MINISZTERTANÁCS FOGLALKOZOTT A CSONGRÁDI BOMBAMERÉNYLETTEL

Rakovszky Iván belügyminiszter a minisztertanács elé terjesztette a szegedi főkapitányságnak a

csongrádi merényletről szóló jelentését

A minisztertanács elhatározta, hogy az eddigi adatok alapján a nyomozást kiterjesztik a merénylet legapróbb részleteire is, hogy megvilágítsák az ügy homályos rész-leteit és egyes személyek titokzatosnak látszó szereplését.

Az Alföldi Brigád ügyében is nyomoznak.

A nyomozást kiterjesztik a régebben elkövetett atrocitásokra

A hírhedtté vált Alföldi Brigád ügyére is világosságot akarnak deríteni s meg akarják állapítani, mi a szervezete s mi a titkos célja a működésének. Fontosnak tartják annak kiderítését, hogy Piroska János kikkel érintkezett Budapesten a merénylet után, amikor még szabadlábon volt. Piroska ugyanis bizonyos személyeknek telefonon jelentette az esetet és egyesektől védelmet is kért a gyanú-sítottak számára a rendőrség nyomozásával szemben.

Súlyosan kompromittáló adatok merültek fel egyes személyek ellen, akikkel Piroska a merénylet elkövetése után összeköttetésbe lépett.

Héjjas hamisítványnak mondja Sági kinevezési okmányát.

A Friss Újság írta meg elsőnek, hogy Héjjas Iván kihall-gatása ajkalmával tagadta azt, hogy Sági János gazdálkodó kinevezési okmányán az ő eredeti aláírása lenne és tagadta, hogy ő nevezte volna ki Ságit a brigád szolgálat-vezetőjévé. Kihallgatása alkalmával azt mondotta, hogy mutassák meg neki ezt az írást. A budapesti rendőrség azonban nem teljesíthette Héjjas kívánságát, mert ezt az úgynevezett kinevezési okmányt a szegedi rendőrség Sági János vallomásával együtt elküldte a királyi ügyészségre.

Azt is mondta Héjjas Iván, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének Nemzetvédelmi Osztályát még szeptem-berben feloszlatta a belügyminiszter. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy Sági kinevezése 1923. október 12-éről kelt Budapesten s az ÉME hivatalos levélpapírján írott kinevezésen látható az Ébredő Magyarok Egyesülete nemzetvédelmi osztálya központi vezetőségének a pecsétje. Sági Jánost és két társát őrizetbe vették.

Szegedről jelentik: A csongrádi bombamerénylettel összefüggő nyomozás mai eredményeiről Diószeghy János belügyminiszteri tanácsos a következő hivatalos közleményt adta ki: – Közegeink ma Csongrádon házkutatást tartottak Fülöp Andornál és Lehrer gyógy-szerésznél. Utóbbinál nagyfontosságú iratokat találtak s egy újabb kinevezési okmányt. Találtak azon kívül Piroska apjánál egy tojásgránátot, amelyet az esti vonattal

egy csendőr szállít be Szegedre. A nyomozást Csongrá-don kívül a szomszédos városokra is kiterjesztettük...

Rögtönbíráskodás (Statárium).

A magyar királyi igazságügyminiszter az 1922. évi XVII.

t.-e. 6. szakaszának rendelkezéséhez képest az 1912-i LIII. t.-e. 12. szakaszának 4. pontja alapján a magyar királyi belügyminiszterrel és honvédelmi miniszterrel egyetértve kibocsátott 135–1924. ME. számú rendele-tével a rögtönbíráskodást az ország területére a lázadás és gyújtogatáson felül kiterjesztette a robbantószer, illetve robbanóanyag (kézigránát, pokolgép stb.) használatával elkövetett gyilkosságra és szándékos emberölésre, ide-értve az ily gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is.

Halállal bűnhődik mindenki, aki a fentebb felsorolt bűn-tettek bármelyikét elköveti, megkísérli (tettes, tettestárs), vagy azok elkövetésében akár, mint felbujtó, akár, mint bűnsegéd részes. Minthogy a fentebb felsorolt bűncselek-mények megelőzésében és felderítésében minden törvényes eszköz felhasználásával a legkíméletlenebb és legerélyesebb megtorló eljárást fogom folyamatba tenni...

Pesti Hirlap, 1924. január 12.

„KETTŐSKERESZT VÉRSZÖVETSÉG.”

Szeged, jan. 11. (A Pesti Hirlap tudósítása.) Ma délután folyamán teljesen befejeződött a csongrádi bombame-rénylettel kapcsolatosan megindított és kiterjesztett nyomozás. A rendőrség előtt tisztán áll az alföldi brigád egész megszervezése és dr. Diószeghy János miniszteri tanácsos a rendőrség épületében ma délután már el is készítette a nyomozás eredményéről a miniszterelnöknek adandó jelentését. Ebben a jelentésben, amely hat gépírásos oldalra terjed, Diószeghy János ismerteti az Alföldi Brigádnak a szervezkedés első pillanatától kezdve a csongrádi bombamerényletig tett intézkedéseit. Az alföldi brigádot 1922-ben kezdte megszervezni Héjjas Iván, akkor még „nemzetvédelmi osztag” címen Héjjas-nak gyakori csongrádi szereplésével és a fajvédőknek csongrádi zászlóbontásával függ össze az Alföldi Brigád szélesebb kiterjesztése, mert valahányszor a fajvédő politikusok Csongrádon jártak, mindig sikerült néhány embert az Alföldi Brigád tagjai sorába beszervezniük.

Amikor a kormány 1923 októberében feloszlatta a nemzetvédelmi osztagot, ennek tagjai Csongrádon az egyik kocsmában gyűltek össze, ahol, mint a Jóbarátok Köre alapszabályokkal rendelkező egyesület óhajtottak működni és az alapszabályok jóváhagyása iránt való kérelmüket be is nyújtották a belügyminisztériumnak. A

csongrádi csendőrség előtt azonban gyanús volt a Jóbarátok Köre, mert tagjai állandóan éjjel közlekedtek az utcákon és ezért a kocsmában megfordult emberekről jelentést tettek felettes hatóságuknak, ez viszont a Belügyminisztériumnak tett jelentést. A csongrádi bom-bamerénylettel kapcsolatosan letartóztatott Kiss Jenő Gábor volt főhadnagy, szentesi kórháztiszt szervezte meg az Alföldi Brigád csongrádi szervezetét és ő is irányította, ő járogatott állandóan Budapestre és Kecske-métre és hozta el a szóbeli utasításokat, miután írásban sohasem kapott parancsot, mert nem akarták, hogy ha a dolog esetleg nyilvánosságra jut, írásbeli dokumentumok maradjanak hátra. Kiss Jenő Gábornál egyébként a rendőrség nagyon értékes iratokat foglalt le, többek között egy feljegyzéssel teli noteszt, amelynek tartalmát azonban még nem sikerült megfejteni, mert a feljegyzé-seket sifrírozott¹³³ betűkkel írta. Kiss Jenő Gábor a rendőrség előtt az alföldi brigád megszervezéséről, sőt létezéséről sem akart semmit tudni és állandóan K. K. V.

nevű egyesületről beszélt, erre nézve azonban minden felvilágosítást megtagadott. A szegedi államrendőrség mégis kinyomozta. mi az a K. K. V és kiderült, hogy az nem más, mint a „Kettőskereszt Vérszövetség”. A megindult nyomozás azt is igyekezett felderíteni, hogy a Kettőskereszt Vérszövetségnek kik a tagjai, hol tartják székhelyüket, és ki irányítja a működését, azonban a

133 sifrírozott = titkosírással írt.

mozás szálai már túllépnek a szegedi kerületi kapitányság határán, úgyhogy Diószeghy János miniszteri tanácsos a Kettőskereszt Vérszövetség Egyesületről külön fog jelentést tenni a belügyminiszternek. A csongrádi bomba-merénylet aktái közül azokat, amelyek az Alföldi Brigádra vonatkoznak, Diószeghy János miniszteri tanácsos holnap reggel a jelentéssel együtt Budapestre viszi.

Egyébként, a szegedi ügyészség fogházában őrzött Piroska János, Piroska György, Bölöny Miklós, Kastell Sándor, Forgó Ferenc és Sági Rókus vádlottakat ma délután egyenként, minden feltűnés nélkül elhagyott utcákon át bekísérték az ügyészségnek a Mars téren levő Csillagbörtönébe.

Népszava, 1924. január 12.

A CSONGRÁDI BOMBÁTÓL A