1909. április 17. d. u. 2 */• órakor a m. kir. Földtani Intézet előadó-termében.
Elnökök: H i b s c h J. és
Björlykke
K. O.E m s z t K. előadást tart: „.4 talajelemzések módszereiről*.J)
’S i g m o n d E. előadást tart: „A talajelemzések jelentőségéről- az agrogeologiai kutatások és a talajtérképezés terén**)
Az előadások nyomán meginduló vitában résztvesznek:
S z é l i L. megjegyzi, hogy a gazdászt az érdekli, mit nyerhet a talajból; a talaj összetételével nem törődik. A trágyaszükséglet meg
határozásának eddig követett módja nem megfelelő. Eddig a finom talajt elemezték. Miután egyenlő geológiai fekvés és összetétel mel
lett az a talaj a termékenyebb, melynél a talaj részecskék felülete nagyobb és miután a kolloid alkotórészek, amelyek a tápanyagok felvételénél oly fontos szerepet játszanak, az egyes részecskék felü
letéhez tapadnak, ennélfogva nem a nagyobb, hanem a kisebb részecs
kéket kell használnunk elemzési anyagul, de nem megiszapolva, ha
nem szitálva. Ilyen elemzések termelési kísérletekkel ellenőrizve jó meg
egyezést mutattak. Mint oldószer a 2% citromsav ajánlható az évi középhőmérsékletnek megfelelő hőfoknál. Ami ekkor feloldódik, azt bepárologtatjuk, só- és salétromsavban feloldjuk s a szokott módon oxidáljuk. Különböző szitált anyagok e rendszer alapján megvizs
gálva finomsági fokuk szerint különböző Ph, K, Ca és N tartalmat mutatnak. Homoktalajokon szőlővel végeztek táplálkozási kísérlete
ket. Egy esetben a növény elemzésével minimális mennyiségű K és P fordult elő ; a talajban kevés volt a Ca COs. Hamu alkalmazá
sával növelték a K mennyiséget, 2 év múlva sok P-t és kevés K-t adagoltak, s igy nagyszerű eredményt értek el (180 hl bor termett 1 Ha homokos talajon). Régóta ismeretes tény, hogy Ca CO8 hiá
nyában nem érhető el eredmény, még akkor sem, ha tápanyagok bőségesen vannak jelen. Már B ö t t c h e r és K e r n e r is meg
figyelték, hogy a csontliszt hatása sokkal gyengébb, ha nincs Ca CO8 a talajban.
G l i n k a K. D. A mechanikai elemzések rendszerei mind többé-kevésbbé pontatlanok, miért is olyan rendszereket kellene vá
lasztani, melyek kevesebb időbe kerülnek.
*) Lásd : Második rész 11. számú előadás.
*) Lásd : Második rész 12. számú előadás.
4
Ami az elválasztandó talajrészek skáláját illeti, legjobb volna A t t e r b e r g skáláját figyelembe venni.
A vegyi elemzéseket úgy kellene szervezni, hogy azok főleg a talajképző folyamatokat derítsék ki. Igen értékes adatot szolgáltat a vizes kivonat, megmutatja, melyek az egyes talajtípusok jellemző ismertető jelei. Vizes kivonatban kell meghatározni a talaj savanyú
ságát vagy lugosságát, a szerves és ásványos anyagok mennyiségét, a könnyen oldható sókat, u. m. szulfátokat, kloridokat stb., vala
mint az oldhatóság és a humuszanyagok oxydálódásának fokát.
Az ilyen kivonatoknak gyakorlati jelentőségük is van. Az orosz fél
sivatagok barna tíilajairól kimutatták (S k a 1 ow , K o s s o w i t s ) , hogy 0‘05°/0 lugosság mint H2C 0 8 határozva meg és 0*01 °/o klór mérgező hatással van a búzára.
Tudományos célokra minden talajréteg megelemzése szük
séges. Kivánatos, hogy a talaj finom részeinek száraz úton történő különválasztására szolgáló módszerek kidolgoztassanak.
Úgy látszik, hogy a finom talaj vegyi elemzése több megbíz
ható adatot szolgáltat majd az egyes talajtípusok különleges tulaj
donságairól, mert a talaj finom részecskéi között összpontosulnak leginkább azok a másodrendű vegyületek, melyek a talajképző fo
lyamatoknál keletkeznek.
A mikroszkopikus talajvizsgálatok igen fontosak, de eddig a talajok aránylag durvább részeit tudjuk csak kisebb-nagyobb bizton
sággal mikroszkopikusan megvizsgálni. Remélhető azonban, hogy a kidolgozandó ultramikroszkópos módszerek lehetővé teszik a finom talajrészek tanulmányozását.
A talajok fizikai tulajdonságainak kikutatására szolgáló eljárá
sok nagyon pontatlanok. Azon talajok, melyeken fizikai vizsgála
tokat végeztek, többnyire nem voltak már olyanok, a mint a ter
mészetben előfordulnak; talajporokat használtak, ez pedig nem adhat pontos eredményeket.
Kivánatos, hogy a természetben minden talajzóna számára kí
sérleti állomások létesíttessenek, hogy a levegő, a meleg s a víz hatását, általában a talaj életét meg lehessen figyelni. A meteoroló
gusoknak a talaj melegére vonatkozó megfigyelései nem elégítik ki a. pedologusokat, mert az a mélység, melyben a meteorologus hőmé
rőjét elhelyezi, többé-kevésbbé önkényes.
C o r n u F., azt ajánlja, hogy első sorban a hőmérsékletről kell tanácskozni, egészen pontosan meg kell jelölni egy bizonyos hőmérsékletet és egy bizonyos légnyomást. A kivonatok
összetéte-lének azon kifejezésmódja, melyet Than ajánlott, jól alkalmazható ásványvizeknél és általában dissociált kristalloidokra, de nem alkal
mazható kolloidoknál. Tudjuk, hogy a tápanyagok különféle gélek
hez vannak kötve, miért is az egyes gelek u. m .: opál-, aluminium- silikát-, humuszsav-, vashydrát- és mangánhydrátgelek szelektiv ké
pességét kell megvizsgálni. A felszívóképesség meghatározásánál az egyes részecskék finomsága is fontos és figyelembe veendő, mivel minél finomabbak e részecskék, annál nagyobb azok felülete és fel
szívóképessége. 1 mm8 kolloid aranyoldatnak 50 km8 felülete v an ; még jelentékenyebb ez a ionosodott állapotban. Szükséges tehát:
1. megállapítani a hőmérsékletet a légnyomás megadásával, 2. meg
határozni a vízben oldható kivonatot, 3. megállapítani az egyes kol
loid anyagok szelektiv-abszorptióját.
S c h u c h t F. jelenti, hogy A t t e r b e r g A. (Kalmar) és Hi l - g a r d E. W. (Berkeley) munkálatai beérkeztek és azokat az alföldi kiránduláson fogja a konferenciának bemutatni.
K o e h n e W. hangsúlyozza, hogy a talaj mikroszkópos vizs
gálata igen gyakran gyakorlatilag értékesíthető eredményeket ad, amennyiben megóvhatja a gazdát attól, hogy egy kísérleti területen nyert eredményt egészen másképen megalkotott talajokra átvinni akarjon.
C o r n u F. ismételten hangsúlyozza a különböző kolloidok vizsgálatának fontosságát és felhívja a szaktársakat, hogy ezen irányban is dolgozzanak, a mitől ő új módszereket és gazdag ered
ményeket remél.
Treitz P.
a legnagyobb hiányt abban látja, hogy a talaj mindeddig még nem írható le olyképen, hogy minden talajismerő azt a leírás alapján megismerhesse és az övéival összehasonlíthassa.Elsősorban világosan és egységesen jellemezni kellene a.talajtípu
sokat, ha nem is mindjárt a mezőgazda számára, de legalább a szakember részére. Minden talajtípusnak oly tiszta fogalmat kellene jelképeznie, mint pl. a gránitnak a kőzettanban.
^ M u r g o c i G. M. megjegyzi, hogy már vannak meghatározó osztá
lyozások. S i b i r z e vv fejtegetései, melyeket G l i n k a átvett, máris bizonyos típusokat állapítanak meg. A jellemzésnek lehetőleg* sok
oldalúnak kell lennie és nem szorítkozhat csupán a féltalajra, amint azt tegnap Glinka is kiemelte.
C o r n u F. hangsúlyozza, hogy a vizsgálatnak minden kőzet
nél az üde állapottól egészen a tökéletes eimállásig, a feltalajig kell kiterjeszkednie.
4*
’S i g m o n d E. nem azt mondja, hogy a talajban ionok van
nak jelen, hanem azt állítja, hogy az alkotrészeket mint fémeket és savmaradékokat jobban lehet összehasonlítani, mint ha oxydok és savanchydridek alakjában fejezzük ki őket. — Bizottság kiküldésé
hez ő is hozzájárul.
C o r n u F. úgy véli, hogy az új kifejezésmód mellett a régit is alkalmazni kell.
’S i g m o n d A. ezzel egyetért és a régi kifejezésmódot csak idő és térkimélés szempontjából nem vette fel a táblázatokba és nem beszélte meg közelebbről.
H i b s c h J. elnök jelenti, hogy egy előterjesztés érkezett hozzá, mely a további vitának a folyó hó 23-án tartandó záróülésre, eset
leg az alföldi kirándulás egy alkalmas időpontjára való elhalasztását hozza javaslatba. Ezt az értekezlet egyhangúlag el is határozza.
Ülés vége y20 órakor.