Harmadik szakülés»

1909. ápr. 15-én d. e. 9 órakor a m. kir. Földtani Intézet előadó-termében.

Elnökök :

Wahnschaffe

F. és L e p l a e E.

Wahnschaffe

elnök, közli az összegyültekkel

Cserháti Sándor

tanárnak, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képvise­

lőjének váratlanul bekövetkezett halálát s felszólitja a jelenlevőket hogy felállással adjanak kifejezést részvétüknek.

Miután ez megtörtént, elnök indítványozza, hogy az egybe­

gyűltek intézzenek üdvözlő táviratot a magy. kir. Földtani Intézet volt igazgatójához,

Bőckh János

-hoz. Az indítványt általános beleegyezéssel foganatosítják.

Elnök előterjeszti a „Geological Society of Amerika“ üdvözlő iratát.

Treitz P.

előadása: nMi a m állás?“1) Az előadáshoz hozzászólnak a következők:

Cornu

F .: Az agrogeologusok a mállást kizárólag hydroly- tikus hatásnak tekintik. Jóllehet ez főszerepet játszik a talajok mállá­

sakor, másrészt a mineralogusok túlozzák a szénsav hatásának fon­

tosságát, noha szénsav nélkül nincs mállás. A szénsav előkészíti és megindítja a mállást, azután beállhat a hydrolytikus hatás. A finom földpátport a destillált víz nem támadja meg; csak miután előze­

tesen valamely tetszés szerinti sav megmarta.

*) Lásd: Második rész 4. számú előadás.

0 Kívánatos volna a szervetlen mállást minden kőzetnél tanulmá­

nyozni; friss kőzeteket porrá tűrve éveken át különböző klimabeli, tényezők természetes hatásának kellene kitenni s időről időre ele­

mezni. Ez az eljárás fontos kísérlet-sorozatot adna.

A felszínen keletkezett oldhatatlan termények mind kolloidok, az oldhatóak részben kolloidok, részben kristályosak. T r e i t z P.

eldöntetlenül hagyja, hogy a termőtalajok mechanikus, vagy vegyi keverékeknek tekintendők-e ? C o r n u álláspontja szerint a termő­

talaj mechanikai keverék, melynek alkatrészei: ahsorbtiós vegyit letek, ultramikroskópos gelek keveréke és a porlási folyam at terményei. A talaj gelkeverék, affinitásának a foka az, amit ma sorrendnek nevezünk.

Különböző aluminiumhydrogelek anilin festékekkel szemben a szö­

vettani tárgyakhoz igen hasonlóan viselkednek. A talajtypusok fő- hydrogeljeit szövettani módszerek szerint kellene meghatározni, hasonló módon mint C o r n u három hét alatt a laterittel tisztába jött. Ezen módszereket a talajokra vonatkozólag ki kell dolgozni C o r n u késznek nyilatkozik ezen vizsgálatokat a főtalajnemeken véghez vinni és kéri, hogy neki megelemezett talajmintákat küld­

jenek.

Wahnschaffe

F. elnök ezt az ajánlatot a konferencia egy­

hangú határozatának nyilvánítja.

T r e i t z P. megjegyzi, hogy normális talajban 50 cm. mélység alatt oxigén nincs már, csak H2 C08 és nitrogén. Sem szerves, sem szervetlen mállás nem képzelhető szénsav nélkül. A szénsavat azért nem emelte ki, mert szereplését természetesnek találta. A mállások folyamata és a mállási termékek mineműsége főleg a levegő éven- kinti páratartalmától függ. Egy évi csapadék tömegében 100 mm.

különbség nincs nagy hatással a növényi takaróra, sem a mállási folyamatokra. A száraz vidékek vegetatiótypusainak határértékei ki­

vételek. így mérsékelt égövek alatt nagy telítettségi hiány mellett 600 mm. az erdővegetatió határértéke.

M u r g o c i G. M. megjegyzi, hogy a levegő páratartalma, mint azt T r e i t z P. hangsúlyozza, tényleg nagy fontosságú s hogy azt eddig nem vették eléggé figyelembe. Először Meger tanár említi meg München­

ben, aki felmutatja a különböző regiók erdőálladéka és a levegő átlagos mindenkori pártartalma közötti összefüggést. Kevesebb mint 50— 100°

nedvességű levegőben nem létezhet erdő. Kimutatja, hogy emelkedő és sülyedő szélnél a levegő ugyanazon víztartalom mellett telített, vagy telíteüen lehet. Ezt az elméletet Romániában nem alkalmazták si­

kerrel. M u r g o c i felkéri Tr e i t z - o t , hogy tartson előadást az erre 3

vonatkozó kutatások rendszeréről.

Treitz P.

azon véleménye elle­

nében, mely szerint 100 mm. légköri csapadék nincs hatással a talajképződésre,

Murgoci

hivatkozik Románia termékeny talaj­

zónájára és a közeli Baragan steppéjére, mely két terület között a csapadékok mennyiségében épen 100 mm. különbség mutatkozik.

Ha Románia esőzési térképét összehasonlítjuk Románia talajtérké­

pével, azt látjuk, hogy már 100 mm. eső is megváltoztatja a talaj’

minőségét. Másrészt pedig a talajminősége befolyásolhatja a légkör nedvességét és az esőzések mennyiségét. Ha valamely völgy egyik lejtője homokos, a másik agyagos, úgy a kettő között a csapadék mennyiségében 2—3 km. területen belül 50 mm. különbséget ész­

lelhetünk, mely körülmény a forró homok szárító hatásának tulajdo­

nítható. Nagyon sokféle talajunk van. Ha 200 mm. csapadék kü­

lönbség nem volna hatással a talajképződésre vagy a talaj átalaku­

lására, úgy a talajtypusok még a mainál is szűkebb körre szorít- koznákak. Minden esetre befolyással bir a különbség keletkezésének ideje (évszak szerint), faja és módja is, úgyszintén a terület fek­

vése és mechanikai összetétele.

Wahnschaffe

F. elnök megjegyzi, hogy a

fel l ápok

keletkezése nem a terület magasabb, avagy mélyebb fekvésétől függ, hanem attól, hogy gyakori és bőséges-e a csapadék, vannak-e talaj­

vizek s a talaj szegény-e tápanyagban. Fellápok gyakran kelet­

keznek úgy, hogy tápanyagok bőséges jelenléte mellett siklap kép­

ződik, mely lassacskán középláppá változik át. A középláp-talaj a tőzeglápképződés beálltával egyre magasbodik, felláppá lesz és így elpusztítja a középláp erdővegetatióját. A keletkezőiéiben levő fel­

lápok kizárólag esővízből és a szél által összehordott csekély meny- nyiségű porból táplálkoznak.

Wahnschaffe

F. elnök

Treitz P.

propositióinak ismételt felolvasását indítványozza. A propositiókat elfogadják és kivitelüket egy később megválasztandó bizottságra bízzák.

M u rgoci G. M. azt hiszi, hogy a propositiókhoz mindenki csatla­

kozik és hangsúlyozza, hogy a tervbevett megfigyeléseknél pontosan tekintetbe veendők az orographia, a kiima és a vegetatió és hogy ezeket mindig főleg szélesen elterjedt főtalajfajokkal kell össze­

függésbe hozni.

A talajok analizálásánál minden intézet saját különleges mód­

szerét követte, ügyelni kellene arra, hogy az újabbi analizálások és a régebbi munkák között legyen csatlakozás. A bizottság alkal­

mazza a talajpróbák tanulmányozásánál az ismert régi módszereket.

Nem volna előnyös, ha évek múlnának el, míg az új vizsgálatok eredményét publikálják, miért is felemlíti Ramann két év előtti aján­

latát: alapítsanak a talajszakértők folyóiratot. Ha ez minden har­

madik hónapban megjelenne, nagy hasznára lehetne az ügynek.

C h o l n o k y J e n ő előadást tart: „Az éghajlati zónákat jel­

lemző talajfajokról*

Az előadáshoz hozzászólnak:

I n k e y Bél a, kinek véleménye szerint nagy zónák áttekintésére a C h o 1 n o k y-féle beosztás helyes kiinduló pont. Kérdéses azonban, nyertünk-e így gyakorlati elvet a talajosztályozáshoz. Részletezéshez ez nem elegendő, különben egyszerűen azt mondhatnók: Magyarország

— savannatalaj. A talajok elnevezésénél elsősorban az anyagot kellene tekintetbe venni. Részletmunkáknál való használatra pedig kombinált nomenklatúra volna ajánlatos.

R a m a n n E. azt véli, hogy a növényrégiók szerinti osztá­

lyozás nagyon kétséges. Az ő meghatározása szerint a talaj a föld felületének legfelső mállási rétege. A növény a talajra nézve soha­

sem válhat főtényezővé, mert azt csak megváltoztatni képes, midőn már létezik. Osztályozása tehát csak genetikus alapon képzelhető.

M u r g o c i G. M. A talaj nem csak kőzet, hanem anyakőzet­

ből, altalajból és feltalajból álló stratigraphiája révén földtani formatió.

Különösen a legfelső réteg mutatja azon éghajlati viszonyok befolyását, melyek hatása alatt képződött, vagy változott a talaj. A talajképző tényezők között az időt is tekintetbe kell venni, mert az idősebb és fiatalabb terrassok talajai tényleg különfélék s oly talajok, melyek római falmaradványokon vagy Kurgánokon képződtek, vilá­

gosan elütnek e regio talajjellegétől. Ami a növényzetet illeti, az ép oly mértékben függ az éghajlattól, mint maga a ta laj; mind­

kettő az éghajlat függvénye, tehát a növényzet nem alkalmas arra, hogy talajosztályozások alapjául szolgáljon. Talajosztályozásoknál a következő tényezőket kellene tekintetbe venni: 1. éghajlat, 2. anya­

kőzet, 3. idő és csak végül 4. növényzet.

C o r n u F. a talajosztályozásokra vonatkozólag feltétlenül elfo­

gadja a Murgoci által kijelölt tételeket:

1. Éghajlati tényezők.

2. Geológiai tényezők (kőzettan, rétegzéstan).

3. Idő.

4. A növényzet és az állatvilág befolyása.

Lásd : Második rész 5. számú előadás.

3*

Ezek a tényezők rendkívül alkalmasak arra, hogy talajosz­

tályozások alapjául szolgáljanak. Kőzettanilag úgy a forró, mint a mérsékelt égöv alatt a serpentin talajokat kell különös gonddal meg­

vizsgálni. Ezeket már kezdettől fogva külön kell választani a többi kőzettől. Ez alkalommal különösen szem előtt kell tartani a kolloidok korosodását, mely tudvalevőleg mindig kristályos anyagok képző­

désével függ össze.

Talajelemzéseknél Comu a következő vizsgálatokat tartja alap­

vető fontosságúaknak:

1. Megállapítandó a dolgozó helyiségre nézve egy bizonyos konventionális hőfok s mindenkor megadandó a közép légnyomás.

2. Az eddig ismert legfontosabb talajgelek (kovasavgel, agyag, humuszsav, vas és magánhydroxyd) absorptios viszonyai tanulmá- nyozandók.

3. A szövettani módszer kidolgozandó a talajgelek meghatá­

rozására.

4. Mindenkor meghatározandó a biochemiailag nagyon fontos vanadium elem.

Az ülés berekesztése IOV4 órakor.

In document MUNKÁLATAI ELSŐ NEMZETKÖZI AGROOEOLOGIAI ÉRTEKEZLET (Pldal 30-34)