A MEGÉLT B OKOR – EGY NAGYCSALÁD BELSÕ VILÁGA ÉS A GYERMEKI SZOCIALIZÁCIÓ 2

A Bokor Közösség jellemzõen nagycsaládokból áll, bár ez nem alapkövetelmény.

A család, amelyet a legjobban megismertem a Bokor keretein belül, négygyerme-kes, de egyes családokban akár tíz fölötti gyermekszám is elõfordul. A válások száma a tapasztalat szerint lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom egészében.

„Nincs olyan, hogy nem illenek az emberek össze, tenni kell azért.” – jelentette ki a családfõ. A Bokor-családban kiemelten fontos a család egysége és a szeretet.

Összetartanak, törekednek az adás, szolgálat és erõszakmentesség elveinek meg-valósítására. Ez utóbbiba beletartozik a pereskedés kerülése, mert „a szeretet fonto-sabb, mint az igazságosság”.A család falait kiterjesztik: „fehérkeresztes”³szülõként Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról

1 A www.bokorportal.hu oldalon a táborokról részletes beszámolók olvashatók.

2 Az interjúkat egy házaspárral készítettem (50+), fiúkkal (22 év) és a család egy régi barátjával (nõ, 50+). A továbbiakban kurzívval jelölöm a tõlük idézett szavakat és mondatokat.

3 Fehér Kereszt Gyermekvédõ Alapítvány: http://www.feherkereszt.hu/main.php mikonya051-.qxp 2012.06.19. 18:12 Page 56

sok gyereket fogadtak már be hosszabb-rövidebb idõkre, és úgy kezelték õket a szülõk és gyerekeik is, mint igazi családtagokat. Ha vendég van a háznál, a szoká-saikat akkor sem törik meg, minden este összeülnek egy gyertya mellé, elmesélni a nap eseményeit, és hálát adni Istennek a sok jóért, ami aznap történt velük.

Mesélték, hogy elõfordult, hogy egy vendéget is odaültettek az esti körbe, mert ezt a számukra kedves szokást semmiért nem hagyják ki. „Van olyan, hogy családok leülnek együtt, csak úgy, beszélgetni?” A család egy barátja, aki idõnként részt vesz a családi estéken (és a kisközösségük tagja), így nyilatkozott: „Megszentelt idõk ezek az esték. (…) A családi körben alkotások, az esti elmélkedések… (…) Amikor a kicsik összeteszik a kezüket, és boldogan elmesélik, hogy mi minden jó történt velük aznap. (…) A Bokorban úgy nõnek fel a gyerekek, hogy mindenki unokatestvére mindenkinek. Nagy biztonságot nyújt nekem, hogy ha valakinek baja van, egy kör e-mail, és valaki biztosan segít. Bárkihez oda lehet menni, összetartozóság-érzés van. Biztonság, hogy ez egy különleges szál, ami ezeket az embereket összeköti. (…) A kis összejáró körben – ezek olyan alkalmak, amikor összejönnek családok barát-kozni – is kialakultak kis hagyományok. Közös játékok, alkotások, elmélkedés, nagy beszélgetések… Nem lehet megmaradni ezek nélkül az istenes dolgok nélkül ebben a mai világban (…) Ezért fontos nekem, segít Istenben megmaradni.”

Az életük nagyon fontos része az elfogadás és szeretet megélése, amely szoros kapcsolatban van a „hármas eszménnyel”. A gyerekek és unokák beleszülettek a Bokorba, születésüktõl körülfonta õket a Bokor légköre. A kis- és nagyközösség-ben szoros barátságok alakultak ki, és ez mindvégig nagyközösség-benne tartotta õket a Bokor-ban. Egy édesanya így fogalmazott errõl: „A legnagyobb, amit a szülõ adhat a gyerekének, a szeretet és a korcsoportközösség. Különösen, ha az az eszméjével párhuzamos, akkor megnyugodhat.”

A közösségiség sokat ad a gyerekeknek. Támaszt, biztonságot, szeretetkapcso-latokat. „Ha bármire szükségem lenne, házépítésre, költözésre, bármire, jó érzés, hogy van tizenöt telefonszám, talán több. Segítenének.”„De, egyszer egy barátom részegen bevallotta, hogy mennyire irigyel. Azt mondta, neked könnyû, téged szeretnek. (…) De nem, nem volt abból bajom, hogy a Bokorba járok, csak pozitív dolgokat tudok mondani.”

A „hármas eszmény” különleges családi atmoszférát teremt a gyerekeknek.

A „fehérkeresztes” családokban a gyerekeknek meg kell ismerkedniük idegen sor-sokkal. Sok szomorú és nehéz életet látnak közvetlen közelrõl. Együtt laknak velük, együtt mennek kirándulni, gondozzák õket, játszanak velük, rokonaikként viszonyulnak egymáshoz. És aztán hagyni kell õket elmenni, mert örökre nem maradhatnak náluk. Az egyik fiú beszámolt arról, hogy számtalan önkéntes projek-tet csináltak végig a barátaival – Bokor-tagokkal. A legváltozatosabb módon végez-nek közösen szellemi és lelki munkát – például évégez-nekkarral látogattak idõseket a kórházak elfekvõ részlegén, hajléktalanoknak osztottak ételt, szemetet szedtek a Városligetben stb.

Az önálló gondolkodás is hamar kialakul. Bár van egy adott eszmerendszer, amely különösen az élet praktikus oldalát uralja, a hit nincsen kõbe vésve. Bulányi könyveit természetesen ismerik, olvassák, de fontos a Bokorban, hogy már a gyerek-csoportoktól kezdve egy-egy témát önálló és közös gondolkodással járjanak körül, Bokor Közösség mikonya051-.qxp 2012.06.19. 18:12 Page 57

dogmák feltétel nélküli elfogadása helyett. A Bokor jellemzõi között találkozni az

„egy agyalós közösség” kifejezéssel is, amelyen azt értik, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a cselekvésre és az Istenrõl, Bibliáról szóló racionális vitákra, beszélge-tésre, mint az Isten belsõ megélésére. A család több tagjában is felmerült a hiány pótlásának vágya: „lehetne több lelkiség”, az egyik házaspár fia ezért például egy metodista közösségbe jár el, mert ott fontos „az Isten dicsõítése, a gyönyörködés Istenben, Isten-szerelem”. A Bokornak tehát alapvetõen nem tartozik az „eszköztá-rába” a miszticizmus, a Bulányi által bemutatott istenkép nem „varázsló isten”, nem imával mûködõ „pénzbedobós automata”, a Bokorban pedig a hitalapító álláspontja szerint nem cél a „nózitörlés”, utalva a megható istenélmények jellemzõire. Bulányi szerint „… elsõ a cselekvés, az érzelmek megjönnek maguktól. (…) A hit nem egy érzés, az istenkép egy tudatos döntés.”– idézte a családfõ.

Az egyik feleség szerint itt azért kevesebb a lelkiség, mert a gyerekek beleszület-nek ebbe, az istenkép adott, nem kell megküzdeni érte. Bár gyermeki és felnõtt istenképfejlõdés történt a fiánál is, különösen azért, mert lehetõsége volt több irányzatot megismerni – szülei is több helyre járnak. Ez egyáltalán nem idegen a Bokortól, sõt, sok Bokor-tag jár különbözõ felekezetekhez, párhuzamosan akár többhöz is. „Kovász” kíván lenni egyházi és világi közösségekben egyaránt, a „hár-mas eszmény” hirdetõje. A Bokor tehát egy ökumenikus közösség (bár azért még többségében római katolikusak a hívek), amelyre nem igaz az, ami olykor más közösségekben elhangzik: „az ökumenizmus az ördög találmánya”. (Maga a házas-pár is vallási szempontból vegyes házasságban él, a nõ református, férje pedig katolikus.) A Bokor „szellemiség, megtartó erõ”,egy alap, amelyhez kapcsolódhat vallásos és nem vallásos egyaránt, hiszen ezek az értékek a világi és más, nem keresztény értékekhez is hozzáilleszthetõk. Nyitott azok számára is, akik nem vala-mely vallás keretein belül nõttek fel. Bulányit idézte egy meginterjúvolt családfõ:

„a hitetlen világból érkezõk nincsenek még elrontva”.

Persze a kisközösségek ökumenikussága és a más irányzatokra, új gondola-tokra való rugalmassága és nyitottsága változó. Van, akinek a rendszerébe „bele-fér” például a reinkarnáció, Müller Péter, az ezoterikus irányzatok; mások a tisztán keresztényi gondolatokat tartják csak elfogadhatónak. Általánosságban azt mond-hatjuk, sem kitagadás, sem meghurcoltatás nem jár az „eretnek” gondolatokért, ha azok a „hármas eszménnyel” radikálisan nem mennek szembe – az efféle gon-dolatokat jó vitaalapnak tekintik a szó pozitív értelmében. Persze lehetnek radiká-lisan tradicionalista személyek, kisközösségek is – egy ismerõsöm azért vált ki a Bokorból hamar, mert épp az ellenkezõjét tapasztalta az egyik csoportban (merev római katolikus hitvilágot és erkölcsiséget, 18–19. századi nõi szerepfelfogást).

Õ arról számolt be, hogy számára Bulányi nézetei és kifejezésmódja túl radikális volt. (A megkérdezett családfõ megfogalmazta azt a félelmét, hogy esetleg éppen ez a rugalmatlanság okozza majd egyszer a Bokor végét. A közösség szerinte sérü-lékeny, és ez tart már vagy 60 éve. Szerinte a kisegyházak, csoportok általában vagy megcsontosodnak, és ezzel esetleg olyanná válnak, mint ami ellen küzdöt-tek, vagy elfújja õket a szél. A másokkal való beszélgetés is alátámasztani látszott ezt a félelmet, sokan a Bulányi halála miatti közösségi és hitéleti változások miatt aggódnak.)

Vallásos mozgalmak nézetei a családi életrõl és az oktatásról mikonya051-.qxp 2012.06.19. 18:12 Page 58

Összhatásában azonban a Bokor nem tradicionalista. Például nem feltétlen elvá-rás a kisgyermekkorban történõ keresztelés. Bár a házaspár a négy gyerekét a szü-lõknek való megfelelés miatt kora gyermekkorban megkereszteltette, unokáik közül több még most sincs megkeresztelve, mert az õ szüleik már meg merték tenni, hogy várjanak addig, míg elég nagyok lesznek ahhoz, hogy szabadon döntsenek.