4. Magyarországi kezdeményezések
4.14. Digitális raktárak, intézményi repozitóriumok
A nagy tömegű digitális anyaggal rendelkező intézmények számára fontos kérdéssé válik a digitális anyagok, azok digitalizálás során keletkező munkaverzióink biztonságos, átlátható tárolása. Szükséges az is, hogy az anyagok megfelelő a nyilvántartását és kereshetőséget biztosító metaadatokkal legyenek elláthatóak. Kívánalom továbbá, hogy a digitális raktárakba az digitális objektumok és metaadataik betöltése optimalizált, speciális informatikai tudást nem igénylő módon történhessen, ezeket a feladatokat különböző jogosultsági szintekhez kötötten delegálni lehessen a felhasználók bizonyos csoportjaihoz. Hasonlóképpen biztosítani kell a tárolt anyagok különböző szintű szolgáltathatóságát a szabad hozzáféréstől a titkosításig. A megoldásoknak szabványos eljárásokon és adatmodelleken kell alapulniuk, hogy az adattár kapcsolható legyen a digitális környezethez: kívülről megszólítható, kereshető, aratható legyen. Az alábbiakban néhány a fenti komplexitással rendelkező szolgáltatást ismertetünk.
4.14.1. OSZK Digitális Könyvtár http://www.oszk.hu/oszk_dk
Az OSZK Digitális Könyvtár két forrásból származó digitális dokumentumot tárol: egyrészt az OSZK digitalizálási tevékenysége folytán keletkezőket, másrészt az OSZK számára digitális kötelespéldánykánt beszolgáltatott dokumentumokat. Ez utóbbiakat a kiadók regisztráció után az OSZK DK felületén feltölthetik.
Az OSZK DK rendszere együttműködik az OSZK Amicus integrált könyvtári rendszerével. Ott készülnek el HUNMARC formátumban a digitális dokumentumok nemzeti bibliográfiai szintű leírásai, a katalógusfelületen keresve is megtaláljuk a DK-ban tárolt dokumentumokat. A feldolgozás során a digitális objektumok „digitális raktári jelzetet‖, egyedi azonosítót kapnak. Ezeket a könyvtári rendszerben megtalált rekordokból ismerhetjük meg. Permalink is kapcsolódik az egyes tételek, amelyek tartósan biztosítják a hivatkozhatóságot.
A Digitális Könyvtár saját keresőfelületén is kereshetünk egyszerű vagy összetett (cím, szerző, minden mező) kulcsszavas kereséssel vagy böngészhetünk.
A megtalált dokumentumokat különböző nyilvánossági szinten szolgáltatja a rendszer, elsősorban szerzői jogi megfontolások alapján. Vannak az interneten keresztül korlátozás nélkül elérhető dokumentumok és vannak olyanok amelyek csak az OSZK-n belül elhelyezett dedikált gépeken vagy más intézményben konfigurált OSZK pontokon használhatóak csak. Ezeken a speciális terminálokon garantálni lehet, hogy a dokumentumok a szerzői jogi törvény előírásainak megfelelően a digitális objektumokat csak a képernyőn lehet megjeleníteni, másolni, nyomtatni, letölteni nem. Ilyen módon érhetőek el az elektronikus kötelespéldányok. (lásd erről bővebben:
http://oszkdk.oszk.hu/help/hu/14b )
Figure 2.25. Egy tétel az OSZK Digitális Könyvtárából a hozzáférés információk
megadásával.
A Digitális Könyvtár szolgáltatásainak további elérési lehetőségei: Z39.50 keresések, Internetes keresők, widgetek.
Az OSZK-ban tervezett és készített digitális könyvtár és szolgáltatásainak kialakításakor fontos szempont volt a Európai digitális könyvtárnak való megfelelés elsősorban a NEDLIB projekt ajánlásainak figyelembe vételével ( http://www.exploit-lib.org/issue4/nedlib/ )
4.14.2. Debreceni Egyetemi Archívum http://dea.lib.unideb.hu
A felsőoktatási környezetben használt digitális archívumok egyik tipikus magyarországi példája a Debreceni Egyetemi Archívum. A Könyvtár által üzemeltetett szolgáltatás nemcsak a könyvtárban keletkezett digitális dokumentumok tára és szolgáltató felülete, hanem az egyetemen keletkezett dolgozatoknak, publikációknak, oktatási anyagoknak biztosít online publikálási lehetőséget, lehetővé téve így az intézményi repozitórium építését.
A szolgáltatás fő elemei az egyes egyetemi közösségeknek biztosított saját repozitóriumi gyűjtemények, amelyek építésére jogosultságot kapnak: a megfelelő metaadatok kitöltése mellett feltölthetik fájljaikat a digitális raktár részükre kijelölt gyűjteményeibe. A dokumentumok felhasználási szintjei pontosan beállíthatóak egész gyűjteményekre vagy egyes dokumentumokra a teljes titkosítástól a jelszóval vagy IP alapján engedélyezett nyílt hozzáférésig.
A DEA a digitális raktár keretrendszereként a DSPACE open source szoftvert használja.
Tartalmilag eltérő jellegű gyűjteménycsoportokat találunk a DEÁ-ban: az egyetemen keletkezett szakdolgozatokat és PhD disszertációkat, a tehetséggondozó programok anyagait, az oktatói publikációk utolsó szerzői változatait, tanulmányi anyagokat, egyetemi kiadású folyóiratokat és könyvsorozatokat, az egyetemi kiadó publikációit, valamint az egyetemi könyvtár által digitalizált anyagokat.
A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy az egyes gyűjtemények, gyűjteménykategóriák adminisztrátori jogait
„leosszuk‖, így az egyes tanszékek, intézetek, karok saját céljaikra, öntevékenyen építhetnek gyűjteményeket.
Figure 2.26. A DEA digitális raktár legmagasabb szintű kategóriái
A digitális dokumentumokat Dublin Core metaadatok írják le és ezekhez kapcsolódnak mindazok a fájlok, amelyek a digitalizálási folyamat során keletkeztek vagy az eltérő szolgáltatási célokat (eredeti nagy felbontású változat, bélyegkép, nyomtatható, megjelenítésre optimalizált) szolgálnak.
Figure 2.27. Egy tétel az DEA-ból
A DSPACE saját felületén böngészhetünk a kategóriák és gyűjtemények hierarchiájában illetve kulcsszavak alapján kereshetünk a teljes DEÁ-ban vagy egy-egy kiválasztott kategórián illetve gyűjteményen belül. A kulcsszavas keresés egyrészt a metaadatokon alapul, így kereshetünk szerzőre, címre tárgyszóra, másrészt a kereshető szövegként tárolt dokumentumok teljes szövegében.
A DSPACE-ben tárolt adatok ezen túl sok más módon elérhetőek, használhatóak:
• indexeli a Google,
• periodikusan aratja az ODR kereső,
• megjelennek bizonyos gyűjteményei az Europeana-ban,
• a DEENK katalógusának megfelelő tételeiről illetve az innen a MOKKA adatbázisba töltött rekordok felől kapcsolódhatunk a DEÁ-ban tárolt tartalmakhoz,
• speciálisan felépített tematikus portálokat, gyűjteményeket szolgál ki. Példa erre, A 18–19. századi sajtónyílvánosság portál, ( http://deba.unideb.hu/deba/cikk/), ahol a repertórium jellegű megjelenítés a könyvtári rendszerben leírt folyóiratcikkekből jön létre, a repertóriumtételekhez tartozó cikkek a DEÁ-ból kötődnek, vagy a könyvtári katalógusból és a DEÁ-ban tárolt könyvborítókból összeállított Értékteremtők virtuális kiállítás. ( http://kiallitas.lib.unideb.hu/konyvlista/ ). Hasonlóképpen az iDEA portál is, ( http://idea.unideb.hu/ ) amely az egyetem oktatóinak, intézményeinek tudományos munkásságát fogja össze, bibliográfiai adatbázisokból és a digitális raktárból építkezik.
Figure 2.28. A sajtónyilvánosság portál egy folyóirata
A DEENK saját digitalizált tartalmainak építését 2003-ban kezdte. A gyűjtemény pályázati keretek között folyamatosan bővült. Jelenleg elsősorban könyveket, folyóiratokat, térképeket, színlapokat, fényképeket és grafikákat tartalmaz. A kezdetben egy saját készítésű keretrendszerben tárolt dokumentumok fokozatosan átkerültek a DEÁ-ba a fenti szabványokhoz lejárásokhoz igazodva, közösen kereshetővé válva a DEA teljes tartalmával. Ugyanakkor a digitális tartalmak megjelennek a könyvtári katalógusban is és a DEÁ-ban folyóirat számonként tárolt folyóiratok cikk szintű használatát cikkadatbázisok is segítik.
Ellenőrző kérdések:
1. Milyen speciális igényeket elégít ki egy intézményi repozitórium?