Mi a metaadat?

A metaadat fogalmának meghatározása bizonyos szempontból rendkívül egyszerű. Használatakor azonban tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy a metaadat fogalmát nem feltétlenül azonos tartalommal használják különböző kontextusokban, különböző szakterületek közösségei és szakirodalmai.

A fogalom egyszerű meghatározása szerint a metaadat adat az adatról, azaz információ az információról, vagy strukturált adat az adatról.

Ez az egyszerű, és letisztult definíció megfelelően kifejezi a metaadat fogalmának tartalmát, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy megértsük a fogalom minden részletét, illetve a metaadatok funkcióját és lényegét.

Néhány konkrét példán keresztül nézzük meg, milyen típusú adatok lehetnek metaadatok. A konkrét példák ismeretében könnyebb lesz megérteni a metaadat pontosabb, árnyaltabb, tudományosabb meghatározásait, illetve a metaadat fogalma körül leggyakrabban felmerülő elméleti kérdéseket.

A digitális fényképezőgépek a fotózás pillanatában automatikusan tárolnak bizonyos információkat az elkészült digitális képpel, azaz digitális fájllal kapcsolatban. Ilyen információk lehetnek:

• a digitális kép elkészítésének időpontja,

• a kép felbontása,

• a fájl típusa,

• a fájl mérete.

Ezek az adatok metaadatok, mégpedig automatikusan generált metaadatok, és elsősorban a digitális dokumentumról szóló technikai információkat tartalmaznak.

Okostelefonnal készített fotók esetében megfelelő beállítás esetén a digitális kép készítésének pontos helyét is tárolja telefonunk. Ezen túl felhasználóként mi is megadhatunk további információkat a képről: így például megadhatjuk a képen szereplő személyek nevét. Ezzel a tevékenységgel metaadatokat hozunk létre, amelyek ez esetben nem technikai adatokat tartalmaznak, hanem leíró információkat adnak a digitális képről. Ezek a leíró adatok segítik a kép további felhasználhatóságát, ugyanakkor visszakereshetőségét is.

Az MP3, vagy MP4 lejátszó is metaadatokon keresztül szolgáltat számunkra információkat a rajta tárolt audio fájlokról. A lejátszó kijelzőjén megtekinthetjük az adott audio fájlban tárolt dal címét, előadóját, időbeli hosszát, vagy akár zenei műfaját is. Ezek is metaadatok, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy könnyen megtaláljuk például egy adott szerző dalait (visszakereshetőség), vagy hogy egy könyvtárba gyűjthessük egy adott zenei műfaj műveit (böngészés).

Szintén metaadatok segítségével tudjuk könnyen visszakereshetővé, és elérhetővé tenni a digitális könyvtárak digitális dokumentumait (digitalizált könyveket, térképeket, fotókat stb.).

Figure 5.3. Egy térkép digitalizált változatát leíró metaadat rekord

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/100384 Egy példa metaadat rekord, amely egy térkép digitalizált változatáról tartalmaz adatokat.

Az itt alkalmazott metaadatok az adott információforrás – jelen esetben a digitalizált térkép – készítőiről, címéről, kiadási helyéről stb. tartalmaznak információkat.

A konkrét példák ismeretében térjünk vissza a metaadat fogalmához.

A metaadat fogalmának mai értelmezés szerinti első megjelenése – azaz a metaadat, mint „adat az adatról‖

értelmű első használata – a NASA Directory Interchange Format Manual 1988-as kiadásához köthető. A fogalom ilyen értelmű használata 1994-ben a Federal Geographic Data Committee Content Standard for Digital Geospatial Metadata c. kiadványában jelenik meg ismét. Természetesen az internet és a web egyre gyorsuló terjedésével a metaadat fogalmának használata is egyre gyakoribb. A fogalom a könyvtárinformatika területén a Dublin Core szabvány 1995-ben történő elindulásával válik egyre szélesebb körben ismertté és használatossá.

A fogalom alapvető tulajdonsága, hogy a számítástechnika tudományterületéről indult el, és csak később vált használatossá az információtudomány, a könyvtártudomány, és egyéb tudományterületek által. Részben ebből adódik, hogy a különböző tudományágak közösségei, és a különböző szakirodalmak nem feltétlenül azonos tartalommal használják.

A metaadat fogalmát már sokan, sokféleképpen megfogalmazták. Néhány részletes definíciót érdemes megnéznünk.

Priscilla Caplan meghatározása szerint a metaadat nem más, mint „strukturált információ valamely elektronikus vagy nem elektronikus információforrásról, amely információforrás hordozóközege bármilyen típusú vagy formátumú lehet‖.

W3C meghatározása ettől eltérő: „A metaadat gép által értelmezhető információ a web számára.‖ Eredeti nyelven: „Metadata is machine understandable information for the web.‖ http://www.w3.org/Metadata/

NISO (National Information Standards Organization): „A metaadat olyan strukturált információ, amely leírja, magyarázza, elhelyezi, vagy egyéb módokon teszi könnyebbé az információforrás visszakeresését, használatát, vagy menedzselését. A metaadatot leginkább úgy határozzák meg, mint adat az adatról, vagy információ az információról.‖ http://www.niso.org/publications/press/UnderstandingMetadata.pdf (Letöltve: 2013.01.29.) Nézzük meg részletesen, milyen tulajdonságok jellemzik a metaadatot, és milyen elvi kérdéseket vet fel a fogalom meghatározása.

Azon túl, hogy a metaadat adat az adatról, fontos, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezzen, azaz strukturált legyen.

A metaadat fontos tulajdonsága, hogy elkülönül az információforrástól, amelyről adatokat tartalmaz, még akkor is, ha valamilyen módon be van ágyazva az adott információforrásba (pl. HTML dokumentumok esetében).

A metaadatnak két alkotóeleme van: a metaadat elem (vagy tulajdonság) és a metaadat érték (vagy tartalom).

A következő táblázat néhány metaadat elemet és azok értékeit mutatja, amelyek egy adott digitális

Az egy adott információforrásról szóló metaadatok összessége a metaadatrekord. A metaadatrekord, mint egység leginkább a könyvtáros közösségek, és a katalogizálással foglalkozók számára természetes megközelítés.

(Más megközelítés szerint a metaadatok egységeit inkább a metaadat elem – metaadat érték párok jelentik. Ez a szemantikus web számára alkalmas megközelítés, hiszen a metaadat elem és annak értéke tulajdonképpen az adott információforrásról szóló egy-egy állításként értelmezhető. Erről részletesebben később.)

A metaadatok célja, hogy könnyebben visszakereshetővé, használhatóvá, menedzselhetővé tegyék az információforrásokat. Ezt sokféle módon szolgálhatják, ennek megfelelően a metaadatokat funkciójuk, és céljuk szerint több típusba sorolhatjuk.

• jogok, jogosultságok menedzseléséhez kötődő metaadatok (vagy szellemi tulajdonjo-gok metaadatai).

A metaadat típusokkal a későbbiekben foglalkozunk részletesen.

A metaadat fogalmával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon csak a digitális információforrásokat leíró adatok nevezhetőek metaadatnak, vagy bármely információforrást leíró adat metaadat? Másik felmerülő kérdés, hogy magának a metaadatnak/ metaadatrekordnak digitálisnak kell-e lennie? Mindkét kérdésről megoszlanak a vélemények, és fontos tudnunk, hogy más-más kontextusban és más-más közösségben eltérőek lehetnek a kérdések megítélései.

Ha végiggondoljuk, akkor a „legmegengedőbb‖ megközelítés szerint – azaz, ha sem az infor-mációforrásnak, sem a metaadatnak nem kötelező digitális formátumúnak lennie – a könyvtárak katalóguscéduláin feltüntetett adatokat is metaadatoknak tekinthetjük. Szintén annak tekinthetők a könyvtárak online katalógusaiban tárolt bibliográfiai rekordok – amelyek önmaguk ugyan digitális formátumúak, viszont az általuk leírt információforrások nem feltétlenül digitálisak, azaz lehetnek nyomtatott könyvek, térképek, vagy folyóiratok is.