ÉS KLINIKAI HATÉKONYSÁG – ÁTTEKINTÉS
9. N EVELÉSTUDOMÁNYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSOK
Mind az Amerikai Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság beépítette a nép-egészségügyi programjába a mindfulness intervenciókat. Az éber tudatosság medi-tációt széles körben használják a klinikai vonalon, de az egészséges, hétköznapi ember számára is hasznos elõnyökkel bír, amelyeket mindkét ország igyekszik elérhetõvé tenni minden állampolgár számára. Felismerve nevelõ és ezáltal preven-tív hatását, az MBSR számos népegeszsgégügyi központban elérhetõ, az Egyesült Királyságban a Nemzeti Népegészségügyi Hivatal ingyenesen elérhetõvé tette a programot, és további, támogatott képzések indításán dolgozik (NHS 2011).
Magyarországon egyelõre csak néhány privát központban érhetõ el – és sajnos csupán a részvétel megtérítése esetén – az éber tudatosság meditáció.
A magyar lakosság egészségügyi állapota a nemzetközi összehasonlításokban kedvezõtlen, jelentõsen elmarad az európai átlagtól – olvasható az Országos Egész-ségügyi Intézet honlapján és népegészEgész-ségügyi programjában is (OFNI 2011).
Magyarország vezetõ haláloka valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, amely 2007-ben 66.547 ember életét követelte, ezzel mintegy a halálokok feléért felelõs. Mindezek hátterében a fõ rizikófaktor a helytelen táplálkozás, a sportolás hiánya és a krónikus stressz, amely a koleszterin lerakodásához vezet. Továbbá
„a népesség jelentõs részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való meg-birkózás képessége, széleskörûen elterjedtek a lelki egészség zavarai” (OFNI 2011).
OSPINAet al. (2007) egy szisztematikus áttekintésben az éber tudatosság alapú stresszcsökkentõ módszerek elterjesztését javasolja. Az MBSR-gyakorlatok a fen-tebb említett megbetegedések és stressz kezelésére egyaránt alkalmasak. Bizo-nyított, hogy a meditáció gyakorlása javuló kognitív funkciókhoz vezet, és a rend-szeresen meditálók magasabb szubjektív jóllétrõl számolnak be, mint a meditációt nem gyakorlók. A módszer népszerûvé tétele, az emberekkel való megismertetése, majd annak elsajátítása lehetõvé tenné, hogy a technikát elsajátított emberek saját egészségükre és szellemi jóllétükre vigyázzanak. Az intervenció költséghatékony-nak tekinthetõ, különösen más pszichoterápiákkal összehasonlítva. A nyolchetes, ébertudatosság-alapú kezeléseket csoportokban végzik, így egy terapeuta egy-szerre több résztvevõvel is tud foglalkozni, majd miután tagok a kurzust befejezték, önállóan tudják tovább gyakorolni az elsajátított módszereket. Így ha a mindfulness meditáció mindenki számára elérhetõvé válna Magyarországon, akkor egy olyan kezeléshez juthatnának a rászorulók vagy egyszerû érdeklõdõk, amely belátható idõn belül elsajátítható, nem követel meg nagy és rendszeres anyagi befektetést, önállóan fenntartható, és megelõzõ jelleggel bír számos mentális megbetegedéssel szemben. A mindfulness meditáció és egyéb, ébertudatosság-alapú terápiák emel-lett fejlesztik az olyan emberi értékeket, mint az empátia, tolerancia, tisztánlátás és introspekció. A módszer iskolai környezetben való bemutatása, a testgyakorlás kötelezõvé tétele beláthatatlan pozitív hatással bírna az eljövendõ generációk számára.
Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 153
I
RODALOMJEGYZÉKBAILY, N. (1773): An universaletymological English dictionary.London.
BENSON, H. (1982): The relaxationresponse: history, physiologicalbasis and clinicalusefulness.
ActaMed. Scand,660.
BENSON, H.–BEARY, J. F.–CAROL, M. P. (1974): The relaxationresponse. Psychiatry, 37. 37–46.
BHIKKHU BODHI (1998): The Noble Eightful Path http://en.wikipedia.org/wiki/Noble_eightfold _path#cite_ref-51. (Letöltés ideje: 2012. február 4.)
BISHOP, R.–LAU, M.–SHAPIRO, S.–CARLA, L.–ANDERSON, N.–CAMODY, J.–SEGAL, Z.–ABBEY, S.–SPECA, M.–
VELTING, D.–DEVINS, G. (2004): Mindfulness: Aproposedoperationaldefinition. Clinical Psychology: Science and Practice,11, 3. 230–241.
BOND, K.–OSPINA, M.B.–HOOTON, N.–BIALY, L.–DRYDEN, D.M.–BUSCEMI, N.–SHANNAHOFF-KHALSA, D.–
DUSEK, J.–CARLSON, L.E. (2009): Defining a complexintervention: The development of demar-cationcriteriafor „meditation”. Psychology of Religion and Spirituality,1, 2. 129–137.
BOWEN, S.–WITKIEWITZ, K.–DILLWORTH, T. M.–CHAWLA, N.–SIMPSON, T. L.–OSTAFIN, B. D.–LARIMER, M. E.–
BLUME, A. W.–PARKS, G. A.–MARLATT, G. A. (2006): Mindfulnessmeditation and substanceusein an incarceratedpopulation. Psychology of Addictive Behaviors,20, 3. 343–347.
BROWN, K.–WARREN; R.–RICHARD, M. (2003): Mindfulness is an attribute of consciousness long believed to promote well-being. Journal of Personality and SocialPsychology,84, 4. 822–848.
CARMODY, J.–BAER, R. A.–LYKINS, E. L. B.–OLENDZKI, N. (2009): An empiricalstudy of themechanisms of mindfulnessin a mindfulness-basedstressreduction program. Journal of Clinical Psychology,65. 613–626.
CHIESA, A.–SERRETTI, A. (2009): Mindfulness-Based Stress Reduction for Stress Management in Healthy People: A Review and Meta-Analysis. The Journal of Alternative and Complement-ary Medicine, 15, 5. 593–600.
CHIESA, A.–SERRETTI, A. (2011): Mindfulness-based interventions for chronic pain: a systematic review of the evidence. Journal of Alternative and Complementary Medicine.17, 1. 83–93.
COFFEY, K. A.–HARTMAN, M.–FREDRICKSON, B. L. (2010): Deconstructing mindfulness and constructing mental health: Understanding mindfulness and its mechanisms of action. Mind-fulness, 1. 235–253.
CSOMA DE KÖRÖS, A. (1834): A Dictinonary: Tibetan and English. The BaptistMission Press, Circularrd.
CRAVEN, J. L. (1989): Meditation and psychotherapy. Canadian Journal of Psychiatry, 34.
648–653.
DAVIDSON, R. J.–KABAT-ZINN, J.–SCHUMACHER, J.–ROSENKRANZ, M.–MULLER, D.–SANTORELLI, S. F.–
URBANOWSKI, F.–HARRINGTON, A.–BONUS, K.–SHERIDAN, J. F. (2010): Empiricalexplorations of mindfulness: Conceptual and methodologicalconundrums. Emotion, 10. 8–11.
DAVIDSON, R. (2002): Psychosomatic Medicine65. 564–570.
DORJEE, D. (2010): Kinds and dimensions of mindfulness: Why it is important to distinguish them.
Mindfulness, 1. 152–160.
Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 154
Encyclopedia Britannica Online Library (2009): Buddism. http://www.britannica.com /EBchecked/topic/83184/Buddhism (Letöltés ideje: 2012. február 10.)
EVERLY, G.–LATING, J. (2002): A clinical guide to the treatment of human stress response.Plenum, New York. 199.
GOLEMAN, D. (1976): Meditation and consciousness: an Asian approach to mental health. American Journal of Psychotherapy, 30. 41–54.
GRABOVAC, A. D.–LAU, M. A.–WILLETT, B. R. (2011): Mechanisms of Mindfulness: A Buddhist Psychological Model. Mindfulness, 2. 154–166.
GROSSMAN, P.–NIEMANNL.–SCHMIDT, S.–WALACH, H. (2004): Mindfulness-based stress reduction and health benefits: A meta-analysis. Journal of Psychosomatic Research,57, 1. 35–43.
HOFMANN, S. G.–SAWYER, A. T.–WITTA.–OH, D. (2010): The effect of mindfulness-based therapy on anxiety and depression: A meta-analyticreview. Journal of Consulting and Clinical Psychology,78, 2. 169–183.
JOHNSON, W. (1982): Ridingtheoxhome. Beacon Press, San Diego.
KONKOLYM. (2007): On the path of Buddha.Private edition, Budapest.
MILLER, J. J.–FLETCHER, K.–KABAT-ZINN (1999): Three-year follow-up and clinical implications of a mindfulness meditation-based stress reduction intervention in the treatment of anxiety disorders.General Hospital Psychiatry,17, 3. 192–200.
OFNI 2011 = Az Országos Egészségügyi Intézet népegészségügyi programja http://www.oefi.hu/nepeuprg.htm (Letöltés ideje: 2012. február 13.)
OSPINA, M. B.–BOND, K.–KARKHANEH, M. (2007): Meditation practices for health: state of the research.Evidance Report Technology Assessment, 155. 1–263.
OTT, M. J.–NORRIS, R. N.–BAUER-WU, S. M. (2006): Mindfulness Meditation for Oncology Patients:
A Discussion and Critical Review. Integrative Cancer Therapies,5, 2. 98–108.
ROSSANO, M. (2007): Did meditating make us human? Cambridge Archaeological Journal, 17, 1.
47–58.
SAMYUTTA, N. 45. Maggasamuyatta 8.([15]) 1528–29. In: KONKOLY M. (2007) On the path of Buddha.Private edition, Budapest.
SEPHTON, S. E.–SALMON, P.–WEISSBECKER, I.–ULMER, C.–FLOYD, A.–HOOVER, K.–STUDTS, J. L. (2007):
Mindfulness meditation alleviates depressive symptoms in women with fibromyalgia: Results of a randomized clinical trial. Arthritis Care & Research, 57, 1. 77–85.
SMITH, J. E.–RICHARDSON, J.–HOFFMAN, C.–PILKONGTON, K. (2005): Mindfulness-Based Stress Reduction as supportive therapy in cancercare: systematic review. Journal of Advanced Nursing, 52, 3. 315–327.
TONEATTO, T.–NGUYEN, L. (2007): Does mindfulness meditation improve anxiety and moodsymptoms? A review of the controlled research. The Canadian Journal of Psychiatry/La Revuecanadienne de psychiatrie,52, 4. 260–266.
WALLACE, R. K.–BENSON, H.–WILSON, A. F. (1971): A wakeful hypometabolic physiologic state.
Americal Jorunal of Physiology,221. 795–799.
WALSH, R.–SHAPIRO, S. (2006): The meeting of meditative disciplines and Western Psychology:
A mutually enriching dialogue. American Psychologist,61, 3. 225–239.
Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:06 Page 155
WEST, M. (1979): Meditation. British Journal of Psychiatry,135. 457–467.
WINBUSH, N. Y.–GROSS, C. R.–KREITZER, M. J. (2007): The effects of mindfulness-based stress reduc-tion on sleep disturbance: a systematic review. Explore (NY),3, 6. 585–91.
WOOFOLK, R. L. (1975): Psychophysiological correlates of meditaion. Archaeological General Psychiatry,32. 1326–1333.
ZGIERSKA, A.–RABAGO, D.–CHAWLA, N.–KUSHNER, K.–KOEHLER, R.–MARLATT, A. (2009): Mindfulness Meditation for Substance Use Disorders: A Systematic Review. Special Issue: Mindfulness-Related Treatments and Addiction Recovery, 30, 4. 266–294.
ZYLOWSKA, L.–ACKERMAN, D. L.–YANG, M. H.–FUTRELL,J. H.–HORTON, N. L.–HALE, T. S.–PATAKI, C.–
SMALLEY, S. L. (2008): Mindfulness Meditation Training in Adults and Adolescents With ADHD:
A Feasibility Study. Journal of Attention Disorders, 11, 6. 737–746.
Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:06 Page 156