Curran és a ta nács ko zó mód szer

A ta nács ko zó mód szer vagy kö zös sé gi nyelv ta nu lás meg ala pí tó ja, a né hai Charles A.

Curran ró mai ka to li kus pap volt, ugyan ak kor a kli ni kai pszi cho ló gia pro fesszo ra Chi ca -gó ban, a Loyola Egye te men. Pszi cho ló gi ai alap el vei ré szei vagy leg alább is ro ko nít ha tó al kal ma zá sai Carl Rogers nép sze rû kli ens köz pon tú pszi cho te rá pi á já nak. El kép ze lé se ik sze rint az em ber egy le he tõ ség (és nem de ter mi ná ció), aki nek a for má lá sá ban a be avat

-ko zás nál töb bet ér a meg ér tõ se gí tés („…-kon di ci o ná lás he lyett a vi sel ke dés te rá pia egy re több ször a kli ens együtt mû kö dé sét igény lõ élet ve ze té si ter vet je lent” Pléh, 1992: 282).

Eze ket a be nem avat ko zó, leg fel jebb csak a hát tér bõl ta ná cso kat adó pszi cho te rá pi ás el -ve ket al kal maz ta Curran a nyelv ta ní tás ra, és ezt ne -vez te el kö zös sé gi nyelv ta nu lás nak (community language learning, CLL). Curran két olyan hi po té zis re is vá laszt pró bál kap ni ta ní tá si rend sze ré ben, ame lyek kö vet kez té ben fo gal mai, prob lé mái és azok meg -ol dá sa mar kán san el kü lö nül nek más hu ma nisz ti kus mód sze rek tõl.

Egy fe lõl mint kli ni kai pszi cho ló gus azt ér zé kel het te, hogy va la mely kí vánt nyelv tu dás hi á nya ugyan olyan ér zel mi leg zak la tott ál la pot hoz ve zet het, mint más pszi cho ló gi ai stressz hely ze tek. Meg szer zett anya nyel vi ké pes sé ge ink hasz nál ha tat lan sá ga, el vesz té se más ajkú kö zeg ben sokk ha tást vált hat ki (ame lyet a kul tu rá lis sokk fo koz hat). En nek kö vet kez té ben az ilyen hely zet be ke rült em be rek „be te gek”, aki ken se gí te ni kell, al kal ma -sint a kli ni kai pszi cho ló gia el já rá sa i val, mint ami lyen a cso por tos be szél ge tés. En nek elég lo gi kus kö vet kez mé nye a cso por tos nyelv ta nu lás.

Egy má sik fur csa sa já tos ság Curran el mé le té ben, il let ve még in kább an nak ter mi no ló gi á já ban ab ból a tény bõl ered, hogy mint ka to li kus pap a val lás egész fo ga lom rend sze rét az élet min den el kép zel he tõ zeg zu gá ba ki ve tí tet te, így a ne ve lés kér dé se i re is. Meg -gyõ zõ dé se – és egy ben ki in du lá si pont és fõ sza bály min den ta nu lá si hely zet ben –, hogy ha té kony ta nu lás csak ér zel mi biz ton ság, ál ta lá nos biz ton ság ér zet ta la ján jö het lét re. A kér dés az, hogy mi ként le het ezt a biz ton sá got el ér ni a ta ní tás/ta nu lás kör nye ze té ben.

Mint köny ve i bõl is ki tû nik, Curran (1968, 1972, 1976) nem fu kar ko dott a vá lasz adás sal, de szo ro sabb ér te lem ben a nyelv ta ní tás sal fõ ként a het ve nes évek ele jén fog lal ko zott.

Mi e lõtt Curran nyelv ta ní tá si mód sze rét rész le te sen le ír nánk, kí vá na tos né hány olyan fo ga lom mal, szak ki fe je zés sel meg is mer ked nünk, ame lyek kü lö nö sen jel lem zõ ek Curran fel fo gá sá ra. Curran szá mos kí sér le tet foly ta tott ok ta tá si kör nye zet ben, ame lyek ben fõ ként a stressz for rá so kat ku tat ta, és ame lyek re gyak ran ép pen a részt ve võk kö zöt ti kap cso lat a ma gya rá zat. Egy ta nu lá si le he tõ ség nem csak mo ti vál, vá ra ko zás sal tölt el, kí ván -csi sá got ger jeszt, ha nem fé lel met és ag gó dást is: hát ha nem fo gok meg fe lel ni. (Egy fran cia kur zus ra je lent ke zett ál kez dõ di á kok kö zött nagy meg nyug vást kel tet tek azok a ki je len té sek, ami kor egy más nak egy más után el mond ták, hogy sem mit sem tud nak fran ci á ul. Ami kor azon ban meg je lent kö zöt tük egy olyan sze mély, aki rõl tud ták, hogy fran -cia anya nyel vû, at tól el hú zód tak, meg pró bál ták ki kö zö sí te ni. Va gyis a nem tu dás bol do -gít, a tu dás fe nye ge tõ. Egy kur zus vagy va la mely új ese mény elõt ti iz ga lom per sze nem új a pe da gó gus szá má ra, a pszi cho ló gi á ban is köz is mert: rajt láz, rajt apá tia. A min den kez -det ne héz szel le mé ben Curran is ha son ló ne vet ta lált ki erre a je len ség re (initial anxiety).

To váb bá azt is meg fi gyel te, hogy a ha la dó di á ko kat nem hogy nem za var ja egy anya -nyel vû je len lé te, ha nem öröm mel kér nek tõle se gít sé get vagy ta ná csot. Kez dõk nél ez a je len ség ép pen for dít va ját szó dott le: itt az el uta sí tás a jel lem zõ. Mind egy, hogy anya nyel vû rõl van szó, aki tõl se gít sé get kap hat nánk, vagy csak gé pek se gít sé gé vel maga a cél nyelv van je len, az el len ke zés, az el len ál lás, idõn ként lá za dás az ide gen nyelv tan vagy ki -ej tés be fo ga dá sá ra nyil ván va ló. For dí tott lo gi ká nak tû nik hát az a je len ség, amely az élet ben meg va ló sul: a ha la dók el fo gad ják a ta ná csot – így „an nak ada tik, aki nek már úgy is van”. A vi sel ke dés nek eze ket a lo gi ka i lag for dí tott min tá it, pa ra do xon ját szin tén a je len ség hez illõ ter mi no ló gi á val lát ta el Curran (inverse ratio pa ra dox).

Nem tu dunk to vább lép ni a ter mi no ló gia ma gya rá za tá ban, amíg el nem árul juk, hogy Curran mi ként tet te a nyelv ta nu lás egyé ni sé get összeössze rop pan tó erõ fe szí té se it köz te her vi se lés sé, amely ben a cso port tag jai tö rõd nek egy más sal, és így po zi tív sze mé lyi sé -get fej lesz te nek ki; akik bíz nak ta nu lá si ké pes sé ge ik ben, és ab ban, hogy ké pe sek lesz nek egy má sik nyel vi sze mé lyi sé get ki fej lesz te ni ma guk ban. Curran osz tály ter me ter mé sze te sen nem pa dok ból áll, az összes bú tor egy asz tal, egy ke rek asz tal, raj ta egy mag ne to -fon, amely kö rül leg alább hat, de ma xi mum ti zen két diák ül, arc cal a mag ne to fon felé.

A diák neve ügy fél (client). A ta nár mint ta nács adó (counselor) a kö rön kí vül jár kál, szin te lát ha tat lan; a sé tá ló szá mí tó gép vagy ha úgy tet szik, a mindentudó (the knower) sze re pét töl ti be, szol gál ta tá sa it a di á kok bár mi kor igény be ve he tik. Egy jó ta nács adó ak -kor mû kö dik a leg tö ké le te seb ben, ha egy idõ után va ló ság gal el fe lej tik, hogy lé te zik. Az el kép ze lés sze rint a diák biz ton ság ér zet ét nö ve li az, ha tu da tá ban van an nak, hogy egy kö zös ség tag ja, amely nek mun ká já hoz ak tív rész vé tel lel hoz zá já rul, és így bi zo nyos ér te -lem ben el kö te le zi ma gát. Eb bõl a va la ho va tar to zás ból fa kad a kom mu ni ká ció egy re erõ sebb igé nye. A tan órá nak ke vés sé ne vez he tõ cso por tos be szél ge tés ben két mód szer -ta ni részt fe dez he tünk fel: az elsõ rész az úgy ne ve zett be ru há zás (investment): lé nye gé -ben ek kor ké szül a tan anyag. A má so dik rész neve a re a gá lás vagy ref le xió (reflection):

az elsõ fá zis ban lét re ho zott anyag pszi cho te rá pi ás és nyel vi elem zé se, me mo ri zá lá sa, fel -dol go zá sa.

Kez dõ szin ten az úgy ne ve zett be ru há zá si sza kasz négy mód szer ta ni el já rás ból áll. Az ügy fél elõ ször anya nyel vén mond ja el, hogy mit akar kö zöl ni tár sa i val, le he tõ leg rö vid mon da tok ban. Ezt kö ve tõ en a ta nács adó ked ve sen, tá mo ga tó an és el fo ga dó mó don meg súg ja neki a cél nyel vi meg ol dást. Ha a diák is mét lé se hi bás, ak kor a ta nács adó újra, sem le ges han gon meg is mé tel he ti a he lyes meg ol dást. Az ily mó don ki ala kí tott mon dat vé gül mag ne to fon ra ke rül, és a di á kok ál tal for mált tan anyag egyik mû kö dõ mon da tá vá vá lik. Ezt az el já rást több ször meg is mét lik, hogy kel lõ mennyi sé gû anyag gyûl jön egy be, és ek kor kö vet ke zik az úgy ne ve zett re a gá lás, a fog lal ko zás má so dik, ha úgy tet szik, fon to sab bik ré sze. Elõ ször az ügy fe lek el mond ják az el hang zot tak kal kap cso la tos fi zi kai, ér -zel mi, s-zel le mi ta pasz ta la ta i kat, ame lye ket a ta nács adó meg hall gat, de nem kri ti zál.

A második fá zis ban vissza játsszák a mag nó ra ke rült mon da to kat meg ál lás nél kül; a har -ma dik fá zis ban mon da ton ként (eset leg még táb lá ra is ke rül nek a mon da tok), for dí tást pe dig an nak kell pro du kál nia, aki tõl a mon dat ere de ti leg szár ma zott. A ta nács adó még to váb bi elem zé sek kel is szol gál hat. Mind ezek elvégeztével ké szen áll nak arra, hogy egy újabb be szél ge tést rög zít se nek.

Mi u tán a ta nács adó nem mond ja azt, hogy mit mond ja nak, csak azt, hogy ho gyan, az ügy fél nek olyan ér zé se tá mad hat egy idõ után, mint ha tõle ered ne a cél nyel vû gon do lat.

Ek kép pen egy re töb bet ru ház nak be (investment) ma guk ból, és így fo lya ma to san ak ti vi zál ják ma gu kat. Ké sõbb már nem csak tri vi a li tá sok ról esik szó, és így fo ko za to san el ve szí -tik vagy már ele ve el ke rü lik azo kat a gyer me teg vo ná so kat, ame lyek ál ta lá ban ve le já rói a di ák sze rep nek: tu dat lan ság, bi zony ta lan ság, ön köz pon tú ság, füg gés és lá za dás stb. Egy -szer smind csök ken az a szo ron gás is, amely ab ból ered, hogy a ta nu lan dó nyelv ada tai, for má ja, meg je le né se kér lel he tet le nül meg vál toz tat ha tat lan nak tû nik, pa ran cso ló jel le gû. Meg jegy zen dõ, hogy ezt a mód szert csak egy nyel vû kö zeg ben le het al kal maz ni (ki vé ve azt az ese tet, ha a ta nács adó eset leg kéthá rom má so dik nyel vet is mer). Fel tû nõ to

-váb bá, hogy még ügyes szug ge rá lás ese tén is, az in put szint je majd nem el len õriz he tet len, mi vel nincs vagy szin te alig van ta ná ri kont roll. Amennyi ben még en nél is õszin téb bek va gyunk, meg ál la pít hat juk, hogy ha ké pe sek va gyunk fe led ni az in ter ak ci ós szín pa dot, ak kor va ló já ban még egy szó be li for dí tást ta ní tó mód szert is mer het tünk meg. (Gouin mód sze rét is ilyen nek te kin tet tük.)

Az elõb bi mód szer ta ni elem zés ben a be ru há zás fá zi sá ban egy kez dõ nyelv ta nu lá si hely zet ké pét rög zí tet tük. Curran öt fej lõ dé si fá zist kü lö nít el az egyén elõ re ha la dá sá -ban. Eze ken a fej lõ dé si sza ka szo kon át jut el a kli ens abba az ál la pot ba, hogy most már õ le het a for rás, a mindentudó, egy ha son ló nyelv te rá pi ás kur zus ta nács adó ja. A fej lõ dés fá zi sa it Curran metaforisztikusan az em be ri lét stá ci ó i val köti egy be, így az elsõ ko ráb -ban le írt sza kasz a „cse cse mõ ál la pot”, a má so dik fá zis a „gyer mek”, a har ma dik fá zis „az önál ló lét” sza ka sza, a ne gye dik fá zis a „ser dü lõ kor” és az ötö dik fá zis a „füg get len ség kora”. A fej lõ dés me ne tét, a nö ve ke dés stá ci ó it a kö vet ke zõ kép pen ér zé kel het jük:

• az elsõ fá zis ban a kli en sek hasz nál ják az anya nyel vet, min dent a ta nács adó mond el a cél nyel ven, és a meg is mé telt mon da tot rög zí tik;

• a má so dik fá zis ban már arra tö re ked nek, hogy cél nyel vû mon da to kat mond ja nak, de el fo gad ják a ta nács adó ja vas la ta it, és a ma gya rá za to kat még min dig az anya -nyel ven kap ják;

• a har ma dik fá zis ban az anya nyel vet már csak ak kor hasz nál ják, ha az el ke rül he tet -le nül szük sé ges;

• a ne gye dik stá ci ó ban a ta nács adó sze re pe a hi ba ja ví tás ra kor lá to zó dik;

• az ötö dik fá zis ban a ta nács adó már csak sti lá ris meg jegy zé se ket tesz a ki fe je zõbb mon da tok, az ele gán sabb stí lus ér de ké ben.

Ami lyen mér ték ben nö vek szik a ta nu ló tu dá sa, olyan mér ték ben csök ken a ta nács -adó sze re pe. E te kin tet ben Curran – bi zo nyos ér te lem ben – Pla tón bá bás ko dá sát idé zi fel meg le he tõ sen bi zarr val lá si ter mi no ló gia kö ze pet te: a kli ens (a ta nu ló) szen ved, de meg vál tás vár rá, mert új sze mé lyi ség ként fog fel tá mad ni az adott cél nyel ven, és õ lesz a min den tu dó. Ugyan ak kor a min den tu dó (a ta nács adó, a ta nár) a ta nu ló nö vek võ tu dá sa mi att egy re se bez he tõb bé vá lik, el ide ge ne dik, el kell kár hoz nia és meg kell szûn nie.

A köl csö nös füg gõ ség nek ezt a so ro za tát Curran gra fi ku san is áb rá zol ta (vö. Oller–

RichardAmato, 1983: 173). Az elsõ fá zis ban a kli ens még tel jes mér ték ben a ta nács adó -tól függ, míg az utol só fá zis ban egy más -tól füg get len né, egyen ér té kû vé vál nak. A köz tes ál la po tok jel lem zõ it már ko ráb ban meg ad tuk, a fej lõ dés öt sza ka sza Curran sze rint gra -fi ku san a 6. áb rán lát ha tó.

Curran ta nu lás el mé le te sok kal ki dol go zot tabb és kö vet ke ze te sebb, mint a néma mód sze ré vagy a cse le ked te tõ mód sze ré. Vé le mé nye sze rint az em be ri ta nu lás egész le ges, az egész sze mé lyi sé get igény be vevõ ta nu lás, amely nek egy aránt van kog ni tív és af -fek tív ol da la. Curran szá má ra a be ha vi o u riz mus az ál la ti ta nu lás for má it utá noz za, amely ben az egyén passzív ma rad. Nincs iga zi ta nu lás, ha a sze mé lyi ség nem ér de kelt és nem vesz részt eb ben a fo lya mat ban. Ép pen eb ben az in te rak tív fo lya mat ban döb ben rá az egyén arra, hogy mi ben áll sze mé lyi sé gé nek egész le ges sé ge (pl. az öt fej lõ dé si fá zis tel jes sé ge).

A si ke res ta nu lás ér de ké ben Curran hat fel té telt sza bott, ame lye ket az an gol kez dõ -be tûk alap ján SARDalapelveknek ne ve zett el (Security, Attention, Aggression, Reflec tion, Retention, Discrimination). Curran leg fon to sabb alap el ve, mint ahogy azt már ko -ráb ban em lí tet tük, a biz ton ság, a biz ton ság ér zet meg te rem té se a ta nu lás hoz. Ezt je lö li az elsõ ka te gó ria. A SARD-alapelvek be tû sza vá ban az ’A’ két fo ga lo mért is fe le lõs: a fi -gye lem (attention) Currannél egy ki csit azt is je len ti, hogy a ta nu ló mennyi re érin tett, mennyi re mo ti vált a ta nu lás fo lya ma tá ban. A sa já tos szó hasz ná la tú ag resszió (aggres -sion) úgy ér tel me zen dõ, hogy a diák meg ra gad-e min den le he tõ sé get arra, hogy a nyel vet gya ko rol ja, hogy ad di gi tu dá sát be mu tat has sa. Az új tu dás, amely be vá lik, mert hasz nál -ha tó, min dig a leg jobb esz köz a ma ga biz tos ság épít ge té sé re. Az ’R’ betû is két fo ga lom rö vi dí té sé re szol gál: a meg ta nult, a me mo ri zált anyag nak meg kell ma rad nia ben nünk (retention), hi szen ez a biz to sí té ka, zá lo ga az új sze mé lyi ség ki ala ku lá sá nak, míg a ref le xió ké pes sé ge (reflection) azt te szi le he tõ vé, hogy az ezt kö ve tõ cé lo kat is re á li san je löl jük ki. A diszk ri mi ná ció szót Curran megint csak is mert je len té se i tõl igen el té rõ for má -ban hasz nál ja. A ki fe je zés nála egy faj ta nyel vi tu da tos sá got je lent, még hoz zá leg in kább prag ma ti kai tu da tos sá got, amely nem a sza vak szû kebb, ter mi nus jel le gû je len té se. Más -fe lõl, mód szer ta ni lag, az óra má so dik me to di kai sza ka szá ban, a re a gá lás ban (reflection) hasz nált nyel vi tu da to sí tó el já rá sok egy cso port ját is diszk ri mi ná ci ós sza kasz név vel il

A si ke res ta nu lás ér de ké ben Curran hat fel té telt sza bott, ame lye ket az an gol kez dõ -be tûk alap ján SARDalapelveknek ne ve zett el (Security, Attention, Aggression, Reflec tion, Retention, Discrimination). Curran leg fon to sabb alap el ve, mint ahogy azt már ko -ráb ban em lí tet tük, a biz ton ság, a biz ton ság ér zet meg te rem té se a ta nu lás hoz. Ezt je lö li az elsõ ka te gó ria. A SARD-alapelvek be tû sza vá ban az ’A’ két fo ga lo mért is fe le lõs: a fi -gye lem (attention) Currannél egy ki csit azt is je len ti, hogy a ta nu ló mennyi re érin tett, mennyi re mo ti vált a ta nu lás fo lya ma tá ban. A sa já tos szó hasz ná la tú ag resszió (aggres -sion) úgy ér tel me zen dõ, hogy a diák meg ra gad-e min den le he tõ sé get arra, hogy a nyel vet gya ko rol ja, hogy ad di gi tu dá sát be mu tat has sa. Az új tu dás, amely be vá lik, mert hasz nál -ha tó, min dig a leg jobb esz köz a ma ga biz tos ság épít ge té sé re. Az ’R’ betû is két fo ga lom rö vi dí té sé re szol gál: a meg ta nult, a me mo ri zált anyag nak meg kell ma rad nia ben nünk (retention), hi szen ez a biz to sí té ka, zá lo ga az új sze mé lyi ség ki ala ku lá sá nak, míg a ref le xió ké pes sé ge (reflection) azt te szi le he tõ vé, hogy az ezt kö ve tõ cé lo kat is re á li san je löl jük ki. A diszk ri mi ná ció szót Curran megint csak is mert je len té se i tõl igen el té rõ for má -ban hasz nál ja. A ki fe je zés nála egy faj ta nyel vi tu da tos sá got je lent, még hoz zá leg in kább prag ma ti kai tu da tos sá got, amely nem a sza vak szû kebb, ter mi nus jel le gû je len té se. Más -fe lõl, mód szer ta ni lag, az óra má so dik me to di kai sza ka szá ban, a re a gá lás ban (reflection) hasz nált nyel vi tu da to sí tó el já rá sok egy cso port ját is diszk ri mi ná ci ós sza kasz név vel il