1. I. Bevezetés
12.3.4. Hazai tapasztalatok a RUBIRES programból
Az Eszterházy Károly Főiskola partnerként vett részt a nemzetközi RUBIRES programban, ahol az egyik cél biomassza energetikai felhasználását célzó értéknövelő partnerség kialakítása volt. A célterületül választott Egri kistérség adottságai – a kutatások alapján – leginkább a faaprítékra épülő lánc kiépítését teszik lehetővé. (107. és 108. ábra) A hozzáadott érték partnerség kialakítása felé tett lépések tapasztalatait az alábbiakban összegezzük.
A nyersanyag előállító szervezetek közül a nagyobb, állami érdekeltségűek könnyebben elérhetők és vonhatók be az együttműködésbe. A kisebb szervezetek és magánszemélyek csak jóval kisebb potenciál felett rendelkeznek és sokszor bizalmatlanok a partnerség-alapú kezdeményezésekkel szemben. A térség szőlővenyige potenciáljának ésszerű energetikai felhasználása ugyanakkor lehetetlen a kisebb szőlősgazdák együttműködése nélkül.
A civil szervezetek sokszor bizalmatlanok a biomassza energetikai célú hasznosítása felé. Szélsőséges vélemények szerint az erdők bármilyen kivágása bűn a természet ellen, csak a legenyhébb rekreációs funkciókat tudják elképzelni ezeken a területeken.
A térség önkormányzatai anyagi ehetőségeik szűkössége miatt rá volnának kényszerítve a helyi és olcsó energiaforrások nagyobb arányú alkalmazására. Ez az érdekeltség azonban nem mindig fejeződik ki felelős gondolkodásban (saját energiafogyasztásuk pontos figyelemmel kísérése) vagy éppen cselekvésben. Anyagi lehetőségeik korlátozottak – általában csak pályázati forrásokkal képesek nagyobb beruházásokra. A kisebb önkormányzatok jelenleg csak az ötletek szintjén járnak a megújuló energiák ügyében. A szervezetek mozgósíthatóságát nagyban korlátozza a bizonytalanság (választások, önkormányzati reform stb.) Hazai példák mutatják ugyanakkor, hogy az önkormányzatok akár mint alapanyag előállítók vagy feldolgozók is részt vehetnek a láncban.
Elvileg egy regionális koncepció megalkotása, illetve workshopokon keresztül történő társadalmasítása, esetleg személyes tárgyalások lehetnek a rendszer felépítésének fontosabb eszközei. Gyakorlatilag azonban tapasztalataink szerint a regionális koncepció nem volt igazán hatásos, a workshopok sem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Sokkal hatékonyabbak voltak a személyes találkozók, illetve interjúk. A települési vezetők elérését a kistérségi tanácsüléseken való rendszeres részvétellel tudtuk biztosítani. A megkeresett potenciális partnerek aktivitását csak abban az esetben lehetett volna fokozni, ha aktuális pályázati kiíráshoz való csatlakozásra kértük volna fel őket.
107. ábra: Az Eger térségében tervezett bioenergetikai hozzáadott érték partnerség egyszerűsített vázlata (Forrás: RUBIRES)
108. ábra: Egy lehetséges bioenergetikai hozzáadott érték lánc alapja Eger térségében: faapríték az Egererrdő Zrt. felnémeti telepén (Forrás: Egererdő Zrt.)
12. Animáció: Az Egererdő Zrt. faapríték-készítő berendezése működés közben
12.4. 4. Összefoglalás
A fejezetben részletesen bemutattuk a regionális hozzáadott-érték partnerségek kialakításának elméleti alapjait.
A területfejlesztésben egyre fontosabb cél, hogy egy-egy régió – lehetőségeihez mérten – minél többféle terméket saját maga állítson elő. A regionális partnerségek nyugat-európai tapasztalat szerint erre jelentenek megfelelő megoldást. A metódus számos előnyt tartogat a benne részt vevő szereplők (cégek, önkormányzatok és civil szervezetek) számára.
A RUBIRES program ajánlásai alapján leírtuk azokat a lépéseket és fázisokat, amelyeken keresztül sikeresen létrehozható egy hozzáadott érték partnerség. A fejezet végén rámutattunk néhány olyan tapasztalatra, amelyet a RUBIRES program hazai végrehajtásával kapcsolatosan tudtunk leszűrni.
12.5. 5. Önellenőrző (nyitott) kérdések
1. Melyek a hozzáadott érték partnerség alkalmazásának erősségei?
2. Melyek a hozzáadott érték partnerség alkalmazásának gyenge pontjai?
3. Ismertesse az hozzáadott érték partnerség kialakításának egy lehetséges forgatókönyvét!
4. Milyen szempontok alapján kell kiválasztani a megfelelő értékláncot?
5. Melyek a hozzáadott érték lánc alaptérkép létrehozásának lépései?
6. Hogyan jön létre a hozzáadott érték egy termék kialakítása során?
7. Miért fontos a vizualizáció a partnerség kialakítása során?
8. Milyen adatok szükségesek a részletesebb hozzáadott érték térkép létrehozásához?
9. Mely módszereket kell elvileg használni a hozzáadott érték partnerségek létrehozásához?
10. Mely módszerek alkalmazása bizonyult sikeresnek a hazai hozzáadott érték partnerség kialakításában?
12.6. 6. Tesztkérdések
A regionális hozzáadott érték partnerségek hatásait sorolja be a következő kategóriákba!
1. Megerősíti a regionális anyag-áramlási ciklusokat és az anyagáramlás-menedzsmentet 2. A kultúrtáj megőrzése és fenntartása, védelem a használaton keresztül
3. Megerősíti a regionális identitást
4. Megőrzi a termelés, a régióra jellemző hagyományos rendszerét 5. Erős mobilizáció / a regionális szereplők részvétele
6. A regionális szolidaritás megerősítése
7. Megnöveli a környezeti felelősség érzését, ahogy elismerik környezetet mint a regionális hozzáadott-érték bázisát
8. A pozitív gondolkodás és optimizmus erősítése 9. A regionális társadalmi tőke növelése
10. Megőrzi a kulturális örökséget 11. A regionális kormányzat javítása
12. Csökkenti a szállítási igényeket és a CO2 kibocsátást 13. A regionális szervezeti kapacitás erősítése
Környezet Kultúra Szervezet
Megoldás:
Környezet Kultúra Szervezet
1,2,7,12 3,4,10 5,6,8,9,11,13
Mely kulcsszempontok alapján kell kiválasztani a térségben fejlesztendő hozzáadott érték láncot?
1. a siker perspektívája, 2. létező pályázati kiírás 3. a növekedés lehetősége,
4. a rendelkezésre álló előkészületek, 5. a vállalatok érdeklődése,
6. a konkurencia engedélye
7. a hozzáadott-érték láncokban rejlő potenciál.
Megoldás: 1, 3, 4, 5, 7
13. 12. LEADER akciócsoportok menedzsmentje
13.1. 1. Célkitűzés
A leckében áttekintjük a LEADER típusú vidékfejlesztés főbb általános jellemzőit és alapelveit. Bemutatjuk a program európai történetének főbb állomásait és elterjedését. A továbbiakban kitérünk a hazai LEADER típusú vidékfejlesztési programok különböző ciklusainak bemutatására a kísérleti – hazai finanszírozású – fejezettől a legújabb fázisig. A LEADER típusú programok általános jellemzője az alulról építkezés, így a helyi szereplők mozgósítása kulcsfontosságú elem a sikeres működéshez. A fejezet végén néhány – a program hazai gyakorlati működéséből levonható következtetést teszünk.
13.2. 2. Tartalom
LEADER: Vidékfejlesztés új megközelítéssel
A LEADER megközelítés Magyarországon – kísérleti programtól (2000-2005) az új LEADER-ig (2007-2013) A LEADER kulcsszereplői
Gyakorlati tapasztalatok a hazai LEADER programból