lésnek*?
Minekutánna elöladtam azokat, mellyek ál
tal & Szerző Ur, némelly külön vett hitbeli tzik- kelyekbe, vagy külső fenyétéki rendtartásokba ,
’s czeremóniákba béereszkedett , most már , ki eddig Érdemes olvasóim hoz szóllottam kö
zönségesen ; különösen O hozzá- fordulok , mi
vel így hozza magával a’ barátságos értekezésnek módgya : Barátom ! ha ellensége vagyok is ügyed
nek , mivel h ogy a* Tüled tanálsoitatott m ód- gyát , olly igen kívánatos eggyesülésanknek , el nem fogadhatom , de ne kételke/y baráttya vagyok, ha elfogadsz T . Személlyel lek , mi
nek jeléül, a’ mennyire hivatalbeli Lelyhezteté- seim engedték gyorsan felkeltem szóllításodra, és ime törekedek ha más úton is azon Sz.*tzélra, mellyet Te magad szükségesnek vallottá! vala. — Minden tudománynak vagyon valami állapos ál
lítása (prim um princípium) mellybűl azon tu
dománynak bár melly más igasságai, valamint erőszak nélkül folynak, úgy igen könnyen arra vissza is vezettetnek. Hlyének p. o . ezen állítások:
semmi d olog sem lehet más azon egy üdőben, hanem tsak az, a’ minek belső valóságára néz
ve kellnékie lenni, (impossibile est aliquid simul esse, et non e sse ) az egész nagyobb a* részénél;
semmi sintsen elegendő ok nélkül, ’ s a’ t. — így lévén a’ dolog az emberi értelem lát-határára (horizon) nézve, képtelenség voln a, tsak gondol
ni is . hogy azon természet felett való igasságok, mellyek azon láthatáron kívül vannak, és tsak az Istenig minden valóságokat tökéletesen ál.
falható értelemnek kinyilatkoztatásából ösmérhe.
— C 21 ) —
t o k , olly alapos állítás nélkül szűkölködnének*
— Ezen alapos igasságnak, Princípiumnak szük
ségét , a’ Keresztény Relígvióra n ézve, T e ma
gad is vallód Barátom! mert így szóllsz az 5* la
pon : valam edd igeggy Ideánk 's Princípiumunk nem lessz, mind addig az XJniót m e g ‘ csak próbáln i is nem e g y é b , m int sok d ologgal sem m it se tsinálni, só t a ’ m i nagyobb a ' háború
ság 's üldözés m a g vá t hintegetni. Hogy a’ Ke
resztény R eligyió, a’ mint ez eleitől fogva Krisz
tus Urunk , és az ő Apostoli által hirdettetett, több igasságokat foglalt légyen magában, mel- lyek a* mi határozott értelmünket felül rnúllyák, m egösmérik velünk együtt , legalább nagyobb részszerint más KK. Felekezetek is, valamint azt is : hogy azon Religyiónak, a’ maga eredeti tisz
taságában, ’s egész voltában, úgy a* mintazele- iintén felállíttatott , egész világ végezetéig meg kell maradnia, mivel igen világos Üdvözítőnknek erről tett rendelése, Sz. Máténál a* 2 8. R . 19* ’s 20* v. elm envén tanítsatok minden nem zeteket,
— tanítván ők et m egtartan i t m ind a' m iket pa- ransoltam nektek. És ím e én v e le te k vagyok minden nap , világ vég ezetéig . — Az is tagadha
tatlan : hogy azon természetfelett való igassá^ok- ra nézve, ugyan azért, mivel minden üdokre egyaránt szükségesek valának , olly valami ösmér- tető jelt kellett vala réndelni, melíynek tekinteté
ből azokat, úgy mint Isteni kinyilatkoztatásbúi származott igasságokat, tökélletes meggyőződés
s e l, Isteni Hittel (Fides Divina) elfogadhatnánk.
— Valóban ha én annyi századok el folyta után, Isak úgy köteleztetem azon megfoghatatlan igas- ságoka( elfogadni, mint azok, kik Krisztus Urunk’, és az ö Apostoli* tsudáinak szemmellátó tanúi voltának, szükséges d o lo g , ha az Isteni Gondvi
selést személly válogatásról nem vádolhattyuk,
— ( 22 ) —
ho£y én, és minden most élő em ber, olly meg
győző okot (argumentum convincens) találhasson,
«azon kijelentett állításoknak elfogadására , melly sem m ivel sem legyen gyengébb azon tsudatéte- leknél , mellyek a’ Krisztus Anyaszentegyháza fundálásakor történtének. — A zt m ondod talán B arátom : íel vannak jegyezve mind azon igassá- g o k , mind azon tsudatételek, mellyek amazok*
erősítésére történtének a* Sz. írásban! — De kér
lek : mit használ nékem a’ Sz. írás neve, ha enge- m et annak valóságárúi lökélletesen meg nem győz-?
h etsz? Mert ugyan hová kell nagyobb indító ok,’
mint arra, hogy én valami könyvet, mint az Is.
tennek természelfelett való befolyása alatt írottat, mint Sz. írást elfogadgyam? — pedig jól tu dod:
hogy mind azon KK. Felekezetek, meüyeka’ Ka- tólika Anyaszentegyházon kívül vannak, lehetsé
gesnek vallyák lenni, némelly puszta emberi iro
mánynak , Sz. írás hellyett való bevételét. — Ha ez így van, ha tudniillik : a’ Krisztusiul íundált Anyaszentegyháznak Kormányozol puszta emberi Könyvet is bevehettek Sz. írás gyanánt, h og y h i- hetem én Isteni hittel: hogy mindazon K önyvek, mellyek a’ Sz. írás neve alatt most előmbe tétet
nek, valóságos Isteni Könyvek légyenek? — Azt mondod talán : a’ Hagyomány b ú i , mivel azon Könyvek, eredetektől fogva Sz. írásnak tartatta
lak. De evvel nyilván fogod vallani a’ H agyo
mányok szükségét, és ellenkezni fogsz Yallásbe- li sorsossaiddal,kik a’ Religyió dolgában a’ Hagyo
mányokat vagy hajdan megvetették, vagy most is megvetik. Azonban annál közelebb járulsz hozzánk, kikkel tökélletesen, és pedig a* Keresz
ténységnek alapos állítására, Princípiumára néz
ve eggyesülnél , ha azon Hagyománynak Krisztus Űrünktől rendelt őrzőit, ’s magyarázóit, külö
nös Isteni gondviselés alatt valóknak, ’s erre
n^z-— ( 23 ) n^z-—
, a’ Religyió’ valóságában hibázhatatlanoknak ösmérnéd lenni. És tsak ugyan Te magad ítéld xneg í ha nyerünk é valamit arra: hogy Isteni Hit támadgyon bennünk a’ Sz. írás’ valósága f e l ö l , a’ Hagyományok’ puszta bevétele által, ha tsak egyszersmind el nem ösm érjük: hogy Krisztus Urunk Menyből különösen ügyel azon Hagyo
mányok’ Ő rzőire, ’s Magyarázóira, a’ mint ezek öszveséggelvétetnek, ne hogy valamit helytele
nül Sz. írásnak mondgyanak; ne hogy a’ valósá
gos Sz. ír á s b ó lv a la m it a’ Keresztény Religyió*
n a k ; a’ hitbeli tzikkelyeknek , ’s tiszta erköltsi szabásoknak ellenére kihozzanak. — Igaz ugyan:
hogy én a’ nélkül, hogy a’ régiségnek tanúit hibázhatatlanoknak tartanám le n n i, elfogadom Sokrates’, Plátó’, Aristoteles’, Cicero’, Seneca’, Li- vius’, Tacitus’, ’s több más régi íróknak munkáit;
de puszta emberi hittel, mivel puszta emberi te
kinteten Isteni hit nem épülhet, és így. én leg
alább soha meg nem esküdnék arra: hogy azon m unkák, mellyek az ő neveik alatt árúitatnak, valósággal ő tülök származtak légyen, arra pedig, hogy a’ Sz. írás, valósággal Sz. írás légyen kész vagyok annyiszor megesküdni, mennyiszer tisz
tem ’s hivatalom kívánnya. Ugyan így , vagy m ég erősebben lehetne okoskodni azon kérdés
rő l : vallyon mentek maradtak é azon Sz. K ön y
vek minden tetemes változástól ?'— mi légyen ez vagy amaz kérdésbe hozott helynek, mellyen hitbéli tzikkely, vagy * erköltsi szabás építtetik, valóságos értelme? — pedig, hogy még egyszer említsem azon ügyeimet érdemlő állításomat:
méltán panaszkodhatnék én az Isteni gondvise
lés ellen , ha azon egy kötelesség mellett, olly meg
győződésre nem emelkedhetnem a’ K. Religyió' oktatásaira nézve, mellyel Krisztus’ és az A posto
lik ’ tsudái, képesek vakínak az.| első hívekben - ( 2 4 )
-támasztani; és valóban azon Anyaszentegybáz, mellynek Szerzőjét mi Keresztények, nem pusz- ta Em bernek, hanem egysers’mind igaz Istennek is hisszük és vallyuklenni, épen nem szűkölköd
het állandó fundamentom nélkül, mivel minden üdőre fundáltatott; nem szűkölködhet tanitásbe- li szerkesztetésére nézve valami Princípium nél
k ü l, mellybűl minden eggyes állításai valamint erőszak nélkül, bár ki által is észre vehető m ó
don follyanak, és arra vissza vezettethessenek.
Hogy tehát igazi, ’s maradandó Uniót szerezhes
sünk magunk között, mindenek előtt szükséges az Egyesülésnek szöglet kövérűl gondoskodnunk, így fogunk Krisztus Urunknak Értekezésem h om lokára függesztett szavai szerint, egy okos építő emberhez, ki kősziklára építette az ő házát, ha- sonlíttatni.
3. §•