko dunk, az meg vál toz tat hat -ja vi sel ke dé sün ket is. Így a nyel vet arra is fel hasz nál hat juk, hogy se gít sünk má sok nak, akik szin tén meg akar nak vál toz ni (ez vi rág nyel ven maga a ta ní tás).

A neurolingvisztikai ’programozás’ ki fe je zés har ma dik tag ja ezt kö ve tõ en már lo gi -ku sabb nak tû nik: arra kell rá ven nünk ma gun kat, hogy úgy be szél jünk, gon dol kod junk és cse le ked jünk, hogy az po zi tív mó don fel sza ba dít sa ener gi á in kat, és azt a ké pes sé gün ket, hogy ed dig még soha nem lá tott ki vá ló sá got ér jünk el (vö. Revell–Nor man, 1997). Eb ben a prog ra mo zás ki fe je zés ben te hát az az el kép ze lés rej lik, hogy szok vá nyos vá la sza in kat mint egy át le het prog ra moz ni. Kü lö nö sen ak kor vá lik ez fon tos sá, hogy ha ké pe sek va -gyunk ma ni pu lál ni azo kat a bel sõ ké pe ket, han go kat, ér zel me ket, bel sõ be szé det, amely részt vesz a dön tés ho za ta li fo lya mat ban. Egy má sik em ber át ala kí tá sá hoz te hát meg kell tud nunk, hogy az il le tõ mi lyen nek lát ja ön ma gát kí vül rõl vagy be lül rõl, mi lye nek a bel sõ kép ze tei (tisz ták vagy ho má lyo sak, fe ke tefe hé rek vagy szí ne sek); ugyan is, ha egész pon tos is me re te ink van nak ezek rõl a rész le tek rõl, ak kor ezek a prog ra mok rend kí vül pre cí -zen át ala kít ha tók. Néha már az is so kat se gít, ha egy kri ti kus és ne ga tív hang vé te lû bel sõ be szé det át ala kí tunk gyen géd, el fo ga dó tó nu sú be széd re, és ek kép pen meg vál toz tat juk az il le tõ sa ját ma gá ról al ko tott föl fo gá sát, egy ben az ön bi zal mát is nö vel jük. Az NLP el já rá sa i ban fi gye lem be ve szi, hogy lé lek és test össze köt te tés ben áll nak, hogy a kom mu ni -ká ció nem csak ver bá lis, ha nem nem ver bá lis is, és hogy a kom mu ni -ká ci ó nak egy aránt van nak tu da tos és nem tu da tos ele mei.

Az NLP négy alap fo gal ma vagy alap pil lé re a kö vet ke zõ (O’Connor–McDermott, 1996 nyo mán):

• A cé lok meg fo gal ma zá sa. Az NLP sze rint, ha pon to san tud juk, hogy mit aka runk, ak kor az so kat se gít ab ban, hogy ezt a célt el is ér jük. Min dig tudd, hogy mit akarsz.

• Har mó nia. Ezt a har mó ni át sa ját ma gunk kal és má sok kal si ke res kom mu ni ká ci ó -val vagy em pá ti ás ala pon kell ki ala kí ta ni, amely nek so rán meg pró bál juk nö vel ni a ha son ló sá go kat és csök ken te ni a kü lön bö zõ sé get egy más kö zött a tu dat alat ti szint jén is.

• Az ész le lés ér zé keny sé gé nek nö ve lé se: gon dos meg fi gye lést je lent, amely so rán nem csak ver bá li san vagy tu da to san kom mu ni ká lunk part ne rünk kel. Kö vet kez te -té sek és elõ í -té le tek he lyett lásd, hall gasd és ér zé keld, hogy mi tör -té nik.

• Ru gal mas ság. Olyan kész sé ge ket kell ki fej lesz te ni, ame lyek le he tõ vé te szik, hogy meg vá lasszuk azt, hogy mi ként cse lek szünk: va gyis hogy tud junk más ként is cse le -ked ni, mint a szok vá nyos. Egy sze rûb ben: ad dig vál tozz, amíg el éred, amit akarsz.

Nem könnyû az ed dig fel so rol tak ban olyan el ve ket meg fi gyel ni, ame lyek egyértel-mûen szol gál nák a nyelv ta nu lás/nyelv ta ní tás ügyét. Pe da gó gi ai szem pont ból leg in kább a ta nu lá si stí lus, a ta nu lás ta nu lá sá ban le het je len tõ sé ge ezek nek az el vek nek, ame lyek össze csen ge nek szá mos li be rá lis pe da gó gia, nem kü lön ben a hu ma nisz ti kus nyelv ta ní tás el kép ze lé se i vel. Né hány alap elv a fen ti ek je gyé ben (Revell–Nor man, 1997 nyo mán):

• nincs olyan, hogy si ker te len ség vagy hiba, csak vissza csa to lás van… és egy újabb al -ka lom a si ker re;

• minden nek a for rá sa, amely re szük sé günk van, ben nünk van;

• a nem tu da tos agy jó in du la tú és ön zet len;

• az ere de ti szán dék sze rint min den vi sel ke dés po zi tív;

• kom mu ni ká ci óm je len té se azo nos a vá lasszal, ame lyet fe le le tem re ka pok;

• a ki vá ló ság mo del le zé se ki vá ló ság hoz ve zet stb.

A fen ti ek bõl is kö vet ke zik, hogy a ta nár nak olyan mély ség ben kell em pá ti ás ala pon el he lyez ked nie part ne re vi lá gá ban, hogy az va ló ban te ra pe u tai ké pes sé ge ket igé nyel.

A fenti alap el vek azon ban még könnyeb ben át él he tõ ek, mint a tény le ges meg va ló sí tás né hány gya kor la ti el já rá sa. A Present Perfect ta ní tá sa kor pél dá ul arra tö re ked nek, hogy se gít sék a di á kot ab ban, hogy ér zé ke ik és ér zék le te ik se gít sé gé vel fog ják föl egy nyelv ta ni szer ke zet fo gal mi je len té sét (!). Revell és Nor man (1999) te rá pi ás gya kor la tá ban egy sü te mény el fo gyasz tá sa szol gál ke re tül ah hoz a fo lya mat hoz, amely ben ér zék le te sen el kép ze lik en nek a tör té nés nek min den egyes fá zi sát. Hosszú rész le tek után jut nak el ah -hoz a pont -hoz, ami kor a kí vánt nyelv ta ni alak jo go san hasz nál ha tó. (Fi gyeld, hogy ér zed most ma gad! Ér zé keld az ízt a szád ban! Mi lyen ér zés most a gyom rod nak, hogy ben ne van a sü te mény? Hogy ér zed most ma gad ér zel mi leg? Épp most et tél meg egy sü te ményt? Mondd ki a sza va kat ma gad nak jó han go san! Me get tem egy sü te ményt.) A te rá pi ás gya kor lat nem ér vé get ezen a pon ton, a gya kor lat vé gén a ta nu lók vissza tér nek ma -guk ba süp pedt te rá pi ás ál la po tuk ból, és ott a te rem ben is be kell szá mol ni uk ar ról, hogy ér zik ma gu kat azt kö ve tõ en, hogy me get tek egy sü te ményt (mind ezt ér zé ke lés ala pú vá la szok kal kell össze köt ni: már nem va gyok éhes; tele va gyok; kö vér nek ér zem ma gam; fi

-nom íze még min dig itt van a szám ban stb.). Még jó né hány fo gás se gít sé gé vel rög zí tik eze ket az ér zel me ket, míg el jut nak oda, hogy azt is kell ta ní ta ni, hogy két nap pal ez elõtt me get tem egy sü te ményt. Itt már ne he zebb nek tû nik az össze kö tés (még em lék szem, hogy jó volt, de az ízé re már nem em lék szem).

(Amennyi ben az ol va só iro ni kus fel han go kat vél ki ol vas ni ed di gi le írá sunk ból az egy -ál ta lán nem vé let len. Le het, hogy kö ze leg az az idõ szak, ami kor a nyelv ta ní tás ra szánt idõt ilyen nö vény sze rû bol dog ság ban si ke rül át él ni, és a moz gást je len tõ igé ket a bõr in ge rek szint jé re kell transz for mál ni. Le het sé gese, hogy a ki vá ló ság mo dell jei agytalan vi sel ke dés mor zsák ra bont ha tók? Em pá ti á val va ló ban messzi re jut ha tunk a li be ra liz mus -ban: a diák azért ké sik rend sze re sen, mert más dol got fon to sabb nak tart. A diák azért hal lat ja tú lon túl gyak ran a hang ját az órán, mert han go san kell ki mon da nia gon do la ta it ah hoz, hogy utá na ké pes le gyen in te ri o ri zál ni azo kat stb. Mind eze ket per sze el le het fo -gad ni… de csak tu dat alatt.)

Vá lasz tá sunk azért esett a neurolingvisztikai prog ra mo zás ra, mert ál ta lá ban a sze -mé lyi sé get át ala kí tó, át prog ra mo zó, nyelv ta ní tás ra is al kal mas mód sze rek csa lád já nak egy jel leg ze tes, bár kis sé szél sõ sé ges ese tét tár gyal hat tuk. Több olyan el já rást is is me rünk, amely a be fo ga dó sze mé lyi sé gét, az egy más tól el té rõ ké pes sé ge ket tu da to san ke -zel ni pró bál ja. Min den ta ní tás át akar ja ala kí ta ni a sze mé lyi sé get, vál to zást akar, így az ide gen nyel vek ta ní tá sá ban is ki ala kul tak olyan el já rá sok, ame lyek egy más tól csak ke vés sé kü lön böz nek (pél dá ul csak ab ban, hogy mi lyen ké pes sé gek re tá masz kod nak leg in -kább, vagy mi lyen kom pe ten ci ák ki ala kí tá sát ve szik cél ba). A leg több ilyen mód szer az au to nóm nyelv ta nu lás irá nyá ba moz dul el, és a ta nu lás ta nu lá sa so rán ér zé keny ki sze me -lés sel, dif fe ren ci á lás sal igyek szik meg ta lál ni azo kat a be fo ga dá si pon to kat, ame lyek egyé nen ként na gyon is el té rõ ek le het nek. A sze mé lyi sé get a nyelv ta nu lás sal is ala kí tó mód sze rek cso port já ban a fen tebb tár gyalt el já rás nál (NLP) von zóbb nak tart juk azt az el kép ze lést, amely Gardner (1983) ku ta tá sai alap ján arra tá masz ko dik, hogy a ben nünk rej lõ in tel li gen cia nem egyet len ál ta lá nos tu laj don ság, ha nem több fé le té nye zõ ere dõ je.

Sok ré tû vagy több di men zi ós in tel li gen ci á nak is ne vez het nénk azt a je len sé get, amely ben nünk él. Ezt a több ré te gû in tel li gen ci át (a mód szer nek egyéb ként ép pen ez a neve:

multiple intelligences, MI) a nyelv ta ní tás/nyelv ta nu lás so rán is al kal maz hat juk, amennyi ben ké pe sek vagy haj lan dó ak va gyunk arra, hogy az in di vi du a li zált ok ta tás eset le ges szél -sõ sé ges ese te i vel is meg bir kóz zunk. Mint köz is mert, a ko rai in tel li gen cia vizs gá la tok fõként arit me ti kai, lo gi kai és nyel vi össze füg gé sek re tá masz kod tak. Gardner (1983) ku -ta tá sai sze rint in tel li gen ciahá nya do sunk ki ala kí tá sá ban az al cso port ok fi gye lem be vé te le nél kül leg alább nyolc (sze rin te csak nyolc) jól kö rül ír ha tó tulajdonságegyüttes ját szik köz re:

• a nyel vi in tel li gen cia, amely egyes szak mák ban ki emel ke dõ for má kat ölt het, pél -dá ul tol mács, ügy véd, szép író, könyv szer kesz tõ, lek tor, ri por ter stb.;

• a lo gi kus, több nyi re matematizálható gon dol ko dás mód, pél dá ul ku ta tók, mér nö -kök, or vo sok stb. erõs sé ge;

• a tér ér zék, amely va ló já ban a vi lág ról szó ló tér is me re te ink men tá lis le ké pe zé se i nek pon tos sá gát je len ti (pél dá ul a kép zõ mû vé sze tek ben, épí té szet ben, bal lisz ti ká -ban stb.);

• moz gás in tel li gen cia, amely össze függ a pon tos test ér zé ke lés sel. Nem csak a spor -tok nak, ha nem szin te min den fog lal ko zás nak meg van nak a pon tos moz gás for mái.

Vé le mé nyünk sze rint a nyelv ta nu lás leg alább annyi ra moz gás in tel li gen cia, mint a töb bet tár gyalt egyéb nyel vi ké pes sé gek kér dé se (nem iga zolt ál lí tás);

• ze nei in tel li gen cia, amely nek le egy sze rû sí té se ként, ze né szek vagy ze ne szer zõk, eset leg éne ke sek ké pes sé ge i re szok tak cé loz ni, jól le het a ze nei ér zé keny sé gek kö zött szá mos olyan tu laj don ság sze re pel – di na mi ka, dal lam, rit mus –, ame lyek nél -kül nincs be széd;

• a sze mé lyek kö zöt ti kom mu ni ká ció, az in ter ak ció in tel li gen ci á ja, amely nem csak a po li ti ku sok vagy a rá dió ri por te rek vagy a ke res ke dõk, eset leg a ta ná rok eré nye kell le gyen;

• a sze mé lyi ség bel sõ in tel li gen ci á ja, amely se gít sé gé vel az egyén he lye sen íté li meg ér té ke it vagy an nak hi á nyát, és ez elõ fel té te le a te het ség ki bon ta ko zá sá nak, il let ve a har mo ni kus élet nek;

• a sze mé lyi ség bel sõ in tel li gen ci á ja, amely se gít sé gé vel az egyén he lye sen íté li meg ér té ke it vagy an nak hi á nyát, és ez elõ fel té te le a te het ség ki bon ta ko zá sá nak, il let ve a har mo ni kus élet nek;