Elektronikus Periodika Archívum

Az Elektronikus Periodika Archívum (EPA) a MEK egyik különgyűjteményéből - „Virtuális Folyóirat-olvasóterem‖: http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/ - fejlődött külön szolgáltatássá 2004-ben, azzal a céllal, hogy a magyar és a magyar vonatkozású elektronikus kiadványokat egy pontról áttekinthetővé tegye.

Összetett feladatot tűzött ki maga elé:

• nyilvántartása legyen „a digitális formában hozzáférhető, részben vagy egészben teljes szöveggel olvasható, magyar nyelvű, tárgyú vagy magyar kiadású, saját írásokat (is) közlő, azonosítható közreműködőkkel és

archívummal rendelkező elektronikus folytatódó forrásoknak‖. (Renkecz Anita; in TMT ); Ilyen formában gyűjtőkörébe kerültek a retrospektív digitalizálás során keletkezett elektronikus hozzáférésű folyóiratok,

• az üzemeltető, az Országos Széchényi Könyvtár által saját digitális tárában archiválja az elektronikus folyóiratokat. Ez a weben csak elektronikus formában megjelenő, és idővel onnan eltűnő folyóiratok esetében különösen fontos, hiszen csak ez a módja a megőrzésüknek,

• szolgáltassa az elektronikus tartalmakat felhasználóbarát módon.

A kialakuló szolgáltatás a Magyar Elektronikus Könyvtár keretrendszerébe kívánt illeszkedni, elsősorban azért, hogy a felhasználó számára ismerős környezetben, együtt kezelhetővé váljon az egyéb elektronikus tartalmakkal.

Ez meghatározta, az adatszerkezet és a szolgáltatás alapfelépítésének modellje a Magyar Elektronikus Könyvtár saját fejlesztésű, de monografikus kiadványok leírására szolgáló rendszere lett, amely elsősorban a Dublin Core

Metadata Initiative „Dublin Core Library Application Profile‖

http://dublincore.org/documents/2001/10/12/library-application-profile/ adatstruktúrán alapult, ugyanakkor szem előtt tartották a MARC (elsősorban a HUNMARC) formátumból eredő megkötéseket is.

Az EPA átvette az MEK-ben használt három szintű tematikus osztályozást amely megoldhatóvá teszi a közös lekérdezéseket. Ez a MEK irányából meg is valósul olyan módon, hogy a tárgyi böngészés egyes kategóriáinál átléphetünk az abba kategóriába, alkategóriába tartozó folyóiratok listájára. Ezen túl az EPÁ-n belül két további tárgyi adat áll rendelkezésre, az OSZK Tezaurusz-Köztaurusz alapján kiosztott tárgyszó, valamint egy tematikus-formai szempontokat felvonultató típus szerinti jellemzés.

Figure 2.21. Az EPA tematikus listáinak egyike

A nyilvántartás készítésekor olyan sok vitát kiváltó és eltérő módon megoldott elvi kérdésekben is állást kellett foglalnia az EPA-nak, hogy egy nyomtatásban és különféle elektronikus hordozókon vagy portálokon megjelenő periodika egy kiadvány változatainak vagy több kiadványnak tekintendő-e. Az archívum önálló kiadványnak tekinti azt a forrást, amely URL-lel rendelkezik. „Ez időnként azt eredményezi, hogy adott nyomtatott kiadványnak több elektronikus megfelelője lesz a rendszerben. Ezeket a változatokat azonban különböző

tulajdonságok jellemezhetik (megjelenés, számozás, formátum, hozzáférés stb.) s csak elektronikus forrásokról lévén szó, ezek a különbségek a felhasználó szempontjából mind relevánsak.‖ (Lásd erről bővebben: Renkecz, TMT)

A tárolt, „archivált‖ elektronikus dokumentumok formátuma a HTML és PDF, képi anyag esetén pedig az ésszerűen tömörített JPG, illetve GIF.

Még két hozzáférési szintet különböztet meg az EPA: a „távoli‖ folyóiratokat az eredeti szolgáltató hely biztosítja, és bár a működésüket az EPA heti rendszerességgel ellenőrzi, ezek elérhetőségét nem tudja garantálni. Az „offline‖ tételek CD-ROM kiadású vagy lokális fájlrendszerben tárolt periodikumok. Ezeket közvetlenül az EPA felületről nem lehet elérni.

Az Elektronikus Periodika Archívum beépülő adatforrásként megjelenik több országos szolgáltatásban. Ezek alapszolgáltatásaihoz az a nagyon fontos információt adja hozzá, melyek azok a magyar periodikumok, cikkek, amelyekhez közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkezünk.

Az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) keresőjében

http://www.odrportal.hu/kereso/?date=Sze060213101539 együtt kereshető a Magyar Országos Közös Katalógussal (MOKKA) és oda betöltött nyomtatott folyóiratok országos lelőhely nyilvántartásával (NPA) és egyéb digitális könyvtárakkal. Így a dokumentumellátási portálon a könyvtárközi kölcsönzések feladásának kezdeményezésekor láthatjuk, ha az elérhető elektronikus forrás ezt szükségtelenné teszi.

Figure 2.22. Az EPA-ban elérhető elektronikus tartalmakhoz vezető linkek az ODR keresőben

A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa (MATARKA) http://www.matarka.hu/ a találati listájában megjelenő cikkek mellett közli, ha azokhoz az EPÁ-n keresztül hozzáférésünk van. Létrejött egy, a MATARKA nyitóoldaláról elérhető közös kereső is, amely a MATARKA, és másik fontos cikkadatbázis a HUMANUS http://www.oszk.hu/humanus/ együtt kereshetőségét oldja meg.

Az EPA honlapján át néhány további kisebb, speciális tematikájú gyűjtemény érhető el. Példaképpen említésre érdemes a Sajtómúzeum http://sajtomuzeum.oszk.hu/, amely önmagában nem nevezhető digitális könyvtárnak.

Olyan portál, amely összefoglalja a magyar sajtótörténet kezdeteihez tartozó periodikumok már digitalizált formában hozzáférhető darabjait, illetve a témakör legfontosabb irodalmát. Viszonylag kis gyűjtemény, de értékes, eredetiben nehezen hozzáférhető dokumentumokra hívja fel a figyelmet. Magukat a dokumentumokat a digitalizáló intézmény szolgáltatásában használhatjuk.

A gyűjtemény egyik darabja legelső folyóiratunk, a Mercurius Veridicus. A Digitális Irodalmi Akadémia szövegeinél már említett szöveghitelesség kérdéskörében hozható fel példaként ez digitális feldolgozás is, amely a hiteles, kritikai szövegkiadás igényességével készült: kéziratos, nyomtatott példányok képei és átiratai, latin – magyar fordítások, egyes példányok lelőhelyei és leírásaik, szakirodalom, bibliográfia alkotják a „digitális kiadást‖.

Ellenőrző kérdések:

1. Milyen periodikumok jelennek meg az Elektronikus Periodika Archívumban?

2. Milyen más szolgáltatásokba épül be az EPA tartalma?