Lozanov és a szuggesztopédia

8.5.1. A szuggesztopédia története, elméleti háttere

A mód szer ki fej lesz tõ je Georgi Lozanov bol gár or vos és pszi chi á ter, aki a szuggesz -tológia tu do má nyát sa já tos vá lo ga tás sal al kal maz ta a ta nu lás ban, kü lö nös kép pen a nyelv ta nu lás ban: ez kap ta a szuggesztopédia ne vet. Hi tet len ke dés sel fo ga dott kí sér le te i rõl a nyu ga ti vi lág Ostrander és Schroeder (1970) köny vé bõl ér te sült. Szem ben más hu -ma nisz ti kus és pszi cho lo gi zá ló mód sze rek kel, a szuggesztopédia nem volt is me ret len Ma gyar or szá gon; el mé le té bõl dok to ri ér te ke zés is szü le tett (Szentgyörgyvári Ar túr), vol tak is mert ta ná rai (Fü re di Éva), és a bu da pes ti hely szí ne ken kí vül a veszp ré mi OOK szék ház ban is tar tot tak tan fo lya mo kat. Lozanov leg is mer tebb köny vét 1978ban pub li -kál ták Lon don ban, amely az 1971-es bol gár ere de ti for dí tá sa. Ma gyar or szá gon még ma is van nak szuggesztopédiával ka cér ko dó nyelv is ko lák, a nyelv ta nár ok több sé ge azon ban – an nak el le né re, hogy kö zép-eu ró pai ere de tû mód szer rõl van szó – ke ve set tud va ló di tar tal má ról. Kí sér le tes bi zo nyí tás hi á nyá ban Lozanov ered mé nyes sé gé nek hí rét ugyan olyan ké tel ke dés sel fo gad ta a „nyu gat”, mint a szov jetorosz pszi cho ló gia el mé le ti kö vet kez -te té se i nek bú vó pa tak sze rû zse ni a li tá sát. Lozanov nem egy agyon struk tu rált, kris tály tisz ta lo gi ká val fel ál lí tott rend szert akart mû köd tet ni, ha nem né hány el fo ga dott tu do má nyos elv han goz ta tá sá val a nyelv ta nu lás ban né hány olyan modus vivendit pró bált meg ta lál ni, ame lyek ké pe sek vol tak fo koz ni a ha té kony sá got. Ezek ben az el já rá sok ban ter mé sze te sen mind or vo si ta pasz ta la ta it, mind kli ni kai is me re te it fel hasz nál ta. Né hány el kép ze lé se for ra dal mi an új sze rû nek ha tott: ke ve sen kö töt ték össze a rit mus és zene ha tá sát gon -dol ko dá si mû ve le tek kel, nem is be szél ve a jó galég zés rõl és más mód szer ta ni fo gá sok ról

(Yehudi Menuhint pe dig is mer het ték vol na). Az per sze ha mis hí resz te lés volt, hogy a szuggesztopédiával al kal man ként több száz szót ta ní ta nak meg (a kur zus va ló já ban 60 órá ban 2000 szót ta ní tott tár sal gás se gít sé gé vel), de azt va ló ban ígér te Lozanov, hogy ké -pes a me mó ri át fej lesz te ni, és a csak kö dös el kép ze lé sek kel ren del ke zõ nagy kö zön ség a hi he tet len me mó ria fej lesz tést hol a hip nó zis sal, hol az alvatanulással kö töt te egy be, ame lyek hez Lozanov mód sze ré nek ter mé sze te sen sem mi köze. Cél sze rû nek lát szik te -hát Lozanov ere de ti meg ál la pí tá sa it, el kép ze lé se i nek el mé le ti -hát te rét meg vi lá gí ta ni, majd a gya kor la tot is mer tet ni, mi e lõtt a mód szert vagy ha té kony sá gát ér té kel nénk.

Lozanov élet ta ni ala pon azt ál lít ja, hogy sok kal töb bet és sok kal gyor sab ban tud nánk meg ta nul ni, mint amennyit je len pil la nat ban a tár sa dal mi ha gyo mány, va gyis az is ko la fel té te lez. Az is ko lá zás és a ben ne lévõ stan dar dok le nyom ják a kö ve tel mé nye ket (ne hogy meg ta nul junk töb bet na pon ta, mint 56 szó), így a diák ele ve vesz tes, nem le het si -ke res. Rá adá sul ezt a ta nu lá si mun kát gyak ran -ked ve zõt len kö rül mé nyek kö zött -kell vég re haj ta ni; olyan kö rül mé nyek kö zött, amely bõl hi ány zik az a laza, fe szült ség men tes, har mo ni kus lég kör, amely ben az egyén rej tett szel le mi tar ta lé kai elõ lép het nek. A gyor -sabb ta nu lás (csak úgy, mint a gyors ol va sás) ki fej leszt he tõ, de eh hez egy kü lön le ge sen fej lett szupermemóriára van szük ség (hypermnesia), amely meg fe le lõ gya kor lás sal el ér -he tõ. A ta nu lás fo lya ma tá ban relaxáltságra van szük ség, ugyan is a fe szült ség ren ge teg ener gi át köt meg, a te te mes bel sõ pszi cho ló gi ai zaj túl sok fe szült sé get okoz, amely gyen -ge ta nul má nyi ered mé nyek hez és nem kí vánt pszi cho szo ma ti kus tü ne tek hez ve zet het.

Ezért a jó mód szer nek arra kell tö re ked nie, hogy eze ket a pszi cho ló gi ai gá ta kat le bont sa, a gát lá so kat meg szün tes se a men tá lis re la xá ció se gít sé gé vel. Eze ket a gá ta kat azon -ban gyak ran igen ne héz le bon ta ni, néha könnyebb õket meg ke rül ni, leg alább is jel ké pes ér te lem ben. Eh hez azon ban a ta nu lás min den fé le le he tõ sé gét meg kell ra gad ni, a tu da -tos és nem tu da -tos sí ko kat egy aránt, mert mind ket tõ re szük ség van. Bár a gon do lat nem új (vesd össze: Palmer), a két sí kú ság kö ve tel mé nyét (double planeness) Lozanov év ti -zed ében már kü lön fé le neuropszichológiai ku ta tá sok tá maszt ják alá.

Lozanov mód sze ré ben há rom szuggesztológiai alap elv ér tel me zé sé vel, ki ter jesz té sé vel, il let ve al kal ma zá sá val ta lál koz ha tunk. Az elsõ alap elv vagy alap elv cso port gyûj tõ ne -ve a deszuggeszció, amely va ló já ban bi za lom épí tést je lent. (Lát hat juk, hogy mennyi re ha son lít ez az el kép ze lés Curran biz ton ság ér zet irán ti igé nyé hez.) A szug gesz ti vi tás elõ ke rül még majd a ta ná ri performanciával kap cso lat ban, vi szont a hip nó zis ban al kal ma -zott szuggeszcióról szó sincs. (Hip nó zis ban a pá ci ens agyá nak egyes ré sze it igye kez nek éb ren tar ta ni, mi köz ben a pá ci ens al szik. A szuggesztopédiában az agy egyes ré sze it meg pró bál juk relaxálni, mi köz ben az agy éber ál la pot ban van.)

A szuggesztopédia mû kö dé sé hez el en ged he tet len fel té tel az ún. relaxált éber ség ál la po ta. Lozanov kü lön fé le agy ál la po to kat vizs gált az al vás tól az éb ren lé ten át az éber sé gig, a tu da tos oda fi gye lé sig, sõt vizs gált olyan vég ál la po to kat is, mint az iz ga tott ság, ag -gá lyos ko dás, két ség beesés stb. Meg ál la pí tot ta, hogy egy majd nem kö zép sõ ál la pot a kí vá na tos: ilyen az éber ség, amely mel lett még el le het érni a relaxáltság kü lön fé le fo ko -za ta it. (A relaxáltság mint kí vá na tos ál la pot össze füg gés ben áll az agy hul lá mok kal. Mint is me re tes, az igen ak tív kon cent rá ló agy bé ta (β) hul lá mo kat bo csát ki (1325 hul lám/má sod perc), amely ke vés sé te szi al kal mas sá az agyat a ref le xi ó ra, a me di tá lás ra. Eh -hez al fa- (α-) hul lá mok ra van szük ség (8-12 hul lám/má sod perc), és még en nél is job bak a

theta (θ) hul lá mok (47 hul lám/má sod perc), ez azon ban leg in kább a 25 éves gyer me -kek re jel lem zõ, és kü lön le ge sen ins pi rá ló agy ál la pot. Al vás köz ben del ta- (δ-) hul lá mok van nak je len (0,5-3 hul lám/má sod perc). Le het sé ges, hogy az a köz is mert je len ség, hogy az em ber nek ki vá ló kre a tív gon do la tai tá mad nak el al vás elõtt vagy ép pen köz vet le nül fel éb re dés kor, össze füg gés ben van az ala csony hul lám szám mal. Az al faál la pot te hát kí -vá na tos, de nem fel tét len szük sé ges kö ve tel mény Lozanov sze rint ah hoz, hogy el ér jük a relaxált éber ség ál la po tát, amely ben leg in kább fo gé ko nyak ká vá lunk a ta nu lás ra és a szu per me mó ria ki fej lesz té sé re. Ön ma gá ban véve azon ban sem a deszuggeszció, va gyis a bi za lom épí té se, a gát lá sok le küz dé se, sem pe dig a re la xá ció nem ele gen dõ a be fo ga dás hoz, szük ség van még egy faj ta nyi tott ság ra, amely nyi tott ság a gyer me ki õszin te ség -gel, nyílt ság gal és ugyan ak kor tö rek vés sel azo nos, ahogy a cse cse mõ, majd a kis gyer mek is pró bál meg fe lel ni a nyelv nek. Ezt az ál la po tot Lozanov infantilizációnak ne ve zi (infantilization).

Nem kell meg le põd nünk azon, hogy Lozanov mint or vos és pszi chi á ter fel hasz nál ta az agy ku ta tás leg fris sebb ered mé nye it, fõ ként az agyi lateralizációról szó ló ku ta tá so kat.

Erre utal a két sí kú ta nu lás szük sé ges sé gé nek hang sú lyo zá sa is. Lozanov sze rint az ösz tö -nös ta nu lá sért leg in kább a jobb fél te ke fe lel, mi köz ben az em be rek kb. 95%-a jobb ke zes, és bal fél te ke-do mi nan ci á val ren del ke zik. Lateralizáció az ál lat vi lág ban is van, ahol a ket tõs szer vek sze re pe azon ban in kább a bi o ló gi ai biz to sí tás: a pá ros szer vek egy for ma szer ke ze tû ek és egy for ma funk ci ó jú ak. Az em be ri agy ese té ben funk ci o ná lis aszim -metriáról le het be szél ni, amely azt je len ti, hogy a két fél te ke ugyan szer ke ze ti leg azo nos, de mástmást csi nál. A tu do má nyos rész le tek ke rü lé sé vel most csak metaforikusan szó -lunk ar ról, hogy a bal fél te ke a gon dol ko dó, a jobb a mû vé szi; a bal fél te ke fe lel in kább a szá mo kért, a lo gi ká ért, az ana li ti kus, lo gi kus, abszt rakt gon dol ko dá sért, és fõ ként a bal fél te ke „be szél”; míg a jobb fél te ke a képi gon dol ko dás, az álom és fan tá zia vi lá ga, az ének lés és zene szál lá sa, nyel vi szem pont ból még is in kább néma. A le írás a tu do mány mai ál lá sát te kint ve in kább iro dal mi, sem mint tu do má nyos, a cél az volt, hogy könnye -dén meg ér tes sük, mi ért igaz a funk ci o ná lis aszim met ria ki fe je zés. Az em be ri agy ban az élet nagy koc ká za tot vál lalt: va la mely fél te ke ki ol tá sa nem pó tol ha tó a má sik kal, sõt a corpus callosummal össze kö tött két fél te ke iga zi ál la po ta egy ki egyen lí tett ség, egy fi nom egyen súly, amely ben a két fél te ke egy más sal ko ope rál, egy más sal ve tél ke dik, eset leg idõn ként za var ják egy mást, vagy egy más ban gát lá so kat okoz nak. Ezek kö zül bár mely té -nye zõ tor zu lá sa kü lön fé le men tá lis be teg sé gek hez ve zet. Mind ezek fé nyé ben mé lyebb ér tel met nyer Lozanovnak az a kö ve tel mé nye, hogy mind a tu da tos, mind az ösz tö nös ta nu lás ra szük sé günk van a nyelv el sa já tí tás ban: mind két fél te ké re egy aránt kí ván tá masz -kod ni.

8.5.2. A szuggesztopédia gyakorlata

Lozanov há rom kri té ri u mot szab a ta nár nak, ame lyet ta ní tá sá ban tel je sí te nie kell;

há rom fé le esz köz re lesz szük sé ge ah hoz, hogy ered mé nyes le gyen: mû vé szi, pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai esz kö zök re. A mû vé szi esz kö zök hasz ná la tá nak cél ja az, hogy az egész fo lya mat vi dám le gyen és könnyed; a pe da gó gi ai esz kö zök hasz ná la ta ah hoz szük sé ges, hogy a ta ní tás so rán mind a tu da tos, mind az ösz tö nös ta nu lást a cél ér de ké be ál lít sa. Vé -ge ze tül a pszi cho ló gi ai esz köz tár lé nye -ge az az ál lan dó szug -gesz tív in ter ak ció, amely nek

fenn tar tá sa szin tén a ta nár fel ada ta. Lozanov nyelv ta ná ra te hát má gi kus sze mé lyi ség, mert a hang súly to vább ra is a relaxáláson és a szug gesz tív in ter ak ci ón van. En nek el le né -re so kan a szuggesztopédia kö rül mé nye it vol tak csak ké pe sek meg je gyez ni, az ugyan is meg le he tõ sen elüt az 1970-es évek ben jel lem zõ – és fõ kép pen anya gi lag meg en ged he tõ – osz tály ter mi kör nye zet tõl. Lozanov ugyan is úgy gon dol ja, hogy az el sa já tí tás hoz, az ösz tö nös ta nu lás hoz a kör nye zet is hoz zá já rul, amely ben a von zó, har mo ni kus osz tály te -rem alap kö ve tel mény, amely nél kül nem le het el ér ni meg fe le lõ en relaxált ál la po to kat.

Az osz tály te rem ben pa dok he lyett ké nyel mes fo te le ket kell el he lyez ni, a cél sze rû en be -bú to ro zott szo bá ban a fa la kon ere de ti mû vé szi mun kák, pél dá ul fest mé nyek le gye nek, a tan te rem ben le gyen fej lett au di o vi zu á lis be ren de zés és hifi hang vissza adá si kö rül mé nyek. Le gye nek az osz tály te rem ben olyan dísz tár gyak, ame lyek a pe ri fé ri ás ta nu lás út ján köz ve tí te ni ké pe sek kul tu rá lis tar tal mu kat, va gyis a ta nu ló fi zi kai és men tá lis biz ton -ság ér zet ének nö ve lé sé hez sok pénz re van szük ség. Lozanovnak alig ha nem si ke rült eze ket a kül sõ sé ge ket is meg va ló sí ta nia, ugyan is a 70-es évek ben ve ze tett kur zu so kat ma gas be osz tá sú ál la mi ve ze tõk és párt funk ci o ná ri us ok ré szé re is. Mód sze re i nek lé nye -ge még sem a tech ni kai hát tér, ha nem az em be ri té nye zõ. Ide je, hogy Lozanov gya kor la ti el kép ze lé se it is meg is mer jük.

A szuggesztopédia is kis cso por tos ok ta tást je lent, ma xi mum 12 fõ a cso port lét szám, amely ben sze ren csés eset ben egy for mán sze re pel nek fér fi ak és nõk. A sze rep lõk gyak -ran már a ta ní tás kez de tén kap nak egy ide gen ne vet és sze re pet (pl. dr. Robert Fox from Ox ford). A ki ej té si trükk mö gött va ló já ban lé lek ta ni trükk rej tõz kö dik: az eset le ges hi -bá kat nem én kö ve tem el, ha nem Robert Fox Ox ford ból. (A Ma gyar or szá gon fel lel he tõ tan órai név adá si gya kor lat nak te hát sem mi köze a szuggesztopédiához, az ugyan is, hogy le for dít juk a gye rek ne vét an gol ra vagy más nyel vek re, ér tel met len mo do ros ság, ki vé ve azt az ese tet, ha a ta nár sze ret né be bi zo nyí ta ni, hogy a ne ve ket nem le het, nem ér de mes, sõt nem sza bad le for dí ta ni.) El kép zel he tõ, hogy a szuggesztopédia töb bek kö zött azért ma radt meg ún. kis mód szer nek, mert fé lel me te sen ma gas kö ve tel mé nye ket tá maszt ta -ná rá val szem ben. A szuggesztopédia ta -ná ra egy szer re szí nész, pszi cho ló gus, ze nész és di dak ti kai zse ni. A fel szí nen mind össze vi dám, ked ves, tá mo ga tó, el ra ga dó, élénk, ko -ope rá ló és ha té kony, de a mély ben a már ko ráb ban em lí tett tu laj don sá gok összes sé ge ve zet egy olyan te kin tély hez, ame lyet két ség be von ha tat lan kom pe ten ci á já val ér el.

A szuggesztopédia ta ná ra te hát nem cipollai ma gas sá gok ba (vagy mély sé gek be) emel ke -dik (vagy zu han), ha nem tu da to san ki fej lesz tett mód sze rei van nak arra, hogy mi ként érje el di ák ja it a tu dat alat ti szint jén is.

A 12 fõs cso port napi há rom órá ban dol go zik, és egy lec ké vel hat órá nyit fog lal koz -nak. A kb. 1200 sza vas di a ló gus 150-200 új le xi kai egy sé get tar tal maz (így lesz a 60 órás tel jes kur zus ban az el éren dõ szó kincs 1500 és 2000 kö zött). A hat órá nyi idõt úgy oszt ják el, hogy az elsõ na pon más fél, a má so dik na pon há rom, a har ma dik na pon pe dig megint csak más fél órá ig fog lal koz nak az adott egy ség gel. Az anyag fel dol go zá sá nak mód szer ta ni me ne te az ún. szuggesztopédiai cik lus, amely négy rész bõl áll. Az elsõ rész az ún. is -mét lés (review), amely az elõ zõ tan anya got dol goz za fel, és mód szer ta ni szem pont ból leg in kább a di rekt mód szer órá i ra em lé kez tet. A má so dik rész az ún. be mu ta tás (pre -sentation), amely ben a hall ga tó meg kap ja az 1200 sza vas di a ló gust, amely két nyel vû. Így a di a ló gus fel dol go zá sa gya kor la ti lag egy nyelv ta ni-for dí tó tí pu sú óra, amely nek cél ja a

di a ló gus rész le tes elem zé se, a ma gya rá zat pe dig anya nyel ven fo lyik. Eb bõl is lát ha tó,

di a ló gus rész le tes elem zé se, a ma gya rá zat pe dig anya nyel ven fo lyik. Eb bõl is lát ha tó,