1909. április 21-én este 6 órakor, Arad szab. kir. város tanács
termében.
Elnökök: G o r j a n o v i c - K r a m b e r g e r K. és L e p l a e E.
Előadást tartanak:
Uj j , J . : nA Kőrös árterületének talaj viszonyai“-ról.1) D i c e n t y D. : „Az ampelológiai térképezés“-ről.2)
Treitz P.
„A talajok fiziológiai hatású mésztartalmú“-ro\.*) Az előadásokhoz hozzászólnak:M u r g o c i G. M. kimutatja, hogy a román átnézeti térképek szép eredményt adnak. Románia búzatermelő ország; búzáit Z a hl á r i a tanár pontosan megelemezte (0 év alatt 6000—7000 elemzést végzett). Ezen elemzések alapján Z a h a r i a a búza minőségéről a következő tapasztalati képletet állapította meg : fajsúly + 2 X sikértartalom. Ezen képlet alapján külön búzatérképet készített, mely megegyezik a talajtérképpel. A legjobb búza terem Moldova keleti részében és Oláhországban tsemoszjomban és gesztenye- barna földben, — kevésbbé jó erdei talajban, — s legsilányabb a podsolos talajokban ; látható tehát, hogy a búzaállomány szé
pen megegyezik a talajzónákkal. További példa erre a borterme-Lásd: Második rész 13. sz. előadás.
a) Lásd : Második rész 14. sz. előadás.
•) Lásd : Második rész 15. sz. előadás.
lés, mely Romániában a barna- és vöröstalajok zónájába esik. A híres magyar borok szintén vörös és barna talajokban teremnek. Ezeket a talajokat Tokaj, Pécs stb. környékén nyiroknak nevezik. Előadó nem tudja, vájjon Franciaországban stb. a bortermelés hasonló talajfajok
hoz van-e kötve. Romániában a dohánytermelés is csak bizonyos ta
lajrégiókra szorítkozik. Dr. Popovici sok elemzést végzett, hogy meg
állapíthassa, mely talajfajok a legalkalmasabbak dohánytermelésre és mindig a tölgyerdőrégiók vöröses barna talaját találta arra legjobbnak.
I n k e y B. megjegyzi, hogy épen a mai előállásokon szó volt arról, mit kívánunk a térképektől a gyakorlati érdekekre való tekin
tettel. Láttunk ugyan térképeket, melyek egyes céloknak megfelelnek, de azért az agrogeologiai kérdéseket még nem tekinthetjük megol
dottaknak. Inkey azon óhajtásnak ad kifejezést, hogy a jelenlevők hassanak oda, hogy egy egységes eljárás szerint mindenek előtt egy geológiai alappal bíró átnézeti térkép létesüljön. A legtöbb országnak van már geológiai átnézeti térképe, úgy hogy csak ezeknek az át
dolgozásáról van szó. Sok körülménytől függ, hogy milyen léptéket kell választani; Magyarország részére 1 :200.000 megfelelőnek lát
szik, általában pedig 1 : 10Ö.000— 1 :500.000 jöhet tekintetbe. Egy
idejűleg nagyobb homogén területeken egyes birtokokról egészen részletes felvételeket kellene készíteni 1 : 10.000 katasztrális lépték szerint, s gondoskodni kellene arról, hogy ezek a részletes térképek gyakorlatilag értékesíttessenek. Az ilyen különleges vizsgálatoknál többféle tudomány munkaköre érintkezik, úgy hogy ezek a kisebb területek igen alkalmasak lennének olyan kísérleti állomások elhe
lyezésére, melyeknek célja az éghajlati, meteorologiai, növénytani stb.
viszonyok megfigyelése, miután a kizárólag geológiai megfigyelések nem elegendőek.
G o r j a n o v i c - K r a m b e r g e r K. elnök félbeszakítja a vitát, mely a kitűzött napirendről a térképezésre tért át.
S c h u c h t F. előterjeszti A t t e r b e r g A l b e r t értekezését, melynek címe: „Az ásványos talajok alkatrészei; és az agyagos talajok elemzése, osztályozása és főtnlajdonságai“, *) továbbá H i 1- g a r d E. W. „A vegyi talajelemzések módszerei“2) című értekezését.
H i 1 g a r d E. W. a tapasztalt talajkutató egy, L ó c z y hoz inté
zett levelében a következőképen vélekedik a talajok osztályozásáról:
„A talajokat oly sokféle szempontból lehet és kell vizsgál
nunk, hogy biztosan balsikert aratnánk, amennyiben nemzetközi
*) Lásd: Második rész 16. sz. előadás.
*1 Lásd : Második rész 17. sz. előadás.
megegyezésről van a szó, ha valamennyit egy procrustesi ágyon erővel akarnánk elrendezni. Vegyük például azt az osztályozást, melyet R a m a n n a d a z ő kitűnő talajismerettani könyvében. Pél
dának okáért Kalifornia számos talaját lehetetlen volna az ő osz
tályaiba vagy a S z i b i r c e v tizenhárom osztályának egyikébe be
sorolnom. Minden egyes régió sajátos viszonyai mélyen befolyá
solják a megfigyelőt és arra indítják, hogy az egyes régiók saját osztályozását fogadja el. A talajvizsgálat terén dús tapasztalataim vannak a bő esőzésű és a száraz zónákban egyaránt s ezek alap- ján az általános osztályozást illetőleg legjobbnak találom a külön
böző szempontok felsorolását, melyekből a talajok megítélhetők, úgy amint ezt könyvem első fejezetében ki is mutattam. A régi, az helytálló, a colluviális és az alluviális talajokra való felosztás nélkü
lözhetetlen, de e három természetes osztályban bennfoglaltatnak majd
nem mindazon talajosztályok, melyeket R a m a n n és S c h i b i r t- z e f f említenek. A gyakorlati gazda földjeit mindig nehéz és könnyű földekre, vagy agyagos, vályogos és homokos talajokra fogja felosz
tani ; ezek mindegyikében pedig szintén bennfoglaltatik majdnem minden talajosztály, melyet a kutatók említenek. A „United States Soil Survey“, jobban mondva ennek vezetője W h i t n e y , állított fel egy procrustesi ágyat, melyen határozott, sőt határozatlan fizikai összetételű talajokat is rendezett el több száz helyi elnevezés alatt;
s ez körülbelül a legképtelenebb és legcélszerutlenebb osztályozás, melyet valaha alkalmaztak. Másrészt bizonyos nem általánosan ér
vényes megkülönböztetések helyenkint nagyon fontosak lehetnek, melyeknek ugyan általánosságban semmi fontosságuk nincsen. Ezek az elnevezések gyakran egyszerűen csak azon alapulnak, milyen a talaj színe, pl. fekete, vörös, szürke vagy fehér, pedig ezek művelhetőségi értékében óriási különbségek vannak az egyes külön területek szerint. Továbbá nagyon természetes és szükséges a száraz és a nedves régióbeli talajokra való felosztás, melyekben össze vannak foglalva az összes elképzelhető vegyi és fizikai össze
tételű talajok. Csodálatos, hogy a talajfajoknak a világszerte alapvető fontosságú nedves és száraz régiók szerinti felosztását egészen a leg
utóbbi időkig mellőzték, s hogy még az oly kitűnő megfigyelő is, amilyen Wohltmann, a száraz régióbeli talajfajokat subtropikus talajfajokként említi, holott legalább is vegyi szempontból ez a két talajfaj egyenesen ellentétes helyet foglal el és a talajképződésnek két különböző ter
méke. Míg a száraz talajok egyáltalában nem, vagy csak igen cse
kély mértékben voltak víz általi kilúgozásnak kitéve, addig a tropikus
talajok állandóan a legnagyobb mértékben lúgoztatnak, s ennek következtében oly szegények növényi tápanyagokban, hogy a száraz régiókban meg sem kisérelnők megmívelni őket.
Mindezen szempontokat tekintetbe véve azt hiszem, hogy a konferenciának inkább értelmes módosításokról kellene gondoskodnia az egységes osztályozások helyett. Egv tökéletes talajleírásban meg kell állapítani a talaj előfordulási módját, a természetes növényzetet, terme
lési tulajdonságait és azt, mennyire alkalmas a gabonaneműek terme
lésére. Sem vegyi, sem fizikai, seni genetikus, sem más egyes szem
pontból nem lehet kellő pontossággal meghatározni egy olyan komplex-anyagot, mint amilyen a talaj, mely nem tétlen tömeg, hanem olyan mint állandó tevékenységben levő chemico-physikai és biológiai laboratórium. Ilyen dolgoknál minden bizonynyal szük
séges, hogy a meghatározásoknál egybe legyen foglalva a legtágabb- körű áttekintés a minden egyes szempontból való legrészletesebb kutatással. Ez az oka annak, hogy szóban forgó munkámban meg sem kíséreltem semmiféle táblázatos talajosztályozást.
Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek jelen érdekes konferen
ciájukon, de remélem, hogy amit írtam, egy-egy eredményes vitának bizonyos mértékben alapjául szolgálhat,
és vagyok legőszintébb tisztelője Hilgard E. W.
Wahnschaffe
F. a következő határozati javaslatot terjeszti elő:
„Kérje fel az első nemzetközi konferencia Lóczyt, hogy az egyes államok illetékes miniszteréhez, kinek a geológiai agronomiai térképfelvételek hatáskörébe tartoznak a következő sorokat intézze:
Van szerencsém Nagyméltóságodnak a Magy. Kir. Geológiai Intézet meghívására f. évi április havában egybegyűlt első nemzet
közi agrogeologiai értekezlet tárgyalásainak beszámolóját megküldeni.
Tekintettel arra, hogy ezen tárgyalások célja a geologiai-agro- nomiai térképezési módszerek nemzetközi egységesítése, továbbá a talajok szabadban és laboratóriumokban való megvizsgálása volt, a minek révén a konferencia a gyakorlati mezőgazdaság érdekeit lényegesen előmozdította; kérjük Excellenciádat, támogassa az érte
kezletet e törekvéseiben azáltal, hogy képviselőt küld ki a jövő évben (1910) Stockholmban tartandó nemzetközi geológiai kongresz- szussal kapcsolatosan tervezett második nemzetközi agrogeologiai értekezletre“.
Wahnschaffe
F. hangsúlyozza, hogy nem akarja azagro-geológiát állandóan a geológiai kongresszusokhoz kötni, de fel sze
retné használni az alkalmat, mint azt a glaciologusok, petrografusok stb. tették, mivel a geológiai kongresszuson számos szakértő talál
kozik s kivánatos, hogy az érintett kérdéseket minél előbb tovább tárgyalhassák.
R a m a n n E. indítványozza annak hangsúlyozását, hogy a jövőben ne évről-évre, hanem a körülményekhez képest minden
4—5 évben tartassák agrogeologiai értekezlet.
M u r g o c i G. M. akiküldendő szaktudósok névsorának össze
állítását kívánja.
L ó c z y L. nem helyesli, hogy mintegy előírják az egyes kor
mányoknak, kiket küldjenek k i; az ő véleménye szerint legfeljebb meghívások történhetnek.
M r a z e c L. csatlakozik L ó c z y nézetéhez.
Treitz P.
azt hiszi, hogy legalább ismertetni kellene a kormányokkal azoknak neveit, akik agrogeologiával foglalkoznak, s akiket az idei kongresszus a kiküldendő nemzetközi bizottságba be
választott.
W a hn s c h a ff e F. véleménye szerint ajánlani lehetne, kik kül
dessenek ki.
Elnöklő G o r j a n o v i c - K r a m b e r g e r azt ajánlja, hogy az erre vonatkozó döntést halasszák el a záróülésre, az ajánlat végleges megfogalmazására pedig L ó czy L., Ra ma n n E. és
Wahnschaffe
F. kéressenek fel.
I n k e y B. megismételi fentebbi javaslatát, hogy t. i. a homogén talajok kerületek szerinti összevonásával mindenekelőtt átnézeti tér
képek készüljenek, azután az egyes kerületek kisebb, különösen jel
lemző területeit kell részletesen felvenni és egyszersmind kísérleti állomásokat is kell szervezni.
M r a z e c L. kijelenti, hogy már az előbbi szaküléseken kitűnt, hogy erre vonatkozólag a konferencia összes tagjainak véleménye megegyezik.
L ó c z y L. megjegyzi, hogy Magyarországon és Romániában az állam átenged egy-egy birtokot megbízható birtokosoknak, hogy ott parasztmintagazdaságot rendezzenek be. Ezek a birtokok külö
nösen alkalmasak volnának az I n k e y B. által javasolt részletfelvé
telek céljára. Ezen esetleg több száz hold kiterjedésű parasztminta- gazdaságokon lehetne a kísérleti állomásokat a többi rokon tudományág bevonásával létesíteni, ami a kormánynak is kedvére volna és az agrogeologia ügyét helyes irányba terelné.
M u r g o ci G. M. megjegyzi, hogy Romániában máris három
féle térkép készült az ő módszere alapján, u. m. átnézeti és részletes térképek, továbbá egészen részletes tanulmányok; és egyes jellegzetes talajterületeken állami birtokok létesittettek. M u r g o c i szintén ebben látja az átnézeti térképek és monográfiák készítésének legkedvezőbb megoldását.
L ó c z y L. konstatálja a teljes megegyezést, különbség csak abban van, hogy míg Romániában állami birtokok, addig Magyar- országon magánbirtokok szolgálnának a részletkutatások alapjául.
G o r j a n o v i c - K r a m b e r g e r K. elnök indítványozza, hogy a határozathozatal a záróülésre halasztassék, Arad városának pedig szíves vendéglátásáért köszönetét mond.
Ülés vége 8 1/, órakor.
Záróülés
1909. április 23. d. e. 9 órakor a magy. kir. Földtani Intézet előadó-termében.
Elnökök: L ó c z y L., M i k l a s z e v s k y K. é s S c h u c h t F r . A m. kir. földmívelésügyi minisztérium részéről Förster Kálmán miniszteri tanácsos jelent meg.
L ó c z y L. elnök a záróülést a következő szavakkal nyitja meg francia nyelven:
U raim !
Üléseink végére érkezve engedjék meg, hogy az első nem
zetközi agregeologiai értekezlet végleges berekesztése előtt nehány szót intézzek Önökhöz németül, mely nyelv ezen tíz nap alatt főérint
kezési eszközünkül szolgált.
Uraim I
Üléseink végére érkezve örömmel és megelégedéssel észlel
hetem, hogy az első nemzetközi agrogeologiai értekezlet sikerrel járt. Nem csekély kétely és aggodalom érzésével küldöttük szét meghívóinkat, vájjon megtudjuk-e nyerni szaktársaink hozzájáru
lását. Igyekezetünket várakozáson felüli siker koronázta. Nagyszámú előkelő tudós tisztelte meg értekezletünket látogatásával és az egyes államok kormányai is elküldötték képviselőinket. Önök tapasztal
hatták Uraim itt Budapesten és mindenütt Magyarhonban, ahová csak a nagy-magyar-alföldi tudományos kirándulásunkon eljutot
tunk, hogy Önöket szívesen látott vendégnek tekintették és egész
Magyarország megtisztelve érezte magát Önöknek az értekezleten való részvétele által.
Üléseink eredményei nevezetesek. A nagy programmot, bár korlátolt idő alatt, de teljes egészében elintéztük. Nem maradt más hátra, minthogy mai napirendünk értelmében megbeszéljük azon javaslatokat, melyek az annyira tanulságos előadásokon és vitákon felmerültek.
L ó c z y L. elnök szétosztja az értekezleten H o r u s i t z k y H. :
„ Újabb adatok a lősz és a diluvialis molluszka fa u n a ismeretéhez“
c. dolgozatát.
Wahnschaffe
F .: Mindig világosabban mutatkozik, hogy a kongresszusok között nem szabad hosszú időközöknek lennie. Előadó ezért ajánlotta, hogy a legközelebbi találkozást a jövő évre Stockholmba tűzzék ki. Ezért azonban az agrogeologiai konferenciákat nem kell állandóan a geológiai kongresszusokhoz csatolni, ezt maga
Wahnschaffe
sem tartaná célszerűnek. A kitűzött célok elérése érdekében bizottságot kell kiküldeni. Barátságos megbeszélés alapján összeállították azoknak a szaktudósoknak névsorát, kik hivatottaknak látszanak arra, hogy további együttműködésre meghívassanak. A névsor természetesen nem teljes, mert a felsoroltakon kívül még számosán részt fognak venni a kongresszuson.
Treitz P. felolvassa az ajánlottak névsorát:
Anglia:
1. Hall A. D ... H a r p e n d e n .
2. V oelcker J. A...L o n d o n. Auastria:
3. C o m u F. . . ... L e o b e n .
4. H ibsch J ...T e t s c h e n - L i e b w e r d a .
5. K opecky J ...P r a g .
6. K ossm at F r ...W i e n . 7. M iczynski K ... . . . . D u b l a n y .
8. Rosival A ...W i e n .
í). S to k lasa J ...P r a g .
B elgium :
10. d ’A ndrim ont R...L i e g e. 11. Leplae E d m ...L o u v a i n. 12. V an der V a e r e n ...B r u x e l l e s .
Brasilia:
13. H u ssa k E...d e J a n e i r o .
Bulgária:
14. B ontschew G ...S o f i a .
Dánia:
15. M adsen V ...K o p e n h a g e n .
16. M üller S ... * 17. Rördam K ... „
Észak-Amerikai Egyesült Államok:
18. H ilgard E. W ... . B e r k e l e y . (Cal.) 19. Ja g g ar F. A ...B o s t o n ( M o s s . )
20. Loughridge R ...B e r k e l e y . (Cal.) 21. W h itn ey N ...W a s c h i n g t o n .
Franciaország:
22. C arnot A ...P a r i s .
23. Delage A ... M o n t p e l l i e r .
24. G arola C. V...C h a r t r e s .
25. Gentil L. . . . - ...P a r i s .
26. L agatu N... . . M o n t p e l l i e r .
27. P agnoul M. A ... A r r a s .
H ollandia:
28. van B aren I...W a g e n i n g e n .
29. van Bem m elcn J. F ...» D e l f t .
Japán:
30. Inouye K ...T o k y o .
Magyarország:
31. E m szt K . . ...B u d a p e s t .
32. Inkey B. . ...T a r ó d h á z a .
33. ’Sigm ond E ... . . . B u d a p e s t .
34. Treitz P ... . „ Horvát-Szlavonország:
35. G orjanovic-K ram bergcr K ...Z a g r e b .
36. S án d o r F ... w M exioo:
37. A guilera J. G ...M e x i c o .
Ném etország:
38. F leisch er dr. ...B e r l i n .
39. G ans R. . . . . . . . . . „
40. K aiser E ...G i e s s e n .
41. R am ann E...M ü n c h e n .
42. S au er A ...S t u t t g a r t .
43. S chottier W ...D a r m s t a d t .
44. W a h n sc h affe F ...B e r l i n .
N eu-Z eeland:
45. Bell J. M. ...W e l l i n g t o n .
N orvégia:
40. B jörlykke K. 0 ...A a s .
47. R eusch H. H...K r i s t i a n i a .
Olaszorszá g :
48. A ppiani N ...P e r u g i a .
49. V in assa de R edny P. E ... „ Oroszorszá g :
50. G linka K. D ...N o v a j a - A l e x a n d r i a .
51. K ossovits P ...St. P e t e r s b u r g .
52. K urilov A ...J e k a t e r i n o s l a v .
53. N abokich A. J ... O d e s s a .
54. O totzkij P. V ... St. P e t e r s b u r g .
55. V yssockij N. K ... „ Portugalia:
56. Choffat P ...L i s s a b o n .
Románia:
57. M razec L...B u k a r e s t .
58. M urgoci G. M ... „ 59. Z ah aria N ... *
8oh w eis:
60. F rü h J ...Z ü r i c h
Svédorszá g :
61. A nderson J. G ... . S t o c k h o l m .
82* A tterberg A ...K a l m a r .
Szerbia:
63. R a d o v a n o v i c ...B e l g r a d .
Wahnschaffe
F. felolvassa végérvényesen megfogalmazott javaslatát:„Az első nemzetközi agrogeologiai konferencia felkéri Lóczy Lajost, hogy az egyes államok illetékes miniszteréhez, kinek a geo- logiai-agronomiai térképfelvételek hatáskörébe tartoznak, — a követ
kező sorokat intézze:
Van szerencsém Nagyméltóságodnak a magy. kir. Földtani
‘Intézet meghívására f. év április havában egybegyűlt első nemzetközi agrogeologiai értekezlet tárgyalásainak beszámolóját megküldeni.
Tekintettel arra, hogy ezen tárgyalások célja a geologiai-agro- nomiai térképezési módszerek nemzetközi egységesítése, továbbá a talajok szabadban és laboratóriumokban való megvizsgálása volt, aminek révén az értekezlet a gyakorlati mezőgazdaság érdekeit lénye
gesen előmozdította; kérjük Nagyméltóságodat, támogassa az érte
kezletet törekvéseiben azáltal, hogy képviselőt küld ki a jövő évben (1910) Stockholmban tartandó nemzetközi geológiai kongresszussal, kapcsolatosan tervezett második nemzetközi agrogeologiai értekezletre.
Ezek a konferenciák a jövőben a szükséglet szerint minden 4—5-ik évben üléseznének. Az első konferencia bizottságot választott s kéri Excellenciádat kegyeskedjék a kiküldendők megválasztásánál a mellékelt névsort tekintetbe venni.“
A konferencia ezt az ajánlatot határozatként elfogadja.
Treitz P.
felolvassa a nemzetközi agrogeologia bizottság munkatervét:„A nemzetközi konferencia szükségesnek találja, hogy egy idő
höz nem kötött kiadványsorozatban összefoglaltassanak mindazon dolgozatok, melyek általános talajismereti érdekkel bírnak. Ezen kiválo
gatott, már megírt s a jövőben kiadandó munkák mint „Az agro
geologiai bizottság memoirjaiu volnának kiadandók. Fontos talajisme
reti munkák gyűjteményének kiadása a tudományra általában, a mező és az erdőgazdaság, továbbá a szőlőművelésre különösen nagy fon
tossággal és gyakorlati értékkel bir. A nagy gyakorlati jelentőségre való tekintettel reméljük, hogy egy állam, — melyben a mező- és erdő- gazdaság fontossággal bir — sem fog elzárkózni ezen közlemények kiadatási költségeihez való hozzájárulástól. Ha minden állam egyelőre 600 K-val járul hozzá, akkor ez 18 államot számítva 10,800 K-t tesz ki, miáltal a közlemények megjelenése az első évben biztosítva van.
Ez idő szerint sok közlemény jelenik meg oly nyelveken, melyek kevéssé hozzáférhetők (orosz, svéd, norvég, román stb.). Mindezeket kívánatos lenne lefordítani s három nyelven: németül, angolul, fran
ciául kiadni. A 10,800 K-ból fizetendők a fordítások, a tisztelet
díjak, a nyomtatványok stb.
A memoirok kiadásának vezetésére egy titkár választandó, aki szakember ugyan, de nem állami tisztviselő, ki egész idejét lelkesedés
ből az ügynek szentelheti s amellett angolul, németül és franciául tud. — Erre 1 n k e y B é l a urat ajánlhatjuk.
Az összes munkákat egy szűkebb bizottság választaná ki, mely
ben, minden részletkérdést egy-egy specialista képviselne.
Ezen memoirok első kötete az első nemzetközi agrogeologiai értekezlet beszámolója lesz.
2. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy. a Stockholmban tar
tandó nemzetközi geológiai kongresszuson egy agrogeologiai szak
osztály alakitlassék. Az 1909— 10. esztendőre következő kérdések terjesztetnek elő kidolgozásra, mint a legfontosabbak:
a) Megegyezés egy nemzetközi agrogeologiai térkép előállítására.
b) Talajnemek osztályozása és elnevezése.
c) Talajtípusok meghatározási módjai az átnézeti térkép céljaira.
d) Módszerek a kolloidális anyagok meghatározására a talajokban.
e) A talaj biológiája.
0 A talaj hydrologiája.
Általános hozzájárulásával fen ti indítványok elfogadtatnak.
Wahnschaffe
F. felkéri L ó c z y L. igazgatót, hogy lépjen érintkezésbe a XI. nemzetközi geológiai kongresszus végrehajtó bizottságával egy agrogeologiai szakosztály felállítását illetőleg.
1 n k e y B. megköszöni a beléje helyezett bizalmat és késznek nyilatkozik a megtisztelő megbízatásnak eleget tenni.
A n d r i m o n t R .: Javaslatot tesz, hogy ki kell kutatni, mikép kering a víz kapilláris, felületi és gőzállapotban a különböző talaj
típusokban (al- és feltalaj). Ezen kérdést különösen azon szempont
ból kell tárgyalni, miképen szerepel a víz mint az oldott szilárd és a gázállapotú növényi tápanyagok hordozója. Ebből a célból megfigyelé
seket kell végezni a csapadéknak az ismét elpárolgó, elfolyó, illetve beszivárgó víz mennyiségéhez való viszony kiderítésére.
Azon tényezők, melyek ezen viszonyt befolyásolják és különösen tárgyalandók, a következők:
a) A fel- és az altalaj fizikai és ásványtani tulajdonságai (a talajalkatrészek térfogata és alakja).
b) A fel- és az altalajban preexistáló vízmennyiségek viszonya.
c) A légkörnek és a fel- és az altalaj pórusaiban levő levegő
nek hygrometrikus viszonya.
d) A légkörnek, a fel- és az altalajnak hőmérséklete.
e) Uralkodó szelek.
g) A növényzet.
Megállapítandó volna a felületileg és a kapillárisán elfolyó víz- mennyiség törvényszerűsége ; nevezetesen a víznek különböző kerin
gési sebessége kapilláris, felületi és gáz állapotban a fenti (a—g) té
nyezőkkel kapcsolatban.
Uyen megfigyeléseket kellene eszközölni, hogy meghatározhassuk:
1. Miként és mily viszonyban van a viz a fel- és az altalajban;
miként és mily viszonyban kerül vissza a víz a légkörbe (I. u. n.
kicserélődési periódus).
2. Mily gyorsasággal jut el a víz az altalaj teljes abszorbtiója után az első szabad vízfelülethez (II. u. n. átszivárgási periódus).
3. Miként kering a víz a vizet tartalmazó szintben (III. u. n.
kapilláris keringési periódus).
4. Mily körülmények között járul hozzá egy szabad szintnek a vize a növénytápláláshoz (ekkor a három periódust már nem lehet egymástól elválasztani).
A víz keringésének vizsgálatából levezetendő, hogy miképen és az al- és feltalajnak melyik régióiban történnek oldások és újbóli lecsapódások.
L ó c z y L. elnök üdvözli az érdekes javaslatot. Ezen kérdést még nem tárgyalták ennyire összefüggően, bár ez irányban Ko p e c z k y J. is dolgozott már.
Treitz P.
megjegyzi, hogy U jj J. már 1901-ben, tehát K o p e c z k y előtt is foglalkozott ezen kérdéssel és pedig az arad- megyei ármentesitő és belvízszabályozó társulat belvízárterének osztályozása alkalmával végzett felvétele keretében.
L e p 1 a e E. csatlakozik Andrimont javaslatához.
( D a r á n y i I g n á c földmívelésügyi m. kir. miniszter úr Ő Exc.
megtiszteli a záróűlést megjelenésével.)
L ó c z y L. elnök emlékeztet arra, hogy a viz kérdése a geo
lógust mindig a legnagyobb mértékben érdekelte. Igen logikus, hogy az agrogeologia is tekintetbevegye a vizet az összes megjelenési formáiban.
Az értekezlet Andrimont javaslatát elfogadja.
1 n k e y B. emlékeztet arra, hogy ő már az Aradon tartott ülésen az agrogeologiai térképezést illetőleg egy javaslatot terjesztett elő, melyet ő most közkívánatra az értekezletnek a következő formában terjeszt elő:
„A Budapesten ülésező első nemzetközi agrogeologiai értekez
let kívánatosnak tartja, hogy az agrogeologiai térképezés elsősorban
átnézeti módon történjék a meglevő geológiai térképek alapján és kis léptékben (körülbelül 1 : 200,000) adassék ki. Az ezen vizsgálatok alapján többé-kevésbé egyneműen megalkotottnak felismert területe
ken alkalmas birtok-komplexumok keresendők ki, melyek jellegzetes talajkifejlődéssel bimak. Ezek behatóan, nagy léptékkel térképezen- dők. Ezen részletfelvételek a talajvizsgálatoknál szereplő összes tudományágakat egyesítenék abból a célból, hogy a talajvizsgálatok eredményei tudományosan vezetett termelési kísérletekkel ellenőrizve és megerősítve az illető egynemű területgazdáinak hasznára váljanak“.
I n k e y B é l a úgy véli, hogy ezen felfogás, mely a talajvizs
gálat természetéből következik, sokoldalú visszhangra talál. A talaj- vizsgálat nem egységes tudomány, hanem számos tudomány határán fekszik s azok közreműködése nélkül nem érhet el eredményeket.
A rokon tudományágak közreműködésére kitűnő alkalmat nyújtaná
A rokon tudományágak közreműködésére kitűnő alkalmat nyújtaná