1909. április 16-án d. e. 9 órakor a magy. kir. Földtani Intézet elő
adótermében.
Elnökök: G l i n k a K. D. és C o r n u F.
G l i n k a elnök felolvassa B ö c k h János köszönő táviratát.
L e p 1 a e E. előadást ta rt: „Az intenzív mezőgazdászat külö
nös követelményeiről a talajvizsgálatokra vonatkozólag“. 1)
A francia nyelven tartott előadáshoz hozzászólottak a követ
kezők :
I n k e y Béla kifejezi afeletti örömét és megelégedését, hogy Leplae megvilágítja előadásával a kérdés mezőgazdasági oldalát.
Magyarországon is van intensiv és extensiv mezőgazdaság, ha nem is oly nagy mértékben, mint Belgiumban. Mindkét esetben oly alapon kellene folytatni a kutatásokat, hogy a mezőgazdaságnak haszna legyen belőlük. Az első és legfontosabb útmutatásokat a gyakorlati mezőgazdasághoz a szabadban és cserepekben végzett termelési-, kísérletek- és a velük egybekötött elemzések szolgáltatják. Hogy az eredmények alkalmazhatókká legyenek, ki kell kutatni a
műtrágyá-l ) Lásd : Második rész 6. számú előadás; eredetiben francia nyelven.
zás hatását. A különböző módszerek eredményét úgy kell kifejezni, hogy ezt a mezőgazdák megérthessék.
C o r n u F. hangsúlyozza, hogy a trágyázás kétféleképen hat a kolloidokra; 1. a trágya növeli a plasztikusságot. Példa erre a kínaiak rothasztási rendszere. A sovány agyagokat megöntözik trá
gyalével, évekig állni hagyják s igy előkészitik a porcellángyár- táshoz. Ezt az évszázados rendszert most általánosan alkalmazzák a porcellániparban, mert ez a kristályos testeket kolloidokká változ
tatja. Ezen módon pl. plasztikussá lehet tenni a földpátot. 2. A trágyázás megváltoztatja a talajok felszívóképességét; a plasztikusság fokozza a felszívóképességet s ez a talajra nézve nagyon fontos.
Az erre vonatkozó kísérleteket lehetőleg egyszerű összetételű, elem
zett talajokon kellene végezni (pl. humuszföld, mészmárga stb.) S c h u c h t F. előadást tart: nA Porosz Kir. Geológiai Intézet talajelemzései rendszereiről.w l)
Az előadáshoz hozzászólottak:
Wahnschaffe
F. sokat foglalkozott talajelemzésekkel és saját tapasztalatai alapján állítja, hogy a talajelemzéseknek kettős céljuk van. Az 1:25000 léptékű térképen végzett országos felvételeknél, áttekintést akarunk nyerni, általános talajtypusok határoztatnak meg mechanikus és vegyi tulajdonságaik alapján. Egészen másképen kell azonban bánni egy bizonyos terület, vagy szántóföld talajával, mi
dőn annak mostani termőerejét kell meghatározni. Az ilyen külön
leges felvételek a megbízó kérésére és költségére eszközölhetők.
De mezőgazdászati szempontból értékes eredményt adnak az orszá
gos felvételek is.
S z é l i L. hangsúlyozza, mily fontos az, hogy az elemzések egységes nemzetközi rendszer szerint végeztessenek. A talajok trágya szükségletének meghatározására irányuló elemzések még mindig nem eléggé pontosak. Mindenütt másképen dolgoznak s ez az egyenlőtlenség a legveszedelmesebb. Rendkívül fontos például, hogy kivonatok készítésénél a hőmérséklet pontosan betartassék.
Elütő eredményt okozhat az a hőmérséklet különbség is, mely a munkahelyiségben a korai órákban, vagy hosszú munkaidő alatt mutatkozhat. Ezenkívül a próbavétel is nagyon fontos. A valószinű- ségtan mutatja, hogy a szaporított átlag próbavételek még akkor is mutathatnak elütő eredményeket, ha több helyről vétetnek. Ezért tehát még kis parcelláknál is nagy gonddal sok talajpróbát kell
0 Lásd: Második rész 7. számú előadás.
évig tartanak és különben is az időjárástól függnek, évekig kell őket folytatni, hogy eredményhez jussunk.
L e p 1 a e E. örömmel üdvözli az egységes elemzést ajánló indítványt. Bizonyos, hogy az intensiv mezőgazdaság csak nagyon lelkiismeretesen végzett elemzések révén húzhat hasznot az agro- geologiából, annál is inkább, mert a vegyi elemzések aránylag rövid idő alatt végezhetők, míg a physiologikus kísérletek néha évekig tartanak. Egységes elemzési eljárást kellene választani, mert a sav természete és töménysége — a hőmérséklet, melynél a kivonatok ké
szülnek, a behatási ideje s az hogy, mily időközökben készülnek ismételt próbakivonatok —, megváltoztathatja, illetve különbözőekké teheti az eredményeket. Jelenleg lehetetlen más-más országokban végzett elemzések eredményét összehasonlítani, még akkor is, ha ugyan egy talaj az elemzések tárgya. Mindenki saját egyéni rend
szerét alkalmazza. Még ha vázlatosan meg is egyeznek az elem
zések, részleteikben eltérnek s az eredmény használhatatlan, külö
nösen, ha trágyázási szükségletek megállapításáról van szó. Lehet
séges, hogy valamely talaj tápanyagokban vegyileg gazdag, de mezőgazdaságilag szegény. Egységesen ki kell alakítani és meg kell határozni az eljárásokat, melyek igy, — még ha nem is a legtöké
letesebbek — megbízhatóbb eredményeket fognak adni. Ezt azonban egy nemzetközi bizottságra kell bízni.
Wahnschaffe
F. megjegyzi, hogy a Porosz Kir. Geol. Int.lehetőleg tartós dolgot akar teremteni, miért is az az összes évekig ható tápanyagokat meghatározza. Erdészeti és mezőgazdasági szem
pontból fontos, hogy az eredeti talajok rendelkezésre álló tápanyaga határoztassék meg s ne az, amivé az ember változtathatja. Az északnémetországi síkság talaja az ott uralkodó nedves éghajlat folytán 1*5—2, sőt 3—5 m. mélységig mésztelenítve van; ott tehát a mészkérdés nagyon fontos. Mezőgazdasági, illetőleg trágyázási szempontból igen fontos útmutatók még a tisztán geológiai térkép- felvételek is, de ezt nem méltányolják kellőleg. így pl. látott Wahn
schaffe Berlin környékén egy gazdát, aki egy régi láp márgás talaját márgázta, holott a talaj egyáltalában nem volt mészben szegény, el
lenben nagy szüksége lett volna phosphorra. Ez a gazda bizonyára nem követte volna el ezt a hibát, ha megnézte volna a geológiai térképet.
H i b s c h J. Egy nemzetközi agrogeologiai bizottság gondo
latát örömmel fogadja. A mezőgazdaság gyakorlati tanácsokat vár.
A bizottságnak egyszerű és egységes rendszereket kell kidolgoznia a physikai és vegyi • kutatások számára. Továbbá ki kell terjeszteniük a trágyákra is. Azért tehát egy más, az eddigitől elütő rendszerre van szükség. Nem elég, pl. úgy mint eddig, a kovasav és az alu
minium meghatározása, mert a talajban épen háromféle kovasav fordul elő. 1. quarz, mely az absorbtio folyamatában nem szerepel; 2.
alumíniumhoz kötött kovasav, azaz agyag, ez már tekintetbe veendő;
és 3. kolloidális kovasav, mely tápanyagokat képes lekötni. A három
féle kovasavat el kell és el lehet különíteni egymástól, de még nincs módszer, mely szerint kaolinitet és aluminiumsilikátot vegyi úton külön választhatnánk.
C o r n u F. utalt már arra, hogy itt véget ér a kőzettani rend
szerek alkalmazhatósága s hogy histologikus rendszereket kell igénybe venni. A leveles, kristályos kaolin felszívóképessége cse
kély, a kolloidé ellenben igen jelentékeny, miért is a gelagyag festés útján megkülönböztethető a kaolinittól. A kolloid agyag 0—20-szor erősebben szineződik a kristályos agyagnál. További különválasztási rendszer a duzzasztási rendszer. Rézoxydammoniumos duzzasztásnál a kaolinit megkékül, a kolloid kaolin megduzzad ugyan, de nem szineződik. Az így keletkező zsugorodás és a rendellenes kettős törés szintén jellemző. Mállott kőzetet nem szabad kanada balzsamba ágyazni, mert ez magas hőmérsékletet igényel. Ez a körülmény meg
magyarázza azt, hogy Rosenbusch meg sem említi a barna vas
ércet, holott az előfordul mindenhol.
H i b s c h J. köszönetét mond Cornunak felvilágosításaiért, meg
jegyzi azonban, hogy a talajszakértők nem tekintik kimerítőeknek az általa ajánlott rendszereket. A szinezési rendszer csak finom, egyszerű anyagoknál s csak qualitative alkalmazható, holott a quan
titativ meghatározás a fontos. A rendszert az egész keverékre kellene alkalmazni. Megállapítandó a talaj kolloid állománya, másodsorban pedig a physikai felszívó képesség nunnyilegesen.
Wahnschaffe
F. megkérdezi Cornut, — aki ajánlkozott arra, hogy a talajtypusok kolloidalkatrészeit megvizsgálja, — nem volna-e időszerű épen ezekre való tekintettel friss talajpróbákat küldeni.C o r n u F. az ajánlatot köszönettel elfogadja Hangsúlyoz
tuk már, hogy az elemzéseknél nagyon fontos a hőmérséklet és a légnyomás. Tschermak fáradozott már a kovasavak elemzésével, de mindenütt más-más eredménnyel, ami nem eljárási hibáknak, hanem az éghajlatok közötti különbségeknek tulajdonítandó. Hiszen épen ezért keletkeznek különböző talajok a különböző éghajlatok
alatt. Ami a keverékek meghatározását illeti, a kolloidok felszívó
képessége szelektív. A legtöbb kolloid bázisofil, bázisos anilin-fes- tékekkel a különböző kolloidok különböző vörösre szí néződnek s mennyiségük miként a petrographiában, a mikroszkopikus kép alapján meghatározható.
H i b s c h J. megjegyzi, hogy előfordulnak a talajban szerves kolloidok, humuszsavak i s ; a szinezési rendszer azonban csak for
mált kolloidoknál alkalmazható, oldatoknál nem.
C o r n u F. azt feleli, hogy gyenge zsugorító szerek, pl. al
kohol alkalmazásánál rögtön kocsonyaszerű oldatok képződnek. A humuszsavgelnél is rézoxydammoniumot kellene alkalmazni, ép úgy mint a dopplerénél. A doppleritet régebben mészhumátnak tartották, pedig az oly humuszsavgel, mely mészsókat szitt fel.
M u r g o c i G. M. reméli, hogy az agrogeologia és a talaj- ismerettan általában jó eredményeket fognak felmutatni, ha pontosan meghatározott módon gyűjtött talajmintái lesznek. Épen ezért talán nem volna fölösleges, ha a mintavétel bizottságilag történnék.
L ó c z y Lajos felkéri az egybegyűlteket, szakítsák félbe túl
nyomóan vegyi témájú vitájukat, mert ez a tárgy a holnapi napi
rendbe van felvéve.
H o r u s i t z k y Henrik előadást tart : „Az agrogeologusok munkálatairól a szabadban.“ ')
Az elhangzott előadáshoz megjegyzéseket fűznek a következők:
G l i n k a K. D .: .Az agrogeologia illetőleg a pedologia önálló természettudomány, mely a talajok tulajdonságainak kikutatására irányul.
A talaj a mostani földfelület mállási terméke, mely keletkezési helyén maradt.
A szántott réteg nem pedologiai fogalom és csak agronomiai értelemben használandó Feltalajnak a talaj felső humuszrétege ne
vezendő, altalaj az a kőzet, mely a feltalaj alatt fekszik, tekintet nélkül arra, hogy a talaj belőle keletkezett-e vagy nem. Az a kőzet, amelyből a talaj keletkezett anyakőzetnek nevezendő.
Az észszerű talajosztályozásnak genetikus alapokon kell felépülnie.
Legjobb volna a vegyi rendszeren alapuló osztályozás, (a vegyi mállás typusai alapján), de eddig még nem eléggé ismertek azon reagensek, melyek segítségével a talajtípusokat különválasztották.
A geológiai és kőzettani osztályozások alapján alig lehetnek helyes fogalmaink a talajról, mint természettudományi objectumról.
x) Lásd: Második rész 8. számú előadás.
A tudomány jelenlegi állapota mellett meg kellene elégednünk az éghajlat szerinti osztályozással.
Mint előadásomból látható volt, az északi félgömb (mérsékelt égöv) részére Oroszországban többé-kevésbbé ki van már dolgozva a nomenklatúra. Ami a betűjelzést illeti, kívánatos volna, hogy az A és B betűk a talaj humuszrétegének, C pedig az altalaj jelölésére használtassák. Az A betűvel a talajprofil eluviális rétegét, B betűvel pedig illuviális rétegét lehet jelölni. Illuviális rétegnek az orosz ku
tatók a lalajprofil azon részeit nevezik, melyeken a kilúgozott vegyü- letek felhalmozódnak. Ugyanazon réteg világosan, morphologikusan elkülönített részeit A, A2 A3, B, B2 és igy tovább jelzésekkel lehetne ellátni.
A szabadban dolgozó pedologusra nézve fontos, hogy a talaj- profil morphologikus ismertető jeieit tanulmányozza. A talaj alkata úgyszólván tükörképe a talajképző folyamatnak. Ezt a folyamatot csak akkor foghatjuk fel teljesen és csak akkor magyarázhatjuk meg, ha a talajprofilt jól áttanulmányoztuk, egyes rétegeit világo
san elkülönítettük és a talajminták ezen rétegek jellegzetes részeiből vétettek.
A geológiai, hydrologiai, meteorologiai és botanikai megfigye
lések mind nagyon fontosak, de legcélravezetőbbnek tartom, ha a pedologus a botanikussal dolgozik együtt. A gazdasági adatokat megfelelő speciálistáknak kellene átadni, amint ez Oroszországban szokás.
A vegyi és physikai kutatásoknak szánt talajpróbákat a talaj
profil összes rétegeiből — a C réteget beleértve — kellene venni.
A talajminták csomagolására sűrű papir a legalkalmasabb, mert a szövetzsákokból a talaj legfinomabb részei kiporolódnak és elvesznek.
M u r g o c i G. M. a talajt geológiai formatiónak tekinti s a gyakorlati geológiai rendszereket tartja alkalmazandóknak. A Hil- gard-féle elvek alapján a következő pontokat tartja tekintetbe veen
dőknek : 1. A vidék morphologiai jellege. 2. Hydrographiai körül
mények (kiapadt folyamágak). 3. A talajtypus meghatározása. Cél
szerűnek bizonyult meghatározott talajtypusokból vett mintákkal való összehasonlítás. Az ezekkel való összehasonlítás és könnyen ki
vihető elemzések lehetővé teszik a pontos meghatározást. 4. Helyi
különbségek. Mihelyt a geológus meghatározza a fácieseket a talaj- typusok keretén belül alcsoportok válnak külön. 5. A talajok strati- graphiája, orosz rendszer szerint kidolgozva. 6. Növényzet, nö
vénygyűjtemények alkalmazásával. Mindezt pontosan leírtam erre
vonatkozó munkámban. A talajminták felvételére vonatkozólag fel
szólaló megjegyzi, hogy sem tudományos, sem gyakorlati szem
pontból nem alkalmas ezeket a megszáradt rétegből venni. A talajokat úgy kell venni, amilyenek s a typus meghatározásához gyűjtött mintákat lehetőleg szűztalajból kell beszerezni.
H o r u s i t z k y n a k a térképezésre vonatkozó ajánlatát illetőleg Murgocinak az a meggyőződése, hogy erre nézve egv bizottság kikül
dése volna a legcélszerűbb.
K o p e c k y J. bemutatja a konferenciának Hamann útmutatása szerint megszerkesztett talajpróbák vételére szolgáló készülékét, továbbá szállítható laboratóriumát szétszedhető mérlegével együtt — ezeknek leírása megjelent nyomtatásban is — és alkalmazásukat röviden ismerteti.
Az ülés vége 12 l/é órakor.