AZ ISKOLÁBAN – A JEHOVA TANÚI EGYHÁZ PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
4. A MÁSIK OLDAL : AZ INTERJÚK TANULSÁGAI A J EHOVA TANÚI TANULÓK SZEMSZÖGÉBÕL
A fentebb említett eltérõ értékrendek és normák a Jehova tanúja diákokon keresz-tül ütköznek. A konfliktusok sokszor évekig a felszín alatt lappanganak, vagy pedig látszólag indokolatlan viselkedésben törnek felszínre. A Jehova tanúi fiatalokon így több lesz a teher, mint egy átlagos tizenévesen, hiszen több oldalról kapják az elvárásokat: míg a többi diák elsõsorban a szülõk, az iskolai elvárások és a kortárs-csoport elvárásai között õrlõdik, addig a Jehova tanúja gyerekeknek az egyházuk által elõírt szabályoknak és kötelezettségeknek is meg kell felelniük. Ráadásul Szocializációs konfliktusok az iskolában – a Jehova tanúi egyház példáján keresztül mikonya107-.qxp 2012.06.19. 18:30 Page 111
komoly dilemmát, belsõ konfliktust okozhat az, ha a kortársak nem fogadják el, sõt, elítélik a Jehova tanúja tanuló által követett alapelveket és vallásos tevékeny-ségeket.
Számos nehezen kezelhetõ helyzetet generál a tanuló számára a pedagógus nem megfelelõ hozzáállása, azonban a Jehova tanúja fiatalok szerint a nyílt ellen-szenvet még mindig könnyebb kezelni, feldolgozni, mint a tanárok bújtatott ellenszenvét. Az egyik fiatal errõl így számolt be: „A magatartásjegyeimet lerontot-ták, hogy nem veszek részt a közösségi tevékenységekben, és ez az osztályfõnök ellenséges érzelmekkel volt irántam. Kijelentette, hogy én nem fogok tudni soha megtanulni írni-olvasni, hogy nem lesz belõlem ember, és ahol lehetett, gáncsot vetett, és a készségtárgyakból rosszabb jegyeket próbált nekem adni. Komoly nehéz-ségnek éreztem, hogy kimondani már nem lehetett, hogy téged azért marasztalunk el, mert nem jössz az ünnepekre, mert nem ünnepeled ezt, azt, amazt, de így a háttérbõl mindig érzékeltették azt, hogy mivel te ilyen különc vagy, ezért ezt így nem fogadom el”.Ez a fajta pedagógusi hozzáállás nem csupán önértékelési problémákat okozhat, de az osztálytársaknak is azt sugallja, hogy a Jehova tanúja tanulót nem szabad elfogadni.
Az interjúkból az is kitûnik, hogy míg a pedagógusoknak viszonylag könnyû tudtára adni a tanuló vallási hovatartozását (fõleg azért, mert ezt általában a szülõk teszik meg), addig a Jehova tanúi fiataloknak komoly dilemmát jelent, hogy kortár-saiknak pontosan mennyit áruljanak el vallásukról. Gyakori a kibúvó keresése, a látszatprogramok szervezése az iskolai ünnepségek és az osztályalkalmak helyett.
Egy gimnazista fiú errõl így számolt be: „Kérdezik ilyenkor, hogy hol vagyok, akkor elmondom, hogy rendszeresen találkozom testvérekkel, meg hogy én ezekben nem nagyon veszek részt, meg ilyenkor úgy van, hogy azért, hogy könnyebb legyen megmagyarázni, hogy hol voltam, általában programot szervezek anyukámmal, hogy ne kelljen hazudni semmiképpen.”
Ugyanakkor fontos kiemelnünk, hogy minden nehézség mellett és ellenére a Jehova tanúi fiatalok pozitív többletként és nem nehézségként beszélnek vallási hovatartozásukról. Emellett pozitív példákat is találunk, amikor a pedagógus a tanuló érdekeit szem elõtt tartva elejét vette annak, hogy a Jehova tanúja tanulót támadá-sok érjék: „Amikor középiskolás lettem, akkor én kezdetektõl fogva felvállaltam, hogy Jehova tanúja vagyok. A szülõk egyébként segítséget nyújtottak, középiskolá-ban és általános iskoláközépiskolá-ban is elmagyarázták a tanárnak, hogy Jehova tanúinak hitnézetei miatt nem fogok részt venni ünnepeken, és adtak is tájékoztató anyagot ehhez a tanárnak. Mondta az osztályfõnök, hogy természetesen tiszteletben tartja, és akkor így fog kezelni engem. Aztán ezt az iskolában is elmondtam. Emiatt soha semmilyen hátrányos helyzet engem nem ért.” Azonban egy ilyen kedvezõnek mondható helyzet sem mindig problémamentes, hiszen szükség van még a Jehova tanúja tanuló megfelelõ hozzáállására, illetve az osztálytársak és az iskolavezetés részérõl is nélkülözhetetlen az elfogadás (MESTERHÁZY2009: 108–110).
Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya107-.qxp 2012.06.19. 18:30 Page 112
5. J
ELZÉSEK A NEVELÉSTUDOMÁNY SZÁMÁRAAz interjúk egyik fontos tanulsága az, hogy a Jehova tanúja tanuló körül kialakuló problémacsoport megoldása jelenleg a tanulónak és pedagógusának küzdelme (ahol mindketten a tanuló érdekeiért próbálnak tenni), rosszabb esetben a tanuló magányos harca. Pillanatnyilag elmondható, hogy nincs egyetlen, üdvözítõ meg-oldás, hiszen a problémák jellege a tanuló személyiségétõl, családi hátterétõl, az osztályközösségtõl, a szülõk rugalmasságától és a pedagógus személyiségétõl függõen igen eltérõ lehet, mégis visszavezethetõ a fent említett problémacsopor-tok valamelyikére. Szerencsére pozitív példákat is találunk, ahol a Jehova tanúja gyermek elfogadásra és megértésre talált a pedagógusnál, azonban itt is felvetõdik a kérdés, hogy nem szükséges-e az alkalmazkodás és rugalmasság a tanuló, a szülõ és a Jehova tanúi egyház részérõl is. Ideális esetben az egyháznak, a szülõk-nek és az iskolának egyaránt nyitnia kellene az új megoldások felé, hogy a tanuló és tanára ne maradjon magára a konfliktusok megoldásában és megelõzésében.
Ugyanakkor további lehetõségek rejlenek a pedagógusképzésben, hiszen ha elõre felkészítjük a leendõ pedagógusokat az új vallásos mozgalmakból érkezõ tanulók esetében várható konfliktusokra, akkor könnyebben észrevehetik a problémákat, és találhatják meg az adott helyzetben üdvözítõ megoldást. Ígéretes fejlemény, hogy a magyarországi Jehova tanúi egyház vezetõsége megkereste kutatócsopor-tunkat, és partnernek mutatkozik ilyen irányú kutatásokhoz, illetve nyitottak a javaslatainkra.
A kutatás eredményes folytatásához még számos megválaszolatlan kérdésre keressük a választ. Íme, néhány ezek közül! Jogilag, etikailag és szakmailag hol húzható meg a határ az egyén szabad vallásgyakorlása, illetve állampolgári és isko-lai kötelezettségei között? Pontosan milyen negatív hatásokat eredményezhet ez a sok oldalról érkezõ elváráshalmaz a Jehova tanúja gyermek szocializációjában, személyiségfejlõdésében? A Jehova tanúja egyház, illetve az iskolavezetés pontosan milyen módon segíthetné a pedagógus munkáját és a gyermek beilleszkedését?
I
RODALOMJEGYZÉKFALUSI. (szerk.) (2003): Didaktika, elméleti alapok a tanítás tanulásához.Nemzeti Tankönyv-kiadó, Budapest.
Fiatalok kérdései (Gyakorlatias válaszok) (1990). Watchtower Bible and Tract Society, Penn-sylvania.
GASSMANN, L. (1998): Jehova Tanúi. Történetük, tanításuk, értékelésük. Evangéliumi Kiadó, Budapest.
DR. HUNYADIL. (1998): Az emberiség vallásai az õskortól napjainkig. Lipták Kiadó, Budapest.
Jehova Tanúi egy évszázad tükrében(2000). Videokazetta, Budapest.
Szocializációs konfliktusok az iskolában – a Jehova tanúi egyház példáján keresztül mikonya107-.qxp 2012.06.19. 18:30 Page 113
Jehova Tanúi és az oktatás (1995). Watch Tower Bible and Tract Society, Pennsylvania.
Jehova Tanúi hivatalos weboldala: http://www.watchtower.org/h/
(Letöltés ideje: 2012. február 26.)
MESTERHÁZYÁ. (2009): Jehova Tanúi. In: MIKONYAGY.–SZARKAE. (szerk.): Új vallásos mozgalmak és a pedagógia – sajátos nevelési problémák az iskolában. Eötvös Kiadó, Budapest.
TONHAIZERT. (2003): Egyetemes egyháztörténelem.Sola Scriptura Teológiai Fõiskola, Budapest.
Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya107-.qxp 2012.06.19. 18:30 Page 114