A MINDFULNESS MEDITÁCIÓ ELÕNYEI ÉS KLINIKAI ALKALMAZÁSA

Az utóbbi évtizedekben a meditáció átalakult egy pusztán misztikus és spirituális küldetésbõl egy empirikusan bizonyított, gyakran más módszerekkel együttesen használt, kiegészítõ módszerré, amelyet számos egészségügyi vagy mentális prob-lémával szemben hatékonyan alkalmaz a modern pszichológia. Így a mindfulness és meditáció gyorsan központi témává vált a tudományos körökben. Az éber tudat gyakorlása preventív kezelésnek bizonyult számos mentális vagy pszichoszoma-tikus megbetegedéssel szemben:

8.1. S

TRESSZCSÖKKENTÉS

GROSSMANNet al. (2004) készített egy metaanalízist, amelyben az ébertudat-alapú stresszcsökkentést (MBSR) és annak más releváns, egészséghez kötõdõ elõnyeit vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy az MBSR valószínûleg segít sokfajta betegségtõl szenvedõnek (krónikus fájdalmak, rák, szívproblémák, depresszió, szorongás), enyhítve a klinikai vagy nem klinikai problémákat.

CHIESA és SERRETTI (2009) metaanalízisükben összesítette a már meglévõ MBSR egészséges emberekre gyakorolt hatását kutató anyagokat. Az áttekintés azt mutatta, hogy mind az MBSR, mind a relaxációs kontrollcsoport enyhült a stressz-szinttrõl számolt be. Emellett, az MBSR képes volt csökkenteni a tépelõdõ gondolkodást, szorongást.

JAINés SHAPIRO(2007) elképzelhetõnek találta, hogy a meditáció csökkenti a zavaró és õrlõdõ gondolatokat és cselekedeteket, így sajátos módon csökkentve a stresszt és depressziót.

GARLAND (2009) szerint az éber tudatosság alapú intervenciók csökkentik a stresszt. A tanulmány amellett érvel, hogy a stressz-szintek csökkennek az inter-venció befejeztével, amely valószínûleg a korábban stresszornak hitt források pozi-tív átértékelésének köszönhetõ.

JHA (2010) szerint egy átfogó meditációs tréning javítja az esélyét annak, hogy a gyakorlott meditáló ellenáll néhány funkcionális problémának, amelyek a magas stresszhelyzetekre jellemzõk.

8.2. S

ZORONGÁS ÉS DEPRESSZIÓ

HOFFMANNet al. (2010) az éber tudatosságra épülõ intervenciók hatékonyságát vizs-gálta. A vizsgálatok közepesen találták effektívnek az éber tudatosság alapú inter-venciókat a szorongásos és depressziós jellegû megbetegedések esetében a nem klinikai mintában. Klinikai mintában az ébertudatosság-alapú intervenciók effek-tivitása robosztus (Hedges g szorongása = 0,97 és depresszió = 0,95). A hatékony-ság értéke nem állt kapcsolatban a kezeléssel töltött órák számával. A mintát féléves utánkövetéssel figyelték meg, amely igazolta a hatás tartósságát.

Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 149

MILLERet al. (1999) kutatásában 22 szorongástól és pánikbetegségtõl szenvedõ résztvevõ állapotát vizsgálták a nyolchetes MBSR-tréning elõtt és után. Három hónapos követésnél a résztvevõk túlnyomó többsége alacsonyabb pontszámot ért el a Beck-skála szorongás és depresszió alskáláin. Egy ezt követõ, hároméves követésnél a résztvevõk többsége bevallása szerint még mindig rendszeresen hasz-nálta a meditációs gyakorlatokat, ez pedig jól példázza azok népszerûségét. A tanul-mány konklúziója szerint az intenzív, ébertudatosság-alapú stresszcsökkentõ inter-vencióknak hosszú távon is megtérülõ hatásuk van, amely sikeres a szorongással élõ emberek kezelésében és segítésében.

TONEATTO és NGUYEN (2007) áttekintette az MBSR-rel kezelt szorongásos és depressziós betegek kezelésének kimenetelét vizsgáló tanulmányokat. Az ered-mények azt sugallják, hogy az MBSR-rel kezelt depressziós és szorongásos betegek kezelésének kimenetele tisztázatlan. Amikor aktív kontrollcsoportok (pl. jóga) áll-tak szemben a mindfulness beavatkozással, nem volt szignifikáns hatékonyságbeli eltérés. Az intervenció pontos gyakorlását és betartását kevés tanulmány vizsgálta, ahol ez fókuszba került, a kapcsolat az éber tudatosság gyakorlása, a depressziós és szorongásos panaszok és szimptómák javulása között eltérõ és inkonzisztens volt. A tanulmány az MBSR-kezelések hatékonyságának megbízhatóságát meg-kérdõjelezi.

8.3. O

NKOLÓGIAI BETEGEK FÁJDALOM

-,

^DEPRESSZIÓ

-

ÉS STRESSZTÜNETEINEK CSÖKKENTÉSE

BROWNet al. (2003) demonstrálta, hogy a rákos betegek hangulati zavarai és stressz-szintje csökkent, míg az ébertudatszintjük nõtt az MBSR hatására. A tanulmány szintén beszámolt a résztvevõk jóllét érzésének emelkedésérõl.

SMITHet al. (2005) az irodalom szisztematikus áttekintése során kritikusan vizs-gálták az MBSR hatékonyságát rákos betegek körében. Az áttekintés rávilágít, hogy az MBSR egy klinikailag értékes, önadminisztrációs beavatkozás rákos betegek számára is.

OTT et al. (2006) cikke egy átfogó irodalmi áttekintést és kritikai vitát nyújt a mindfulness meditáció onkológiai alkalmazásairól (fõleg mell- és prosztatarákos betegek körében). Kilenc tanulmány és öt konferenciaabsztrakt tett csupán eleget a módszertani elvárásoknak, ezeket összevetve a mindfulnessalapú intervenciókat a rákos résztvevõk hatásosnak találták stresszredukcióban, illetve javult jólétük, és betegségüket és saját helyzetüket is jobban kezelték.

8.4. K

RÓNIKUS FÁJDALMAK ENYHÍTÉSE

CHIESTA és SERRETTI (2011) áttekintette a krónikus fájdalmak enyhítésére használt, éber tudatosságot alkalmazó tanulmányokat. A vizsgálódások középpontjában az állt, hogy felmérjék a mindfulnessalapú kezelések hatékonyságát a krónikus bete-gek körében. Tíz tanulmányt vettek górcsõ alá, amelyek megfeleltek a kritériumok-nak. Jelen eredmények nem találták a mindfulness intervenciókat hatékonynak Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról

mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 150

a krónikus fájdalomtól szenvedõ betegek körében. A tanulmány rámutat, hogy a legtöbb cikk alacsony elemszámmal készült, hiányoztak a véletlen mintavételes kutatások, illetve a várólistás kontrollcsoportok nem engedik meg, hogy alapos következtetéseket vonhassunk le, amelyek lehetõvé tennék, hogy az MBSR-t más alternatív terápiákkal hasonlítsák össze.

8.5. F

IBROMYALGIÁS BETEGEK DEPRESSZIÓS TÜNETEINEK CSÖKKENTÉSE SEPHTONet al. (2007) egy randomizált és kontrollált vizsgálatban a kilenc hét hosszú MBSR-intervenció depresszócsökkentõ hatékonyságát vizsgálta 91 fibromyalgiás (izomfájdalommal járó betegség) nõ esetében (kísérleti csoport: kezelésben részt-vevõk, 51 fõ, kontrollcsoport: várólistás, 40 fõ). A tanulmány eredménye szerint az MBSR-rel kezelt fibromyalgiás csoportnak javultak a depresszív tünetei a várólistás kontrolcsoporttal szemben.

8.6. M

EGNÖVEKEDETT IMMUNVÁLASZ

DAVIDSON és KABAT-ZINN (2002) egy randomizált, kontrollált tanulmányban nyolc-hetes MBSR-tréningen részt vett, egészséges emberekbõl álló csoport agyi aktivitá-sát és immunrendszerbeli változásait vizsgálta. 25 személy vett részt a kísérleti és 16 a „várólistás” kontrollcsoportban. Az agyi aktivitást a tréning elõtt, a tréning befejezésekor, majd 4 hónappal a nyolchetes program után vizsgálták, és a prog-ram befejeztekor influenza elleni védõoltást kaptak. Az eredmények elõször mutat-tak ki aktivizációt a bal agyfélteke alsó részén. Emellett az immunrendszer vizsgá-latakor megnövekedett immunválaszt találtak: az influenzavakcina által beoltott, az MBSR-tréningen résztvetteknek szignifikánsan megnövekedett antitestképzése volt szemben a nem meditálókkal, akik a várólistás kontrollcsoportban vettek részt.

A megnövekedett bal alsó oldali aktivitás mértéke a résztvevõk agyában arányosan bejósolta az antitestek mennyiségének termelõdését. A tanulmány tehát a rövid ideig tartó mindfulnessterápia hatását vizsgálta az immunrendszerre. Az eredmé-nyek arra engednek következtetni, hogy az éber tudatosság gyakorlása pozitívan hat az immunrendszer mûködésére.

8.7. D

ROGGAL VALÓ VISSZAÉLÉSEK KEZELÉSE

ZGIERSKA et al. (2009) a kábítószeraddikcióban szenvedõkkel foglalkozó tanulmá-nyokat tekintette át, ahol az érintetteket éber tudatosság alapú terápiákkal kezel-ték. A módszertani elvárásoknak 25 tanulmány felelt meg. Habár a korábbi tudo-mányos álláspont szerint a mindfulnesskezeléseknek hatékonynak kellett bizonyulniuk a drogtól függésben lévõk körében, ez a szisztematikus áttekintés nem igazolta az elvárásokat. Ennek egyik oka az lehet, hogy a tanulmányok között jelentõs módszertani eltérések álltak fenn, továbbá nem részletezték, hogy milyen típusú drog esetén számoltak be az emberek kedvezõ eredményrõl. A jövõben

Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 151

az ezzel foglalkozó tanulmányokat körültekintõbben, nagyobb résztvevõi csoport-tal kellene, hogy lebonyolítsák, hogy lehetségessé váljon felismerni, mely szerek esetén tud hatékonyan fellépni az ébertudatosság-terápia.

BOWENet al. (2006) Vispassana-meditációt (buddhista, mindfulnessalapú medi-táció) használtak elzárt és bebörtönzött, függõ betegek körében. A meditáció gya-korlása alternatívaként szolgált a raboknak, akik nem akartak részt venni a hagyo-mányos kezelésekben. A tanulmány eredményesnek találta a kezdeményezést:

a Vispassana-meditációt gyakorlók szabadulásuk után kevesebb alkoholt, marihuánát vagy cracket/kokaint használtak, összehasonlítva a kontrollcsoporttal, amely szokásos addikciós elvonási kezelésben vettek részt.

8.8. A

LVÁSZAVAROK

WINBUSH, GROSS és KREITZER (2007) szisztematikus áttekintése az MBSR-rel kezelt alvászavarokról 38 cikket talált, amelybõl hét felelt meg az elõzetes kritériumok-nak. Ezek közül négy, de nem kontrollált tanulmány azt találta, hogy az MBSR-tré-ning szignifikánsan javítja az alvás minõségét és hosszát az alvászavarokkal küsz-ködõk körében. A maradék három kontrollált tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a kontroll- és exploratív csoportok között. Az eredmények további, kontrollált kutatások szükségességének igényét vetik fel a területen.

8.9. H

IPERAKTÍV FIGYELEMZAVAR

– A

TTENTION DEFICIT HYPERACTIVITY DISORDER

(ADHD)

ZYLOWSKAet al. (2008) az éber tudatosság meditáció és az ADHD potenciális alkal-mazását vizsgálta, hogy kiegészítõ, esetleg alternatív kezelést találjon a bevett, gyógyszeres kezelés mellé. A tanulmány célja egy nyolchetes MBSR-program meg-valósíthatóságának tesztelése volt a 8 kamaszkorú és 24 felnõtt ADHD-s résztvevõ esetében. A résztvevõk többsége elvégezte a nyolchetes kurzust, amellyel elége-dettek voltak. A tanulmány eredményei alapján a résztvevõknek javult az állapo-tuk, csökkent ADHD-s tünetekrõl számoltak be a képzés végeztével. A figyelmet és kognitív inhibíciót vizsgáló feladatokon jobban teljesítettek, és kevesebb szorongá-sos és depressziós tünetrõl számoltak be. Az eredmények azt sugallják, hogy az ADHD-s betegek alkalmasak lehetnek az MBSR-rel végzett kezelésekre, és elkép-zelhetõ, hogy a kezelés javítja kognitív képességeiket is.

A meditációval foglalkozó tanulmányoknak rendszeres problémájuk, hogy kis résztvevõi számmal operálnak, a speciális minta és a hozzáférhetõség proble-matikája miatt pedig nem engedhetik meg, hogy véletlen mintavételi eljárással dol-gozzanak.

Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya143-.qxp 2012.06.19. 19:05 Page 152

In document Vallásos mozgalmak nézetei a családi életről és az oktatásról (Pldal 145-149)