1. I. Bevezetés
8.3.4. Kooperatív városmenedzsment Magyarországon
A kooperatív városmenedzsment magyarországi elterjedését van hivatva segíteni az integrált városfejlesztési stratégia (IVS). (69. ábra)
69. ábra: Az IVS elhelyezkedése a településfejlesztés dokumentumrendszerében (Lieszkovszky J.P. 2008) Az 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a települési önkormányzatoknak kötelessége a településfejlesztési koncepció készítése. A dokumentum hatóköre lehet hosszú távú (7-10 év), vagy nagytávú (15-20 év).
A településszerkezeti terv és szabályozási terv célja az építés helyi rendjének biztosítása a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével összhangban. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat integráns mellékletét képezi. A települési rendezési terv megállapításaival valamennyi a településre vonatkozó tervnek és koncepciónak koherensnek kell lennie.
Az integrált városfejlesztési stratégia egy olyan középtávú, fejlesztési szemléletű területi terv, ami azt tűzi ki célul, hogy területi célú tervezést valósítson meg a városokban. Éppen ezért fontos része a városrészekre vonatkozó speciális célok kialakítása és realizálása is. Ennek érdekében az IVS integráns részét képezik az akcióterületi tervek. Ezek az érintett akcióterületekre részletesen kidolgozott programokat, műszaki, gazdasági, társadalmi projekteket, illetve a szükséges pénzügyi terveket tartalmaznak.
Az integrált városfejlesztés elengedhetetlen része a városrészek eredeti lakossággal együtt történő fejlesztése.
Ennek érdekében az ún. anti-szegregációs terv a településnek meglévő szegregált lakókörnyezet (pld. telep) létét vizsgálja meg komplex szocioökonómai mutatórendszer alapján, illetve rámutat arra, hogy a végrehajtani kívánt fejlesztések hogyan befolyásolják majd a településrész életét. Az ilyen típusú fejlesztésekkel összefüggésben fontos fogalom a rehabilitáció.
A rehabilitáció olyan településrészek és háztömbök olyan felújítását jelenti, amikor szelektálnak a meglévő elemek között. Ezek közül egyeseket korszerűsítenek, míg másokat átalakítanak, illetve lebontanak és újakkal pótolnak. Alapelve, hogy lefolyása ekvivalens legyen a településrésznek a település szerkezetében elfoglalt
helyzetével. Ennek során meg kell különböztetni azokat a településrészeket, amelyek fejlesztésébe a magán-jellegű fejlesztési források is bevonhatók.
A városrészek átalakításának több lehetséges forgatókönyvével számolni kell. Ezek egyike az ún. funkcióbővítő rehabilitáció, amely integráltan tartalmazza az adott városrész műszaki létesítményeinek felújítását, az ott élő közösségek belső erőforrásainak menedzsmentjét, illetve az ott működő cégek bevonását is. Az ilyetén rehabilitáció fő célja, hogy a városrész az ott élők és a betelepülő cégek számára is kedvezőbb körülményeket biztosítson.
Egy másik alapvető típusa a rehabilitációnak a szociális jellegű, amikor egy-egy, szegregációval fenyegetett településrész megújítása a cél, hogy a helyi lakosság életkörülményeit javítsák egy komplex eszközrendszer használatán keresztül.
A fentiekkel összhangban szokásos még a revitalizálás fogalmát alkalmazni, ami az értékes elemekkel (pld.
műemlékek) rendelkező, de kihalófélben lévő településrészek élettel való telítését jelenti, de a meglévő értékek szigorú megtartásával.
Az integrált városfejlesztési stratégiák megvalósíthatóságának fokmérője, hogy az egyes településrészek ingatlanállományát mennyire sikeresen tudják menedzselni. Az ún. ingatlangazdálkodási terv arra szolgál, hogy az önkormányzat előre megtervezze, hogy a tulajdonában lévő épületeket hogyan kívánja hasznosítani (eladás, bérbeadás, vállalati apport stb.).
Az integrált városfejlesztési politika tehát egy olyan módszer, ami a település szempontjából mérvadó problémaköröket és eltérő érdekeket szimultán módon és a szolidaritást is figyelembe véve kezeli. A legfontosabb princípium a partnerség, ahol a gazdaság szereplőinek, a lakosságnak és más érdekelteknek a bevonása is megtörténik. A közszférán túlmutató hatókör lehetővé teszi a két szektorban eszközölt beruházások szinergikus végrehajtását. A módszer végső célja az élhető város megteremtése különböző eszközök segítségével. (70. ábra)
70. ábra: Az integrált városfejlesztés eszközei (Saját szerkesztés)
A hazai városfejlesztésnek – az európai prioritásoknak megfelelően – a kiegyensúlyozottabb, ún. policentrikus városhálózat alapjainak a megteremtése a célja. Jelenleg az ún. primate-város hatás (Budapest méretei miatt) ezt nem teszi lehetővé. Ezzel együtt az egyes nagytérségekben fejlesztési pólusvárosok támogatása fontos cél. (71.
ábra)
71. ábra: Pólusvárosok fejlesztési tematikája Magyarországon (Saját szerkesztés)
Az integrált városfejlesztés ugyanakkor nemcsak a nagyobb városok számára lehet fontos eszköz, hanem a közép-, sőt kisvárosok számára is. A módszer célrendszere két részre osztható. A funkcióbővítő fejlesztésekkel a meglévő lehetőségek megerősítésén keresztül a város növeli vonzerejét a lakosság és a vállalkozások számára is.
A szociális típusú rehabilitáción keresztül az elmaradott vagy lecsúszó városrészek újraélesztése, a társadalomból kiszakadó rétegek reintegrációja valósul meg.
8.4. 4. Összefoglalás
A fejezetben meghatároztuk azokat a szempontokat, amelyek egy sikeres városmenedzser számára fontosak kell hogy legyenek. Bemutattuk a „városi beavatkozási mátrix”-ot mint egy lehetséges eszközt a városban folyó tevékenységek értékeléséhez.
A kooperatív városmenedzsmenttel kapcsolatban néhány elvi jelentőségű dokumentumon túl a fő hangsúlyt egy nemzeti projekt, a világhírű, de ellentmondásos megítélésű londoni Docklands revitalizációjának bemutatására fektettük.
Az Európai Unióban folyó integrált városfejlesztési programok közül az URBAN kezdeményezést ismertük meg, illetve az URBACT együttműködést, aminek célja a tapasztalatcsere a különböző földrajzi térségek között.
A kooperatív városmenedzsment folyamata Magyarországon is elkezdődött, az IVS mint városfejlesztési dokumentum intézményesítésével. Az erre vonatkozó hazai tapasztalatok ugyanakkor ellentmondásosak, az integrált városfejlesztés meghonosodása valószínűleg egy több évtizedes folyamat lesz.
8. Animáció: Integrált városfejlesztés Nagykállóban (Forrás:
http://www.youtube.com/watch?v=xZ9PDDAZNXM)
8.5. 5. Önellenőrző (nyitott) kérdések (bekezdéscímek alapján)
1. Melyek a városmenedzsment alapvető céljai?
2. Milyen alapfunkciókat ábrázolunk a városi beavatkozási mátrixban?
3. Érveljen a London Docklands program sikeressége mellett!
4. Bírálja a London Docklands programot a kooperatív városmenedzsment szemüvegén keresztül!
5. Melyek az URBAN kezdeményezésben való részvétel előfeltételei?
6. Melyek az URBACT program együttműködési területei?
7. Sorolja fel az EUKN információs rendszer tematikus területeit!
8. Mi jellemzi az IVS-t mint városfejlesztési dokumentumot?
9. Melyek az integrált városfejlesztés eszközei?
10. Melyek a hazai pólusvárosok és ezek fejlesztési kulcstémái?
8.6. 6. Tesztkérdések
Az EU URBAN programjában mely tényezőkkel kell rendelkeznie a résztvevő pályázóknak?
1. A hosszú távú munkanélküliség magas szintje 2. Száz évnél idősebb épületek jelenléte
3. A gazdasági aktivitás alacsony szintje
4. A szegénység és a kirekesztettség magas szintje 5. Önálló közösségi közlekedési rendszer
6. A helyi gazdasági és társadalmi nehézségek miatti kifejezett fejlesztési igény
7. Jelentős számú bevándorló, etnikai és kisebbségi csoportok, illetve menekültek jelenléte 8. Ipari technológiával épített lakásállomány 50% felett
9. A képzettség alacsony szintje, jelentős képességbeli hiányok és az iskolából való magas lemorzsolódási arány
10. A bűnözés és deviáns magatartás magas aránya 11. Bizonytalan népesedési trendek
12. Különösen leromló környezet Megoldások: 1, 3, 4, 6, 7, 9, 10, 11, 12
A hazai pólusvárosokat párosítsa a megfelelő fejlesztési célokkal!
1. Debrecen
2. Technopolis
9. 8. A rurális települések és önkormányzatok menedzsmentje
9.1. 1. Célkitűzés
A fejezetben bemutatunk néhány vidékfogalmat, amelyek Európában, illetve Magyarországon használatosak. A vidékiségtől el nem választható a falu, mint településtípus: a falu egy lehetséges meghatározásával megteremtjük az alapot a vidék és a falu alapfunkcióinak leírásához. Ezeknek a funkcióknak a gondozása, fejlesztése – a falu és a vidék helyzetbe hozása – a menedzsment tevékenység feladata.
A fejezet végén két – hazánkban eddig kevéssé ismert – vidékfejlesztési metódus, az SLA módszer és a Saemaul Undong bemutatásával globális kitekintést teszünk a vidékmenedzsment területén.
9.2. 2. Tartalom
A vidékiség definiálása, a falu A vidék funkciói
Vidékfejlesztés és vidékmenedzsment – néhány sikeres példa