melléklet Dimorfizmus gyakorlat kérdőív minta

Humán párválasztás vizsgálata 2.

IRODALOM

Apicella, C.L., Feinberg, D.R., Marlowe, F.W. 2007. Voice pitch predicts reproductive success in male hunter-gatherers. Biol. Lett., 3: 682–4.

Basolo, A.L. 1990a. Female preference for male sword length in the green swordtail, Xiphophorus helleri (Pisces:

Poeciliidae). Anim. Behav., 40: 332–338.

Basolo, A.L. 1990b. Female preference predates the evolution of the sword in swordtail fish. Science, 250: 808–10.

Basolo, A.L. 2004. Variation between and within the sexes in body size preferences. Anim. Behav., 68: 75–82.

Braun, M.F., Bryan, A. 2006. Female waist-to-hip and male waist-to-shoulder ratios as determinants of romantic partner desirability. J. Soc. Pers. Relat., 23: 805–819.

Bryant, G.A., Haselton, M.G. 2009. Vocal cues of ovulation in human females. Biol. Lett., 5: 12–5.

Chaix, R., Cao, C., Donnelly, P. 2008. Is mate choice in humans MHC-dependent? PLoS Genet., 4: e1000184.

Charlton, B.D., Reby, D., McComb, K. 2007. Female red deer prefer the roars of larger males. Biol. Lett., 3: 382–5.

Collins, S.A. 2003. Vocal and visual attractiveness are related in women. Anim. Behav., 65: 997–1004.

Dixson, A.F., Halliwell, G., East, R., Wignarajah, P., Anderson, M.J. 2003. Masculine somatotype and hirsuteness as determinants of sexual attractiveness to women. Arch. Sex. Behav., 32: 29–39.

Evans, S., Neave, N., Wakelin, D., Hamilton, C. 2008. The relationship between testosterone and vocal frequencies in human males. Physiol. Behav., 93: 783–8.

Feinberg, D.R., Jones, B.C., Little, A.C., Burt, D.M., Perrett, D.I. 2005. Manipulations of fundamental and formant frequencies influence the attractiveness of human male voices. Anim. Behav., 69: 561–568.

Fitch, W.T., Neubauer, J., Herzel, H. 2002. Calls out of chaos: the adaptive significance of nonlinear phenomena in mammalian vocal production. Anim. Behav., 63: 407–418.

Henss, R. 2000. Waist-to-hip ratio and female attractiveness. Evidence from photographic stimuli and methodological considerations. Pers. Individ. Dif., 28: 501–513.

Hughes, S. 2002. The sound of symmetry Voice as a marker of developmental instability. Evol. Hum. Behav., 23:

173–180.

Hughes, S., Dispenza, F., Gallup Jr., G.G. 2004. Ratings of voice attractiveness predict sexual behavior and body configuration. Evol. Hum. Behav., 25: 295–304.

Kitchen, D.M., Seyfarth, R.M., Fischer, J. 2003. Loud calls as indicators of dominance in male baboons (Papio cynocephalus ursinus). Behav. Ecol. Sociobiol., 53: 374–384.

McComb, K. 1991. Female choice for high roaring rates in red deer, Cervus elaphus. Anim. Behav., 41: 79–88.

McElligott, A.G., Gammell, M.P., Harty, H.C., Paini, D.R., Murphy, D.T., Walsh, J.T., Hayden, T.J. 2001. Sexual size dimorphism in fallow deer ( Dama dama ): do larger, heavier males gain greater mating success? Behav. Ecol.

Sociobiol., 49: 266–272.

Mueller, U., Mazur, A. 2001. Evidence of unconstrained directional selection for male tallness. Behav. Ecol.

Sociobiol., 50: 302–311.

Nathan Pipitone, R., Gallup, G.G. 2012. The Unique Impact of Menstruation on the Female Voice: Implications for the Evolution of Menstrual Cycle Cues. Ethology, 118: 281–291.

Humán párválasztás vizsgálata 2.

Nettle, D. 2002. Women’s height, reproductive success and the evolution of sexual dimorphism in modern humans.

Proc. R. Soc. B Biol. Sci., 269: 1919–23.

Olsson, M. 1993. Male preference for large females and assortative mating for body size in the sand lizard (Lacerta agilis). Behav. Ecol. Sociobiol., 32: 337–341.

Pawlowski, B., Dunbar, R.I.M., Lipowicz, A. 2000. Tall men have more reproductive success. Nature, 403: 156.

Pawlowski, B., Jasienska, G. 2005. Women’s preferences for sexual dimorphism in height depend on menstrual cycle phase and expected duration of relationship. Biol. Psychol., 70: 38–43.

Pettijohn, T.F., Jungeberg, B.J. 2004. Playboy Playmate curves: changes in facial and body feature preferences across social and economic conditions. Personal. Soc. Psychol. Bull., 30: 1186–97.

Pipitone, R.N., Gallup Jr., G.G. 2008. Women’s voice attractiveness varies across the menstrual cycle. Evol. Hum.

Behav., 29: 268–274.

Puts, D.A. 2010. Beauty and the beast: mechanisms of sexual selection in humans. Evol. Hum. Behav., 31: 157–175.

Puts, D.A. 2005. Mating context and menstrual phase affect women’s preferences for male voice pitch. Evol. Hum.

Behav., 26: 388–397.

Re, D.E., O’Connor, J.J.M., Bennett, P.J., Feinberg, D.R. 2012. Preferences for very low and very high voice pitch in humans. PLoS One, 7: e32719.

Reby, D., McComb, K., Cargnelutti, B., Darwin, C.J., Fitch, W.T., Clutton-Brock, T.H. 2005. Red deer stags use formants as assessment cues during intrasexual agonistic interactions. Proc. R. Soc. B Biol. Sci., 272: 941–7.

Roberts, S.C., Little, A.C. 2008. Good genes, complementary genes and human mate preferences. Genetica, 132:

309–21.

Salska, I., Frederick, D. a., Pawlowski, B., Reilly, A.H., Laird, K.T., Rudd, N. a. 2008. Conditional mate preferences:

Factors influencing preferences for height. Pers. Individ. Dif., 44: 203–215.

Sear, R. 2006. Height and reproductive success. Hum. Nat., 17: 405–418.

Singh, D., Young, R.K. 1995. Body weight, waist-to-hip ratio, breasts, and hips: Role in judgments of female attractiveness and desirability for relationships. Ethol. Sociobiol., 16: 483–507.

Swami, V., Furnham, A., Balakumar, N., Williams, C., Canaway, K., Stanistreet, D. 2008. Factors influencing preferences for height: A replication and extension. Pers. Individ. Dif., 45: 395–400.

Taylor, A.M., Reby, D. 2010. The contribution of source-filter theory to mammal vocal communication research.

J. Zool., 280: 221–236.

Vannoni, E., McElligott, A.G. 2008. Low frequency groans indicate larger and more dominant fallow deer (Dama dama) males. PLoS One, 3: e3113.

Wetsman, A., Marlowe, F.W. 1999. How Universal Are Preferences for Female Waist-to-Hip Ratios? Evidence from the Hadza of Tanzania. Diabet. Med., 16: 793–796.

Humán párválasztás vizsgálata 2.

11. fejezet - Hogyan befolyásolja egy

A gyakorlat célja, hogy a hallgatók tapasztalatot szerezzenek élő állatokkal való kísérletes munkában. Megtanulják, hogyan kell egy állatot – e vizsgálat esetében üregi nyulat – megfogni, különböző morfológiai változóit mérni, viselkedését tesztelni. Tapasztalatot szerezzenek egy valós kísérlet megtervezésében, kivitelezésében és értékelésében. Az elméleti háttér során a hallgató megismeri az endokrin rendszer egyik fontos organizáló hatását, a születés előtti hormonális hatások jelentőségét, a hormonok morfológiát és viselkedést befolyásoló hosszú távú hatásait. A gyakorlat során a hallgatók különböző morfológiájú és viselkedésű nyulakat fognak megfigyelni és viselkedésük alapján értékelik szociális rangsorban elfoglalt helyzetüket. A viselkedési tesztek során a hallgatók megtanulják az adatkezelés és adatgyűjtés szabályait, továbbá a tesztek után az adatok megfelelő elemzését és kiértékelését. Az adatokat számítógépen fogják feldolgozni az instat statisztikai program megismerésével, továbbá a gyakorlat végére az adatok grafikus prezentálását is kivitelezik az Excel program segítségével.

BEVEZETÉS

Hormonok és viselkedés

Aneuroendokrin rendszer, mely az idegrendszer (neuro) és a belső elválasztású mirigyek (endokrin) rendszere és együttesen szabályozza a test működését. Az idegrendszer és az endokrin rendszer nem különíthető el élesen egymástól. Egyrészt, mivel az endokrin rendszer az idegrendszer kontrollja alatt áll, másrészt hormonként is funkcionáló anyagok az idegrendszer jelátvivő anyagai is egyben (neurotranszmitterek, pl.: adrenalin). Azendokrin rendszer olyan mirigyek rendszere, melyek közvetlenül a véráramba vagy a szövetek közötti folyadékba választanak ki hormonokat, melyek igen kis mennyiségben, a szervezet távoli részén is képesek befolyásolni az ottani specifikus szövetek működését, anyagcseréjét.

A hormonoknak organizációs és aktivációs hatásuk is van. Organizációs hatás során a szervek fejlődését befolyásolják és hatásuk lehet hosszú távú és visszafordíthatatlan. Aktivációs hatásuk révén pedig már a kifejlett szervek működét befolyásolják.

Prenatális, méhen belüli hormonális hatások

Egyszerre több utódot ellő emlősöknél, az egy almon belül az azonos nemű egyedek, morfológiájukban és viselkedésükben is igen eltérhetnek egymástól. Ezek a különbségek nemcsak a genetikai háttérnek köszönhetőek, az egyedfejlődés során alakulnak ki . Az anyaméhben több különböző hatás éri a fejlődő embriót a méhlepényen keresztül. A prenatális, vagyis születés előtti hatások közül kiemelkedően fontosak a hormonok, mivel nagymértékben befolyásolják a magzat későbbi morfológiáját és viselkedését. Ahormonális imprinting(bevésődés) lényege, hogy a megfelelő időben kis mennyiségű hormon is hosszú távú és visszafordíthatatlan változásokat idéz elő. Azivari differenciációban, azaz a szexuális bélyegek morfológiai jegyeinek kialakulásában a nemi hormonok játsszák a legjelentősebb szerepet és a nemi hormonok közül a tesztoszteronnak van kitüntetett szerepe.

Az utód genetikai neme a megtermékenyítéskor eldől. Azonban, az, hogy morfológiailag hím vagy nőstény lesz, az a magzati korban differenciálódó ivari traktusok alapján alakul ki. A szexuális differenciáció nagyban függ a magzatra ható hím nemi jelleget befolyásoló hormonoktól,androgénektől. Az agy alapállapota, és a genitáliák