Hen ry Sweet (1845–1912), a nyelv pe da gó gia aty ja

Hen ry Sweetrõl az át lag em ber több nyi re annyit tud, hogy ne he zen meg sze ret he tõ jel le me mi att, amely ben a sze rény ség, ugyan ak kor a tisz te let adás el vá rá sa mel lett a szó -ki mon dás és az em be rek ke rü lé se egy aránt elõ for dult, bi zo nyos fo -kig min tá ul szol gált Shaw hí res ta nár fi gu rá já nak, Hen ry Higginsnek a meg min tá zá sá hoz a Pygmalionban.

A My Fair Ladyben en nek a jel lem for má lás nak már csak kli séi ma rad tak meg a ki ej tést tö ké le te sí te ni kí vá nó ta nár fi gu rá já ban. Egy bi zo nyos: Sweet tö ké le tes ség re tö re ke dett, kü lö nö sen két te rü le ten: a nyel vek ben és a ha za fi ság ban. Szá mos mo dern nyel vet be szélt, köz tük eg zo ti kus nyel ve ket is, és az óko ri nyel vek nek is ki vá ló is me rõ je volt. Majd -nem egész éle té ben Lon don ban la kott, is ko lá it Heidelbergben és Ox ford ban (Bal liol Coll ege, né met szak) vé gez te. A het ve nes évek ben vált iga zán is mert té, kü lö nö sen az 1877es „Handbook of Phonetics” címû mun ká ját te kin tet ték a fo ne ti ka meg ala po zá sá nak. Írt nyelv ta no kat, nyelv tör té ne ti mun ká kat, de kor tár sai és az õket kö ve tõ nem ze dé -kek sze mé ben is Sweet el sõ sor ban fo ne ti kus volt, ki emel ke dõ nyel vész, nyelv tör té nész.

Más mû vek hez ké pest a kö zel há rom év ti ze des ké szü lõ dést kö ve tõ en meg írt mun ka, az 1899-es „A nyel vek gya kor la ti ta nul má nyo zá sa” címû (The Practical Study of Languages) vi szony lag el sik kadt. Pe dig ez az elsõ olyan át fo gó mo no grá fia, ame lyet mind az al kal ma -zott nyel vé szek, mind a nyelv pe da gó gu sok alap mû ként köny vel het nek el, amely ben már a mo dern nyel vé szet (Sweet ki fe je zé sé vel az „élõ fi lo ló gia”) le het sé ges al kal ma zá sa it is át te kin ti.

Majd nem min den je len tõs Sweet-munka Ox ford ban, a Clarendon Pressnél je lent meg, ki vé ve a „The Practical Study of Languages” cí mût. A mû al cí me: „Ka la uz ta ná rok

és ta nu lók szá má ra”. Az Ox ford University Press 1964ben adta ki Mackin gon do zá sá ban az ere de ti leg a Dent Ki adó nál pub li kált mû vet. Az új ki adás majd nem fak szi mi le ki -adás, csak né hány nyomdahibát kor ri gál tak. Az ere de ti elõ szó ban Sweet le ír ja, hogy a könyv elsõ vál to za tát 1877ben ké szí tet te el. 1882ben írt be lõ le egy összeg zést a Fi lo ló -gi ai Tár sa ság ré szé re (amely nek egyéb ként el nö ke volt). Az új ki adás ban a 276 ol dal 21 fe je zet re osz lik. Ezek kö zött a fo ne ti ká ról, a fo ne ti kai át írás ról ugyan úgy ta lá lunk fe je ze te ket, mint a nyel vek ne héz sé gi fo ká ról, a holt nyel vek rõl, a ke le ti nyel vek rõl és így to -vább. A számunkra leg fon to sabb ál ta lá nos és konk rét el vek az elsõ fe je ze ten kí vül fõ ként a ki len ce dik fe je zet ben ta lál ha tók, amely a mód szer vagy mód sze rek ál ta lá nos tu laj don sá ga i val, alap el ve i vel fog lal ko zik. Ugyan ezt a té mát még konk ré tab ban foly tat ja a ti ze -dik fe je zet, és utá na tö mör for má ban fe je ze ten ként fog lal ko zik a nyelv tan, a szó kincs, az ol va sás, a for dí tás, a tár sal gás és az iro da lom ta ní tás té ma kö re i vel. Bár csá bí tó, de nincs mód arra, hogy a nyelv pe da gó gia e több mint száz éves alap mû vét fel ele ve nít sük a mai ol va só szá má ra, mind össze arra te he tünk kí sér le tet, hogy ki ra gad juk a leg fon to sabb össze füg gé se ket a könyv ma is ará nyos, íz lé ses és mér ték tar tó fi nom ság gal meg fo gal ma zott szö ve té bõl. Elõ re bo csá tan dó, hogy a nyel vek ta nul má nyo zá sá ban Sweet két tu do mány össze kap cso lá sát lát ta lé nye gi nek: a nyel vé sze tét és a pszi cho ló gi á ét. Az el kö vet -ke zen dõ al fe je ze tek ben Sweet nyelv pe da gó gi ai fõ mû vé nek leg fon to sabb gon do la ta it vizs gál juk.

3.1.1. Az alaptudományok és néhány elv a bevezetõ fejezetekben

Sweet az alap ve tõ kér dé sek tár gya lá sa so rán el sõ sor ban arra tö re ke dett, hogy be bi zo nyít sa: a nyel vek gya kor la ti ta nul má nyo zá sa is tu do má nyos mun ka. Eb ben a tu do má nyos -ság ban, ame lyet õ úgy ne ve zett, hogy élõ fi lo ló gia (living philology), leg in kább a mo dern nyel vé szet re is mer he tünk. A mo dern fi lo ló gia mû ve lé sé hez szük sé ges alap tu do má nyok te hát a nyel vé szet (amely ese té ben azo nos a fo ne ti ká val) és a pszi cho ló gia, amely fõ ként a me mó ria és az asszo ci á ci ók mû kö dé sét kö zép pont ba ál lí tó asszo ci a tív pszi cho ló gi át je -len ti.

Elsõ meg kö ze lí tés ben Sweet a mód sze rek rõl azt ál lít ja, hogy a jó mód szer át gon dolt, át fo gó és egész le ges, és emi att több nyi re ek lek ti kus. A mód szer ál ta lá nos alap el vei ab ból az elem zés bõl ered het nek, amely meg ál la pít ja, hogy mi a nyel vek ben a kö zös, konk -rét alap el vei pe dig ab ból, amely meg ál la pít ja, hogy az adott nyelv ben mi a kü lö nös.

Mind eköz ben a fo ne ti ka irányt mu ta tó sze re pe axi o ma ti kus: Sweet sze rint a nyel vek ta -nu lá sa, ta -nul má nyo zá sa a fo ne ti kán ala pul.

Meg je le nik Sweet mû vé ben az a gon do lat is, ame lyet majd az IPhA cik ke lye i ben lá -tunk vi szont, hogy a nyelv ta nul má nyo zá sa a nyelv be szélt for má já ból in dul ki. Egy nyelv va ló di ter mé sze te sze rin te job ban lát szik a be szélt nyelv kollokviális for du la ta i ban, a kü lön fé le di a lek tu sok ban, mint az olyan fej lett iro dal mi nyel vek ben (szanszk rit, gö rög, la -tin), ame lye ket ko ráb ban min tá ul hasz nál tunk más ide gen nyel vek ta nul má nyo zá sá ra.

Eh hez a ter mé sze tes sor rend hez (már mint a be szélt nyelv tõl ha lad ni az iro dal mi felé) kap cso lód nak gya kor la ti ta ná csai is, pél dá ul az, hogy ke ve seb bet ta nul junk meg a be szélt nyelv bõl, de azt pon to san.

Mint nyel ve ket ki vá ló an is me rõ sze mély, Sweet hossza sab ban fog lal ko zik a nyel vek kö zöt ti kontrasztivitás kér dé se i vel, nem kü lön ben a nyel vi tá vol ság vagy ha son ló ság buk

-ta tó i val. Eze ket a fi nom sá go kat haj la mo sak va gyunk el fe lej te ni a mai uni for mi zált nyelv ta ní tá si tren dek kö ze pet te. Sweet szin te nyers szó ki mon dás sal ál lít ja, hogy az iga zi nyelv ta nu lá si prob lé ma a szó kincs meg ta nu lá sa. Egy nyelv nyelv ta nát ál ta lá ban fél év alatt meg le het is mer ni, ha az em ber nek csak az ol va sás a cél ja, és eb bõl már kö vet kez tet ni le het a ta nu lan dó nyelv olyan el té ré se i re (kont rasz tok), ahol prob lé mák adód hat -nak. A szó kincs le küz dé sé nek ne héz sé gei azon ban vé get nem érõ fel ada tot je lent het nek.

3.1.2. Néhány általános elv, jó tanács a kilencedik fejezet alapján

Sweet sze rint min den egyes nyelv vi lá ga sa ját sá gos vi lág (peculiar), akár szer ke ze -tek rõl, je len té sek rõl vagy ki fe je zé sek rõl lett lé gyen szó. Ezért nyil ván va ló, hogy a la tin min ta, amely az eu ró pai nyelv ta ní tást ural ta, nem fe lel meg más tí pu sú nyel vek nél („a kí -nai nyel vet nem le het a la tin alap ján ér tel mez ni”).

Rend kí vül fon tos és so kat idé zett meg ál la pí tás eb bõl a fe je zet bõl az a mon dat, hogy

„a nyelv rész ben ra ci o ná lis, rész ben ir ra ci o ná lis és vé let len sze rû”. Sze rin te több ra ci o -na li tás szo rult a nyelv tan ba, a nyelv ta ni tör vé nyek idõn ként ra ci o ná li san ér tel mez he tõ ek.

Sok kal több ir ra ci o ná lis elem, egy más tól tel je sen izo lált té nyek szo rul tak a szó kincs be, ezért is ta nul ha tó ne he zeb ben.

Sweet gyak ran tesz meg jegy zést ko rá nak mód szer ta ni hely zet ké pé re is, komp ro misszumot ja va sol a régi és az új mód sze rek kö zött. Nem volt híve a na tu ra lis ta mód szer -nek, va la mi fé le ki egyen lí tõ dést ke re sett a ter mé ket len kon zer va ti viz mus és a szél sõ sé ges ra di ka liz mus kö zött: esze rint a régi mód sze rek ja vát kom bi nál ni kel le ne az új mód szer po zi tív vo ná sa i val. Ha son ló komp ro misszu mot mu tat az a ta ná csa is, hogy au ten ti kus anya go kon kell a köz vet len gya kor lást foly tat ni, de a nyelv ta ni tu da tos ság ra is szük ség van. Nem sza bad fi gyel men kí vül hagy ni azt a tényt, hogy a ta nu lás, az el sa já tí tás kez det -ben meg le he tõ sen me cha ni kus, gé pi es fá zi so kon ha lad át.

3.1.3. További alapelvek a tizedik fejezet alapján

Sweet sze rint a nyelv ta nu lás pszi cho ló gi á ja az asszo ci á ció tör vény sze rû sé ge in ala pul.

Me mó ri ánk a fi gye lem mel és az ér dek lõ dés sel (a mo ti vá ci ó val) áll egye nes arány ban.

Ezért az is mé tel ge tés a nyelv ta nu lás lé nye gé hez tar to zik, mert csak az is mét lés sel erõ sít het jük meg és ala kít ha tunk ki to váb bi asszo ci á ci ó kat, és ez zel se gít het jük a me mo ri zá -lást. Kí sér le tet kell ten ni arra, hogy mi nél több nyel vi va ló sá got ta nul junk meg fej bõl – az is mét lés elõ se gí ti ezt. Fon tos azon ban, hogy az is mé tel ge tés vá lo ga tott, kis szó kinccsel tör tén jék, és nem sza bad olyan so ká ig foly tat ni, hogy a ta nu ló ki me rül jön.

Sweet nem hisz ab ban, hogy a nyelv föl fe dez he tõ, ki ta lál ha tó, ezért sem tû nik a ter -mé sze tes mód szer hí vé nek. Az a vé le -mé nye, hogy a kü lön fé le sza bály sze rû sé gek re, össze füg gé sek re rá kell ve zet ni a ta nu lót in duk tív mó don. Rend kí vül lé nye ges meg ál la -pí tás, hogy a nyelv tant Sweet for má li san csak ak kor tár gyal ná, ha elõt te a be gya ko rolt szö ve gek bõl a je len sé get a ta nu lók ösz tö nö sen el sa já tí tot ták. Több ha son ló meg jegy zé sét ko ra be li köz hely nek te kint het nénk (nem a szó, ha nem a mon dat a nyelv ta nu lás leg fon to sabb egy sé ge; a szin ta xis a nyelv tan leg fon to sabb ré sze; nem sza va kat vagy pa ra dig -má kat kell me mo ri zál ni, ha nem nyel vi egé sze ket). Ta ná csai el le né re szá mos ké sõb bi mód szer nem tar tot ta be eze ket az alap el ve ket. Bár Sweet maga is írt nyelv köny ve ket, a

nyelv ta ní tás mód sze ré rõl szó ló ta ní tá sát leg in kább a nyelv ta nu lás kü lön fé le fá zi sa it be mu ta tó le írá sa ér zé kel te ti. Elõ for dul, hogy ezt a me to di kai le írást prog resszív mód szer -nek ne ve zi, a lé nyeg azon ban nem ez, ha nem in kább az, hogy az öt fá zis (vagy szint) ma is meg fe lel egy tel jes körû nyel vi kép zés igé nye i nek. Sweet nem szól ar ról, hogy a ta nu ló mennyi idõt tölt vagy tölt het az egyes fá zi sok ban – az el rej tett vá lasz nyil ván az, hogy annyit, amennyi szük sé ges (amely be ter mé sze te sen az egy hét, fél év, egy év, tíz év, élet -fogy tig lan egy aránt be le fér). Me lyek ezek a fá zi sok?

Az elsõ sza kasz az úgy ne ve zett me cha ni kus sza kasz (mechanical stage). Ek kor kell el sa já tí ta ni a jó ki ej tés alap ele me it, és ek kor kell meg is mer ked ni a fo ne ti kai át írás tör vény sze rû sé ge i vel. Mo der nebb ki fe je zés sel azt is mond hat nánk, hogy ek kor kell meg te rem te ni a cél nyelv ar ti ku lá ci ós bá zi sát. Nem meg fe le lõ elõ re ha la dás ese tén e fá zis ha tá -ra a vég te len sé gig ki tol ha tó: a kér dés ter mé sze te sen az, hogy a tö ké le tes ség hez ké pest vane meg fe le lõ tem pó jú elõ re ha la dás. A prog resszív sza kasz má so dik fá zi sa az úgy ne -ve zett nyelv ta ni sza kasz (grammatical stage). Eb ben a sza kasz ban is mer ke dik meg a ta -nu ló az alap ve tõ nyelv ta ni je len sé gek kel, ugyan ak kor az alap szó kin cset is el sa já tít ja.

A harmadik sza kasz az úgy ne ve zett idiomatikus sza kasz (idiomatic stage), ami kor a je lölt ki fe je zet ten a szó kincs bõ ví té sé re kon cent rál. Ez a há rom sza kasz je len ti az alap kur -zust, csak ezek meg fe le lõ „el vég zé se” után kezd het a je lölt ma ga sabb ta nul má nyo kat – mai el kép ze lé se ink sze rint ek kor fog hat nyelv sza kos fi lo ló gi ai ta nul má nyok ba. A ne gye -dik sza kaszt ugyan is iro dal mi sza kasznak ne ve zi Sweet (literary stage), amely ben iro dal -mi ta nul má nya it kez di meg a je lölt; az utol só sza kasz neve pe dig a nyelv tör té ne ti sza kasz (archaic stage), amely ben a nyelv szink rón ta nul má nyo zá sát kö ve tõ en a nyelv tör té net se gít sé gé vel a nyelv vál to zá sai is vi lá gos sá vál nak. A „prog resszív mód szer” fe dõ név mö -gött te hát a min den ko ri mo dern fi lo ló gus kép zés õs tí pu sa rej tõ zik.

3.1.4. Sweet érdemei

Ke vés olyan té mát ta lá lunk Sweet több mint száz éves kor szak al ko tó mun ká já ban, amely ma ra dék ta la nul nyug vó pont ra ju tott az el múlt száz esz ten dõ ben. El te kint ve at tól az el fo gó dott ság tól, ame lyet Sweet a fo ne ti ka és ta ní tá si kö vet kez mé nye i ben a fo ne ti kai át írás iránt érez, szin te min den gon do la ta mér sék let re és óva tos ság ra int. Mû ve i nek leg -na gyobb eré nye az – ame lyet egész élet mû vé vel bi zo nyí tott –, hogy min den prob lé má hoz tu do má nyo san kö ze lí tett, így a nyelv ta ní tás mód sze ré nek meg ta lá lá sá hoz is. Ha össze gez zük fel so rolt alap el ve it, ak kor lel ki sze me ink elõtt egy mér sé kelt di rekt mód szer kör vo na lai bon ta koz nak ki. Már eb ben az elsõ nyelv pe da gó gi ai mo nog rá fi á ban Sweet fi -gyel mez te tett arra, hogy a jó mód szer jó alap el ve ken ala pul (az ál ta la fel so rolt alap el vek kö zött olyan pe da gó gi ai alap igaz ság ok sze re pel nek, mint hogy a tan anya got vá lo gat ni kell; az anyag mennyi sé gét li mi tál ni kell; az anya got ará nyo san kell a négy kész ség fej -lesz té sé re for dí ta ni; a tan anya got ne héz sé gi sor rend sze rint kell fo ko za tok ba ál lí ta ni;

stb. Sweet majd nem min den ben mér ték tar tó nak mu tat ko zik, a ko rai nyelv ta nu lás híve, de nem a túl ko ra ié. Sze rin te a nyelv ta nu lás el kez dé sé nek ide á lis idõ pont ja a tíz éves kor.

Ez utób bi kis ol dal vá gás sal csak az ér dek lõ dést kí ván tuk fel kel te ni. Mint hogy e könyv -höz szö veg gyûj te mény még nem je lent meg, tör té ne ti mû ve ket pe dig rit kán for dí ta nak egé szé ben ma gyar ra, ezért az ere de ti mû el ol va sá sát ajánl juk.