1. I. Bevezetés
5.3.3. Menedzsment a keresztény hit alapján
Jelen korunkban az oktatás számos szegmensét megtanítja annak, hogy „hogyan” is kell menedzselni, tervezni, ellenőrizni projekteket, programokat vagy éppen településeket/térségeket. A „miért” kérdésre ugyanakkor általában nem adunk választ. A menedzsertől elvárják a feltétlen engedelmességet, lojalitást és hűséget minden szinten a projekt tárgyát illetően. Nem feledhetjük el ugyanakkor, hogy a meggyőződés ellen való munka nem segíti elő sem a projekt sikerét, sem a menedzser személyes fejlődését.5
Békében élni a világunkkal és békében élni önmagunkkal, két nagyon fontos szempont, amit a számos szakmai
„hogyan” mellett hajlamosak vagyunk elhanyagolni. A kereszténység ugyanakkor már több két kétezer éve hirdet és alkalmaz hasonló elveket, amelyek hasznosak lehetnek a menedzser mindennapi tevékenységében is.
Modern korunkban ezek a keresztény elvek a fokozott szekularizáció miatt csak igen szűk keretek között érvényesülhetnek. Az üzleti világból egyes vélemények egyenesen száműzni kívánnak mindent, ami erre utalhat.
Ezzel párhuzamosan az értékek korlátozott szemlélete érvényesül – nevezetesen a szűk anyagi javak előteremtésének primátusa – amennyiben tevékenységeink során egyáltalán beszélünk a tetteinket alapvetően mozgató motivációkról és lehetőségekről. Faragó László szerint például a tervezésben és jövőalkotásban a minimum az volna, ha a tervezők világosan kifejtenék tervezésük kezdetén azt a filozófiai, világnézeti alapot, amin állva folytatják a tervezést. (Faragó L. 2005) Foglalkozni kell tehát a miértekkel a térségmenedzsmentben is.
37. ábra: Az alapvető javak maslow-i piarmisa egy szekularizált világban (Saját szerkesztés)
Gazdaságkor egyik sokak által használt szimbóluma az ún. maslow-féle piramis, ami az emberi szükségletek hierarchiáját van hivatva ábrázolni. (37. ábra) Az alapvető kívánalmak a piramis alján találhatók, ezek kielégítése után kerülhet sor a magasabb szinteken elhelyezkedő kívánságok beteljesítésére. Ezek szerint az individuum számára a csúcs az önkiteljesítés, amiben az „egyszeri és megismételhetetlen” emberi lét eléri
4Amikor 2006-ban az új községi vezetés Makláron elhatározta, hogy a lakosságtól gyűjtve ötleteket fogalmazza meg a falu fejlesztési céljait, e sorok íróját is felkérte, hogy legyen bírálója a beérkezett javaslatoknak. A legjobb pálymunkákat még értékes ajándékokkal is honorálták, ennek ellenére a felnőtt lakosságtól alig érkeztek javaslatok, leginkább gyermekrajzokon kerültek kifejtésre az ötletek.
5Az ún. menedzser-betegségek nagyobb része is valószínűleg erre a sokszor előforduló ellentmondásos rendszerre vezethető vissza, amikor a menedzser olyan ügyet igyekszik szolgálni, amivel nem tud azonosulni, vagy nem ért egyet.
apoteózisát. E sorok írójának hiányérzete van a felsorolás láttán: egyrészt hiányolja belőle a közösséget, a közjót, másrészt pedig felmerül benne a kérdés, hogy mi lesz „Azután”.
38. ábra: A Maslow-piramis kiegészített változata (Saját szerkesztés)
A szükségletek csúcsán túl egyrészt megtaláljuk az egyén feletti szinteket, amit itt „közjónak” nevezünk, illetve a transzcendens részt.6 Michelangelo művészetét idézve – a szobrászat a felesleges anyag eltüntetése és a szobor kiszabadítása a kőtömbből – a sikeres menedzser tevékenysége sem más mint a transzcendensben meglévő gondolatok megvalósításának elősegítése. Némileg a protestáns predesztinációt idézve mondhatjuk, hogy igazán sikeresek csak azokban a projektekben lehetünk, amelyeknek meg vannak írva az isteni gondolat szerint. (38.
ábra)
A menedzsment tehát nem más, mint sáfárkodás az Isten által ránk hagyott örökséggel, ahogy az az Ószövetség első könyvében is olvasható:
„És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (Mózes I.2.15) Az Alford és Naughton által írottak szerint a keresztény elveknek igenis helye van a profitorientált szervezetek menedzsmentjének világában. (Alford, H. – Naughton, M. 2009)
A menedzsment folyamatának kulcsszereplője a menedzser, aki amellett, hogy engedelmes végrehajtója a szervezet akaratának (vállalkozások esetében engedelmes profitgyártó ember-robot), még érző-élő lelki lény is.
A szervezetek többségében ugyanakkor ennek a dimenziónak a teljes elnyomásával találkozhatunk, ami amellett, hogy a személyiség torzulását és megbetegedését okozza, hosszú távon az adott szervezet fennmaradását is veszélyezteti. A közjó és a személyes erény előmozdításának kettős erényét szem előtt tartva a következő két kulcskérdést kell feltenni menedzserként:
6Merészségnek és szubjektív elhajlásnak tűnhet az olvasó számára, hogy a szerző egy ún. objektív műfajba, mint ami egy felsőoktatási jegyzet, saját hitét is becsempészi. Mentségünkre szolgáljon, hogy célunk a tökéletesedés és tökéletesítés. Saját véleményünk szerint egyrészt ha megmaradnánk a hagyományos keretek között, akkor ennek nem tudnánk eleget tenni. Másrészt gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a település- és területfejlesztők tevékenységéből sokszor hiányzik az esszencia, az igazán mély elkötelezettség és az igazán hosszú távlatok.
• Milyen emberré próbáljak válni menedzserként?
• Milyen szervezet (település vagy térség) kiépítésére és fenntartására kell törekednem menedzserként?
Keresztényként működő és ily módon menedzselt szervezetek alapelvei közé sorolhatók a következő, vagy ezekhez hasonló megállapítások (Alford, H. – Naughton, M. 2009):
• Hit az emberi méltóságban
• Hit, hogy felelősek vagyunk a közjóért
• Hit önmagunk folyamatos javításának szükségességében
• Hit a folyamatos megújulásban
Ha a for-profit szervezetek világában helye van az ilyen típusú szemléletmódnak, akkor – véleményünk szerint – a térségek és települések menedzsmentjében sokkal inkább törekedni kell ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére. A keresztény hagyományban élő „Isten Városa”, vagy Jeruzsálem, azaz a tökéletes település megteremtése véleményünk szerint ebbe az irányba mutat.
Talán nem véletlen, hogy a vidék- és közösségfejlesztéssel foglalkozó tradicionális angliai „Countryside Alliance” (40. ábra) szervezetei himnuszukként éneklik William Blake „Jeruzsálem” című versét, ami egyben az angolok nem hivatalos himnuszává is vált (39. ábra):
Jerusalem7 - William Blake And did those feet in ancient time Walk upon England´s mountains green?
And was the holy Lamb of God On England´s pleasant pastures seen?
(A fordítás a http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=117277 oldalról származik, letöltve: 2013.
február 1.)
Shine forth upon our clouded hills?
And was Jerusalem builded here Among those dark Satanic mills?
Bring me my bow of burning gold:
Bring me my arrows of desire:
Bring me my spear: O clouds, unfold!
Bring me my chariot of fire!
I will not cease from mental fight, Nor shall my sword sleep in my hand
Till we have built Jerusalem
In England´s green and pleasant land.
39. ábra: Az idealizált angol vidék (Forrás: www.rgbstock.com letöltve: 2013. február 3.) 2. táblázat: Egy stakeholder-mátrix
környezet A távolabbi jövőben mint
gazdái Workshopok és személyes megkeresés, study tour-ok
Kamarák + Gyarapodó
vállalkozások Kapcsolatteremtés a
vállalkozások felé Szorosabb bevonás a partnerség kialakításában
Egererdő Zrt. + Piac, bevételek
növekedése Nyersanyag és
feldolgozás, Piac teremtése a
nyersanyagok számára
A for-profit világban leginkább elterjedt modell szerint a shareholder szemlélet követendő, azaz a cégben tulajdonnal rendelkező részvényesek érdekeinek (azaz a maximalizált profitnak) kell alárendelni a tevékenységet, az esetleges veszteségeket pedig lehetőleg externáliaként a társadalomra, vagy a környezetre kell terhelni.
A másik – a társadalmi felelősségvállalás szlogenjének terjedésével párhuzamosan egyre elterjedtebb – szemlélet az ún. stakeholder modell szerint ugyanakkor olyan szereplők is részvényes-közeli állapotba kerülhetnek, akik valójában csak áttételesen kapcsolódnak a szervezethez (beszállító, lakosok, vásárlók stb.).8 A modell primer célként ugyanakkor a részvényesek profitját jelöli meg, a többi csoport csak periferikus szerepet kap. (2. táblázat)
A harmadik modell szerint a közjó szolgálatát és az erényekben való tökéletesedést kell célul kitűzni, mint olyan kiemelkedő javakat, amelyek az igazi fejlődés zálogai. (3. táblázat)
Véleményünk szerint a település- és térségmenedzsment világában a harmadik típusú szemlélet alkalmazása indokolt.
3. táblázat: Települési/térségi javak a közjó első két szintje alapján
Kiemelkedő célok/javak Személyes fejlődés menedzser fő feladata, hogy a szervezet résztvevőinek és érintettjeinek érdekeit kiegyensúlyozza.
Bevételek, vagyon stb. Közösség jellemzői, tervezés stb.
Magáncélok, magánjavak Közcélok, közjavak Forrás: Saját szerkesztés
4. Animáció: A keresztény menedzsment szemlélet szerinti értékrendszer
40. ábra: A vidék szeretetére hív fel a Countryside Alliance logo-ja (Forrás: Wikipedia)
5.4. 4. Összefoglalás
A fejezetben bemutattuk a technokrata és a bürokratikus menedzsment szemlélet kialakulásának körülményeit, illetve ezeknek a főbb jellemzőit. Megállapítottuk, hogy számos hiányossága ellenére ez a kétféle megközelítés máig is alkalmas az igazgatás és irányítás bizonyos aspektusainak magyarázatára. A korporatív és demokratikus modell kapcsán rámutattunk, hogy mindkét szemléletnek megvannak az erősségei és gyengeségei egyaránt. A korszellem szerint a demokratikus szemlélet kellene, hogy a település- és térségmenedzsmentben kulcsszerepet játsszon, azonban a tapasztalatok szerint ez a megközelítés sem lehet mindenható.
A fejezet végén felvázoltuk egy a keresztény hitelvekre épülő új típusú menedzsment rendszer alapelveit, amiben a hagyományos shareholder, illetve stakeholder szemlélet helyett a közjó és a transzcendens értékek játsszák a főszerepet.
5.5. 5. Önellenőrző (nyitott) kérdések (bekezdéscímek alapján)
Kérdések:
1. Melyek a technokrata jellegű menedzsment gyökerei?
2. Melyek a technokrata jellegű menedzsment főbb tulajdonságai?
3. Melyek a bürokratikus jellegű menedzsment gyökerei?
4. Melyek a bürokratikus jellegű menedzsment főbb tulajdonságai?
5. Melyek a demokratikus jellegű menedzsment főbb jellemzői?
6. Melyek a korporatív menedzsment erősségei és gyengeségei?
7. Mik jellemzik a shareholder szemléletet?
8. Mik jellemzik a stakeholder szemléletet?
9. Melyek a keresztény elvek alapján működő szervezetek főbb tulajdonságai?
10. Mely értékekkel bővíthető a Maslow piramis?
5.6. 6. Tesztkérdések (2-3 eldöntendő, párosításos, feleletválasztásos)
Az alábbiak közül mely szervezetek jogosultak a területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére?
1. Országos Területfejlesztési Tanács;
2. Magyar Nőtanács
3. Központi Statisztikai Hivatal, 4. Sándor Palota
5. Magyar Energia Hivatal, 6. Országos Atomenergia Hivatal;
7. Nemzetiségi Tervtanács
8. Országos Környezetvédelmi Tanács;
9. Magyar Tudományos Akadémia;
10. országos önkormányzati érdekszövetségek;
Megoldás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10
Mely típusú menedzsment rendszerekhez sorolhatjuk az alábbiakat?
Technokrata:
Bürokratikus:
Demokratikus:
Korporatív:
Keresztény:
1. A transzcendens tényezők figyelembe vétele
2. Különböző érdekcsoportok érdekérvényesítő tevékenysége kulcsfontosságú 3. A Skeffington Report emelte elsőrendű prioritássá Nagy-Britanniában 4. Tételesen lefektetett jogra, racionális irányelvekre épül
5. A szakmai tudás érvényesülése a legfontosabb Megoldások:
Technokrata:5
Bürokratikus: 4 Demokratikus: 3
Korporatív: 2 Keresztény: 1
6. 5. Az új közmenedzsment és a magánszektor
6.1. 1. Célkitűzés
A lecke célja a napjainkban domináns társadalmi jelenséggé váló decentralizált közmenedzsment jelenségének bemutatása. A szakirodalom alapján rávilágítunk azokra a hasonlóságokra és különbözőségekre, amelyek ennek a folyamatnak a különböző európai modell-országokban (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) való megjelenését jellemezték. A pozitívumok mellett rámutatunk a közmenedzsment elburjánzásának néhány negatív következményére is.
6.2. 2. Tartalom
Közfeladatok decentralizált menedzsmentje
Hagyomány és változás a közmenedzsmentben: egyes európai országok gyakorlata Közmenedzsment Európában