3.1. Lázadás a nagy folyóirat kiadók ellen
A lázadás oka közvetlenül az áremelkedésekben keresendő. Bár a kiadók elektronikus folyóiratcsomagjaikat azzal kínálják a könyvtáraknak, hogy segítségükkel megtakarítások érhetők el, a csomagok sokkal inkább gerjesztik az áremelkedéseket. Az egyes folyóiratok árával ugyanis az egész csomag ára emelkedik. Jelentős amerikai egyetemek nem újították meg a Science Direct előfizetését vagy arra buzdították oktatóikat, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot az Elsevier-rel (szerkesztőségi tagság, publikálás). Ezzel párhuzamosan az egyetemek egy új publikációs politikát kezdtek szorgalmazni éspedig azt, hogy kutatóik olyan folyóiratokban közöljék eredményeiket, amelyek az információhoz való széles körű és ésszerű költségekkel járó hozzáférést segítik elő.
Ezzel párhuzamosan jelent meg egy jelentős paradigmaváltás a tudományos publikálás területén éspedig a nyílt hozzáférési kezdeményezés a kereskedelmi kiadókkal szemben. (OSI konferencia és felhívás). A Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Budapest Open Access Initiative = BOAI) két egymást kiegészítő stratégiát fogalmaz meg: (1) saját archiválás és (2) az alternatív folyóiratok. Ezek az orgánumok ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak, eltekintenek a szerzői jog átruházásától.
3.1.1. A legfontosabb nyílt hozzáférésű folyóirat szolgáltatók és projektek
BioMedCentral. A 2000-ben alapított non profit szervezet az e-folyóiratok egyik legismertebb, független kereskedelmi kiadója. Szakértő bírálat (peer review) alapján műdödő nyílt hozzáférésű rendszer lényege, hogy a finanszírozás nem a végpontnál történik, hanem az inputnál, vagyis a cikkeket elhelyező intézmények tagdíj formájában tartják fenn a kiadót. A szerzői jog a szerzőnél marad. A BioMedCentral sok folyóirata már igen magas impact factorral rendelkezik, ami azt jelenti, hogy valóban alternatív megoldást jelent a tudományos eredmények publikálásában és terjesztésében.
Public Library of Science (PLoS). A köztámogatási forma egyik markáns példája, melyet 180 országból több mint 30 ezer kutató támogat. A folyóiratok lektoráltak és a cikkek a PubMed Central archívumába kerülnek.
Eredményességét kiadott folyóiratainak meredeken emelkedő impakt faktora jelez. (PLoS Biology: 14.1, PLoS Meidicine:13.8, PLoS Computational Biology: 4.9, PLoS Genetics: 7.7, PLoS Pathogens: 6.1).
HighWire Press. A University of Stanford (California, USA) önálló részlege a kiadó, melynek célja hogy az egyetemi tudományos eredmények és magas impakt fatorú folyóiratok tartalmát on-line módon előállítsa és szolgáltassa a nemzetközi tudományos közösség számára. A vállalkozás 1995-ben indult a Journal of Biological Chesmistry-vel, jelenleg a 4.422.371 tárolt cikkből ingyenesen 1.774.711 cikk érhető el. A szolgáltatás minőségét jelzi, hogy a 200 legmagasabb impakt faktorú folyóiratból 71 a szolgáltató kiadóké. A folyóiratok az alábbi nagy tematikus csoportokból kerülnek ki: biológiai tudományok, bölcsészettudomány, orvostudomány, természettudományok, társadalomtudomány.
Project MUSE. A programot a Johns Hopkins University Press indította el 1993-ban az egyetem Milton S.
Eisehower könyvtárral a Mellon Alapítvány támogatásával azzal a céllal, hogy bölcsészettudományok területén gazdaságosan lehessen az információ ellátást biztosítani elektronikus formában. Első lépésben a kiadó 46 folyóiratát digitalizálták, de megtartották a nyomtatott kiadást is. A program a mai napig non-profit formában működik, és már több mint 60 akadémiai/egyetemi kiadó folyóiratait nyújtja teljes szöveges formában a művészetek, bölcsészettudományok és társadalomtudományok területéről. Jelen pillanatban csak (nagyon kedvezményes) intézményi előfizetés lehetséges a folyóiratokhoz. Az előfizetők a folyóiratcímeket 10 évre visszamenőlegesen érhetik el.
JSTOR. Szintén a Mellon Alapítvány támogatásával indított non-profit kezdeményezés, amelyet 1995-ben indítottak. Ma már több száz folyóirat teljesen önfenntartó digitális archívuma. A JSTOR két nagy amerikai könyvtárral kötött szerződést (California Digital Library és Harvard Depository), hogy a nyomtatott folyóiratok hivatalos archiváló intézményei legyenek. A JSTOR szolgáltatási politikája szerint a folyóiratok elektronikus formában csak egy bizonyos idő (1–5 év) után érhetők el, tehát nem a kurrens számokat szolgáltatja. A kiadók között az összes nagy akadémiai kiadó megtalálható (Blackwell, Cambridge University Press, John Hopkins, Oxford University Press, University Chicago Press stb.) A könyvtárak különböző csomagokra fizethetnek elő:
Arts and Sciences I.,II, III, IV, V.,Biological Sciences valamint a tematikus csomagokra: Business I,. II, Ecology and Botany, Healths and General Sciences, Language and Literature, Mathematics and Statistics, Music.
INGENTA. A kiadók és kutatók számára on-line szolgáltatásokat nyújtó INGENTA 1998-ban jött létre Oxfordban. Az Ingenta Journals olyan szolgáltatás, amely vezető kiadók (Academic Press, Blackwell Science, Blackwell Publishers, Scandinavian University Press, John Wiley and Sons, OUP, MCB University Press stb.) egyre több folyóiratát teszi teljes szöveggel elektronikusan hozzáférhetővé. A világon bárki, bárhol díjmentesen
keresheti az adatbázist, és megtekintheti a cikkek bibliográfiai leírását és kivonatát. Több mint 800 folyóirat mintegy 120.000 cikke található teljes szöveggel. A teljes szöveges cikkek szolgáltatása éves előfizetők számára díjtalan Nem előfizetők számára egy-egy cikk teljes szöveggel csak fizetés ellenében, a kiadó jóváhagyásával érhető el.
Figure 3.9. Nyílt hozzáférésű folyóiratok szolgáltatói
Az alábbi táblázatban összesítve szerepel a négy nagy szolgálató tematikus folyóirat kínálata
JSTOR Project Muse HighWire Ingenta
Természet- és műszaki tudományok
Agrártudományok 0 0 93 138
Biológiatudományok 48 0 150 358
Fizikatudományok 0 0 0 0
Föld- és
környezettudományo k
18 4 68 391
Informatikai tudományok
0 0 46 239
Kémiai,
vegyészmérnöki tudományok
0 0 142 319
Matematikai, statisztikai
44 6 14 281
tudományok
A nyílt hozzáférésű folyóiratok mozgalmának eredményei vitathatatlanok. Ennek következménye az is, hogy a jelentős kutatási támogatást adó szervezetek (National Institut of Health = NIH, Wellcome Trust) előírják az ingyenes nyílt hozzáférést az általuk támogatott kutatások eredményeiből született publikációkhoz.
Külön érdemes szólni a SPARC (Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition) együttműködésről, melynek célja a tudományos kommunikáció rendszerének átalakítása, és ennek érdekében különböző projektek indítása és támogatása. A SPARC mint stratégiai szervezet küldetésének tekinti a tudományos folyóiratok aránytalan áremelkedését előidéző okok megszüntetését, és a tudományos közösség információhoz való hozzáférésének előmozdítását. A tudományos könyvtárak szövetsége (ARL) alapította meg 1998-ban; több mint 200 felsőoktatási és tudományos könyvtárat fog össze. A SPARC Europe szorosan együttműködik az európai könyvtáros szervezetekkel (LIBER, EBLIDA) és természetesen az Európa Tanáccsal.
2002 óta a SPARC legfontosabb célja a tudományos irodalomhoz való nyílt hozzáférés megvalósítása, természetesen az egyes tudományterületek sajátosságaihoz igazodva. A SPARC tevékenysége három területre koncentrálódik: az érintettek képzése a tudományos kommunikáció kérdéseiről, piaci alapú kezdeményezések kísérleti megvalósítása és érdekképviselet.
A képzési tevékenységhez kapcsolódtak a „Create change‖ és a „Declaring independence‖ kampányok, amelyek a könyvtárosokat és a szerzőket célozták meg, azokat tájékoztatták publikálási-kiadási-előfizetési döntéseik következményeiről. A kampányok felhívták a tudósokat, hogy növeljék a piaci versenyt, és honosítsanak meg új, a kutatók által irányított kiadási színhelyeket. A SPARC a hagyományos nyomtatott csatornák mellett a webes fórumokat is használja. A havonta megjelenő, elemzéseket tartalmazó SPARC Open Access Newsletter és a naponta frissített Open Access News Blog az egész világot ellátja a nyílt hozzáférés új fejleményeire vonatkozó információkkal. A SPARC fehér könyvei (ilyen volt a The Case for Institutional Repositories) új gondolatokat vetnek fel a kutatók és a kiadók közössége számára.
A SPARC fenntartható alternatív kiadási vállalkozások létrehozására, támogatására és megvalósíthatóságuk vizsgálatára törekszik. Egyik korai programja az ésszerű árú elektronikus folyóiratok bevezetését célozta a rendkívül költséges címek helyett. Ez a megközelítés aztán sokkal nagyobb, több kiadót is érintő vállalkozásokhoz vezetett (Euclid projekt, Columbia Earthscape, BioOne). Az intézményi archívumok területén is zajlottak partneri együttműködések (példa erre a California Digital Library eScholarship programja). A SPARC üzleti és stratégiai tervezési konzultációs tevékenységet is folytat.
Az érdekvédelmi és érdekérvényesítési program fokozatosan került előtérbe. Korábban a tudományos kommunikációban érintett szerzőket és szerkesztőket célozták meg, az utóbbi két évben a program kiterjedt a közpolitika szereplőire (a szövetségi finanszírozású kutatások eredményeinek nyilvános hozzáférhetőségére hívták fel a figyelmet). A SPARC élére állt az adófizetők hozzáféréséért lobbizó, könyvtári csoportokat, a közérdeket képviselő és a betegjogi szerveződéseket tömörítő szervezet (Alliance for Taxpayer Access) megalapítását célzó mozgalomnak.
A SPARC a jövőben a kampánytevékenységet hatékonyan szeretné ötvözni konkrét, piaci alapú tevékenységekkel. Igyekszik foglalkozni a tagok által felvetett kérdésekkel, például a kis, egyesületi és más nonprofit kiadók sérülékeny helyzetével. Készül egy vitaanyag a szövetkezeti gazdasági elvek alkalmazásáról a kiadói színtéren. Tevékenységi körébe kívánja vonni a tudományos kommunikáció teljes életciklusát, annak mechanizmusait és szabványait. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az információterjesztést a tudományos kutatási folyamat lényeges, elválaszthatatlan részének tekintik.
3.2. A kiadók és szolgáltatók új típusú csomagokkal jelennek meg a piacon
Ennek egyik tendenciája az, hogy jelentősen bővül az e-book kollekciók és kínálatok palettája. A másik az, hogy a szolgáltatók vagy folyóirat ügynökségek saját maguk is fejlesztenek adatbázisokat és ezeket is kínálják a könyvtáraknak. Erre a legjobb példa a hazánkban minden nyilvános könyvtár számára elérhető EBSCO Host adatbázisai, melyek közül a leglényegesebb az Academic Search Premier (ASP). Az ASP eredetileg elsősorban humán tudományok adatbázisaként volt ismert, ma a világ legkiválóbb folyóiratait tartalmazza (2500) mind a
„puha‖, mind a „kemény‖ tudományok területéről. Az adatbázis az egyik legjelentősebb teljes szövegű általános tudományos folyóirat gyűjtemény. Nagyon sok folyóirat az első számtól megtalálható az adatbázisban. Másik erőssége, hogy igen jelentős az USA-án kívül publikált periodikák száma (1670).
Ellenőrző kérdés:
1. Soroljon fel néhány jelentős elektronikus folyóirat kiadót és jellemezze őket!