Asher és a cse le ked te tõ mód szer

Asher (1982) a hat va nas évek de re ká tól fej lesz tet te ki mód sze rét orosz, ja pán majd fran cia, spa nyol és né met nyelv re, amely ben a ta nu lók a cél nyel vi uta sí tá sok ra tény le ges fi zi kai cse lek vés sel vá la szol nak, az uta sí tá sok ér tett sé gét a be mu ta tott moz gás iga zol ja.

Mód sze rét „total physical response”nak (TPR) ne vez te el, ezt ma gya rí tot tuk cse le ked -te tõ mód szer nek (Bár dos, 1988).

Asher ab ból a tri vi á lis nak lát szó tény bõl in dult ki, hogy bi zo nyos össze füg gés fe dez he tõ fel az izom mun ka és a me mó ria kö zött. Mun ka tár sa i val együtt vég zett ko rai kí sér le -te i ben a 60-as évek vé gén ja pán, il let ve orosz nyel vet ta ní tot tak 30 per ces fog lal ko zá sok so rán, ami kor is a kí sér le ti cso port nak pa ran cso kat kel lett vég re haj ta nia. Ezek elõ ször csak egy sza vas pa ran csok vol tak, majd ké sõbb há romnégy sza vas pa ran csok ká bõ vül tek. A há rom kont roll cso port ból egy csak azt fi gyel te, hogy mi ként hajt ják vég re a pa ran -cso kat; a má so dik -cso port hal lot ta a pa ran -csok an gol nyel vû for dí tá sát, a har ma dik pe dig csak né mán ol vas ta eze ket a for dí tá so kat. A kí sér le ti cso port nak nem csak hogy jobb volt az ér té se köz vet le nül a tré ning után is, ha nem még he tek kel ké sõbb is alig rom lott va la mit, míg ez zel egy be vet ve a kont roll cso por tok gyor san el fe lej tet ték az anya got. Asher te -hát az ak ti vi tást a tény le ges fi zi kai cse lek vés sel azo no sí tot ta, és a mód szer ki fej lesz té se so rán min den egyes újabb lé pést igye ke zett pszi cho ló gi ai kí sér le tek kel alá tá masz ta ni.

Az osz tály te rem ben a kí sér le ti cso por tot úgy kell el kép zel ni, hogy a ta nár ral együtt mo zog az ön kén te sek egy cso port ja, szem ben a meg fi gye lõkkel, aki ket „néma tö nek ne vez ez a me to di ka. Bi zo nyos szá mú cse lek vé sek után ter mé sze te sen cse re van, és ak kor má sok lesz nek a fi zi kai moz gást vég zõ cso port tag jai a ta nár ral, aki mind vé gig mo -zog. A ta nár neve a mód szer ben „inst ruk tor” (ame lyet most jobb eb ben a for má já ban meg hagy ni, mint ok ta tó nak ma gya rí ta ni, hi szen a tény le ges óra tré ning hez ha son la tos).

(A het ve nes évek leg vé gén a jó öreg Ang lia va sár na pon ként egy idõs hölgy ra gyo gó ku tya ido mí tá si kur zu sát fi gyel te a te le ví zi ó ban, amely ben az ál la to kat min dig meg di csér -ték, a gaz dá kat jól meg dol goz tat ták. A kur zus iga zi „total physical response” volt, mert csak pa rancs sza vak hang zot tak el, és min den ki cse le ke dett. A „néma tö meg” ter mé sze te sen a kép er nyõk elõtt he lyez ke dett el. Kép zet tár sí tá som egy ál ta lán nem túl zó, az em lí -tett hölgy audiomotoros meg kö ze lí té sé nek tö ké le tes sé ge, ak cen tu sa és hang sú lyai mind a né zõk, mind a gaz dik, mind a ku tyák (!) szá má ra em lé ke ze te sek és egy ér tel mû ek ma -rad tak.)

A cse lek vé sek se gít sé gül hí vá sa a nyelv ta ní tás ban ter mé sze te sen nem új gon do lat.

Basedow Philantropinumában már hasz nál tak cse lek vé ses mód sze re ket. A nyelv ta ní -tás-tör té net ben Gouiné a ko ro na, de Hennesst és Sauveurt is em le get ték. A pa ran csok vég re haj tá sá nak ere jét Palmer is fel is mer te (vö. Eng lish Through Actions, 1925), az öt -ve nes é-vek ben pe dig Tan Gwan és Robert Gauthier -ve zet te be Ka na dá ban a módszert, amely szin tén pa ran csok adá sán ala pult. Asher klasszi kus köny ve 1969-es;

1973 kö rül Winitz és Reeds már ké pe ket is be ve ze tett a TPR al kal ma zá sa i ba, és szin tén a het ve nes évek hez kö tõ dik Postovsky sa já tos cse le ked te tõ mód sze re, amely nem kény -sze rí ti a di á kot arra, hogy ha ma rabb meg szó lal jon, mint ahogy azt ma gá tól ten né (DOR – Delayed Oral Response).

Ashert mint ku ta tót fõ ként a nyelv ta nu lás kez de ti sza ka sza ér dek li. Hang sú lyoz za, hogy a leg több mód szer nem ve szi fi gye lem be az elsõ nyelv el sa já tí tá sa kor ta pasz tal ha tó sa já tos sá go kat. Ilyen je len ség pél dá ul az, hogy a hal lás hosszúhosszú idõ szak kal meg -elõ zi az elsõ meg szó la lást. Sõt, az alig egy-egy szót ki ej te ni ké pes gyer mek is ki vá ló an meg ért hosszú mon da to kat. Te hát nyil ván va ló, hogy jól meg ért már min dent, mi e lõtt egy ál ta lán meg szó lal na. Az is fon tos moz za nat ezen kí vül, hogy a böl csõ dé ben is, az óvo dá ban is fõ ként pa ran csok nak en ge del mes ke dik, még hoz zá ezek re egész tes té vel vá la szol. Ez az idõ szak va ló já ban egy fel ké szü lé si sza kasz, amely ben el jön az ide je a be széd

-nek, túl ko rán erõl tet ni fö lös le ges. Asher el fo gad ja azt, hogy az agy és az ideg rend szer bi o ló gi a i lag prog ra mo zott a nyelv el sa já tí tás ra, sõt, sze rin te a sor rend is prog ra mo zott, és a jó szak em ber dol ga az, hogy el ta lál ja azt a moduszt, amely a nyel vet szink rón ba hoz za az il le tõ tes té vel. Vé le mé nye sze rint a nyel vet az em be ri test moz gá sá ra hang sze rel ték, ezért Asher rend sze ré ben a tel jes nyel vi anyag pa ran csok köré épül. Asher a mo dern agy fi zi o ló gia ered mé nye i vel is igyek szik mód sze rét alá tá masz ta ni: esze rint a jobb fél te ke ké pes iga zá ból meg fe le lõ en vi sel ked ni a pa rancs ra, a bal fél te ke ver bá lis nak, a jobb fél te ke nem ver bá lis nak mu tat ko zik. Asher úgy véli, hogy a gyer mek va ló já ban a jobb fél te -ké vel ér tel mes, a bal fél te ke nem be szél, de min dent rész le te sen meg fi gyel, ele mez, és eköz ben rá jön, hogy a nyelv ké pes vál to zást okoz ni, a be széd del ha tal ma van, és csak ak -kor kez di egy ál ta lán meg kí sé rel ni a meg szó la lást. Mi u tán a bal fél te ké be való be lé pés túl zot tan las sú, Asher azt ajánl ja, hogy min den meg fe le lõ en okos mód szer nek job ban kell tá masz kod nia a jobb fél te ké re. Asher egyik mun ká já ban egy mu ta tós szá mí tást is kö zöl, mi sze rint a gyer mek 6 éves ko rá ig napi 8 órá ban szá mol va 17 520 órát tölt el hall ga tás sal, és ha napi egy órát be szél, ak kor 2190 órát be szélt. Egy osz tály te rem ben el töl tött 320 órá ból na gyon bõ ke zû en szá mo lunk, ha 27 óra be széd jut egy gyer mek re. A fen -ti ek alap ján a hat éves gyer mek szint jé hez ma te ma -ti ka i lag hal lás ból 55 évet, be széd bõl pe dig 81 évet kel le ne az is ko lá ban töl te ni. Le írá sa sze rint át la gos di ák jai a 30. és az 50.

óra kö zött már meg szó lal nak, bár gyak ran rossz ki ej tés sel és szá mos nyelv ta ni hi bá val (he lyes ki ej tést sze rin te csak pu ber táskor elõtt le het el sa já tí ta ni). Nem rej ti vi szont véka alá, hogy amint a 2030 óra cse le ked te tõ mód sze res ta ní tás után az ér dek fe szí tõ cse lek vés vé get ért, kü lö nö sen a fel nõtt ta nít vá nyok már nem na gyon akar nak ta nul ni, sõt el -len áll nak, és némi meg gyõ zés re szo rul nak. Pe dig 10-20 órán be lül sze rep cse re is van, és egy-egy lec ke szó kin cse 12–36 szó kö zött mo zog. A 10–12. óra után az írást is be ve ze tik, kü lö nö sen azért, mert ké sõbb a di á kok már tud ni akar ják, hogy mi mi ért tör té nik.

Az Ashertõl füg get le nül, de vele még is azo nos el vek alap ján dol go zó Postovsky szin tén rend kí vül fon tos nak tart ja az ún. ak tív hall ga tás néma sza ka szát, mód sze ré bõl ér de mes meg idéz ni, hogy mi ként hall gat nak õk meg egy han go sí tott anya got. Elõ ször a di ák -nak csak arra kell fi gyel ni, hogy mi ként mó do sul a hang ma gas ság le fe lé, il let ve föl fe lé.

Utá na a ta nár a kü lö nö sen ért he tet len ré sze ket sze man ti ka i lag meg ma gya ráz za anya -nyel ven vagy mu to ga tás sal. Utá na még egy szer meg hall gat ják az anya got szü ne tek kel, de ek kor már pon to san el mond ja, hogy mi mit je lent, mi mi ért van úgy. Ez után a ta nár gyor san fel ol vas sa a szö ve get egy ben (már nem csak pa rancs). Ezt egy néma sza kasz kö -ve ti, min den ki csend ben, ma gá ban el gon dol koz hat a hal lot ta kon. Ezt kö -ve tõ en a ta nár úgy adja be a szö ve get, hogy egy-egy szót meg vál toz tat, és a di ák nak meg kell mon da nia azt, hogy mi volt az ere de ti he lyen. A kö vet ke zõ meg hall ga tás nál szü ne tek kel is mét lik meg a mon da to kat, és a di á kok nak el kell mon da ni uk egy más nak, hogy mely mon da tot hal lot ták. A kö vet ke zõ le ját szás ban megint szü ne tet tar ta nak, de most min den mon dat elõtt a di ák nak kell el mon da nia, hogy mi lyen mon dat kö vet ke zik. Vé gül új ból meg hall -gat ják az egé szet, mint ha csak most hall -gat nák elõ ször.

A mód szer igazságmagva nyil ván az, hogy egy olyan ha té kony nyel vi for mát is, mint a pa ran cso ló mód, a di á kok te vé keny ség be ágya zot tan sa já tít ják el, fi zi kai moz gás kö ze pet te, amely a me mó ri át is tá mo gat ja, kü lö nö sen mo to ri kus tí pu sok ese té ben. A pa ran cso ló mon da tok nagy gya ko ri ság gal for dul nak elõ a gyer mek kor ban is, a mód szer tu da

-to san ebbe a for má ba épí ti be a nyelv tan és a szó kincs ta nu lá sát. A gya kor la -tok kö zött kü lön fé le já té kok és hu mo ros je le ne tek sze re pel nek. A vissza csa to lás azon na li, mert az ér -tés hi á nya cse lek vés té vesz -tés sel jár. A mód szer a nyelv ta nu lás nak csak a kez de ti sza ka sza it cé loz za, és ered mé nye i ben gyak ran csak egy to váb bi nyelv ta nu lás fel tét ele it te rem ti meg.

Nyil ván va ló, hogy az az erény, hogy a pa ran csok ra való en ge del mes ke dés az elsõ nyelv el sa já tí tá sá ban is evi dens, ké sõbb nyel vi ne héz sé ge ket okoz, hi szen ha min den mon da tot fel szó lí tó mód dal kell kez de ni, ak kor igen bo nyo lult mel lék mon dat ok meg fo gal ma zá sá ra ke rül sor. Gyak ran kell erõl te tett, nya ka te kert mon da to kat al kot ni, ame lye ket nem könnyû ko mo lyan ven ni: pl. „Josephine, ha Abner oda fu tott a táb lá hoz, sza -ladj utá na, és vágd fej be a köny ved del” – idé zi Ashert Oller és Richard-Amato (1983).

En nél is cif rább az a meg ol dás, hogy mi ként le het abszt rakt sza va kat ta ní ta ni, olya no kat pél dá ul, hogy igaz ság, be csü le tes ség, kor mány, er kölcs (a fel so rolt sza vak kö zött nincs össze füg gés). Kar ton la pok ra ír ják fel eze ket az el vont sza va kat és ezek kel ma ni pu lál nak.

„Luke, vá laszd ki az »igaz sá got«, és add oda Josephinnek; Abner dobd ide ne kem a

»kor mányt«” – idé zi Ashert Oller és Richard-Amato új fent, ugyan ott. Ma már mért és bi zo nyí tott tény, hogy a fi zi kai moz gás fo koz hat ja a me mó ria ha té kony sá gát. Azt is tud -juk, hogy a te vé keny ség ben tör té nõ ta nu lás a nyelv ta nu lás szá má ra is a kí vá na tos kö zeg (vö. a szov jet-orosz pszi cho ló gia ez zel kap cso la tos ku ta tá sa it: Vigotszkij, Leontyev, Elkonyin, Davidov). Még is, a fen ti né hány pél da és az át te kin tés egé sze is iga zol ja azt a mon da tot, ame lyet az elõ zõ sza kasz vé gén meg koc káz tat tunk.